Közönséges kószapocok
Közönséges kószapocok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kitömött közönséges kószapocok
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Arvicola amphibius Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Közönséges kószapocok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kószapocok témájú kategóriát. |
A közönséges kószapocok vagy régebben vízipocok (Arvicola amphibius) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjába tartozó faj.
Az állat az Arvicola emlősnem típusfaja.
Előfordulása
[szerkesztés]Majdnem mindenütt megtalálható Európában, kivétel Portugália, Spanyolország és Görögország déli részei; Ázsiában egészen a Lénáig fordul elő.
Megjelenése
[szerkesztés]Az állat hossza 14-20 centiméter, farokhossza 11 centiméter és testtömege 150-300 gramm. Bundája szürkés-barna, farka csupasz.
Életmódja
[szerkesztés]Általában kis, családi kötelékben él. Az üregnek, amely a vízparton helyezkedik el, több bejárata van, így biztosított a menekülési útvonal. Ha a víz alatt valamely ellensége üldözi, a kószapocok úgy nyer egérutat, hogy felkavarja az iszapot, és így üldözője szem elől téveszti őt. Tápláléka túlnyomórészt fűfélék, lágyszárú növények és azok gyökerei. Élettartama szabadon körülbelül 5 hónap, fogságban maximum 3,5 évig él.
Szaporodása
[szerkesztés]Az ivarérettséget 8 hetes korban éri el. A párzási időszak február–márciustól októberig tart. A vemhesség 20-22 napig tart, ennek végén általában 4-6, de akár 11 utód is jöhet a világra. Születésükkor a kölykök csupaszok és vakok. Háromnaposan kinő a kicsik szőre, kilencnapos korukban kinyílik a szemük. 14 nap múltán szőrzetük teljesen kifejlődik. A nőstény minden 22 napban létrehoz egy almot.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.) 2007. Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
- Pocokformák
- Emlősfajok
- A Kárpát-medence emlősei
- Magyarország emlősei
- Románia emlősei
- Afganisztán emlősei
- Albánia emlősei
- Örményország emlősei
- Ausztria emlősei
- Azerbajdzsán emlősei
- Fehéroroszország emlősei
- Belgium emlősei
- Bosznia-Hercegovina emlősei
- Bulgária emlősei
- Kína emlősei
- Horvátország emlősei
- Csehország emlősei
- Dánia emlősei
- Észtország emlősei
- Finnország emlősei
- Franciaország emlősei
- Grúzia emlősei
- Németország emlősei
- Görögország emlősei
- Irán emlősei
- Irak emlősei
- Izrael emlősei
- Olaszország emlősei
- Kazahsztán emlősei
- Lettország emlősei
- Liechtenstein emlősei
- Litvánia emlősei
- Luxemburg emlősei
- Észak-Macedónia emlősei
- Moldova emlősei
- Mongólia emlősei
- Montenegró emlősei
- Hollandia emlősei
- Norvégia emlősei
- Lengyelország emlősei
- Oroszország emlősei
- Szerbia emlősei
- Szlovákia emlősei
- Szlovénia emlősei
- Svédország emlősei
- Svájc emlősei
- Szíria emlősei
- Törökország emlősei
- Ukrajna emlősei
- Az Egyesült Királyság emlősei
- Rágcsálófajok