Barátkeselyű
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Mérsékelten fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 250 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Aegypius monachus (Linnaeus, 1766) |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Barátkeselyű témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barátkeselyű témájú médiaállományokat. |
A barátkeselyű (Aegypius monachus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó Aegypius nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Európában, Közép-Spanyolországban, a Baleár-szigeteken, Bulgáriában és Görögországban fészkel. Ázsiában az alacsony és középmagas hegységekben honos.
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 100-110 centiméter, szárnyfesztávolsága 250-300 centiméter között mozog, testtömege pedig akár 7–12 kilogramm is lehet. A tojó kicsivel nagyobb, mint a hím. Feje csupasz, tollruhája sötétbarna.
Életmódja [szerkesztés]
Igazi dögevő, csak nagy ritkán zsákmányol mormotát, teknőst vagy gyíkot. Az európai állomány állandó, ázsiában délre vonul, eljut Szudánig is.
Szaporodása [szerkesztés]
Gallyakból fára készíti fészkét. A fészekalja egyetlen tojásból áll, melyen 53-55 napig kotlik. A fiókáról további négy hónapig gondoskodnak a szülők.
Védettsége [szerkesztés]
Magyarországon rendkívül ritka kóborló. Fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 forint.
Képek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
- Az MME Monitoring Központ adatlapja

