Az Idő Kereke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Idő Kereke (The Wheel of Time, közkeletű rövidítéssel WoT) egy epikus fantasyregény-sorozat, melyet az amerikai James Oliver Rigney Jr., művésznevén Robert Jordan indított útjára. Eredetileg hatkötetesre tervezett sorozat lett volna, de a hossza egyre csak növekedett, Jordan halála előtt 12 kötetre tervezte, de ez végül 14 könyv lett. Egy előzménytörténetet is kiadtak. Jordan az első könyvet 1984-ben kezdte el írni, és 1990-ben került kiadásra.

Az író 2007-ben elhunyt, az utolsó kötet előkészületei közben, azonban hagyott hátra annyi terjedelmes jegyzetet, mely lehetővé tette egy másik író számára, hogy befejezze a művet. A sorozat nagy rajongója, a szintén fantasy regényíró Brandon Sanderson vállalta a feladatot, hogy elkészíti az utolsó kötetet. Azonban a rendelkezésre álló anyag bősége miatt kiderült, hogy ez nem lesz tartható, s a befejező könyv végül három kötetben jelent meg.

A sorozat számtalan esetben merít az európai és ázsiai mitológia világából, valamint a hinduizmus és a buddhizmus körforgás-elméleteiből, az egyensúlyból, a kettősségből, a természet tiszteletéből, és a kereszténység teremtéselméletéből.

Az Idő Kereke híres a hosszúságáról, a részletesen kidolgozott világáról, mágiarendszeréről, és sok-sok szereplőjéről. A nyolcadik kötettől kezdve mindegyik vezette a New York Times bestseller-listáját. Több tízmillió példányt adtak el világszerte, készült belőle számítógépes játék, szerepjáték, és zenei album is. Megfilmesítését számtalanszor tervbe vették.

Alapvetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az idők kezdetén a világ Teremtője létrehozta az univerzumot és az Idő Kerekét, mely kipörgeti minden élőlény életét, ahogy fordul. A keréknek hét állása van, és mindegyik egy-egy kort jelképez. Ezt az Egyetlen Hatalom tartja mozgásban, melyet az Igaz Forrásból nyernek. Ennek a hatalomnak két fele volt: a férfi (saidin) és női (saidar), melyek ellentétesek voltak, így képeztek egységet, s ez forgatta a Kereket. Ennek a hatalomnak a használatára bizonyos emberek voltak csak képesek: ők az aes sedai-ok, akik képesek azt fókuszálni. A Teremtő bebörtönözte saját ellenpárját, Shai'Tan-t (a Sötét Urat) a teremtés pillanatában, aki így nem férhetett hozzá a kerékhez. Azonban a Legendák Korának nevezett időszakban a hatalommal kísérletező aes sedai-ok véletlenül a világra szabadították a Sötét Urat. Ő aztán nekilátott összegyűjteni azokat a lényeket, akik hűségesek voltak hozzá, hogy kiszabadítsák őt, cserébe pedig örök életet és hatalmat ígért nekik. De csak néhányan tudták szolgálói közül, hogy kiszabadulása az Idő Kerekének összetörését eredményezné, s végső soron mindennek vége szakadna.

A fenyegetésre válaszul az Idő Kereke kipörgette a Sárkányt, a Fény hősét. Ő egy férfi aes sedai volt, név szerint Lews Therin Telamon, aki összegyűjtötte a Fény minden szövetségesét a gonoszok ellen. A Sötét Úr börtönének meggyengülését követő évszázadban kitört a nyílt háborúskodás, a gonoszság szelleme bejárta a világot, és az emberek egymásnak ugrottak. Tíz évnyi kilátástalan küzdelem után úgy tűnt, a Fény seregeinek a vereséggel kell szembenézniük. Ezért aztán a Sárkány és hűséges követői kockázatos kaland során elmentek a Sötét Úr börtönéhez, ahol képesek voltak őt elzárni, de tökéletlenül. Ugyanis az utolsó pillanatban a Sötét Úr megfertőzte az Egyetlen Hatalom saidin felét, aminek az lett a következménye, hogy az összes férfi aes sedai megőrült. Az Őrület Idejének nevezett korban az Egyetlen hatalom használatával természeti katasztrófákat okoztak: földrengéseket, árvizeket, melyek a Világtöréshez vezettek, s az addig ismert világ megszűnt létezni.

