A tűz és jég dala világa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

George R. R. Martin A tűz és jég dala regényeinek története egy kitalált világban játszódik a központi Westeros és a keletre fekvő Essos földrészén. A regényekben a fő háborús szál mellett részletesen bemutatásra kerül a birodalom különböző területeinek jellegzetessége és az ott élő emberek szokásai és hiedelmei.

Westeros Hét Királysága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

George R. R. Martin világában három kontinens található, Westeros, Essos és Sothoryos. Westeros a hatalmas Essos kontinenstől nyugatra helyezkedik el, a két földrészt a Keskeny-tenger választja el egymástól. A kontinens két részre osztható, az északi rész jóval ritkábban lakott, mint a déli terület. Északon található egy ismeretlen nagyságú terület, melyet a Fal választ el a királyság többi részétől.

Westeroson korábban hét önálló királyság volt, ezek a Targaryenek uralmával egyesültek és azóta a Hét Királyság királya, a Vastrón birtokosa uralja a birodalmat Királyvárból. Jelenleg kilenc nagyobb régióra osztható a birodalom területe, ezek egy-egy nevesebb család birtokában vannak.

A birodalom kilenc régiója:

Régió neve Uralkodócsalád Központja
1 Észak Stark-ház Deres vára
2 Vas-szigetek Greyjoy-ház Pyke vára
3 Folyóvidék Tully-ház Zúgó vára
4 Arryn Völgye Arryn-ház Sasfészek
5 Nyugat Lannister-ház Kaszter-hegy vára
6 Síkvidék Tyrell-ház Égikert vára
7 Koronaföldek Vastrón királya Királyvár
8 Viharvidék Baratheon-ház Viharvég vára
9 Dorne Martell-ház Napvár

Az Észak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Deres várának ábrázolása a Trónok harca című sorozatban

Észak területe a legnagyobb az egész királyságban, de zord időjárása miatt ritkán lakott. Délen a Nyak nevű földszoros, északon a Fal, keleten a Keskeny-tenger, nyugaton pedig a Napnyugati-tenger határolja. Két főbb folyója van, az egyik a Fehér Tőr, a másik pedig a Végső folyó. A régióhoz három sziget tartozik, a Medve-sziget, Skagos és Skane szigete.

Az Északot évezredek óta a Stark-ház uralja, Deres várából. Jellemőz, hogy a lakosság döntő többsége az Elsők leszármazottja, vallásukban még a Régi Isteneket követik. Az északon született fattyúkat a Havas családnévvel látják el.

Vas-szigetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Westeros nyugati partjai mentén találhatóak a Vas-szigetek, hét kisebb szigetből áll a szigetcsoport: Nagy-Wyk, Ó-Wyk, Pyke, Harlaw, Orkmont, Blacktyde és Sódárda. A szigeteket a Greyjoy-ház uralja Pyke szigetéről.

A szigetek lakói a vasemberek, magukat "vas szülötteinek" nevezik. Saját vallással rendelkeznek, a Vízbefúlt Istent követik. Rendkívül durva, makacs emberek, jellemzően tengeri fosztogatásikról híresek. A Vas-szigeteken született fattyúkat a Pyke családnévvel látják el.

A Folyóvidék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Folyóvidék Trident és a Feketevíz folyók ágai között fekvő terület. Északon a Nyak, keleten és nyugaton hegységek határolják. A Tully-ház uralkodik itt Zúgó várából.

Ezen a területen született törvénytelen gyerekeket a Folyami családnévvel látják el.

Arryn Völgye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arryn Völgyét a Hold-hegység veszi körül, emiatt különösen jól védhető terület, a zord időjárás miatt csak nyáron lehet megközelíteni a csúcson található várkastélyt, Sasfészket. Az Arryn-ház uralkodik a völgyben, fennhatóságuk alá tartozik még az Ujjak területe is, mely négy, a tengerbe kinyúló félsziget.

A Völgyben született fattyúkat a Szikla családnévvel látják el.

