Almafa (település)
Almafa (Măru) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Krassó-Szörény |
Község | Závoly |
Rang | falu |
Községközpont | Závoly (Zăvoi) |
Irányítószám | 327438 |
SIRUTA-kód | 54644 |
Népesség | |
Népesség | 968 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 28′ 33″, k. h. 22° 27′ 01″45.475858°N 22.450386°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 33″, k. h. 22° 27′ 01″45.475858°N 22.450386°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Almafa románul: Măru, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
Karánsebestől északkeletre fekvő település.
Története
Almafa nevét 1387-ben említette először oklevél Almafa néven.
1467-ben Almafa in districtu Karansebes, 1601-ben Marul, 1607-ben Almaffaa, 1687-ben Almafa a Török Birodalom, 1769-ben a Határőrvidék része volt. 1808-ban Mörul, Moerul, 1913-ban Almafa néven volt említve.
1387 előtt Mutnoki Bogdán kenéznek és fiainak birtoka volt, akiknek 1387-ben Zsigmond király új adományt adott a temesközi kerületben, a Bisztra folyó mellett fekvő Almafa nevű birtokukra, majd 1406-ban ugyane birtokra kiváltság-levelet is kibocsátott.
1467-ben Mutnoki Zayk László, István Szörényi bán, és testvére Sandrin birtokai közé tartozott a karánsebesi kerületben fekvő Almafa is, melyet Örményesi Lado birtokaival egyesítik, és egymással kölcsönös örökösödést fogadnak.
1507-ben Mutnoki Mihály néhai Szörényi bán özvegye Angaleta és a többi Mutnokiak tiltakoztak, hogy II. Ulászló Pokolfalu (Rüen) és Almafa helységeket eladományozhassák. Ekkor Almafát a karánsebesi kerületben, 1593-ban pedig a karánsebesi kerületben és szörényi bánságban fekvőnek mondták.
1769-ben a kincstár által a zsupaneki román zászlóalj területéhez kapcsolták. A román-bánsági ezred fennállása alatt annak ohabai századához tartozott.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.
1910-ben 2043 lakosa közül 152 magyar, 119 német, 1669 román volt. Ebből 243 római katolikus, 30 görögkatolikus, 1708 görög keleti ortodox volt.
Jegyzetek
Források
- Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 3)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.