Őrületében Lews Therin megölt mindenkit, aki fontos volt számára, ezért utóbb Rokonirtónak nevezték el. A Sötét Úr egyik fő szolgálója, Ishamael egy pillanatra észhez térítette, majd mikor rájött, hogy mit tett, öngyilkosságot követett el. Az idő múlásával az összes férfi aes sedai-t megölték vagy leválasztották az Egyetlen Hatalomról, azt már csak a nők tudták biztonságosan használni. A női aes sedai-ok voltak, akik nekiláttak újjáépíteni a teljesen átrendeződött világot. Azok a férfiak, akik ezután kerültek kapcsolatba a Hatalommal, végül kivétel nélkül megőrültek, és végül maga a Sárkány is szitokszóvá változott. Az aes sedai-ok egy része a férfi mágiahasználók megölését vagy ártalmatlanná tételét tűzte ki céljául.

Az ezt követő három és fél ezer évben civilizációk emelkedtek fel és buktak végül el, sokasodtak a gondok és bajok, melyek oly nemessé tették az egyre távolabb lévő Legendák Korát. A békés időszakokat háborúk követték. Két nagyobb háború zajlott ekkoriban: a néhány évszázadig elhúzódó trallok háborúk, melyben a Sötét Úr szolgáival folyt a harc; és a százéves háború, mely végül Sasszárnyú Artur király birodalmának felbomlásához vezetett.

A Legendák Korának technológiája és ereje teljesen elveszett, az emberiség megosztott volt. Az aes sedai-ok megbecsülése is a múlté volt, ráadásul egyre kevesebben voltak. Emellett a sötétség seregei egyre gyarapodtak, és létrejöttek olyan fanatikus szekták, mint a Fény Gyermekei, akik őket is ellenségnek tekintették. Az emberiség nagyjából a földi XV. századnak megfelelő technológiával rendelkezett, néhány hiányosságtól eltekintve - viszont a nők egyenjogúságot élveztek. Ebben a világban játszódik a történet, ahol mindenkit egy prófécia nyomaszt: a Sötét Úr vissza fog térni, a Sárkány pedig újjászületik, hogy újra összecsapjanak. Mindez pedig rengeteg áldozattal fog járni.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Új tavasz címmel egy előzménytörténet kezdi meg a mesélést (melyet teljes mélységében csak az érthet meg, aki az első tíz könyvet már elolvasta), mely az Aiel háború végén játszódik, amikor is az aes sedai-ok tudomására jut, hogy az egyik prófécia beteljesült, és a Sárkány újjászületett. Több aes sedai, köztük Moiraine Damodred, elindulnak, hogy megtalálják az illetőt, még a Sötét Úr szolgái előtt. Az első kötet ezután játszódik húsz évvel, a mindentől távol fekvő Folyóközben, mely Andor királyságához tartozik. Moiraine, és Őrzője, Lan, Emondmező kicsiny falujába érkeznek, tudnak róla ugyanis, hogy a sötétség seregei itt keresnek egy fiatalembert. Moiraine nem tudja megmondani, hogy a három lehetséges fiatal (Rand al'Thor, Matrim Cauthon, és Perrin Aybara) közül melyik lehet az újjászületett Sárkány, ezért mindhármunak magával viszi, barátnőjükkel, Egwene al'Vere-rel egyetemben. Nynaeve al'Meara, a falu javasasszonya Baerlon városában csatlakozik hozzájuk. Később kiderül, hogy a két nő azért tart velük, mert megvan bennük a képesség, hogy fókuszálják az Egyetlen Hatalmat, ezért aes seadi-já kellene válniuk. Egy furcsa öreg mutatványos, Thom Merrilin is csatlakozik hozzájuk, állítva, hogy szeretne biztonságban elutazni Folyóközből. Az első kötet menekülésük történetét írja le, ahogy próbálnak eljutni Tar Valonba, de céljaik utóbb meghiúsulnak.

Innentől kezdve a történet terjengősebbé válik, az eredeti karakterek különböző csoportokra válnak szét és számtalan kalandban lesz részük, melyek egy része az újjászületett Sárkányhoz kötődik (aki nem más, mint Rand al'Thor). A Folyóközből származó főhősök az idő múlásával számtalan barátot szereznek és tiszteletet is kivívnak maguknak. Megkísérlik egyesíteni a nyugati királyságokat a Sötét Úrral való harcra való kelkészülés során, amely nem megy egyszerűen, hiszen a királyságok nem akarják feladni önállóságukat. Emellett az olyan szervezetek, mint a Fény Gyermekei, akik nem hisznek a próféciákban, vagy éppen Sasszárnyú Artur királyságának messzi leszármazottai, akik most a világ újbóli meghódításán fáradoznak, szintén az utukban állnak. Maguk az aes sedai-ok is két csoportra oszlanak abban a kérdésben, hogy az újjászületett Sárkányt az irányításuk alatt kell tartani, vagy hagyni, hogy szabadon mozogjon. Később kiderül, hogy az utolsó csata, melyben a Sötét Úr ismét megkísérli a világ megrontását, elkerülhetetlen.