A Nyugatföldek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Westeros nyugati területeit nevezik így, a Nyaktól délre. Keleten a Folyóvidék, északon a Vasember-öböl, nyugaton az óceán, délen pedig a Síkvidék határolja. A Nyugatföldek területén főképp hegyek és dombságok találhatóak, a legnagyobb a Kaszter-hegy. Kaszter-hegy igen gazdag aranyban, a tőle délre található Lannisport, a nyugati part legnagyobb kikötője. Ezen területhez tartozik a Szép-sziget is. A Nyugatföldeken ered a Sziklazúzó és a Fekete-víz folyó.

A Nyugatföldeket évezredek óta Kaszter-hegy Lannisterei uralják. Az itt született törvénytelen gyerekek a Hegyi nevet kapják.

A Síkvidék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Síkvidéknek nevezik az égikerti Tyrell-ház uralma alatt álló területeket. A régió legfontosabb folyója a Mander, mely Égikertet is keresztülszeli, illetve itt található Westeros legrégebbi városa és a Hit egykori székhelye, Óváros is.

A Síkvidéken született fattyúkat a Virágos családnévvel látják el.

A Koronaföldek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Királyvár ábrázolása a Trónok harca című sorozatban

A Koronaföldek azok a területek, melyek fölött közvetlenül a Hét Királyság királya uralkodik. Központja Királyvár, ide tartoznak még a közeli várkastélyok, a Királyerdő, valamint az összes terület a Királyi úttól keletre, és Sárkánykő szigete is.

Királyvár a birodalom fővárosa, a Feketevíz-folyó északi partján fekszik, lakosainak száma mintegy 500.000 fő. A Vörös Erőd a város királyi várkastélya, Aegon hegyén található, építése I. Aegon uralkodása alatt kezdődött. A Vörös Erődön belül található Maegor Erődje, itt lakik a király család. A Segítő tornyában lakik a király főtanácsosa, a Király Segítője. A Nagycsarnokban található a Vastrónus, amely I. Aegon idején készült, a király összes legyőzött ellenfelének kardjából kovácsolták össze.

Az itt született fattyúk a Vizes családnevet kapják.

A Viharföldek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Viharföldek Királyvártól délre, a Dorne-tengertől északra, valamint a Síkvidéktől nyugatra helyezkedik el, nyugati határa a Keskeny-tenger. A régióhoz tartozik Tarth szigete is, valamint a számos kisebb sziget a Dorne-tengerének északi részéről. Nevében is látszik, hogy ez a terület Westeros legviharosabb régiója.

Legnagyobb várkastélya Viharvég, mely most a Baratheon-ház kezében van. Ezen a területen született fattyúkat a Viharos családnévvel látják el.

Dorne[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dorne a Hét Királyság legdélebbi régiója, és Westeros legmelegebb területe, itt található a kontinens egyetlen sivataga. Három fontosabb folyója a Zöldvér, a Torentine és a Brimstone.

Dorne népe külsőleg és kulturálisan is igen különböző Westeros többi lakosától, mivel az ősi Essos kontinenséről származnak. A legfontosabb különbség, hogy itt a leánygyermekek is örökölhetik apjuk után a címeket, így Dorne-nak több női uralkodója is volt már. Dorne volt az egyetlen olyan királyság Westeroson, amit Aegonnak nem sikerült meghódítania, másoknak sem sikerült soha tartósan elfoglalni, így végül dinasztikus úton csatlakozott a Hét Királysághoz, de valójában máig autonóm terület.

Három főbb dorne-i népcsoportot különböztetnek meg:

  • a sós dorne-iak, akik a tengerpart mentén élnek, és általában alacsony, vékony, fekete bőrű és hajú emberek.
  • a homoki dorne-iak a sivatagok és a folyók mentén élnek, a bőrük sötétbarna, és általában valamiféle fejkendőt viselnek, hogy védjék magukat a Nap égető sugaraitól.
  • a kövi dorne-iak, akik a Vörös hegység hegyei közt élnek, magas és jóképű emberek, világos bőrük és szőke vagy barna hajuk van.

A Dorne-ban született törvénytelen gyerekeket a Homoki családnévvel látják el.

