„Gentamicin” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gyim (vitalap | szerkesztései)
IUPAC-név: az (utolsó) előtagot egybeírjuk az alapnévvel. Helyközök törlése.
Nemproth (vitalap | szerkesztései)
Készült a(z) „Gentamicin” oldal lefordításával
1. sor: 1. sor:
{{gyógyszeresdoboz
| IUPACnév = 2-[4,6-diamino-3-[3-amino-6-(1-metilaminoetil)tetrahidropirán-2-il]oxi-2-hidroxiciklohexoxi]-5-metil-4-metilaminotetrahidropirán-3,5-diol
| Kép = Gentamicin.gif
| Méret = 280
| Kép2 = Gentamicin.png
| Méret2 = 280
| KépBal =
| KépJobb =
| MéretBal =
| MéretJobb =
| CASszám = 1403-66-3
| CASkieg =
| ATCelőtag = D06
| ATCutótag = AX07
| ATCkieg = {{ATC|J01|GB03}}, {{ATC|S01|AA11}}, {{ATC|S02|AA14}}, {{ATC|S03|AA06}}
| PubChem = 3467
| DrugBank = APRD00214
| Képlet =
| C= 21
| H= 43
| As=
| Au=
| Br=
| Cl=
| Co=
| F=
| Gd=
| I=
| Mn=
| N= 5
| Na=
| O= 7
| P=
| Pt=
| S=
| Se=
| Tc=
| Zn=
| Töltés=
| MolekulaTömeg = 477,596 g/mol
| SMILES =
| Szinoníma =
| Sűrűség =
| OlvadásPont =
| OlvadásMax =
| OlvadásMegj =
| ForrásPont =
| ForrásMegj =
| Oldhatóság =
| FajlagosForgatás =
| ÉgésiEntalpia =
| BioHaszn = korlátozott orális BH
| FehérjeKöt = 0-10%
| Metabolizmus =
| BioFelezésiIdő = 2 óra
| Kiválasztás = vese
| EUlicenc =
| USAlicenc =
| TerhességAU =
| TerhességUS =
| TerhességKat =
| JogiAU =
| JogiCA =
| JogiUK =
| JogiUS =
| JogiStátusz =
| FüggőségiPot =
| Alkalmazás = IV/IM
}}


[[Fájl:Gentamicin.gif|bélyegkép]]
A '''gentamicin''' ([[INN]]) egy széles spektrumú aminoglikozid antibiotikum. {{phhg8|Gentamicin-szulfát|Gentamicini sulfas}}
A '''gentamicin''' ([[INN]]) egy széles spektrumú aminoglikozid antibiotikum. A [[Gyógyszerkönyv#Magyar%20gy%C3%B3gyszerk%C3%B6nyv|VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben]] '''Gentamicin-szulfát''' ''(Gentamicini sulfas)'' néven hivatalos.
{| class="wikitable"
| colspan="2" |[[Fájl:Gentamicin.png|bélyegkép]]Gentamicin
|-
|
|-
| colspan="2" |'''[[IUPAC]]-név'''
|-
| colspan="2" |2-[4,6-diamino-3-[3-amino-6-(1-metilaminoetil)tetrahidropirán-2-il]oxi-2-hidroxiciklohexoxi]-5-metil-4-metilaminotetrahidropirán-3,5-diol
|-
| colspan="2" |'''Kémiai azonosítók'''
|-
|[[CAS-szám]]
|1403-66-3
|-
|[[PubChem]]
|3467
|-
|[[DrugBank]]
|APRD00214
|-
|[[Anatómiai, gyógyászati és kémiai osztályozási rendszer|ATC kód]]
|[[ATC D06|D06]]AX07, [[ATC J01|J01]]GB03, [[ATC S01|S01]]AA11, [[ATC S02|S02]]AA14, [[ATC S03|S03]]AA06
|-
| colspan="2" |'''Kémiai és fizikai tulajdonságok'''
|-
|[[Kémiai képlet]]
|C<sub>21</sub>H<sub>43</sub>N<sub>5</sub>O<sub>7</sub>
|-
|[[Moláris tömeg]]
|477,596 g/mol
|-
| colspan="2" |'''Farmakokinetikai adatok'''
|-
|[[Biohasznosíthatóság]]
|korlátozott orális BH
|-
|[[Felezési idő#Biol%C3%B3giai%20felez%C3%A9si%20id%C5%91|Biológiaifelezési idő]]
|2 óra
|-
|[[Plazmafehérje-kötés|Fehérjekötés]]
|0-10%
|-
|[[Kiválasztó szervrendszer|Kiválasztás]]
|vese
|-
| colspan="2" |'''Terápiás előírások'''
|-
|Alkalmazás
|IV/IM
|}
[[Category:Drugboxes which contain changes to verified fields]]
[[Category:Drugboxes which contain changes to verified fields]]
'''A gentamicin''' többféle bakteriális fertőzés kezelésében alkalmazzák<ref name="AHFS2015">{{Cite web |title=Gentamicin sulfate |url=https://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |publisher=The American Society of Health-System Pharmacists |accessdate=Aug 15, 2015 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150816010048/http://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |archivedate=2015-08-16}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html "Gentamicin sulfate"]. </cite></ref> többek között például csontvelőgyulladás, szívbelhártyagyulladás, kismedencei gyulladás, agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, húgyuti gyulladások és szepszis esetén. <ref name="AHFS2015" /> Nem hatásos [[Kankó|gonorrhoea]] vagy chlamydia fertőzések esetén . <ref name="AHFS2015" /> Intravénásan vagy izomba adott injekcióként adják, illetve égési sérülésekkor és a szem külsejét érintő fertőzésekben helyileg, külsőleg alkalmazzák.<ref name="AHFS2015" /><ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Bartlett |first=Jimmy |title=Clinical Ocular Pharmacology |url=https://books.google.com/books?id=kA8lBQAAQBAJ&pg=PA214 |edition=s |date=2013 |publisher=Elsevier |isbn=9781483193915 |page=214}}</ref> Általában csak két napig használják, amíg a baktériumtenyésztés meghatározza, hogy milyen specifikus antibiotikumokra érzékeny a fertőzést okozó baktérium. <ref name="ap01">{{Cite journal|author=Moulds, Robert|journal=Australian Prescriber|title=Gentamicin: a great way to start|date=October 2010|volume=33|issue=5|pages=134–135|doi=10.18773/austprescr.2010.062}}</ref> A gentamicin plazmaszintjét folyamatosan felügyelni kell, mert túl nagy dózis toxikus lehet.<ref name="AHFS2015" />