A végső összecsapás a keresztény hitvilág Armageddonjából létrehozott Tarmon Gai'don, a jó és a gonosz seregeinek nagy harca. Ha a Sötét Úr győz, összetöri az Idő Kerekét, hogy megakadályozza, hogy bárki is újra szembeszállhasson vele. De ha az Újjászületett Sárkány győz is, senki nem veheti biztosra, hogy nem történik a Világtöréshez hasonló katasztrófa, vagy még rosszabb. Sokan úgy hiszik, hogy Rand halála esetén a Tarmon Gai'don megelőzhető, és ezért mindenképpen megpróbálnak vele végezni. Mások szerint önmagában a létezése garancia a győzelemre, ezért megpróbálják őt elfogni és biztonságba helyezni az ütközet napjáig.

Varázserők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sorozatban használt mágia alapja az Egyetlen Hatalom, amelynek a használatára a kiválasztott férfiak és nők is egyaránt képesek. Ennek a hatalomnak két fele létezik: a saidin és a saidar. A férfiak a saidin, a nők a saidar uralására képesek. Mindkét erő további öt ágra bomlik: a föld, a víz, a tűz, a levegő, és a lélek erejére. Akik képesek az erő kontrollálására, legalább egy típust uralnak ezek közül, a legjobbak képesek az összesre. A női erőhasználók képesek egyesíteni erejüket, de a férfierő nélkül mindössze tizenhárman képesek erre, s egyiküknek kell irányítania az egészet. Ha egy férfi is segít, akár hetvenketten is lehetnek, de ehhez már legalább hat férfi kell. A legerősebb köröket a tökéletes egyensúly képes létrehozni, ehhez mindig legalább eggyel több nőre van szükség, mint férfira.

A Legendák Korában az Egyetlen Hatalmat egyformán használták férfiak és nők, amellyel fantasztikus dolgokat alkottak. De a Világtörés óta az Egyetlen Hatalom meggyengült, és a használatához szükséges tudás javarészt elveszett. Tizenhárom gonosz személy, a Kitaszítottak, akik elhagyták a Fényt, és az árnyak közé vonultak, megtartották a régi tudást, amely különösen erőssé és veszélyessé teszi őket. Az Egyetlen Hatalom saidin fele a sorozat kezdetén már háromezer éve rontás alatt áll, ha valamely férfi megpróbálja használni, előbb-utóbb megőrül. Ezért aztán a női mágiahasználók, az aes sedai-ok felkutatják ezeket a férfiakat, és ha nem képesek őket leválasztani az Egyetlen Hatalomról, végeznek velük. A mágiahasználó nők rendkívül hosszú életűek, akár néhány száz évig is élhetnek, és ez igaz lehetne a férfiakra is, de a rontás miatt már jóval előbb meghalnak.

Léteznek különféle tárgyak, a ter'angreal-ek, amelyek szintén képesek az Egyetlen Hatalom használatára, a sa'angreal-ek pedig megnövelik használójuk erejét. Létezik egy gonosz változata is az erőnek, az úgynevezett Igaz Hatalom, Ennek az ismerete és használata a Sötét Úrhoz kötődik, és rendkívül veszedelmes.

Kötetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Cím Oldalszám Fejezet Szavak Hangoskönyv Kiadási dátum Megjegyzések
0. Új tavasz 334 26 121,815 12 óra 31 perc 2004. január Húsz évvel az első kötet előtt játszódik.
1. A világ szeme 782 53 305,902 29 óra 32 perc 1990. január 15.
2. A nagy hajtóvadászat 681 50 267,078 26 óra 8 perc 1990. november 15.
3. Az újjászületett Sárkány 674 56 251,392 24 óra 31 perc 1991. október 15.
4. Hódít az árnyék 1001 58 393,823 40 óra 31 perc 1992. szeptember 15. Nincs prológus
5. Mennyei tűz 963 56 354,109 36 óra 34 perc 1993. október 15.
6. A káosz ura 987 55 389,264 41 óra 37 perc 1994. október 15. Tartalmaz egy epilógust.
7. A kardok koronája 855 41 295,028 30 óra 31 perc 1996. május 15.
8. A tőrök útja 672 31 226,687 23 óra 31 perc 1998. október 20.
9. A tél szíve 766 35 238,789 24 óra 18 perc 2000. november 7.
10. Az alkony keresztútján 822 30 271,632 26 óra 3 perc 2003. január 7. Rendelkezik epilógussal.
11. Álmok tőre 837 37 315,163 32 óra 24 perc 2005. október 11. Rendelkezik epilógussal
12. Gyülekező fellegek 766 50 303,630 33 óra 2 perc 2009. október 27. Brandon Sanderson fejezte be. Rendelkezik epilógussal.
13. Az Éjfél Tornyai 864 57 325,998 38 óra 17 perc 2010. november 2. Brandon Sanderson fejezte be. Rendelkezik epilógussal.
14. A Fény emlékezete kb. 355,000 2013. január 8. Brandon Sanderson fejezte be.
Összesen: 11,004 635 4,060,310 419 óra 30 perc 1990-2012