Népek, közösségek és csoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Makulátlanok ábrázolása a Trónok harca című sorozatban

A történetben szereplő fontosabb népek, közösségek:[1]

  • Makulátlanok: Szigorúan képzett, rabszolga-katonák, akiket gyerekkoruktól kezdve harca neveltek Astapor városában. Híresek megtörhetetlen fegyelmükről és ügyességükről a csatatéren.
  • Tizenhármak: Quarth városának vezetői. Kereskedők, hercegek és boszorkánymesterek is találhatók a tizenhármak tanácsában.
  • Lobogó Nélküli Testvériség: Törvényen kívüli harcos csapat, vezetőjük Lord Beric Dondarrion kapitány. A Folyóvidéken harcolnak a Lannister katonák és a fosztogatók ellen.
  • A Királyi Testőrség: Hét lovagból álló testőrcsapat, mely a király és családja személyes védelméért felelnek. A lovagok hófehér palástot és páncélt hordanak, élethosszig tartó esküt tesznek. A királyi testőrség tagjai Robert Baratheon uralkodása alatt: Ser Barristan Selmy, a Királyi Testőrség Parancsnoka, Ser Jaime Lannister, Ser Boros Blount, Ser Meryn Trant, Ser Mandon Moore, Ser Preston Greenfield, Ser Arys Oakheart.
  • A Mesterek: tudósok, gyógyítók és tanácsadók, legfőképp a Westeroson élő uralkodócsaládok szolgálatában állnak. A kiképzett mesterek fogadalmat tesznek, amelyben megtagadják eddigi családjukat és feltétel nélküli engedelmességet fogadnak annak a családnak, akit később szolgálni fognak. Jártasak a matematikában, a gyógyításban, az asztronómiában, valamint esetenként mágiával s foglalkoznak.
A Mások ábrázolása a Trónok harca című sorozatban
  • Szabad városok: Kilenc nagy múltú, önálló városállam a Westerosszal szomszédos Essos kontinensén, amelyek mindegyike saját kultúrával és tradíciókkal bír. Közéjük tartozik Braavos, Pentos, Norvos, Qohor, Lorath, Tyrosh, Myr, Lys és Volantis.
  • A dothrakiak: Lovas, nomád nép, vezetőjük a khal. A khalasar Dothraki lovasok egy csoportja, mérete változó lehet. Városokat és falvakat rohannak le, fosztanak ki.
  • A Mások: Északon élő mitikus lények. Westerosról elűzték őket Északra és megépítették a Falat, amelynek távol tartja őket a királyságtól.[2] A Falat az Éjjeli Őrség őrzi és védelmezi a birodalmat a vadakkal és a Másokkal szemben. A Mások magas, karcsú lények, vakító kék szemmel.
  • A Vadak: A Falon túl élnek. Veszélyes, ellenséges vademberek, egymással is harcban álló népek.[3]
  • Éjjeli Őrség: Az Éjjeli Őrség a Falat és a Hét Királyságot védi. Tagjai fekete ruhát hordanak, és fogadalmat tesznek, amelyben lemondanak a gyermeknemzésről, birtokaikról és anyagi javaikról és a továbbiakban csak a Fal védelméért élnek.[4]
  • A Fal: 300 mérföld hosszú és 800 láb magas erődítmény a Hét Királyság északi határában, célja a birodalom védelme. A Falat az Éjjeli Őrség védi, központjuk a Fal árnyékában húzódó Fekete Vár.[5]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regényben felbukkanó szereplők különböző vallásokat gyakorolnak, ezek az alábbiak lehetnek:[6]

A Hét Hite[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Westeros legelterjedtebb vallása, mely az andaloktól származik. Hitük szerint egy isten létezik, aki hét különböző alakban jelenik meg: az Atyaként, az Anyaként, a Kovácsként, a Harcosként, a Szűzként, a Vénasszonyként és az Idegenként. Mindegyikük az élet más-más területét szimbolizálja.

