A. E. Coppard
A. E. Coppard | |
Született | 1878. január 4.[1][2] Folkestone |
Elhunyt | 1957. január 13. (79 évesen)[1][2] London |
Állampolgársága | brit |
Házastársa | Winifred May de Kok[3] |
Foglalkozása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz A. E. Coppard témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alfred Edgar Coppard (Folkestone, Kent, 1878. január 4. – London, 1957. január 13.) angol író, költő.
Élete[szerkesztés]
Apja szabó, anyja szobalány volt, s csak nagyon alacsony iskolai végzettséggel rendelkezett.[4] Nagyon rossz körülmények közt nőtt fel, gyermekkorát később ő maga "megdöbbentően szegénynek", Frank O'Connor pedig "kegyetlennek" minősítette.[5] Kilenc éves korában abbahagyta az iskolát, s egy zsidó nadrággyárosnál vállalt munkát Whitechapelben a Hasfelmetsző Jack-gyilkosságok idején. Az 1920-as évek elején még mindig nem publikált. Oxfordban tartózkodott, s egy irodalmi csoport, a New Elizabethans tagja volt, akik egy pubban találkoztak, s angol reneszánsz drámákkal foglalkoztak. Ezeken az üléseken néha William Butler Yeats is részt vett. Coppard ebben az időszakban találkozott Richard Hughes-szal és Edgell Rickword-szel.[6] Egy ideig a Független Munkáspárt (Independent Labour Party) tagja volt.[7]
Irodalmi munkásságára Thomas Hardy volt hatással, első megjelent írásain H. E. Bates hatása is érezhető. Amerikában is népszerű volt, miután Selected Tales című kötetét beválogatta a Hónap Könyve Klub (Book of the Month Club). Coppard a politikusok közül legjobban Abraham Lincolnt csodálta.[8] Az általa leginkább értékelt szerzők Laurence Sterne, Charles Dickens, Henry James, Thomas Hardy, George Bernard Shaw, Anton Pavlovics Csehov és James Joyce voltak.[8] Néhány gyűjteményes kötete, például az Adam and Eve and Pinch Me és a Fearful Pleasures fantasztikus elemeket tartalmazó történeteket tartalmaznak úgy a természetfeletti horror mint az allegorikus elemeket tartalmazó fantáziák köréből.[9] Nancy Cunard 1937-ben megjelent könyvében a szerzők pártolták a Spanyol polgárháborút, Coppard a köztársaságpártiak oldalára lépett.[10] Alfred Edgar Coppard George Coppard nagybátyja volt, aki brit katonaként a Géppuskahadtestnél szolgált az első világháborúban, s With A Machine Gun to Cambrai című memoárkötetéről ismert.[11]
Coppard novellát Ford Madox Ford és Frank O'Connor dicsérték.[5] Nixey's Harlequin című kötete jó kritikákat kapott L. A. G. Strong-tól és Gerald Bullett-től. Coppard fantasztikus írásait csodálta Algernon Blackwood. Brian Stableford Coppard prózáját Walter de la Mare-hoz hasonlította.
Magyar nyelven egyetlen novellája jelent meg a Galaktika 30. számában A szép, fiatal fűzfa címmel.
Munkái[szerkesztés]
Novelláskötetek[szerkesztés]
- Adam & Eve & Pinch Me (1921)
- Clorinda Walks in Heaven (1922)
- The Black Dog and Other Stories (1923)
- Fishmonger's Fiddle: Tales (1925)
- The Field of Mustard (1926)
- Silver Circus (1928)
- Count Stefan (1928)
- The Higgler (1930)
- Nixey's Harlequin (1931)
- Fares Please! (1931)
- Crotty Shinkwin and The Beauty Spot (1932)
- Dunky Fitlow (1933)
- Ring the Bells of Heaven (1933)
- Emergency Exit (1934)
- Pink Furniture (1930)
- Polly Oliver (1935)
- Ninepenny Flute (1937)
- You Never Know, Do You? (1939)
- Ugly Anna (1944)
- Fearful Pleasures (1946)
- Selected Tales (1946)
- The Dark Eyed Lady – Fourteen Tales (1947)
- Collected Tales (1948)
- Lucy in Her Pink Coat (1954)
- Selected Stories (1972)
- The Collected Tales of A. E. Coppard (1976)
- The Higgler and Other Stories (1991)
- The Man from the Caravan and Other Stories (1999)
- Father Raven and Other Tales (2006)
- Weep not my wanton : selected short stories (2013)
Verseskötetek[szerkesztés]
- Hips and Haws (1922)
- Yokohoma Garland & Other Poems (1926)
- Pelaga and Other Poems (1926)
- The Collected Poems of A. E. Coppard (1928)
- Cherry Ripe: Poems (1935)
- Simple Day: Selected Poems (1978)
Ponyvák[szerkesztés]
- The Hundredth Story of A. E. Coppard (1930)
- Cheefoo (1932)
- Good Samaritans (1934)
- These Hopes of Heaven (1934)
- Tapster's Tapestry :A Tale (1938)
Elméleti munka[szerkesztés]
- Rummy: that noble game expounded in prose, poetry, diagram and engraving (1932) (Illustrated by Robert Gibbings).
Szerkesztő[szerkesztés]
- Songs from Robert Burns. Selected by A. E. Coppard, with wood engravings by Mabel M. Annesley (1925)
Közreműködőként[szerkesztés]
- Consequences, a complete story in the manner of the old parlour game, in nine chapters, each by a different author (1932)
- The Fairies Return, or New Tales for Old (1934)
Önéletrajza[szerkesztés]
- It's Me, O Lord! (1957)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ https://www.npg.org.uk/collections/search/person/mp136488/winifred-may-de-kok
- ↑ This is Folkestone Archiválva 2008. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ a b "Coppard, Alfred Edgar" by Thomas Moult and Clare Hansen. Dictionary of National Biography,Volume 13, edited by H.C.G. Matthew and Brian Harrison. Oxford : Oxford University Press, 2004. ISBN 019861411X (pp. 360-61).
- ↑ Richard Perceval Graves, Richard Hughes (1994), p. 52.
- ↑ A. E. Coppard, It's Me, Oh Lord! Methuen, 1957, (p.148-9)
- ↑ a b Twentieth century authors, a biographical dictionary of modern literature, edited by Stanley J. Kunitz and Howard Haycraft; (Third Edition). New York, The H.W. Wilson Company, 1950 (p.312-312)
- ↑ "Coppard, A.E.", in Brian Stableford, The A to Z of Fantasy Literature. Scarecrow Press, 2005 (p.89).
- ↑ Katharine Bail Hoskins, Today the Struggle: Literature and Politics in England during the Spanish Civil War. University of Texas Press, 1969 (p.18)
- ↑ George Coppard, With A Machine Gun to Cambrai, (1969), p. 16.
Források[szerkesztés]
- Fabes, Gilbert H., The First Editions of A. E. Coppard, A. P. Herbert and Charles Morgan, 1933 London, Myers
- Saul, George Brandon, A.E. Coppard: His Life and Poetry,1932, University of Pennsylvania, PhD dissertation
- Schwartz, Jacob with foreword and notes by A. E. Coppard, A Bibliography of A. E. Coppard – The Writings of Alfred Edgar Coppard, 1931
- Jehin, A. Remarks on the Style of A.E. Coppard. Buenos Aires, 1944
- Everett Breiler: The Checklist of Fantastic Literature. Chicago: Shasta Publishers. 1948, 83-84. oldal, online változat
- Oldala az ISFDB.org-on
- A New Yorker magazin Coppard-cikke, életrajzi adatokkal
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az A. E. Coppard című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.