Az alkotói folyamat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1980-as évek elején Jordan írt néhány Conan, a barbár-novellát a Tor Books számára, amellett a Conan, a pusztító könyves változata is az ő munkája. 1984-ben aztán Tom Doherty, a Tor Books vezetője felkérte rá, hogy írjon egy epikus fantáziaregényt. Tudván, hogy Jordan szeret terjengősen írni, mindjárt hat kötetre kötötték meg a szerződést. Az első könyv, A világ szeme, elég nehezen akart megszületni. Az eredeti koncepció szerint a főhős egy viszonylag idős ember lett volna, akinek a küldetése az, hogy megmentse a világot. Aztán azonban Jordan közelebb húzta J. R. R. Tolkien általa is kedvelt művéhez, A Gyűrűk Urához a regényt, így lettek a főszereplők fiatalok és tapasztalatlanok. Innentől kezdve az írás már sokkal könnyebben ment, és a második könyv, A nagy hajtóvadászat, nagyjából az elsővel egy időben el is készült.

Tom Dohertynek annyira tetszett a regény, hogy azt a Tolkien utáni legnagyobb epikus műnek tartotta, ezért megküldött pár tiszteletpéldányt az Egyesült Államok könyvesboltjainak, hogy felkeltse iránta az érdeklődést. Az eredetileg készített negyvenezer kemény- és puhafedeles példány mind egy szálig elfogyott, a második könyv megjelenésekor pedig az érdeklődés megduplázódott.

Az első hét könyvet Jordan gyors egymásutánban írta, teljes erőbedobással, de A kardok koronája után kissé visszavett a tempóból, és már csak kétévente jöttek az új kötetek. Új tavasz címmel kiadott egy előzménykötetet, bár többet is tervezett, de ezeket akkor elvetette, hogy a sorozat utolsó két könyvét megírhassa. Jordan tervei szerint a tizenkettedik kötettel véget ért volna a történet, melyet akár 2000 oldalasnak is el tudott volna képzelni.

Az írót azonban halálos szívbetegséggel diagnosztizálták 2005-ben. Ennek ellenére nekilátott megírni a legutolsó kötetet, de arra az esetre, ha mégsem sikerülne befejeznie, bőséges jegyzeteket készített annak érdekében, hogy halála után valaki befejezhesse a művet. 2007-ben meghalt Robert Jordan, és a végkifejlet befejezése sokáig kérdéses volt. Mígnem a Tor Books bejelentette, hogy Brandon Sanderson, a sorozat régi rajongója, fantasy-regényíró fogja befejezni az utolsó könyvet, melyhez Jordan özvegye is hozzájárulását adta. A munka azonban grandiózusabb lett a vártnál, a rengeteg jegyzet miatt, ezért az eredeti egy könyvből hármat csinált az író, melynek utolsó kötete 2013 elején jelent meg.

Adaptációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993-ban Wheel of Time Multi-User Dungeon néven indult az első szerepjáték az interneten, de a sorozat kezdete óta a hagyományos szerepjáték is létezik - részletes szabálykönyvei közül a 2001-es a legismertebb. 1999 végén egy számítógépes játék is megjelent, melyben egy magányos aes seadi-nak kellett egy bérgyilkost követnie, akit azért béreltek fel, hogy egy elfeledett rituáléval kiszabadítsák idő előtt a Sötét Urat börtönéből. A játék története nem tekinthető a történet részének. 2009 óta fejlesztés alatt áll egy másik játék is, melyről sok mindent egyelőre még nem tudni.

A megfilmesítés jogaiért is sokan küzdöttek, ezek jelenleg a Universal Studios kezében vannak.