Apomorfia és pleziomorfia
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Apomorfiának (új jelleg) egy taxonómiai karakter (tulajdonság, bélyeg, jelleg) levezetett (az evolúcióban újonnan megjelent) állapotát tekintjük. Ezzel szemben a karakter ősi állapota a pleziomorfia (ősi jelleg). Fontos megjegyezni, hogy a pleziomorf és apomorf szavak használandók a régebben elterjedt „primitív” és „fejlett” kifejezések helyett. A levezetett csoport vagy tulajdonság a törzsfejlődés során ugyanis nemcsak egyre bonyolultabbá válhatott, de egyszerűsödhetett is (például redukcióval, összenövéssel vagy abortusszal), mivel adott körülmények között a bonyolult, máskor az egyszerűbb alakok lehetnek hatékonyabbak. Éppen ezért nem indokolt az egyszerűbb szerveződéseket kevésbé fejletteknek tekinteni.
Szinapomorfia (közös új jelleg) a levezetett bélyegekben való megegyezés, szinpleziomorfia (közös ősi jelleg) az ősi bélyegekben való megegyezés. Ha egy csoport ősében megjelent valamilyen új tulajdonság és azt továbbadta utódainak, akkor az utódok között fennáll a szünapomorfia, vagyis felismerhetően monofiletikus csoportot, kládot alkotnak. Ha egy csoport tagjai között csak olyan közös tulajdonságok figyelhetők meg amelyek ősiek (szinpleziomorfia), akkor ez a csoport közös őséről nem hordoz érdemi információt, taxonképzés alapja tehát nem lehet.
Az autapomorfia (egyedi új jelleg) a adott, a kladogramon véghelyzetű élőlénycsoportra nézve kizárólagos apomorf jelleg. Tehát a klád egy csoportjában megtalálható, de a külcsoportjai közé tartozó taxonokban nem, az egészen közel állókban sem (ez lehet akár faj, nem, család vagy bármilyen más klád), továbbá a közös ősben sem található meg. Példa rá a jelenleg élő „egyujjú” lovak patája, ami ötujjú pleziomorf végtagtípusból, annak adaptív megváltozásával jött létre, és kizárólag az Equus nem fajaira jellemző.
A rejtett szinapomorfia olyan szinapomorfia, ami a klád több tagjában ismét eltűnt. Ha egy kivételével minden csoportból eltűnt a tulajdonság, nehéz lehet megkülönböztetni az autapomorfiától.
Összefoglalva:
- pleziomorfia: ősi vagy primitív állapot
- apomorfia: újabb vagy leszármaztatott állapot
- szinapomorfia: több leszármaztatott karakterben való megegyezés
- szinpleziomorfia: több ősi karakterben való megegyezés (nincs különösebb jelentősége)
- autapomorfia: csak egyetlen ágon jelentkező leszármaztatott karakter
Könnyen belátható, hogy a biológiában elterjedten használt szembeállító fogalompárok közül rendszerint csak az egyik lehet apomorf, a másik nyilvánvalóan pleziomorf. (Az apomorf jelleg sok esetben egyúttal egy csoport tulajdonneve, ezért gyakran nagybetűvel írjuk, a pleziomorf jelleg azonban csak tulajdonság (melléknév), így kisbetűvel írjuk.)
Módszerek a karakterek polaritásának eldöntésére
Módszerek a karakterek pleziomorf vagy apomorf voltának – azaz a karakterek polaritásának – eldöntésére:
- külcsoport-módszer
- a „gyakoribb az ősibb” elve
- fosszilis bizonyítékok alkalmazása, ha rendelkezésre állnak megfelelően nagy és viszonylag hiánytalan leletsorok
- az egyedfejlődés (ontogenezis) során előbb jelentkező állapot általában az ősibb (Haeckel-törvény, rekapitulációs elmélet)
- az atavizmusok (pl. csökevényes szervek) utalhatnak a tulajdonság korábbi állapotára
- a primitív bélyegek gyakran korrelálnak (együtt, egy csoportban jelennek meg)
- a csoporton belüli párhuzamos evolúciós trendek összehasonlító értékelése
- a taxonok elterjedésének figyelembe vétele (a régebbi taxonoknak több idejük volt az evolúció során az elterjedésre)
Vigyázni kell a homológiára (azaz hogy a karakterek tényleg a közös leszármazás eredményeként egyezzenek), nem pedig a párhuzamos evolúció vagy konvergens evolúció során kialakult homopláziáról van szó.
Példák apomorfiára és pleziomorfiára
Egysejtűeknél:
- Eukarióta apomorf, de prokarióta pleziomorf jelleg.
- Kétfélemagvú apomorf, de egyfélemagvú pleziomorf jelleg.
Növényeknél:
- Szövetes apomorf, de telepes pleziomorf jelleg.
- Virágos apomorf, de virágtalan pleziomorf jelleg.
- Zárvatermő apomorf, de nyitvatermő pleziomorf jelleg.
- Egyszikű apomorf, de kétszikű pleziomorf jelleg.
Állatoknál:
- Valódi szövetes (Eumetazoa) apomorf, de álszövetes pleziomorf jelleg.
- Újszájúak (Deuterostomia) apomorf, de ősszájúak (Protostomia) pleziomorf.
- Hatlábúak (Hexapoda) apomorf, de soklábúak (Myriapoda) valószínűleg pleziomorf (lásd: Ízeltlábúak).
- Gerinces (Vertebrata) apomorf, de gerinctelen pleziomorf jelleg.
- Állkapcsosok (Gnathostomata) apomorf, de állkapocs nélküliek (agnatha) pleziomorf
- Négylábúak (Tetrapoda) apomorf, de nem négylábúak (azaz halak) pleziomorf.
- Magzatburkosok (Amniota) apomorf, de magzatburok nélküliek (anamnia) pleziomorf.
- Tollas (madarak Aves) apomorf, de pikkelyes vagy tollatlan (hüllők Reptilia) pleziomorf jelleg.
- Elevenszülő emlősök (Theria) apomorf, de tojásrakó emlősök (Prototheria) pleziomorf.
- Ormányosok (Proboscidea) apomorf, de „ormánytalanok” inkább vicc.