A gentamicin belsőfül- és veseproblémákat okozhat . <ref name="AHFS2015">{{Cite web |title=Gentamicin sulfate |url=https://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |publisher=The American Society of Health-System Pharmacists |accessdate=Aug 15, 2015 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150816010048/http://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |archivedate=2015-08-16}}</ref> A belső fül károsodása egyensúlyzavarokhoz és hallásvesztéshez vezethet . <ref name="AHFS2015" /> Ezek a változások véglegesek lehetnek. <ref name="AHFS2015" /> Ha [[terhesség]] alatt alkalmazzák, károsíthatja a fejlődő babát, <ref name="AHFS2015" /> úgy tűnik azonban, hogy a [[szoptatás]] alatti használata biztonságos. <ref name="GenB">{{Cite web |title=Gentamicin use while breastfeeding |url=https://www.drugs.com/breastfeeding/gentamicin.html |accessdate=15 August 2015 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150906222610/http://www.drugs.com/breastfeeding/gentamicin.html |archivedate=6 September 2015}}</ref> A gentamicin az aminoglikozidok egyik fajtája. <ref name="AHFS2015" /> Úgy fejti ki hatását, hogy megzavarja a baktériumok fehérjetermelő képességét, és ez általában [[Baktericid|elpusztítja a baktériumokat]] . <ref name="AHFS2015" />
== Hatás ==


A gentamicint a ''Micromonospora purpurea'' baktérium termeli, <ref name="pmid14184912">{{Cite journal|journal=Journal of Medicinal Chemistry|volume=6|issue=4|pages=463–4|date=July 1963|pmid=14184912|doi=10.1021/jm00340a034|title=Gentamicin, a new antibiotic complex from Micromonospora}}</ref> <ref name="AHFS2015">{{Cite web |title=Gentamicin sulfate |url=https://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |publisher=The American Society of Health-System Pharmacists |accessdate=Aug 15, 2015 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150816010048/http://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |archivedate=2015-08-16}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html "Gentamicin sulfate"]. </cite></ref> 1962-ben szabadalmaztatták, orvosi használatra 1964-ben engedélyezték. <ref name="Fis2006">{{Hivatkozás/Könyv |last=Fischer |first=Jnos |title=Analogue-based Drug Discovery |url=https://books.google.com/books?id=FjKfqkaKkAAC&pg=PA507 |date=2006 |publisher=John Wiley & Sons |isbn=9783527607495 |page=507}}</ref> Az antibiotikumot a Micromonospora tenyészetéből gyűjtik össze a baktérium sejtfalának perforálásával. A bioszintézisének módja ma is kutatás alatt áll, hogy növeljék az expresszióját és magasabb koncentrációjú gentamicint nyerjenek . A gentamicin szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapvető gyógyszerek listáján . <ref name="WHO21st">{{Hivatkozás/Könyv |authorlink=World Health Organization |title=World Health Organization model list of essential medicines: 21st list 2019 |year=2019 |publisher=World Health Organization |location=Geneva |id=WHO/MVP/EMP/IAU/2019.06. License: CC BY-NC-SA 3.0 IGO}}</ref> Az Egészségügyi Világszervezet a gentamicint a humán gyógyászat szempontjából kritikus fontosságúnak minősíti. <ref>{{Hivatkozás/Könyv |authorlink=World Health Organization |title=Critically important antimicrobials for human medicine |edition=6th revision |year=2019 |publisher=World Health Organization |location=Geneva |isbn=9789241515528 |id=License: CC BY-NC-SA 3.0 IGO}}</ref> Generikus készítményként érhető el. <ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Burchum |first=Jacqueline |title=Lehne's pharmacology for nursing care |url=https://books.google.com/books?id=C7_NBQAAQBAJ&pg=PA1052 |date=2014 |publisher=Elsevier Health Sciences |isbn=9780323340267 |page=1051}}</ref>
In vivo a staphylococcus fajok jól reagálnak gentamicinre.

== Orvosi felhasználás ==
A gentamicin számos bakteriális fertőzés ellen hatásos, főleg Gram-negatív baktériumok, köztük ''Pseudomonas'', ''[[Proteus (baktérium)|Proteus]]'', ''[[Escherichia coli]]'', ''Klebsiella pneumoniae'', ''Enterobacter aerogenes'', ''[[Serratia]]'', de a Gram-pozitív ''[[Staphylococcus|Staphylococcus ellen]]'' is. <ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}</ref> A gentamicin hatásos a rá érzékeny baktériumok által okozott légutakat, húgyutakat, csontvelőt, vért és a lágy szöveteket érintő fertőzésekben. <ref name=":0">{{Cite web |url=http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/@sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |title=Product Monograph |accessdate=2 November 2015 |publisher=Sandoz Canada Inc |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |archivedate=12 April 2015}}</ref>


== Spektrum ==


In vitro a gentamicin-szulfát hatékonynak bizonyult számos patogén Gram-negatív baktériumtörzsre:
In vitro a gentamicin-szulfát hatékonynak bizonyult számos patogén Gram-negatív baktériumtörzsre:
90. sor: 77. sor:
* Gram-pozitív baktériumok, mint a koaguláz-pozitív és koaguláz-negatív ''Staphylococcus''ok
* Gram-pozitív baktériumok, mint a koaguláz-pozitív és koaguláz-negatív ''Staphylococcus''ok


Nincs elegendő bizonyíték a gentamicin hatásossága és biztonsága mellett Neisseria Gonorrhoeae okozta fertőzéskor. <ref>{{Cite journal|title=The effectiveness of gentamicin in the treatment of Neisseria gonorrhoeae: a systematic review|journal=Systematic Reviews|volume=3|pages=104|date=September 2014|pmid=25239090|doi=10.1186/2046-4053-3-104}}</ref> Nem alkalmazzák ''Neisseria meningitidis'' vagy ''[[Legionella pneumophila]]'' bakteriális fertőzések esetén sem, mert fennáll annak a veszélye, hogy a beteg sokkos állapotba kerül a Gram-negatív baktériumokban található lipid A endotoxinok miatt. Hatékony viszont a pestist okozó Yersinia pestis és a rokon fajok, valamint a vadászokban gyakran tularemiát okozó Francisella tularensis ellen. <ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Goljan |first=Edward F. |title=Rapid Review Pathology |edition=3rd |year=2011 |publisher=Elsevier |location=Philadelphia, Pennsylvania |isbn=978-0-323-08438-3 |page=241}}</ref>
== Készítmények ==

A gentamicinre bizonyos fokig rezisztens fajok:

* - Enterobacteriaceae
* - Pseudomonas spp.
* - Enterococcus spp.
* - Staphylococcus aureus és más Staphylococcus fajok.<ref>{{Cite web |title=Gentamicin spectrum of bacterial susceptibility and Resistance |url=http://www.toku-e.com/Upload/Products/PDS/20120604005203.pdf |accessdate=15 May 2012 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150220033338/http://www.toku-e.com/Upload/Products/PDS/20120604005203.pdf |archivedate=20 February 2015}}</ref>

=== Érzékeny csoportok ===

==== Terhesség és szoptatás ====
A gentamicin nem ajánlott terhesség alatt, kivéve ha az anya számára nyújtott előnyök ellensúlyozzák a kockázatokat. A gentamicin átjut a placentán és visszafordíthatatlan kétoldali veleszületett siketséget okoz. Intramuskulárisan az anyának adott gentamicin izomgyengeséget okozhat az újszülöttben. . <ref name=":0">{{Cite web |url=http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/@sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |title=Product Monograph |accessdate=2 November 2015 |publisher=Sandoz Canada Inc |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |archivedate=12 April 2015}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf "Product Monograph"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref>

