Báthory – A legenda másik arca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báthory – A legenda másik arca
(Bathory)
Rendező Juraj Jakubisko
Producer Mike Downey
Deana Horváthová
Thom Mount
Forgatókönyvíró Juraj Jakubisko
Főszerepben Anna Friel
Hans Matheson
Franco Nero
Zene Simon Boswell
Operatőr Ján Duris
Kende János
František A. Brabec
Vágó Chris Blunden
Jelmeztervező Patkós Júlia
Gyártás
Gyártó VISION FILMS, INC.
Ország  Egyesült Királyság
 Csehország
 Szlovákia
 Magyarország
Nyelv angol
Időtartam 138 perc
Költségvetés 10 millió EUR (körülbelül 15 millió USD)
Forgalmazás
Forgalmazó Jakubiskofilm
Bemutató szlovák 2008. július 10.
cseh 2008. július 10.
magyar 2010. január 21.
Korhatár 16 éven aluliaknak nem ajánlott
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Báthory – A legenda másik arca (Bathory) 2008-ban bemutatott szlovák-cseh-angol-magyar koprodukcióban készült filmdráma. Írta és rendezte Juraj Jakubisko. A forgatás 2005 decemberében kezdődött, és a film végül 2008 júliusában jelent meg. Ez Jakubisko első angol nyelvű filmje.

A filmről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szlovák rendező vitte filmre a magyar történelem egy alakjának, Báthory Erzsébetnek a történetét. A köztudatban vérszomjas úrnőként ismert Báthory Erzsébetet rehabilitálja a film, hiszen Juraj Jakubisko, arra vállalkozott, hogy koncepciós pernek ábrázolja Báthory Erzsébet megvádolását. A szlovák-cseh-magyar-brit koprodukcióban készült történelmi legendát másfél millió szlovák és cseh néző látta. Ezzel ez lett a legnézettebb szlovák film.[1] A magyar közönség elé 2010 januárjában került Európa egyik legdrágább költségvetésű filmje.

Sok legenda kapcsolódik nyitrai vármegyéhez; a legvéresebb a csejtei vár egykori úrnője, Báthory Erzsébet története, amelynek részleteit Bél Mátyás és Mikszáth Kálmán is kiszínezte. A szlovák lányok vérében fürdő nő rémtetteinek gazdag tárháza a szlovák szépirodalom is. Nem csoda, hogy Báthory Erzsébetről több horrorfilm készült. Juraj Jakubisko, szlovák rendező szétrombolja a kéjgyilkos várúrnő képét. Ez a filmje tisztelgés egy öntudatos, erős és független nő előtt. Filmjében a főgonosz Thurzó György nádor, aki a bécsi udvar nagyhatalmi érdekei és saját birtokszerzési vágyától vezérelve mindent elkövet Báthory Erzsébet lejáratása érdekében. Jakubisko így beszélt a filmről:

