Pterodactylus

Pterodactylus
	Evolúciós időszak: késő jura PreЄ Є O S D C P T J K Pg N
	; A Pterodactylus rekonstrukciója
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Rend:	Pterosauria;
Alrend:	Pterodactyloidea;
Család:	Pterodactylidae;
Nem:	Pterodactylus; Cuvier, 1809
Szinonimák
	Ornithocephalus von Soemmering, 1812; Macrotrachelus Giebeld, 1852; Ptenodracon Lydekker, 1888;
Fajok
	P. antiquus (von Soemmering, 1812) (típusfaj); P. arningi Reck, 1931; P. cerinensis von Meyer, 1860; P. grandis Cuvier, 1824; P. grandipelvis von Meyer, 1860; P. maximus Reck, 1931; P. manseli Owen, 1874; P. micronyx von Meyer, 1852; P. pleydelli Owen, 1874; P. suprajurensis Sauvage, 1873;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Pterodactylus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pterodactylus témájú médiaállományokat.

A Pterodactylus és az ember méretének összehasonlítása

A Pterodactylus a Pterosauria rend egy neme volt, 50-75 centiméter szárnyfesztávolságú repülő őshüllő a késő jura korban. Ragadozó volt és főleg halakkal és más apró állatokkal táplálkozott. Igen sokban emlékeztet a madarakéra, így a Pterodactylus testének az egész külalakja egyezik a madarakéval, a csigolyák és végtagcsontok léggel teltek, a koponya pedig hosszú, hegyes csőrben végződik, és derékszöget képez a nyakkal, miként a madaraknál, csakhogy hegyes fogakkal van ellátva, ami ismét a gyíkokra vall. A bőr nem volt tollal fedve, miként a madaraknál, hanem csupasz volt és így a mellső végtagnak erősen megnyúlt kisujja, és a rövid hátsó végtag között kifeszített bőr segítségével repült, erre vonatkozik az elnevezés is. A Pterodactylus szárnya első tekintetre hasonlít a denevérek szárnyára, lényegileg azonban attól sokban eltér, mivel a denevérnél a szárny az egyenlően megnyúlt ujjak között van kifejlődve. A kis bordákkal körülvett mellkas, valamint a négyujjú hátsó lábak szerkezete a hüllők emlékeztet. Farka rövid. Nagysága igen változó, a pacsirta és a sas között ingadozik (l. a Jura-szisztéma mellékletén). Igen szép megtartású példányai ismeretesek a felső jura korú litográfpalákból Bajorország- és Württembergből.