A gentamicin biztonságosságát és hatásosságát szoptató anyák esetében nem igazolták. Az anyatejben és a szoptatott csecsemőkben mérhető mennyiségben van jelen. <ref name=":0">{{Cite web |url=http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/@sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |title=Product Monograph |accessdate=2 November 2015 |publisher=Sandoz Canada Inc |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |archivedate=12 April 2015}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf "Product Monograph"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref>

==== Idősek ====
Időseknél a vesefunkciót meg kell vizsgálni kezelés előtt és a kezelés folyamán is, mert annak hatására csökken a glomeruláris filtrációs ráta. Ebben a korosztályban a gentamicinszint hosszabb időre maradhat magas. Óvatosan kell használni olyanoknál, akiknek vese-, hallás-, egyensúlyérzékelő vagy neuromuskuláris problémáik vannak. <ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf "Gentamicin"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref>

==== Gyermekek ====
Gentamicin nem ajánlott a gyermekek kezelésében, a cecsemőket is ideértve. Körükben a tanulmányok szerint magasabb a hatóanyag szérumszintje és a felezési ideje is hosszabb.<ref>{{Cite journal|title=Pharmacokinetics of antibiotics in neonates|journal=Acta Paediatrica Japonica|volume=39|issue=1|pages=124–31|date=February 1997|pmid=9124044|doi=10.1111/j.1442-200X.1997.tb03569.x}}</ref> Rendszeresen szükséges a vesefunkciók ellenőrzése a kezelés alatt. A kezelés hosszútávú hatásaként hallásvesztés és egyensúlyozási problémák léphetnek fel. Hipokalcémia, hipokalémia és izomgyengeség jelentkezett az injekció beadása után.<ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf "Gentamicin"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref>

== Ellenjavallatok ==
ANem szabad alkalmazni olyannál, akinél korábban hiperszenzitivitási reakciót, például anafilaxiás rohamot váltott ki a gentamicintvagy más aminoglikozid. <ref name=":0">{{Cite web |url=http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/@sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |title=Product Monograph |accessdate=2 November 2015 |publisher=Sandoz Canada Inc |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |archivedate=12 April 2015}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf "Product Monograph"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref> Nagyobb odafigyelést igényel a [[myasthenia gravis]] és más neuromuszkuláris rendellenességek esetén, mivel fennáll a gyengeség súlyosbodásának veszélye. <ref name="AHFS2015">{{Cite web |title=Gentamicin sulfate |url=https://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |publisher=The American Society of Health-System Pharmacists |accessdate=Aug 15, 2015 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150816010048/http://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |archivedate=2015-08-16}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html "Gentamicin sulfate"]. </cite></ref>

== Káros hatások ==
A gentamicin káros hatásai a kevésbé súlyos reakcióktól, például hányingertől és hányástól a súlyosabb reakciókig terjedhetnek, beleértve: <ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf "Gentamicin"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref>

* Alacsony vérsejtszám
* Allergiás reakciók
* Neuromuszkuláris problémák
* Idegkárosodás (neuropathia)
* Vesekárosodás (nefrotoxicitás)
* Fülbántalmak (ototoxicitás)

A vese- és halláskárosodás valószínűleg dózisfüggő, a nagyobb adag nagyobb esélyt jelent a károsodásra. <ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf "Gentamicin"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref> Ez a két toxicitás késleltetett megjelenésű lehet, néha csak a kezelés befejezése után jelentkezik. <ref name=":1" />

=== Vesekárosodás ===
Az aminoglikozidokkal kezelt emberek 10-25%-ánál károsodik a vese, és a gentamicin a leginkább károsító hatású ezen a csoporton belül. <ref name=":2">{{Cite journal|title=New insights into the mechanism of aminoglycoside nephrotoxicity: an integrative point of view|journal=Kidney International|volume=79|issue=1|pages=33–45|date=January 2011|pmid=20861826|doi=10.1038/ki.2010.337}}</ref> Az akut nefrotoxicitás gyakran visszafordítható, de akár végzetes is lehet. <ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf "Gentamicin"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref> A vesekárosodás kockázatát befolyásolhatja a dózis, a terápia gyakorisága, időtartama és bizonyos gyógyszerek egyidejű alkalmazása, például [[Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek|NSAID-ok]], [[Vizelethajtó gyógyszerek|diuretikumok]], ciszplatin, [[ciklosporin]], cefalosporinok, [[Amfotericin B|amfotericin]], jódtartalmú kontrasztanyagok és vankomicin . <ref name=":2" />

A vesekárosodás kockázatát növelő tényezők a következők: <ref name=":2">{{Cite journal|title=New insights into the mechanism of aminoglycoside nephrotoxicity: an integrative point of view|journal=Kidney International|volume=79|issue=1|pages=33–45|date=January 2011|pmid=20861826|doi=10.1038/ki.2010.337}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFLopez-NovoaQuirosVicenteMorales2011">Lopez-Novoa JM, Quiros Y, Vicente L, Morales AI, Lopez-Hernandez FJ (January 2011). </cite></ref>

* Megnövekedett életkor
* Csökkent vesefunkció
* Terhesség
* Pajzsmirigy alulműködés
* Májműködési zavar
* Hipovolémia, dehidratáltság
* Metabolikus acidózis
* Nátriumhiány

A vesefunkció ellenőrzésekor mérik a vér kreatinin-szintjét, elektrolitszintet, vizelet mennyiségét, a vizeletben lévő fehérjék mennyiségét és más anyagok vérben lévő koncentrációját (pl. Urea). <ref name=":2">{{Cite journal|title=New insights into the mechanism of aminoglycoside nephrotoxicity: an integrative point of view|journal=Kidney International|volume=79|issue=1|pages=33–45|date=January 2011|pmid=20861826|doi=10.1038/ki.2010.337}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFLopez-NovoaQuirosVicenteMorales2011">Lopez-Novoa JM, Quiros Y, Vicente L, Morales AI, Lopez-Hernandez FJ (January 2011). </cite></ref>

=== Belső fül ===
Az aminoglikozidekkel kezelt betegek kb. 11%-ánál jelentkezik a belső fül károsodása (ototoxicitás). <ref>{{Cite journal|title=Gentamicin induced ototoxicity during treatment of enterococcal endocarditis: resolution with substitution by netilmicin|journal=Heart|volume=91|issue=5|pages=e32|date=May 2005|pmid=15831617|doi=10.1136/hrt.2003.028308}}</ref> A belső fül károsodásának gyakori tünetei közé tartozik a [[fülzúgás]], a halláscsökkenés, a [[szédülés]], [[Ataxia|a koordinációs]] zavarok és a szédülés. <ref name=":3" /> A gentamicin krónikus alkalmazása a fül két területét érintheti. Először is, a belső fülben lévő szőrsejtek károsodása visszafordíthatatlan halláskárosodáshoz vezethet. Másodszor, a belső fül vesztibuláris készülékének károsodása egyensúlyi problémákhoz vezethet. <ref name=":3">{{Cite journal|title=Aminoglycoside-induced ototoxicity|journal=Current Pharmaceutical Design|volume=13|issue=1|pages=119–26|date=2007-01-01|pmid=17266591|doi=10.2174/138161207779313731}}</ref> Az ototoxicitás kockázatának csökkentése érdekében a kezelés alatt ajánlott hidratált maradni. <ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf "Gentamicin"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref>

