76 mm-es 1902/30 mintájú hadosztály-ágyú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(76 mm-es 1902/30 mintájú hadosztály-löveg szócikkből átirányítva)
76 mm-es 1902/30 mintájú hadosztály-ágyú
76.2 mm divisional gun M1902-30 L40 2.jpg
76 mm-es 1902/30 mintájú hadosztály-löveg a Hämeenlinna-i finn tüzérségi múzeumban kiállítva
Gyártási adatok
Típus tábori ágyú
Ország  Szovjetunió
Tervező E. N. Szidorenko
Alkalmazás
Használó ország

 Finnország

 Szovjetunió
Háborús alkalmazás Második világháború
Műszaki adatok
Űrméret 76,2 mm
Lőszer 76,2×385 mm R
Tömeg 1,35 t
Csőhossz L/40 mm
Gyakorlati tűzgyorsaság 10-12 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség 662 m/s
Max. lőtávolság 13 290 m
Irányzék típusa panoráma irányzék
Oldalirányzás
Magassági irányzás mínusz 3° plusz 37°

A 76 mm-es 1902/30 mintájú hadosztály-ágyú (oroszul: 76-мм дивизионная пушка образца 1902/30 годов) az első világháborús szovjet gyártmányú 76 mm-es 1902 mintájú hadosztály-ágyú modernizált változata volt, melyet a német-szovjet háború korai szakaszában alkalmaztak.

Fejlesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1902-es mintájú ágyú képezte az Orosz Birodalom tüzérségének gerincét, melyet széles körben alkalmaztak az első világháború és az orosz polgárháború alatt, majd az Orosz Birodalom utódállamainál (Szovjetunió, Lengyelország, Finnország) is hadrendben maradt. A löveget más országok is rendszeresítették (Románia, Törökország). 1928-ra az 1902-es tette ki a Vörös Hadsereg 2500 tüzérségi eszközének nagy részét.

Az 1902-es alkalmas volt a továbbfejlesztésre is. 1927-1930 között több, mint húsz modernizált darabot próbáltak ki. Végül úgy határoztak, hogy az E. N. Szidorenko által vezetett csapat Perm üzemben kifejlesztett változatát rendszeresítik. A modernizáció eredménye egy részben új löveg drasztikusan megnövelt teljesítménnyel.

A modernizáció magában foglalta a lövegcső 30-ról 40 űrmérethosszúságra növelését, a magassági irányzás lehetőségének növelését az egyszárú lövegtalpba vágott lyukkal, kiegyenlítő mechanizmus és egy új panoráma irányzék felhelyezését. A továbbfejlesztésnek köszönhetően a csőtorkolati sebesség 662 m/s-ra nőtt, a magassági irányzás 17°-ról 37°-ra növekedett, a maximális lőtávolság pedig 8500 méterről 13 290 méterre emelkedett. 1931-től csak az új L/40 lövegcsöveket gyártották. Az 1930-as évek közepére egy új 6,3 kg-os páncéltörő lövedéket vezettek be, így az 1930-as löveg 500 méteres lőtávolságból 30°-os becsapódási szög mellett 56 mm-nyi páncél átütésére, 1000 méteres távolságból 49 mm-nyi páncél átütésére lett képes. A közvetlen irányzású tüzelési hatótávolság 820 méter volt 2 méter magas céltárgy esetében. A modernizált 1930-as löveg könnyedén hatástalanította az 1930-as évek harckocsitípusait, beleértve az új francia Somua S35 és B1 bis harckocsikat is.

A modernizáció viszont nem érintette az alacsony mozgékonyság és a kis fokú oldalirányzás problémájának megoldását, mivel a lövegtalp továbbra is egyszárú, nem szétterpeszthető típusú maradt és nem kapott felfüggesztést sem. A maximális vontatási sebesség 6–7 km/h volt lóvontatás esetén. Ez korlátozta a löveg harckocsi-elhárítási képességeit és elavulttá tette a mozgékonyságot követelő harctereken, így 1937-ben, az új hadosztály-löveg, az F–22 megjelenésekor befejezték gyártását.

Alkalmazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1941. június 1-jén a Vörös Hadsereg 2066 darab 1902-es és 2411 darab 1902/30-as löveggel rendelkezett. A német-szovjet háború kezdetekor ezeket a lövegeket fokozatosan kezdték lecserélni a sokkal fejlettebb F–22, F–22USZV és ZISZ–3 76 mm-es hadosztály-lövegekre. Azokat a lövegeket, melyeket kivontak a frontról, gyalogsági hadosztályok tüzérségi ezredeihez osztották, míg végül teljesen felváltották őket a ZISZ–3 lövegek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 76 mm-es 1902/30 mintájú hadosztály-ágyú témájú médiaállományokat.
  • Ivanov A. - Artillery of the USSR in Second World War - SPb Neva, 2003 (Иванов А. Артиллерия СССР во Второй Мировой войне. — СПб., Издательский дом Нева, 2003., ISBN 5-7654-2731-6)
  • Shunkov V. N. - The Weapons of the Red Army, Mn. Harvest, 1999 (Шунков В. Н. - Оружие Красной Армии. - Мн.: Харвест, 1999.) ISBN 985-433-469-4

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]