A vasút története

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George és Robert Stephenson Rocket nevű gőzmozdonya 1829-ből (Science Museum, London)

A vasút története a 16. századig nyúlik vissza, amikor az ember vagy vontatta, síneken mozgatható egyszerű járművek megjelentek. Az első közforgalmú lóvasút 1803-ban nyitotta meg szolgáltatását, az első gőzmozdony is 1804-re készült el. A közforgalmú, bárki által igénybe vehető, gőzvonatatású vasút története 1825-ben kezdődik. A magyarországi vasúttörténetet külön szócikk mutatja be.

Az első vasúti rendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasút őse a 16. századi bányákba telepített fa nyompálya volt. A nyompályákon gördülő csilléket emberi erővel mozgatták. Az 1760-as évek angliai újítása volt a vasból készült pálya, amelyen megjelentek a lóvontatású eszközök is. Az első személyszállításra használt közforgalmú vasúttársaság 1803-ban az Surrey Iron Railway volt. Ezek a lóvontatású vasutak még nem adták meg az igazi versenyelőnyt a kor közúti közlekedésével. 1827-ben Magyarországon is folytak kísérletek a lóvasút meghonosításával, de a kísérlet nem bizonyult kifizetődőnek.

A gőzvontatás megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasút diadalát kétségkívül a gőzgép alkalmazása hozta el. Az első sikeres gőzmozdonyt Richard Trevithick (1773–1833) építette, és 1804-ben öt teherkocsit és 16 utast vontatott el vele Pen-y-Darentől 16 kilométerre. Az igazi technikai áttörést azonban George Stephenson nevéhez kötjük, aki összesen 17 kísérleti mozdonyt épített. 1825-ben a Locomotion No. 1 nevű mozdonyával nyitották meg a világ első közforgalmú gőzüzemű vasútját Stockton és Darlington között. Leghíresebb mozdonya azonban a Rocket, amellyel 1829-ben elnyerte a Liverpool & Manchester Railway Company díját. Ez a mozdony már a következő száz év mozdonyainak minden lényeges jellemzőjét magán hordozta.

A vasutak történetének kronológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Esemény
1803. Megnyit az első közforgalmú lóvasút, a Surrey Iron Railway.
1804. Trevithick első sikeres gőzmozdonya Pen-y-Darenből 16 kilométeres utat tesz meg.
1825. Megnyílik az első gőzvontatású közforgalmú vasút, amelynek Robert Stephenson a főmérnöke.
1829. Az első modern gőzmozdony, melyet Stephenson Rocket névre keresztel, 42 km/ó sebességgel száguld.
1835. Május 5-én megnyitják Brüsszel és Mechelen között az európai kontinens első közforgalmú vasútvonalát.
1869. Május 10-én elkészül az észak-amerikai transzkontinentális vasút, amely New Yorkot köti össze San Franciscoval.
1898. a Ganz gyár első háromfázisú villamos vasútja üzemel a Genfi-tó mellett.(Kandó Kálmán)[1]
1903. Július 13-án megindul a menetrendszerinti forgalom Szentpétervár és Vlagyivosztok között a világ leghosszabb vasútvonalán a Transzszibériai vasútvonalon.
1981. Szeptember 27-én nyitják meg az első olyan nagysebességű (TGV) vonalat Párizs és Lyon között, ahol 200 km/ó felett van az átlagos utazósebesség.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]