A belső fül károsodásának kockázatát növelő tényezők a következők: <ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf "Gentamicin"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref> <ref name=":0">{{Cite web |url=http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/@sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |title=Product Monograph |accessdate=2 November 2015 |publisher=Sandoz Canada Inc |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |archivedate=12 April 2015}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf "Product Monograph"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref>

* Megnövekedett életkor
* [[Húgyvérűség|Magas húgysavszint a vérben]]
* Veseműködési zavar
* Májműködési zavar
* Magasabb adagok
* Hosszú ideig tartó kezelés
* Erős vízhajtók (pl. [[furoszemid]] ) szedése

== Gyógyszertan ==

=== Hatásmechanizmus ===
A gentamicin egy [[Baktericid|baktericid hatású]] antibiotikum, amely a bakteriális riboszóma 30S alegységéhez kötődik, és negatívan befolyásolja a [[Transzláció|fehérjeszintézist]] . A hatásmódot illetően általánosan elfogadott, hogy a gentamicin meggátolja a riboszóma azon képességét, hogy az ellenőrizze, hogy a megfelelő tRNS a megfelelő mRNS-sel kapcsolódott-e össze.<ref>{{Cite web |url=http://www.drugbank.ca/drugs/DB00798 |title=DrugBank-Gentamicin |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131004221814/http://www.drugbank.ca/drugs/DB00798 |archivedate=2013-10-04}}</ref> Jellemzően, ha egy helytelen tRNS párosul egy mRNS [[Genetikai kód|kodonnal]] a riboszóma aminoacil kötőhelyén [[Adenozin|, az 1492-es és 1493-as adenozinok]] ki vannak zárva a kölcsönhatásból és visszahúzódnak, aminek hatására az nem használja fel a belépő aa-tRNS-EF-Tu komplexet. <ref>{{Cite journal|title=Structure of the 30S ribosomal decoding complex at ambient temperature|journal=RNA|volume=24|issue=12|pages=1667–1676|date=December 2018|pmid=30139800|doi=10.1261/rna.067660.118}}</ref> Azonban a gentamicin a 16S riboszomális RNS 44-es hélixéhez kapcsolódva arra készteti az adenozin bázispárokat, hogy abban a helyzetben maradjanak, amit a helyes összekapcsolódáskor vesznek fel. <ref>{{Cite journal|title=Ribosome-targeting antibiotics and mechanisms of bacterial resistance|journal=Nature Reviews. Microbiology|volume=12|issue=1|pages=35–48|date=January 2014|pmid=24336183|doi=10.1038/nrmicro3155}}</ref> Ez hibás aa-tRNS-ek elfogadásához vezet, aminek következtében a riboszóma olyan fehérjéket szintetizál, amelyekben nem megfelelő [[Aminosavak|aminosavak vannak]] elhelyezve (nagyjából minden 500-ból 1). <ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Garrett |first=Roger |title=The Ribosome |date=2000 |publisher=ASM Press |isbn=978-1-55581-184-6 |page=419–429}}</ref> A nem működő, hibásan lefordított fehérjék rosszul hajtogatódnak és össze is csomósodnak, ami végül a baktérium halálához vezet. A gentamicin kristályos szerkezete alapján egy másodlagos mechanizmust is javasoltak, egy másik kötőhelynél a 23S rRNS 69-es hélixénél, amely a 44-es hélixel lép kapcsolatba, valamint a STOP kodonokat felismerő fehérjékkel. Ezen a második helyen a gentamicin valószínűleg meggátolja a riboszóma kapcsolatba lépését az újrahasznosító faktorokkal, ami miatt a riboszóma 2 alegysége a transzláció után is egyben marad. Ez sok inaktív riboszómát hoz létre, melyek nem tudnak újraaktiválódni és új fehérjéket létrehozni. <ref>{{Cite journal|title=Structural basis for aminoglycoside inhibition of bacterial ribosome recycling|journal=Nature Structural & Molecular Biology|volume=14|issue=8|pages=727–32|date=August 2007|pmid=17660832|doi=10.1038/nsmb1271}}</ref>

== Kémia ==

=== Szerkezet ===
[[Fájl:FixedC1primeStereospecific_Gentamicin_IUPAC_Numbered_copy.png|bélyegkép]]
Mivel a gentamicint Micromonospora fajokból nyerik, az alapváz a 2-deoxisztreptamin nevű aminociklitol.<ref name="Yu">{{Cite journal|author=Yu|first=Yi|title=Parallel pathways in the biosynthesis of aminoglycoside antibiotics|journal=F1000Research|date=2017-05-18|volume=6|pages=723|doi=10.12688/f1000research.11104.1|pmid=28620453}}</ref> <ref name="Dewick">{{Hivatkozás/Könyv |last=Dewick |first=Paul M. |title=Medicinal natural products : a biosynthetic approach |edition=3rd |date=2009 |location=Chichester, West Sussex, United Kingdom |isbn=978-0-470-74167-2 |page=738–750}}</ref> Ehhez a hat szénatomos gyűrűhőz a [[Szerves kémiai nómenklatúra|4-es és 6-os szénatomnál]]<nowiki/>aminocukor-molekulák, a ciklikus purpurózamin és [https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/Garosamine garózamin] kapcsolódik. <ref name="Kumar">{{Cite journal|author=Kumar|first=C.|title=Microbial Biosynthesis and Applications of Gentamicin: A Critical Appraisal|journal=Critical Reviews in Biotechnology|date=January 2008|volume=28|issue=3|pages=173–212|doi=10.1080/07388550802262197|pmid=18937107}}</ref> <ref name="Yu" /> A gentamicin komplex öt fő komponensre (C <sub>1</sub>, C <sub>1a</sub>, C <sub>2</sub>, C <sub>2a</sub>, C <sub>2b</sub> ) és több kisebb komponensre differenciálódik a purpurózamin egység 6' szénatomjának szubsztitúciójával, amelyet a jobb oldali képen R <sup>1</sup> és R <sup>2</sup> jelöl.<ref name="Kumar" /> <ref name="Yu" /> <ref name="Weinstein">{{Cite journal|author=Weinstein|first=MJ|title=Biological activity of the antibiotic components of the gentamicin complex.|journal=Journal of Bacteriology|date=September 1967|volume=94|issue=3|pages=789–90|doi=10.1128/jb.94.3.789-790.1967|pmid=4962848}}</ref> <ref name="Vydrin">{{Cite journal|author=Vydrin|first=A. F.|title=Component Composition of Gentamicin Sulfate Preparations|journal=Pharmaceutical Chemistry Journal|date=2003|volume=37|issue=8|pages=448–450|doi=10.1023/a:1027372416983}}</ref> A táblázat a gentamicin komplex néhány típusának a helyettesítését szemlélteti. <ref name="Kumar" /> <ref name="Daniels">{{Cite journal|author=Daniels|first=Peter J. L.|title=The gentamicin antibiotics. VI. Gentamicin C2b, an aminoglycoside antibiotic produced by Micromonospora purpurea mutant JI-33.|journal=The Journal of Antibiotics|date=1975|volume=28|issue=1|pages=35–41|doi=10.7164/antibiotics.28.35|pmid=1092638}}</ref> <ref name="Dewick" />
{| class="wikitable"
|+Fő komponensek közötti különbség
! C komplex
! R <sup>1</sup>
! R <sup>2</sup>
|-
| C <sub>1</sub>
| Metilcsoport
| Metilcsoport
|-
| C <sub>1a</sub>
| [[Hidrogén]]
| [[Hidrogén]]
|-
| C <sub>2</sub>
| [[Hidrogén]]
| Metilcsoport
|-
| C <sub>2a</sub>
| [[Hidrogén]]
| Metilcsoport
|-
| C <sub>2b</sub>
| Metilcsoport
| [[Hidrogén]]
|}

