Abenójar

	Abenójar
; Abenójar címere	; Abenójar zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Tartomány	Ciudad Real
Rang	spanyol község
Székhely	Abenójar
Polgármester	Rosa María Pasamontes García
Irányítószám	13180
	Népesség
Teljes népesség	1328 fő (2023)
Népsűrűség	3,14 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	612 m
Terület	423,43 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 38° 52′ 45″, ny. h. 4° 21′ 28″Koordináták: é. sz. 38° 52′ 45″, ny. h. 4° 21′ 28″
	Abenójar weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Abenójar témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Abenójar egy község Spanyolországban, Ciudad Real tartományban. Lakosainak száma 1328 fő (2023).^[1]

Fekvése[szerkesztés]

A község Ciudad Real tartomány déli részén található, majdnem teljes egészében a Tirteafuera nevű folyócska völgyében. A völgyi részek felszíne enyhén hullámos, a többi terület változatosabb domborzatú. Növényzetére főleg a magyaltölgyek, a paratölgyek és az ibériai tölgyek jellemzők.^[2]

Abenójar Almadén, Almadenejos, Almodóvar del Campo, Cabezarados, Luciana, Los Pozuelos de Calatrava és Saceruela községekkel határos.

Története[szerkesztés]

Abenójar az egész tartomány egyik legrégebbi települése. Bár mai utcahálózata teljesen szabálytalan, azért még felfedezhető benne az egykori fontos útvonal, a Camino de la Plata nyomvonala. Ez a település pihenőhelyül szolgált az itt húzódó utakon közlekedő utazók, kereskedők és hajcsárok számára. Még néhány római korból származó emlék is fellelhető a község területén.^[2]

Később több évszázadig muzulmán uralom alatt állt, majd a keresztények népesítették be az akkor La Dehesa de Abenójarnak nevezett települést, amelyet a 12. vagy a 13. században adományozott VIII. Alfonz kasztíliai király a Calatrava-rendnek. Maga az Abenójar név egyébként már a 11. század elején is megjelent: névadója Aben Ocaxa volt, egy „hős bandita”, aki megtámadta Andalusz fővárosát, Córdobát.^[2]

A későbbi évszázadok során a település fejlődését a bányászat, az állattartás és a növénytermesztés határozta meg.^[2]

Látnivalók, nevezetességek[szerkesztés]

A község fő műemléke a 18. század végén épült Mária Mennybemenetele templom. A barokk stílusú, görögkereszt alaprajzú épületet később Károly Mária Izidor spanyol infáns újjáépíttette. Érdekes ipartörténeti emlék a 19. századi El Pallarés nevű olajütő, és szintén nevezetes a Szűz Mária Megtestesülése kápolna, ahol egy helyi legenda szerint Mária egyszer meg is jelent.^[2]

A település szép természeti környezetben fekszik. A Boyal nevű legelőnek azonban kulturális jelentősége is van, ugyanis minden évben május 15-én itt szokták tartani a Szent Izidor-zarándoklatot. A közelben található, szabadon látogatható Babák Barlangja (Cueva de los muñecos) onnan kapta a nevét, hogy benne babákra hasonlító cseppkövek láthatók. Szintén érdekes természeti képződmény a Michos nevű tó: ez a kis kerek tavacska egy vulkanikus eredetű, 550 méter átmérőjű bemélyedésben összegyűlt vízből áll. A tó környezetének értékes az élővilága is: előfordul itt az ibériai hiúz, az ibériai sas, a fekete gólya és a barátkeselyű is. Egy másik, szintén vulkanikus eredetű tó is található a község külterületén, a két hektáros Navazói-tó, ahol télen megjelenik a kis vöcsök és a vízityúk, valamint szaporodási időszakban a bíbic, a tőkés réce és a fehér gólya is.^[2]

A községben több eredetvédelemmel ellátott élelmiszert is előállítanak: az alcuida-völgyi olajat, a manchego sajtot és a pan de cruz nevű péksüteményt. A jellegzetes helyi ételek közé tartozik a cochifrito nevű malachúsos étel, az ajoblanco nevű hideg leves, a juhsajt és a sült tej nevű desszert.^[2]