Ugrás a tartalomhoz

Akvamarin (drágakő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. január 29., 13:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Akvamarin
Általános adatok
Kémiai névberillium-alumínium-szilikát
KépletBe3Al2(Si6O18)
Kristályrendszerhexagonális
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzilikátásványok
AlosztályCikloszilikátok
Azonosítás
Megjelenéshatszöges oszlopos, prizmás kristályai néha igen nagy méretűek lehetnek
Színtengerzöldtől a kékig
Porszínfehér
Fényüveges
Átlátszóságátlátszótól az áttetszőig
Keménység7,5-8
Hasadásrossz
Törésegyenletlen, kagylós
Sűrűség2,65-2,90 g/cm³
Különleges tulajdonságpleokroizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Akvamarin témájú médiaállományokat.

Elnevezését a latin aqua (=víz) és mare (=tenger) szavakból kapta, és a tengervíz színére utal. Egy legenda szerint a hableányok tengerfenéken őrzött ládáiból származik, ezért lett a tengerészek és a tengeren utazók szerencse köve.

Kékeszöld színének és a vízhez hasonló visszatükröződésének köszönhetően az akvamarin már az ókorban is keresett volt, amikor még népszerűbbek voltak a kékeszöld drágakövek. A rómaiak úgy állapították meg minőségét, hogy a tengerbe merítették a követ, és csak azokat tartották értékesnek, amelyek "eltűntek" a vízben.

Általános tulajdonságai

Az akvamarin a berill nevű ásvány egyik változata. Kristályai nyúlt hatszöges prizmák. Színe a tengerzöldtől (innen kapta a nevét) a kékig változik. Az akvamarin kristályait gyakran szennyezik idegen ásványok zárványai vagy egyéb anyagok.

Fizikai-kémiai tulajdonságai

Az akvamarin leggyakoribb színelőfordulása a kék, amelyet a kristályrácsban elhelyezkedő vasatomok okoznak. Az akvamarin jellegzetes tulajdonsága, az úgynevezett pleokroizmus (többszínűség) érdekes jelenség okozója: a poláros fénnyel átvilágított kristály különböző irányokba forgatva más-más színt ölt magára. Az akvamarin következésképpen úgynevezett kettőstörő ásvány, azaz megkétszerezi és eltereli a fénysugarakat. Ha akvamarinon keresztül nézünk valamit, azt megkettőzve látjuk. Bizonyos esetekben macskaszem-hatás is észlelhető, amely a tigrisszemhez hasonló kövek jellegzetessége. Előfordulhat aszterizmus (csillagalakzat) is, amikor a kő felületén négy- vagy hatágú csillag jelenik meg.

Csiszolás

A színes és törékeny akvamarin nyolcszögletű lépcsőzetes csiszolást igényel. Ez a módszer kiemeli csillogását és megóv a nemkívánatos törésektől. Néha azonban briliáns módjára, vagy cabochon-csiszolással munkálják meg.

Lelőhelyei

A legfontosabb lelőhelyek Brazíliában (Minas Gerais, Paraíba, Rio Grande do Norte), Madagaszkáron, Oroszországban (az Urál és a bajkálon túli Szibéria) és az Egyesült Államokban (Kalifornia, Connecticut, Maine) találhatók. Kisebb példányok Nigériában is előfordulnak. Olaszországban akvamarint nagyritkán a Codera-völgyben (Sondrio) és Elba szigetén találtak.

Források