=== Összetevők ===
A gentamicin számos rokon gentamicin komponensből és frakcióból áll, amelyek különböző fokú antimikrobiális hatást fejtenek ki. <ref>{{Cite journal|title=Biological activity of the antibiotic components of the gentamicin complex|journal=Journal of Bacteriology|volume=94|issue=3|pages=789–90|date=September 1967|pmid=4962848|doi=10.1128/JB.94.3.789-790.1967}}</ref> A gentamicin fő összetevői közé tartoznak a gentamicin C komplex tagjai: a gentamicin C <sub>1</sub>, gentamicin C <sub>1a</sub> és gentamicin C <sub>2,</sub> amelyek a gentamicin körülbelül 80%-át teszik ki, és a legmagasabb antibakteriális aktivitással rendelkeznek. A gentamicin A, B, X és néhány másik csoport adja a gentamicin fennmaradó 20%-át, ezeknek alacsonyabb az antibiotikum aktivitásuk, mint a gentamicin C komplexbe tartozóké. <ref name="Vydrin">{{Cite journal|author=Vydrin|first=A. F.|title=Component Composition of Gentamicin Sulfate Preparations|journal=Pharmaceutical Chemistry Journal|date=2003|volume=37|issue=8|pages=448–450|doi=10.1023/a:1027372416983}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFVydrinShikhaleevMakhortovShcherenko2003">Vydrin, A. F.; Shikhaleev, I. V.; Makhortov, V. L.; Shcherenko, N. N.; Kolchanova, N. V. (2003). </cite></ref> Egy adott gentamicin minta összetétele nincs egyértelműen meghatározva és a gentamicin C-komponenseinek és más összetevőknek aránya mintáról mintára különbözhet a gentamicin gyártójától és az gyártási folyamattól függően. A minták közötti változatosság miatt nehéz lehet a gentamicin különféle tulajdonságainak tanulmányozása, beleértve a farmakokinetikát és a mikroorganizmusok érzékenységét, ha kémiailag rokon, de eltérő vegyületek ismeretlen kombinációja áll fenn. <ref>{{Cite journal|title=Pharmacokinetics of gentamicin C(1), C(1a), and C(2) in beagles after a single intravenous dose|journal=Antimicrobial Agents and Chemotherapy|volume=44|issue=6|pages=1443–7|date=June 2000|pmid=10817690|doi=10.1128/aac.44.6.1443-1447.2000}}</ref>

=== Bioszintézise ===
A gentamicin teljes bioszintézise nem teljesen tisztázott. Az előállítását vezérlő gének iránt nagy az érdeklődés, mert nem egyszerű a gentamicin összegyűjtése az előállítás után, <ref name="Vydrin">{{Cite journal|author=Vydrin|first=A. F.|title=Component Composition of Gentamicin Sulfate Preparations|journal=Pharmaceutical Chemistry Journal|date=2003|volume=37|issue=8|pages=448–450|doi=10.1023/a:1027372416983}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFVydrinShikhaleevMakhortovShcherenko2003">Vydrin, A. F.; Shikhaleev, I. V.; Makhortov, V. L.; Shcherenko, N. N.; Kolchanova, N. V. (2003). </cite></ref> <ref name="Weinstein">{{Cite journal|author=Weinstein|first=MJ|title=Biological activity of the antibiotic components of the gentamicin complex.|journal=Journal of Bacteriology|date=September 1967|volume=94|issue=3|pages=789–90|doi=10.1128/jb.94.3.789-790.1967|pmid=4962848}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFWeinsteinWagmanOdenMarquez1967">Weinstein, MJ; Wagman, GH; Oden, EM; Marquez, JA (September 1967). </cite></ref> <ref name="Daniels">{{Cite journal|author=Daniels|first=Peter J. L.|title=The gentamicin antibiotics. VI. Gentamicin C2b, an aminoglycoside antibiotic produced by Micromonospora purpurea mutant JI-33.|journal=The Journal of Antibiotics|date=1975|volume=28|issue=1|pages=35–41|doi=10.7164/antibiotics.28.35|pmid=1092638}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFDanielsLuceNagabhushanJaret1975">Daniels, Peter J. L.; Luce, Charles; Nagabhushan, T. L.; Jaret, Robert S.; Schumacher, Doris; Reimann, Hans; Ilavsky, Jan (1975). </cite></ref> <ref name="Wagman">{{Cite journal|author=Wagman|first=Gerald H.|title=Antibiotic 6640. Ii|journal=The Journal of Antibiotics|date=1970|volume=23|issue=11|pages=555–558|doi=10.7164/antibiotics.23.555|pmid=5487130}}</ref> <ref name="Chu">{{Cite journal|author=Chu|first=Ju|title=Factors affecting the biosynthesis and secretion of gentamicin|journal=Process Biochemistry|date=December 2002|volume=38|issue=5|pages=815–820|doi=10.1016/S0032-9592(02)00230-3}}</ref> mivel a gentamicin a sejtfelszínen gyűlik össze, és a sejtfelszínt perforálni kell az összegyűjtéshez. <ref name="Vydrin" /> <ref name="Weinstein" /> <ref name="Daniels" /> <ref name="Wagman" /> <ref name="Chu" /> Sokak szerint növelni lehetne az összegyűjthető gentamicin mennyiségét, ha azonosítják a géneket és átprogramozzák őket, hogy a gentamicin szekretálódjon.<ref name="Vydrin" /> <ref name="Weinstein" /> <ref name="Daniels" /> <ref name="Wagman" /> <ref name="Chu" /> A szakirodalom egyetért, hogy a bioszintézis kezdeteként a Micromonospora echinospora belsejében a D-glükóz-6-foszfát defoszforilálódik, transzaminálódik, dehidrogéneződik és végül glikozilálódik D-glükózaminnal és létrejön a paromamin. <ref name="Kumar">{{Cite journal|author=Kumar|first=C.|title=Microbial Biosynthesis and Applications of Gentamicin: A Critical Appraisal|journal=Critical Reviews in Biotechnology|date=January 2008|volume=28|issue=3|pages=173–212|doi=10.1080/07388550802262197|pmid=18937107}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFKumarHimabinduJetty2008">Kumar, C.; Himabindu, M.; Jetty, Annapurna (January 2008). </cite></ref> A D-xylose hozzáadásával létrejön a gantamicin A2, mely az első átmeneti állapot a gentamicin C komplex létrehozásának folyamatában. <ref name="Kumar" /> <ref name="TestaII" /> A gentamicin A2 metilálódik és epimerizálódik gentamicin X<sub>2</sub> -vé, amely az első elágazódási pont a bioszintézis folyamatában. <ref name="TestaII">{{Cite journal|author=Testa|first=R.T.|title=Biotransformation, A New Approach to Aminoglycoside biosynthesis: II Gentamicin|journal=The Journal of Antibiotics|date=Feb 29, 1976|volume=29|issue=2|pages=140–146|doi=10.7164/antibiotics.29.140|pmid=931800}}</ref>