Nem azt sugallom Európának, hogy nézzétek ezt a vérszomjas gyilkost, aki itt élt az egykori Magyar Királyság, a mai Szlovákia területén. Nem, én azt mondom ez egy normális istenfélő nő volt, aki egy politikai játszma áldozatává vált. Úgy, ahogy arra számos példa van a történelemben. Ami igazán tragikus az ő történetében, az hogy a személyével kapcsolatos tévhit a mai napig tartja magát. Olyan gyilkost kreáltak belőle, aki áldozatai révén bekerült a Guinnes rekordok könyvébe. 400 év is kevés volt ahhoz, hogy a rágalmakat lemossuk róla. Személyes véleményem az, hogy Báthory Erzsébet, amikor megözvegyült, amikor elveszítette nagyhatalmú férjét, Nádasdy Ferencet, szabad préda lett, mivel óriási birtokokkal rendelkezett.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film három fejezetből épül fel: Nádasdy, Darvulia és Thurzó. A film úgy kezdődik, hogy Báthory György felajánlja lánya, az akkor kilenc éves Erzsébet kezét Nádasdy Ferenc számára. Pár évvel később egybekelnek, Ferenc a csatatéren harcol az "istentelen" törökökkel, Erzsébet pedig egyedül neveli gyermekeit a kastélyban és intézi a kiterjedt birtokai ügyeit, eközben beteg gyermekeket gyógyít füveivel, például Cirilt, akit egy farkas támadott meg. Ez a későbbiekben derül ki, amikor Ciril és a szerzetes barátját kémkedésen kapják a várban. Amikor Erzsébet meg akarja korbácsolni Cirilt, de amikor leveszi a hátáról az inget, meglátja a farkasharapás nyomait. Egy napon amikor Ferenc hazatér és magáévá akarja tenni asszonyát, de Erzsébet ekkor már a rég várt Andrással terhes és emiatt elvetél. Ferenc pedig a szobalánnyal vigasztalódik. Később Ferenc megbánja tettét és Thurzó által hadizsákmányt küld Erzsébetnek, amelynek a részért képezi egy olasz festő is Merisi (Caravaggio), aki később közelebbi viszonyba kerül a grófnővel. Ferenc a csatatéren egy török csel miatt fogságba esik, ahonnan Thurzó segítségével szabadul ki. A kastélyban Erika a szobalány elpanaszolja, hogy őt és a többi szobalányt folyton zaklatják a katonák, ezért Erzsébet egy villás végű kést ad neki, amivel megvédheti magát. (Ez a kés olyan nyomot hagy, mintha vámpír harapta volna meg a áldozatot.) Hamarosan a faluban olyan férfi áldozatot találnak, akinek a nyakán ilyen sérülések vannak. A grófnő leviteti a pincéjébe a férfit, és teljesíti Caravaggio álmát, hogy úgy festhessen, mint az igazi olasz festők, akik ismerik az ember anatóniáját. A grófnőt rokona Báthory Zsigmond látogatásra hívja Erdélybe, ezért Erzsébet megkéri Caravaggio-t, hogy fesse le egy éjszaka alatt a jégbe zárt halott fiát, Andrást. A festő neki is lát a kép megfestésének, egyszer csak zajt hall kintről és kinéz az ajtón, de mire visszaér a gyertyák felégetik a festményt. Ezért Erzsébet elviszi magával Erdélybe Caravaggiot, hogy odaajándékozza rokonának. Zsigmond bemutatja Erzsébetnek unokaöccsét Gábort, majd körbevezeti Erzsébetet az ősök arcképei között, ahol egy Árnika nevű rokonra lesz figyelmes, aki egész életében azért küzdött, hogy szép maradhasson, de végül lángok között lelte halálát. Gábor biztosítja Erzsébetet a védelméről. Erdélyben Caravaggio lefesti meztelenül Erzsébetet, és ő elmondja neki, hogy nem tiszta a vére és beteg. Hazatérve Ferenc rájön, Erzsébet és Caravaggio viszonyára, Thurzó mérget önt egy pohár borba és Ferencnek adja, hogy itassa meg Caravaggioval, de mérget nem a festő issza meg, hanem Erzsébet. Ekkor Ferenc hívatja Darvuliát, a javas asszonyt, aki kikezeli és a betegségére is gyógyírt ad. Majd elmondja, hogy tíz éven át gyönyörű és fiatal lesz és fiút szül, majd lesz egy ember, aki nagy bajt hoz rá, de ő ott lesz és megvédi őt tőle, a nevét pedig a saját vérével írja fel a falra. Amint Erzsébet magához tér Caravaggio-t keresi, majd a szobalányok elmondják, hogy Ferenc befalaztatta őt. A grófnő ki akarja szabadítani, de ekkorra már hűlt helyét sem találja, mert a festő megszökött. Darvulia főzeteinek és gyógynövényekből készült vörös fürdőjének köszönhetően Erzsébet szép marad és időközben megszületik Pál is, de a gombák miatt elméje kezd elborulni, egyszer, amikor Sára a szobalány a haját vágja véletlenül megsebzi, Erzsébet azt hiszi, hogy meg akarta ölni és az ollóval támad Sárára és megöli. Emiatt börtönbe záratja Darvuliát. 