A tűz és jég dala

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A tűz és jég dala
Szerző George R. R. Martin
Eredeti cím A Song of Ice and Fire
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol
Műfaj Fantasy
Sorozat Trónok harca
Királyok csatája
Kardok vihara
Varjak lakomája
Sárkányok tánca
The Winds of Winter (tervezett)
A Dream of Spring (tervezett)
Kiadás
Kiadó Bantam Books (US), Voyager Books (UK)
Kiadás dátuma 1996 -
Magyar kiadó Alexandra Kiadó
Magyar kiadás dátuma 2003, 2008–2012
Fordító Pétersz Tamás
Média típusa regény

A tűz és jég dala (A Song of Ice and Fire) George R. R. Martin amerikai író díjnyertes fantasy regénysorozata. Martin 1991-ben kezdte írni a sorozatot, melynek első részét 1996-ban adták ki. Az eredetileg trilógiának tervezett sorozatból eddig öt kötet jelent meg, az író további két könyvet tervez. A könyvek mellett három előzmény novella is létezik, illetve a könyvek részleteiből álló további novellák, melyek egyike Hugo-díjat nyert. A könyvsorozatot több mint húsz nyelvre[1] fordították le, kiadása után a negyedik rész a New York Times bestseller listájának élére került.[2] A kötetek világszerte 7 millió példányban keltek el.[3] Az első könyvet hazánkban 2003-ban adták ki.

A tűz és jég dala története egy kitalált világban játszódik a központi Westeros és a keletre fekvő Essos földrészén. A karakterek többsége ember, ám a sorozat előrehaladtával további, a világ népe által rég kihaltnak vélt fajok is megjelennek. Három fő cselekményszálon fut a történet: a Westeros uralmáért folytatott dinasztikus polgárháború számos nemesi család között; a közelgő tél jelentette növekvő fenyegetés a kontinens északi határát jelentő Falon; és a száműzött Daenerys Targaryen hercegnő törekvése Westeros trónjának visszaszerzésére. A történet előrehaladtával a három cselekményszál részben összefonódik.

A regények egyes szám harmadik személyben, nézőpont karakterek szerint íródtak. Az ötödik könyv végére 31 ilyen karakter szerepel a sorozatban, habár ezek közül kilenc csak egy fejezetet kapott.

A sorozat növekvő népszerűsége vezetett az HBO amerikai tévécsatorna sorozatkészítési jogának 2007-es bejelentéséhez.[4] A Trónok harca néven létrejövő sorozat első évadja 2011, második évadja pedig - töretlen sikerrel - 2012 áprilisától került a képernyőkre.

Népszerű társas[5]-, kártya- és szerepjáték [6] mellett számos grafikai alkotás alapszik a regényeken.

Publikációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eddig megjelent kötetek:

A sorozat tervezett kötetei:

Martin eredetileg három részesre tervezte a regénysorozatot, ám hamar kiderült, hogy a cselekmény bonyolódása és számos új karakter bevezetése miatt ez nem lesz elegendő. A könyvek számát előbb hatra, majd hétre emelte az író.

A Kardok vihara 2000-es befejezése után Martin a következő könyvben öt évvel későbbre helyezte volna a cselekményt, ám állítása szerint így a számtalan karakter visszaemlékezései miatt élvezhetetlen lett volna a könyv. Elvetette az ötletet, majd egy év munka után elölről kezdte a kötet írását. Ez a döntés vezetett oda, hogy a viszonylag gyors egymásutánban megjelentetett első három könyv után a Varjak lakomájára 5 évet kellett várni; és a Sárkányok táncát egy évvel az előző kötet megjelenése után adták ki. Martint az utóbbi években sok kritika érte az általa bejelentett határidők áthágása, és a Varjak lakomája csonka mivolta miatt. Ez a kötet a nézőpont karaktereknek csak a felét tartalmazza, mivel Martin a könyv írása során annak hossza miatt a nézőpont-karakterek szerinti szétválasztás mellett döntött. A nehézségek ellenére kiadása után a könyv a New York Times toplistájának élére került, Martint pedig a Time az "amerikai Tolkiennek" titulálta.[7]

George R. R. Martin 2011-ben

Novellák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sorozatot három előzmény novella egészíti ki, melyek a Martin által kitalált világban játszódnak, kilencven évvel A tűz és jég dala cselekménye előtt.