A kobolamin-dependens GenK enzim a 6. szénatom metilálódik és kialakul a gyógyszertani szempontból aktív G418. <ref name="Kim">{{Cite journal|author=Kim|first=Hak Joong|title=GenK-Catalyzed C-6′ Methylation in the Biosynthesis of Gentamicin: Isolation and Characterization of a Cobalamin-Dependent Radical SAM Enzyme|journal=Journal of the American Chemical Society|date=2013-06-05|volume=135|issue=22|pages=8093–8096|doi=10.1021/ja312641f|pmid=23679096}}</ref> <ref name="TestaII">{{Cite journal|author=Testa|first=R.T.|title=Biotransformation, A New Approach to Aminoglycoside biosynthesis: II Gentamicin|journal=The Journal of Antibiotics|date=Feb 29, 1976|volume=29|issue=2|pages=140–146|doi=10.7164/antibiotics.29.140|pmid=931800}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFTestaTilley1976">Testa, R.T.; Tilley, B.C. (29 February 1976). </cite></ref> <ref name="Kumar">{{Cite journal|author=Kumar|first=C.|title=Microbial Biosynthesis and Applications of Gentamicin: A Critical Appraisal|journal=Critical Reviews in Biotechnology|date=January 2008|volume=28|issue=3|pages=173–212|doi=10.1080/07388550802262197|pmid=18937107}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFKumarHimabinduJetty2008">Kumar, C.; Himabindu, M.; Jetty, Annapurna (January 2008). </cite></ref> <ref name="Hong">{{Cite journal|author=Hong|first=Wenrong|title=Identification of gntK, a gene required for the methylation of purpurosamine C-6′ in gentamicin biosynthesis|journal=The Journal of General and Applied Microbiology|date=2012|volume=58|issue=5|pages=349–356|doi=10.2323/jgam.58.349|pmid=23149679}}</ref> A GenQ nevű dehidrogenáz gén dehidrogénezi és aminálja a G418-at a 6. szénatomnál és kialakul a gyógyszertanilag aktív JI-20B, bár az is lehetséges, hogy egy másik közbülső forma, a 6'-dehidro-6'oxo-G418 (6DOG) jön létre hamarabb és ezt a GenB1 nevű gén aminálja. <ref name="Kumar" /> <ref name="Guo">{{Cite journal|author=Guo|first=Junhong|title=Specificity and Promiscuity at the Branch Point in Gentamicin Biosynthesis|journal=Chemistry & Biology|date=2014-05-22|volume=21|issue=5|pages=608–618|doi=10.1016/j.chembiol.2014.03.005|pmid=24746560}}</ref> A JI-20B dehidroxilálódik és epimerizálódik a gentamicin C komplex első komponensévé, a gentamicin C2a-vá, amely azután a GenB2 által epimerizáción, majd egy meg nem határozott gén által N-metilezésen megy keresztül, így keletkezik ennek az elágazási pontnak a végterméke, a gentamicin C1. <ref name="TestaII" /> <ref name="Guo" /> <ref name="Kumar" /> <ref name="Chen">{{Cite journal|author=Chen|first=Xiaotang|title=The bifunctional enzyme, GenB4, catalyzes the last step of gentamicin 3′,4′-di-deoxygenation via reduction and transamination activities|journal=Microbial Cell Factories|date=December 2020|volume=19|issue=1|pages=62|doi=10.1186/s12934-020-01317-0|pmid=32156271}}</ref>

Amikor a GenK által katalizált lépés kimarad, és az X2-t egyből a GenQ dehidrogenizálja és aminálja, akkor egy másik gyógyszertanilag fontos forma a JI-20A jön létre.<ref name="Kumar">{{Cite journal|author=Kumar|first=C.|title=Microbial Biosynthesis and Applications of Gentamicin: A Critical Appraisal|journal=Critical Reviews in Biotechnology|date=January 2008|volume=28|issue=3|pages=173–212|doi=10.1080/07388550802262197|pmid=18937107}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFKumarHimabinduJetty2008">Kumar, C.; Himabindu, M.; Jetty, Annapurna (January 2008). </cite></ref> <ref name="Guo">{{Cite journal|author=Guo|first=Junhong|title=Specificity and Promiscuity at the Branch Point in Gentamicin Biosynthesis|journal=Chemistry & Biology|date=2014-05-22|volume=21|issue=5|pages=608–618|doi=10.1016/j.chembiol.2014.03.005|pmid=24746560}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFGuoHuangHuangDuan2014">Guo, Junhong; Huang, Fanglu; Huang, Chaun; Duan, Xiaobo; Jian, Xinyun; Leeper, Finian; Deng, Zixin; Leadlay, Peter F.; Yuhui, Sun (22 May 2014). </cite></ref> Az is lehet, hogy itt is van egy közbülső lépés és 6'-dehidro-6'-oxo-gentamicin X2 (6'-DOX), ami a GenB1 amináló hatásra alakul ki. <ref name="Guo" /> A JI-20A aztán dehidroxilálódik a GenB4 hatására gentamicin C1A-vá. <ref name="Chen">{{Cite journal|author=Chen|first=Xiaotang|title=The bifunctional enzyme, GenB4, catalyzes the last step of gentamicin 3′,4′-di-deoxygenation via reduction and transamination activities|journal=Microbial Cell Factories|date=December 2020|volume=19|issue=1|pages=62|doi=10.1186/s12934-020-01317-0|pmid=32156271}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFChenZhangZhouBi2020">Chen, Xiaotang; Zhang, Hui; Zhou, Shaotong; Bi, Mingjun; Qi, Shizhou; Gao, Huiyuan; Ni, Xianpu; Xia, Huanzhang (December 2020). </cite></ref> A C1a ezután egy meg nem határozott enzim által N-metilezésen megy keresztül, így keletkezik a végső komponens, a gentamicin C2b. <ref name="Guo" /> <ref name="TestaII">{{Cite journal|author=Testa|first=R.T.|title=Biotransformation, A New Approach to Aminoglycoside biosynthesis: II Gentamicin|journal=The Journal of Antibiotics|date=Feb 29, 1976|volume=29|issue=2|pages=140–146|doi=10.7164/antibiotics.29.140|pmid=931800}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFTestaTilley1976">Testa, R.T.; Tilley, B.C. (29 February 1976). </cite></ref> <ref name="Kumar" /> <ref name="Chen" />

