Ambrosi János (evangélikus prédikátor)

Ambrosi János (szlovákul: Ján Ambrózi) (Szielnic, 1734 – Berlin, 1796. február 22.) evangélikus lelkész.

Élete

Nemesi családból származott; tanult Nagypalugyán, Besztercebányán, Lőcsén, Debrecenben, Pozsonyban és Bécsben, legvégül a hallei egyetemen. 1756-tól a berlini cseh egyház második prédikátora volt 1770-ig, amely évben a havelbergi egyház hívta meg első prédikátornak és felügyelőnek. 1773-ban Szent Gertrud egyházánál lett első lelkész; s egyszersmind a berlini és riksdorfi evangélikus cseh egyházak felügyelője is volt, amely tisztséget haláláig betöltötte. Halotti beszédet Teller nevű német prédikátortársa mondott felette, aki élete körülményeit is elősorolta.

Munkái

1. Ueber die Zweifel der Christen an ihrer Seeligkeit. Berlin. 1773.
2. Ueber die verschiedenen Erkenntnisse der wahren Christen. U. ott. 1775.
3. Von dem Umgang Jesu mit dem Sünder. U. ott, 1776.
4. Ueber die Selbstverläugnung. U. ott, 1781.
5. Ueber die Nothwendigkeit der christlichen Besserung. U. ott, 1783.
6. Das Betragen des Mörders und Posträubers Lenz in seinem Gefängnisse. U. ott, 1790.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  Online hozzáférés