A második nem
| A második nem | |
 | |
| Szerző | Simone de Beauvoir |
| Nyelv | francia |
| Műfaj | esszé |
| Kiadás | |
| Kiadó | Éditions Gallimard |
| Kiadás dátuma | 1949 |
| Magyar kiadó | Gondolat |
| Magyar kiadás dátuma | 1969 |
| Fordító | Görög Lívia és Somló Vera |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A második nem témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A második nem Simone de Beauvoir francia egzisztencialista írónő, filozófus 1949-ben megjelent kétkötetes műve, amely Magyarországon csak részben jelent meg. A könyvet a Vatikán a tiltott könyvek listáján szerepeltette.[1] A feminista filozófia számos alapfogalmát elsőként definiálja, és megalapozója a később létrejött társadalmi nemek tudományának. A feminizmus második hullámának kezdetét többnyire a mű megjelenésének időpontjára datálják.
Bevezető[szerkesztés]
A könyv bevezetője filozófiai eszmefuttatás a nemek különbségéről, melyben Beauvoir kifejti, hogy a "…nőt a férfihoz viszonyítva szokás meghatározni és jellemezni (…), ő a lényeges, a nő a lényegtelen. A férfi a Szubjektum és az Abszolútum, a nő a Másik."[2]
Első kötet[szerkesztés]
Az első könyvben Beauvoir igyekszik a humán tudományok eredményeit összegyűjteni, majd kritizálni, melyet egyfelől tudományos objektivitással, másfelől szubjektív, belső tapasztalatokon átszűrve tesz meg. Tagadja a biológiai determinációt, ugyanakkor részletesen elemzi a női test (menstruáció, terhesség, szülés stb.) sajátos helyzetét, mely szükségszerűvé teszi a szabadság egzisztencialista átértelmezését. Számos freudista mítoszt oszlat el a pszichoanalízissel foglalkozó fejezetben, a történelmi materializmus szempontjainál pedig erőteljesen kritizálja a férfiközpontú történeti megközelítéseket, különösen Engels A család, állam, magántulajdon c. művét.
Második kötet[szerkesztés]
A második könyv a megélt tapasztalatokat veszi sorra, a nők nevelését, élethelyzeteit tárgyalja, mondanivalója legjobban az első sorokkal, a méltán híressé vált szállóigével foglalható össze: "Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik."[3] Fejezetről fejezetre mutatja be, milyen technikákkal állítódik elő (ezzel megelőlegezve Foucault-t) a nőies nő a gyermekkortól a leánykoron át az első szexuális aktusig. A nő helyzete c. fejezetben a férjes asszonyról, az anyaságról, a nő társadalmi életéről, a prostitúcióról, az öregkorról, majd a nő helyzetének általános jellemzéséről olvashatunk. Ezzel kapcsolatosan írja: "Éppoly képtelenség tehát a ’nőről’ általánosságban beszélni, mint az ’örök férfit’ boncolgatni. És azt is megértjük, miért hiábavaló minden összehasonlítás, mellyel igyekeznek eldönteni, vajon a nő felsőbbrendű-e vagy alsóbbrendű-e a férfinál, esetleg egyenrangú vele: helyzetük alapvetően különbözik."[4] Végül az emancipált nőnek szentel egy részt, melyben a felszabadult, új nő körüli előítéleteket igyekszik eloszlatni, illetve a női tehetségeket, képességeket veszi számba illusztris példákkal.
Összefoglaló[szerkesztés]
Az összefoglalóban elveti a két nem harcáról szóló téziseket az egzisztencialista morál nevében, amely a kölcsönös elismerést, nagylelkűséget, a különbözőségek elfogadását jelenti. Így ír: "Embernek lenni végtelenül fontosabb, mint azok a sajátosságok, melyek az embereket egymástól megkülönböztetik; sohasem az adott tények határozzák meg a felsőbbrendűséget; hogy a ’virtus’-t (…) hogyan definiáljuk, ’az tőlünk függ’. Mindkét nemben lejátszódik a test és a lélek, a végesség és a transzcendencia egyugyanazon drámája; mindkettőt nyűvi az idő, leselkedik rá a halál, mindkettőjüknek lényegesen szükségük van egymásra; a szabadságukból mindketten ugyanazt a dicsőséget meríthetik; és ha ezt élvezni tudnák, ellen tudnának állni a kísértésnek, hogy vitatkozzanak csalárd privilégiumokról; és a testvériség szelleme támadna fel közöttük."[5]
Magyarul[szerkesztés]
- A második nem; ford. Görög Lívia, Somló Vera, jegyz. Tordai Zádor; Gondolat, Bp., 1969
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ du Plessix Gray, Francine. „Dispatches From the Other”, The New York Times, 2010. május 27. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
- ↑ Simone de Beauvoir: A második nem, Gondolat, Bp. 1969. 11. p.
- ↑ Simone de Beauvoir: A második nem, Gondolat, Bp. 1969. 197. p.
- ↑ Simone de Beauvoir: A második nem, Gondolat, Bp. 1969. 508. p.
- ↑ Simone de Beauvoir: A második nem, Gondolat, Bp. 1969. 566. p.
