Akvamarin (drágakő)
| Akvamarin | |
 | |
| Általános adatok | |
| Kémiai név | berillium-alumínium-szilikát |
| Képlet | Be3Al2(Si6O18) |
| Kristályrendszer | hexagonális |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Szilikátásványok |
| Alosztály | Cikloszilikátok |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | hatszöges oszlopos, prizmás kristályai néha igen nagy méretűek lehetnek |
| Szín | tengerzöldtől a kékig |
| Porszín | fehér |
| Fény | üveges |
| Átlátszóság | átlátszótól az áttetszőig |
| Keménység | 7,5-8 |
| Hasadás | rossz |
| Törés | egyenetlen, kagylós |
| Sűrűség | 2,65-2,90 g/cm³ |
| Különleges tulajdonság | pleokroizmus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Akvamarin témájú médiaállományokat. | |
Elnevezését a latin aqua (=víz) és mare (=tenger) szavakból kapta, és a tengervíz színére utal. Egy legenda szerint a hableányok tengerfenéken őrzött ládáiból származik, ezért lett a tengerészek és a tengeren utazók szerencseköve.
Kékeszöld színének és a vízhez hasonló visszatükröződésének köszönhetően az akvamarin már az ókorban is keresett volt, amikor még népszerűbbek voltak a kékeszöld drágakövek. A rómaiak úgy állapították meg minőségét, hogy a tengerbe merítették a követ, és csak azokat tartották értékesnek, amelyek "eltűntek" a vízben.
Általános tulajdonságai[szerkesztés]
Az akvamarin a berill nevű ásvány egyik változata. Kristályai nyúlt hatszöges prizmák. Színe a tengerzöldtől (innen kapta a nevét) a kékig változik. Az akvamarin kristályait gyakran szennyezik idegen ásványok zárványai vagy egyéb anyagok.
Fizikai-kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
Az akvamarin leggyakoribb színelőfordulása a kék, amelyet a kristályrácsban elhelyezkedő vasatomok okoznak. Az akvamarin jellegzetes tulajdonsága, az úgynevezett pleokroizmus (többszínűség) érdekes jelenség okozója: a poláros fénnyel átvilágított kristály különböző irányokba forgatva más-más színt ölt magára. Az akvamarin következésképpen úgynevezett kettőstörő ásvány, azaz megkétszerezi és eltereli a fénysugarakat. Ha akvamarinon keresztül nézünk valamit, azt megkettőzve látjuk. Bizonyos esetekben macskaszem-hatás is észlelhető, amely a tigrisszemhez hasonló kövek jellegzetessége. Előfordulhat aszterizmus (csillagalakzat) is, amikor a kő felületén négy- vagy hatágú csillag jelenik meg.
Csiszolás[szerkesztés]
A színes és törékeny akvamarin nyolcszögletű lépcsőzetes csiszolást igényel. Ez a módszer kiemeli csillogását és megóv a nemkívánatos törésektől. Néha azonban briliáns módjára, vagy cabochon-csiszolással munkálják meg.
Lelőhelyei[szerkesztés]
A legfontosabb lelőhelyek Brazíliában (Minas Gerais, Paraíba, Rio Grande do Norte), Madagaszkáron, Oroszországban (az Urál és a bajkálon túli Szibéria) és az Egyesült Államokban (Kalifornia, Connecticut, Maine) találhatók. Kisebb példányok Nigériában is előfordulnak. Olaszországban akvamarint nagyritkán a Codera-völgyben (Sondrio) és Elba szigetén találtak.
Források[szerkesztés]
- Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia – Ásványok, Magyar Könyvklub, Budapest, 1992
- asvanytan.nyf.hu
- Akvamarin (angol nyelven). [2018. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
- www.gyogyitaskovekkel.hu
