Az elveszett világ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az elveszett világ
Az eredeti, első kiadás borítója
Az eredeti, első kiadás borítója
Szerző Arthur Conan Doyle
Eredeti cím The Lost World
Ország  Egyesült Királyság
Nyelv angol
Műfaj sci-fi
Kiadás
Kiadó Hodder & Stoughton
Kiadás dátuma 1912
Magyar kiadó Ciceró Kiadó
Magyar kiadás dátuma 1996
Fordító Szentmiklósi Tamás
Média típusa könyv
Oldalak száma 175
ISBN ISBN 963-539-075-0

Az elveszett világ (eredeti címén angolul The Lost World) 1912-ben megjelent sci-fi regény, melynek szerzője a brit Arthur Conan Doyle. A műben egy világhírű tudós, George Edward Challenger professzor expedíciót indít egy dél-amerikai fennsíkra, ahol állítólag őslények (dinoszauruszok és egyéb kihalt fajok) élnek.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Edward Malone, a Gazette című folyóirat egyik riportere érdekes feladatot kap főnökétől, McArdle-től. Rá kell bírnia a hirtelenharagú és hírhedt Challenger professzort, hogy mondja el, mi történt vele két éve, egy Dél-Amerikában tett expedíció során. A professzor először igencsak ellenségesen közeledik az ifjú újságíróhoz, azután engedékenyebbé válik, és elmondja, hogy egy bizonyos Maple White-tal találkozott Dél-Amerika dzsungeleiben. Maple White dinoszauruszokat és egyéb őslényeket látott az erdő mélyén, egy hatalmas, elhatárolt fennsík tetején. Edward kételkedik a professzor épelméjűségében, de miután több bizonyítékot is megszemlélhet (például egy Pterodactylus szárnycsontjait), hinni kezd Challengernek. Legközelebb egy tudományos előadás során találkoznak, mikor Challenger közli céljait a többi tudósnak: újabb expedíciót akar indítani, hogy felfedezze az általa Maple White-földnek elnevezett fennsíkot és annak különleges élővilágát. Edward jelentkezik, hogy elnyerhesse kedvese, Gladys Hungerton kezét. Summerlee professzor és Lord John Roxton is jelentkeznek (ez utóbbi már járt Dél-Amerikában, ahol segített egy rabszolgafelkelés megnyerésében), így végre teljes a csapat.

Edward folyamatosan lejegyzetel mindent, ami az úttal kapcsolatos. Az Amazonas medencéjébe jutnak, az Atlanti-óceánon keresztül. A folyó partján, egy kisvárosban felfogadnak néhány indiánt és félvért, hogy hordárként vegyenek részt az expedícióban. Summerlee professzor és Challenger professzor folytonosan veszekednek, de mikor többhetes vándorlás és evezés után rábukkannak a Maple White-földre, Summerlee hinni kezd kollégájának. Maple White útmutatásai alapján eljutnak az alagúthoz, mely a fennsík gyomrát fúrja át, hogy a tetején bukkanjon ki. Kiderül azonban, hogy valaki berobbantotta az átjárót, nem sokkal később egy sziklát gördítenek az expedíció tagjai felé, a fennsík tetejéről. Kétség sem fér hozzá: egy titokzatos személy bóklászik a dzsungelben és a fennsík környékén, aki Challenger és társai halálát kívánja.

Sikerül ugyan megmászniuk a fennsíkot, de ekkor újabb csapdába esnek. Gomez, az egyik hordár ugyanis súlyos titkot rejteget: ő a testvére annak a férfinak, akit Lord Roxton megölt, mikor először volt Dél-Amerikában a rabszolgafelkeléskor. Gomez lerombolja a hidat, amivel sikerülne továbbmenniük, így csapdába esnek. Az összes indián elmenekül, hátrahagyva őket a sötét és veszedelmes dzsungelben, kivéve Zambót.

Úgy döntenek, hogy felfedezik ezt az elveszett világot. Így talán kijáratot tudnának találni a fennsíkról. Roxton egy különös kék anyagra lel. Nem sokkal később egy mocsárhoz érnek, ahol pterodactylusok egész hada támadja meg őket, s a kaland kis híján az életükbe kerül. Most már mindenki hisz Challenger professzornak. Ezután többször is találkoznak dinoszauruszokkal, például egy iguanodonnal és egy allosaurusszal is. A java azonban még hátra van: a két tudóst és Lord Roxtont elkapják egy félig emberi, félig majom faj képviselői. A vadásznak sikerül megmenekülnie. Találnak egy falut, melyben igazi emberek élnek, hasonlóak az indiánokhoz. Roxton és Melone kideríti, hogy már régóta dúl a harc az emberek és az ősemberek közt.

Sietve az ősemberek falujába mennek, ahol kiszabadítják a két tudóst és még néhány embert, akiket szintén elfogtak. Végre véget ér a harc. Az expedíció egy ideig az emberek táborában éldegél, akik nem akarják elengedni őket, mert látták, mire képesek fegyvereik. Végül megtalálják megmenekülésük útját: rálelnek egy alagútra, mely annak a folytatása, amit ott kellett hagyniuk még útjuk elején. Kirobbantják az akadályt, így végre véget ér expedíciójuk.

Miután visszatérnek Angliába, egy vacsorán elmondják, mik a terveik a jövőben. Roxton egy új expedíciót akar indítani, hogy még jobban felfedezhessék az elveszett világot, mégpedig a következő okból: a kék anyag, melyet találtak, 200.000 fontnyi értékű gyémántot foglal magába. Gyanítják, hogy még több drágakő található a fennsíkon. Challenger egy múzeumot nyit, Summerlee tovább tanulmányozza a kövületeket. Edward visszatérne kedveséhez, Gladyshez, azonban kiderül, hogy a lány időközben hozzáment egy hivatalnokhoz. A fiatal újságíró bánatában jelentkezik Roxton új expedíciójának tagjai közé...

Főszereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • George E. Challenger professzor
  • Edward D. Malone
  • McArdle
  • Summerlee professzor
  • Lord John Roxton
  • Gomez
  • Zambo
  • Gladys Hungerton

Állatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyvben előforduló állatfajok a következők:

Dinoszauruszok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb ősi hüllők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősi emlősök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősi madarak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb állatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmfeldolgozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alkotást többször megfilmesítették, először 1925-ben (ez volt az első film, melyben dinoszauruszok szerepeltek), még sorozat is készült belőle. A leghíresebb feldolgozás 2001-ben készült, a BBC finanszírozásában.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]