==== Erjedés ====
A gentamicin csak folyadékkultúrás (szubmerz) erjedés során szintetizálódik és a szervetlen tápanyagokforrások jelenléte csökkenti a termelődését.<ref name="Kumar">{{Cite journal|author=Kumar|first=C.|title=Microbial Biosynthesis and Applications of Gentamicin: A Critical Appraisal|journal=Critical Reviews in Biotechnology|date=January 2008|volume=28|issue=3|pages=173–212|doi=10.1080/07388550802262197|pmid=18937107}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFKumarHimabinduJetty2008">Kumar, C.; Himabindu, M.; Jetty, Annapurna (January 2008). </cite></ref> A hagyományos fermentáció során élesztős marhahúslevest használtak<ref name="Weinstein">{{Cite journal|author=Weinstein|first=MJ|title=Biological activity of the antibiotic components of the gentamicin complex.|journal=Journal of Bacteriology|date=September 1967|volume=94|issue=3|pages=789–90|doi=10.1128/jb.94.3.789-790.1967|pmid=4962848}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFWeinsteinWagmanOdenMarquez1967">Weinstein, MJ; Wagman, GH; Oden, EM; Marquez, JA (September 1967). </cite></ref> de a kutatások igyekeztek megtalálni a gentamicin C komplex előállítására legmegfelelőbb táptalajt, mivel a gentamicin C komplex a gyógyszertanilag egyedül releváns komponens. <ref name="Kumar" /> A táptalaj fő összetevői a szénforrások, elsősorban a cukrok, de számos tanulmány kimutatta, hogy a növényi és halolajok hozzáadásával megnőtt a gentamicin termelés, ellenben csökkent [[glükóz]], [[xilóz]] és számos [[Karbonsavak|karbonsav]] hozzáadása esetén. <ref name="Kumar" /> A táptalajban hagyományosan triptont és különféle élesztőformákat és élesztőszármazékokat használnak [[Nitrogén|nitrogénforrásként]], de jótékony adalékanyagnak bizonyult [[Aminosavak|számos aminosav]], a szójaliszt, a kukoricalekvár, az [[ammónium-szulfát]] és az [[Ammónium-klorid|ammónium-klorid.]] <ref name="Kumar" /> <ref name="Daniels">{{Cite journal|author=Daniels|first=Peter J. L.|title=The gentamicin antibiotics. VI. Gentamicin C2b, an aminoglycoside antibiotic produced by Micromonospora purpurea mutant JI-33.|journal=The Journal of Antibiotics|date=1975|volume=28|issue=1|pages=35–41|doi=10.7164/antibiotics.28.35|pmid=1092638}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFDanielsLuceNagabhushanJaret1975">Daniels, Peter J. L.; Luce, Charles; Nagabhushan, T. L.; Jaret, Robert S.; Schumacher, Doris; Reimann, Hans; Ilavsky, Jan (1975). </cite></ref> [[Foszfátion|Foszfát ionok]], [[Fémek|fémionok]] ( [[kobalt]] és néhány másik kis koncentrációban), különféle [[Vitamin|vitaminok]] (főleg B-vitaminok ), [[purin]] és [[pirimidin]] bázisok is kerülhetnek a táptalajba a gentamicin termelés fokozása érdekében, de a növekedés mértéke függ a Micromonospora fajoktól és a táptalaj egyéb komponenseitől is . <ref name="Kumar" /> <ref name="Wagman">{{Cite journal|author=Wagman|first=Gerald H.|title=Antibiotic 6640. Ii|journal=The Journal of Antibiotics|date=1970|volume=23|issue=11|pages=555–558|doi=10.7164/antibiotics.23.555|pmid=5487130}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFWagmanTestaMarquez1970">Wagman, Gerald H.; Testa, Raymond T.; Marquez, Joseph A. (1970). </cite></ref> A felsorolt adalékanyagok mellett a [[pH]] és a levegőztetés is fontos meghatározó tényező a termelt gentamicin mennyiségében. <ref name="Kumar" /> <ref name="Daniels" /> A gentamicin bioszintéziséhez 6,8 és 7,5 közötti pH-tartományt használnak, és a levegőztetésmértéke a Micromonospora fajoktól és a táptalaj típusától függ. <ref name="Kumar" /> <ref name="Daniels" />

== Története ==
[[Fájl:Gentamicin_for_injection.jpg|bélyegkép| Gentamicin injekcióhoz]]
A gentamicin a micromonospora purpurae-ban keletkezik erjedés útján. Weinstein, Wagman és munkatársai fedezték fel 1963-ban a Schering Corporationnél (Bloomfield, NJ), miközben a Rico Woyciesjes által biztosított forrásanyaggal (talajminták) dolgoztak. <ref name="pmid14184912">{{Cite journal|journal=Journal of Medicinal Chemistry|volume=6|issue=4|pages=463–4|date=July 1963|pmid=14184912|doi=10.1021/jm00340a034|title=Gentamicin, a new antibiotic complex from Micromonospora}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFWeinsteinLuedemannOdenWagman1963">Weinstein MJ, Luedemann GM, Oden EM, Wagman GH, Rosselet JP, Marquez JA, et&nbsp;al. </cite></ref> Ezt követően Cooper és munkatársai, szintén a Schering Corporationnél, megtisztították és három komponensének szerkezetét meghatározták. Kezdetben égési sérülések helyi kezelésére használták Atlantában és San Antonio-ban, majd 1971-ben kezdték intravénásan alkalmazni. Továbbra is a [[szepszis]] kezelésének allappilére.

== Kutatás ==
A gentamicint [[Molekuláris biológia|molekuláris biológiai]] kutatásokban is használják antibakteriális szerként szövet- és sejttenyészetekben, a steril kultúrák szennyeződésének megelőzésére. A gentamicin azon kevés hőstabil antibiotikumok egyike, amelyek még [[Autokláv|autoklávozás]] után is aktívak maradnak, ami különösen hasznossá teszi egyes mikrobiológiai táptalajok előállításában. 