Eddig megjelent novellák:

  • Kóbor lovag (The Hedge Knight, 1998)
  • The Sworn Sword (2003)
  • The Mystery Knight (2010)

A Kóbor lovag és a The Sworn Sword alapján képregény készült, előbbit magyar nyelven is kiadták.

A regénysorozat egyes fejezeteiből, melyek egy adott nézőpont karakter szemszögéből írják le a történéseket vagy egy adott helyen játszódnak, rövid novellákat jelentettek meg.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tűz és jég dala cselekménye három fő szálon fut, melyek a középkori lovagkirályságokon alapuló világban játszódnak, ahol az évszakok akár évtizedekig is tarthatnak, és ahol minden jel szerint közeleg a tél. A régen meghatározó mágia lassan eltűnőben van a világból, melynek népe mára már kihaltnak vagy kitaláltnak véli a mágikus fajokat, például a sárkányokat vagy a Másokat. A Hét Királyságot 300 évig uraló Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, így most a Bitorló, Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd az északi Eddard Stark segítségével.

A történet egy része az intrikával fertőzött fővárosban, Királyvárban játszódik, ami a legnagyobb nemesi házak – Stark, Lannister, Tyrell és Baratheon – közötti versengés színtere. A királyi udvar szereplőinek motivációi ismeretlenek, bárki lehet barát vagy ellenség. Az újonnan kinevezett Segítő, a deresi Lord Eddard Stark feladata az eladósodott királyság stabilitásának visszaállítása. Az előző Segítő, Lord Arryn halálának gyanús körülményei miatt azonban nyomozásba kezd, megbolygatva a fennálló törékeny egyensúlyt. Döntéseinek következményeként tör ki a pusztító polgárháború, amely az Öt Király háborújaként ismert.

Eddard Stark 14 éves fattyú fia, Havas Jon áll a második cselekményszál középpontjában. A családjában magát mindig kívülállónak érző fiú belép az északi határon, a hatalmas Falon cölibátusban élő lovagrendbe, az Éjjeli Őrségbe. A tél közeledtével az egyre csökkenő létszámú Őrségnek kell megvédenie a Hét Királyságot mind a távoli északról délre özönlő Falon túli vad néptől, mind a jeges hideggel érkező ősi fajtól, a Másoktól.

A könyvek fennmaradó része a száműzetésben élő utolsó sárkánykirály-sarjak, az idősebb Viserys Targaryen herceg és a fiatal Daenerys Targaryen hercegnő utazását taglalja. Egy hódító sereg reményében Viserys feleségül adja húgát a barbár Dothraki lovastörzsek egyik khaljához, Khal Drogóhoz.

Tematika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Annak ellenére, hogy a történet egy kitalált világban játszódik és az íróra többek között J.R.R. Tolkien[8], Jack Vance és Tad Williams is hatással voltak, a sorozat nagyban különbözik ezen írók műveitől. A fantasztikus elemek helyett inkább a realizmus kap szerepet. Míg Tolkien az ógermán mitológiából merített, Martin világát a középkori történelem befolyásolta, elsősorban a Rózsák háborúja. A legtöbb népszerű fantasyvel ellentétben Martin világában a lovagi csillogás mellett megtalálhatók a társadalmi különbségek, a nyers erőszak, a szexualitás. A karakterábrázolásban leginkább kiemelkedő író számos szereplője a műfajban megszokottól eltérően nem dominánsan jó vagy rossz, hanem ehelyett különböző vágyakkal, célokkal, hibákkal rendelkezik. A pazar karakteralkotásnak és a műfaj korábbi alkotásaitól szokatlan tabudöntögetéssel az író a fantasy-műfajban úttörőnek számító művet alkotott, mely méltán élvez megbecsülést az olvasók részéről.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]