  • Atya tiszteletreméltó bíró, mérleget tart a kezében, ezért komoly döntéseket kívánó helyzetekben szoktak hozzá imádkozni.
  • Anya: az anyaság, a gyermeknevelés és a család védelmezője. Gyakran könyörögnek hozzá termékenységért, vagy a család békéjéért.
  • Kovács: Ha valaki hosszú és nehéz munkához kezd, a Kovácshoz imádkozik, hogy adja meg neki a kellő kitartást és képességeket, hogy el tudja végezni a feladatát.
  • Harcos: alapvetően a katonák és a hadakozással foglalkozók istene, győzelemért és dicsőségért imádkoznak hozzá.
  • Szűz: a tisztaság és az ártatlanság védelmezője, főleg fiatal lányok imádkoznak.
  • Vénasszony: lámpást fog és a bölcsességet jelképezi. Komoly sorsfordulókon imádkoznak hozzá, hogy adja meg a bölcsességet, amivel megfelelő döntést lehet hozni.
  • Idegen: Nem és arc nélküli alak, a halál istenének tekinthető, így nem igen szoktak hozzá az oltáránál imádkozni.

A Hét Hitének kiterjedt az egyházszervezete és papi rendje, a papokat Septonnak, a papnőket Septának nevezik, ők vezetik a vallási ceremóniákat. Külön csoportot képeznek a Csendes Nővérek, akik a halottakat készítik elő a temetésekre, ő némasági fogadalom miatt nem beszélhetnek. Az egyházat a Fősepton vezeti, akit maguk közül választanak meg. A vallás központja Baelor Nagy Szentélye, mely Királyvárban található, itt székel a Fősepton.

A Fény Ura[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

R’hllor, a Vörös Isten, a tűz istene, más néven a Fény Ura. Főként Essos kontinensén, a Szabad Városokban elterjedt az imádatára alapuló vallás, Westeroson csak kevesen hallottak róla. A Fény Urának szolgái a vörös papok és a vörös papnők, tűzbe nézve a Fény Ura látomásokat küld nekik, így segítve őket. R’hllornak gyakran szokta élő áldozatot bemutatni. R'hllor ellenséggel is bír aki a Másik, a Sötétség Ura, a Jég, akinek a nevét nem szabad kiejteni és akivel a háború dúl az idők hajnala óta. Másik gyermekei a Mások.

Westeros kontinensén Stannis Baratheon és felesége gyakorolják a Fény Ura vallását, Mellisandre vörös papnő Stannis állandó tanácsadója a történetben. Ezen kívül Beric Dondarrion seregében szolgáló Myri Thoros vörös pap is ehhez a rendhez tartozik.

Eddard Stark egy varsafa alatt, Deres istenerdejében

A Régi Istenek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Régi Istenek névtelen természeti istenek, Északon követik főként e vallást. Régen ez volt Westeros általános vallása, de később a legtöbben áttértek a Hét Hitére. A vallásnak nincsenek konkrét szertartásai, előírásai és papjai. A hívők az istenerdőben álló fehér törzsű, vörös levelű varsafákhoz imádkoznak, melyekre legtöbbször egy-egy arcot is vésnek. A fákat szentnek tartják és a szertartásokat e fa közelében bonyolítják le.

A Vízbefúlt Isten[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vas-szigeteken imádkoznak a Vízbefúlt Istenhez.

Törvények és szokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Népek, közösségek és csoportok. Home Box Office. (Hozzáférés: 2013. augusztus 3.)
  2. Bryan Cogman, George R. R. Martin. Trónok harca - Hivatalos filmkönyv az HBO sorozat alapján. Budapest: Szukits Könyvkiadó, 21. o. ISBN 9634972990 (2013) 
  3. Bryan Cogman, George R. R. Martin. Trónok harca - Hivatalos filmkönyv az HBO sorozat alapján. Budapest: Szukits Könyvkiadó, 21. o. ISBN 9634972990 (2013) 
  4. Bryan Cogman, George R. R. Martin. Trónok harca - Hivatalos filmkönyv az HBO sorozat alapján. Budapest: Szukits Könyvkiadó, 21. o. ISBN 9634972990 (2013) 
  5. Bryan Cogman, George R. R. Martin. Trónok harca - Hivatalos filmkönyv az HBO sorozat alapján. Budapest: Szukits Könyvkiadó, 21. o. ISBN 9634972990 (2013) 
  6. Hit és vallás. Home Box Office. (Hozzáférés: 2013. augusztus 4.)