1604-ben Ferenc sebesülten tér vissza a harcmezőről, Erzsébet Darvuliáért küld, de valaki elvágta a láncait és kiszabadította őt. Eközben Ferenc meghal. A ravatalánál Thurzó megemlíti, hogy Ferenc birtokokat ígért neki, mert megmentette az életét. Erzsébet nem hajlandó átadni ezeket a birtokokat. Később Erzsébet egy könyvtárnyitó ünnepségre hivatalos, ahol előkerül a könyv, amibe Caravaggio az anatómiai rajzokat készítette, ezért abban a korban halálbüntetés járt. Találkozik Darvuliával, akinek kivágták a nyelvét és aki Czobor grófnő állítása szerint magától jött. Thurzó ismét megkéri, Erzsébetet, hogy adja át neki a birtokainak egy harmadát, de ezekre a birtokokra vejei is igényt tartanak, de ő fiának, Pálnak szánja. Erzsébet meghívást kap a királyhoz Bécsbe, ahol bemutatják Monteverdi első operáját és Caravaggio egy képét is. A grófnő hazaviszi Darvuliát, majd elmegy Bécsbe, ahol találkozik a Caravaggio-val, majd a gyóntatószékben szeretkeznek. A király vak jósnője olvas Erzsébet tenyeréből, és azt mondja, hogy lángok között fog meghalni. Erre a király csak annyit mond, hogy a jóslatait nem kell mindig szó szerint venni. Eközben Thurzó, aki a király bizalmasa, azon mesterkedik, hogy hogyan kaphatná meg Erzsébet vagyonát. Amint Erzsébet hazaér, rögtön Darvuliához siet, aki addigra már meghalt, de a falon véres betűkkel a "THURZÓ" név szerepel. Thurzó felesége (Erzsébetnek öltözve) és segédje eközben ártatlan embereket gyilkol, Thurzó tanukat gyűjt, hogy perbe fogassa Erzsébetet. A bíróság Erzsébet távollétében várfogságra ítéli, míg leghűségesebb szolgálóját Ficzkot lefejezteti, a szobalányoknak pedig levágatja az ujját, és elégetteti őket. A királynak feltűnik, hogy a közvetlen tanúkat túl gyorsan kivégezték és csak közemberek vallottak Erzsébet ellen, holott a törvény szerint megfelelő számú nemes embernek kell tanúskodni egy grófnő ellen. Péter barát meglátogatja Erzsébetet és közli, hogy Báthory Gábor, az unokaöccse meghalt. Erzsébet azt mondja a film végén, hogy nem számára megfelelő korban született. Végül Erzsébet öngyilkos lesz, és zsoltárokat énekelve lángok között leli halálát.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerep Színész Magyar hang [2]
Báthory Erzsébet Anna Friel Györgyi Anna
Thurzó György Karel Roden Mácsai Pál
Merisi Caravaggio Hans Matheson Csőre Gábor
Nádasdy Ferenc Vincent Regan Kőszegi Ákos
II. Mátyás király Franco Nero Tordy Géza
Petr barát Bolek Polívka Végvári Tamás
Ciril barát Jiří Mádl
Darvulia Deana Horváthová
Pastor Ponicky Antony Byrne
Czobor grófnő Monika Hilmerová
Lucia Lucie Vondráčková
Zrínyi Miklós Jaromír Nosek
Báthory Gábor Marek Majeský Széles Tamás
Zavodsky Andrew Tiernan
Petr Meissel
Bethlen Marek Vašut
Dóra Jana Oľhová
Erika Michaela Drotárová
Sára Sandra Pogodová
Ilona Beata Greneche
Beniczka Eva Elsnerová
Margita Hana Vagnerová
Village Mayor Andrej Hryc
Royal Guard Commander Karel Dobrý
Thurzó kapitánya René Štúr
Báthory Zsigmond Vincenzo Nicoli Rosta Sándor
Ficzko Karel Belohradský
Footman István Pavel Kočí
Batthyány Pavel Skřípal
Pálffy Pavol Bocsárszky
Forgách bíboros Tim Preece
Sirmiensis bíró Jan Vlasák
Forenczy Zdeněk Maryška
Tutor Imre Megyeri Zdeněk Podhůrský
Háziasszony Zuzana Frenglová
Nádasdy Orsolya Tatjana Medvecká
Druget gróf Jiři Hajdyla
Monk Václav Krejčí
Kopasz púpos Petr Jákl
Inn Keeper Radek Hanačík
Pál Derek Dimir Pavelčík
Anna Ester Honysová
Anna, 4 évesen Marie Boková
Katalin Katarína Hanzelová
Katalin, kisbabaként Gracie Friel
Erzsébet, 9 évesen Anička Jurková
Erzsébet, 14 évesen Kateřina Petrovová
Ferenc 18 évesen Martin Čerča
Ciril, 9 évesen Pavel Mádl

A film hátteréről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekesség, hogy 2006. januárjában bejelentették, hogy a főszerepet Famke Janssen játssza majd, de 2006. március 8-án a hírügynökségek jelentették, hogy a Báthory Erzsébetet Anna Friel játssza.

A filmet többszöri halasztás után 2008. szeptember 11-én mutatták volna be Magyarországon, de a premier ismét elmaradt. A magyar jogtulajdonos, a Budapest Film, 2008. decemberében bejelentette, hogy a sorozatos botrányok[3] és a sikertelen egyeztetési tárgyalások miatt végleg törli a filmet bemutatási terveiből.[4]

Díjak, jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Díj Kategória Jelölt Eredmény
2009 Box Office Award Megnyerte
Czech Lion Legjobb díszlet Juraj Jakubisko
Jaroslava Pecharova
Legjobb színésznő Anna Friel Jelölve
Legjobb operatőr F.A. Brabec
Ján Duris

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]