== Hivatkozások ==
 

== További irodalom ==

* {{Hivatkozás/Könyv |title=Medical Genetics Summaries |url=https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK61999/ |year=2015 |publisher=[[National Center for Biotechnology Information]] (NCBI) |id=Bookshelf ID: NBK285956 |chapter=Gentamicin Therapy and MT-RNR1 Genotype |chapterurl=https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK285956/}}


== Külső linkek ==
*Garasone szem- és fülcsepp
*Gentamicin-Wagner 1 mg/g kenőcs
{{Aminoglikozid antibiotikumok}}
{{Szénhidrátok}}
{{csonk-dátum|csonk-drug|2006 júniusából}}


* {{Cite web |url=https://druginfo.nlm.nih.gov/drugportal/rn/1403-66-3 |publisher=U.S. National Library of Medicine |work=Drug Information Portal |title=Gentamicin}}
[[Kategória:ATC D06]]
[[Kategória:ATC J01]]
[[Kategória:Toxikológia]]
[[Kategória:ATC S01]]
[[Kategória:ATC S02]]
[[Kategória:ATC S03]]
[[Kategória:Aminoglikozid antibiotikumok]]
[[Kategória:Aminoglikozid antibiotikumok]]

A lap 2021. december 25., 21:26-kori változata

A gentamicin (INN) egy széles spektrumú aminoglikozid antibiotikum. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Gentamicin-szulfát (Gentamicini sulfas) néven hivatalos.

Gentamicin
IUPAC-név
2-[4,6-diamino-3-[3-amino-6-(1-metilaminoetil)tetrahidropirán-2-il]oxi-2-hidroxiciklohexoxi]-5-metil-4-metilaminotetrahidropirán-3,5-diol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1403-66-3
PubChem 3467
DrugBank APRD00214
ATC kód D06AX07, J01GB03, S01AA11, S02AA14, S03AA06
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C21H43N5O7
Moláris tömeg 477,596 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság korlátozott orális BH
Biológiaifelezési idő 2 óra
Fehérjekötés 0-10%
Kiválasztás vese
Terápiás előírások
Alkalmazás IV/IM

A gentamicin többféle bakteriális fertőzés kezelésében alkalmazzák[1] többek között például csontvelőgyulladás, szívbelhártyagyulladás, kismedencei gyulladás, agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, húgyuti gyulladások és szepszis esetén. [1] Nem hatásos gonorrhoea vagy chlamydia fertőzések esetén . [1] Intravénásan vagy izomba adott injekcióként adják, illetve égési sérülésekkor és a szem külsejét érintő fertőzésekben helyileg, külsőleg alkalmazzák.[1][2] Általában csak két napig használják, amíg a baktériumtenyésztés meghatározza, hogy milyen specifikus antibiotikumokra érzékeny a fertőzést okozó baktérium. [3] A gentamicin plazmaszintjét folyamatosan felügyelni kell, mert túl nagy dózis toxikus lehet.[1]

A gentamicin belsőfül- és veseproblémákat okozhat . [1] A belső fül károsodása egyensúlyzavarokhoz és hallásvesztéshez vezethet . [1] Ezek a változások véglegesek lehetnek. [1] Ha terhesség alatt alkalmazzák, károsíthatja a fejlődő babát, [1] úgy tűnik azonban, hogy a szoptatás alatti használata biztonságos. [4] A gentamicin az aminoglikozidok egyik fajtája. [1] Úgy fejti ki hatását, hogy megzavarja a baktériumok fehérjetermelő képességét, és ez általában elpusztítja a baktériumokat . [1]

A gentamicint a Micromonospora purpurea baktérium termeli, [5] [1] 1962-ben szabadalmaztatták, orvosi használatra 1964-ben engedélyezték. [6] Az antibiotikumot a Micromonospora tenyészetéből gyűjtik össze a baktérium sejtfalának perforálásával. A bioszintézisének módja ma is kutatás alatt áll, hogy növeljék az expresszióját és magasabb koncentrációjú gentamicint nyerjenek . A gentamicin szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapvető gyógyszerek listáján . [7] Az Egészségügyi Világszervezet a gentamicint a humán gyógyászat szempontjából kritikus fontosságúnak minősíti. [8] Generikus készítményként érhető el. [9]

Orvosi felhasználás

A gentamicin számos bakteriális fertőzés ellen hatásos, főleg Gram-negatív baktériumok, köztük Pseudomonas, Proteus, Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae, Enterobacter aerogenes, Serratia, de a Gram-pozitív Staphylococcus ellen is. [10] A gentamicin hatásos a rá érzékeny baktériumok által okozott légutakat, húgyutakat, csontvelőt, vért és a lágy szöveteket érintő fertőzésekben. [11]


In vitro a gentamicin-szulfát hatékonynak bizonyult számos patogén Gram-negatív baktériumtörzsre:

  • Escherichia coli
  • indol-pozitív és indol-negatív Proteus fajok
  • Pseudomonas aeruginosa
  • Klebsiella-Enterobacter-Serratia csoport tagjai
  • Citrobacter
  • Salmonella
  • Shigella
  • Haemophilus influenzae
  • Moraxella és Neisseria fajok kiváltképp a gonococcus
  • Gram-pozitív baktériumok, mint a koaguláz-pozitív és koaguláz-negatív Staphylococcusok

Nincs elegendő bizonyíték a gentamicin hatásossága és biztonsága mellett Neisseria Gonorrhoeae okozta fertőzéskor. [12] Nem alkalmazzák Neisseria meningitidis vagy Legionella pneumophila bakteriális fertőzések esetén sem, mert fennáll annak a veszélye, hogy a beteg sokkos állapotba kerül a Gram-negatív baktériumokban található lipid A endotoxinok miatt. Hatékony viszont a pestist okozó Yersinia pestis és a rokon fajok, valamint a vadászokban gyakran tularemiát okozó Francisella tularensis ellen. [13]

A gentamicinre bizonyos fokig rezisztens fajok:

  • - Enterobacteriaceae
  • - Pseudomonas spp.
  • - Enterococcus spp.
  • - Staphylococcus aureus és más Staphylococcus fajok.[14]

Érzékeny csoportok

Terhesség és szoptatás

A gentamicin nem ajánlott terhesség alatt, kivéve ha az anya számára nyújtott előnyök ellensúlyozzák a kockázatokat. A gentamicin átjut a placentán és visszafordíthatatlan kétoldali veleszületett siketséget okoz. Intramuskulárisan az anyának adott gentamicin izomgyengeséget okozhat az újszülöttben. . [11]

A gentamicin biztonságosságát és hatásosságát szoptató anyák esetében nem igazolták. Az anyatejben és a szoptatott csecsemőkben mérhető mennyiségben van jelen. [11]

Idősek

Időseknél a vesefunkciót meg kell vizsgálni kezelés előtt és a kezelés folyamán is, mert annak hatására csökken a glomeruláris filtrációs ráta. Ebben a korosztályban a gentamicinszint hosszabb időre maradhat magas. Óvatosan kell használni olyanoknál, akiknek vese-, hallás-, egyensúlyérzékelő vagy neuromuskuláris problémáik vannak. [10]

Gyermekek

Gentamicin nem ajánlott a gyermekek kezelésében, a cecsemőket is ideértve. Körükben a tanulmányok szerint magasabb a hatóanyag szérumszintje és a felezési ideje is hosszabb.[15] Rendszeresen szükséges a vesefunkciók ellenőrzése a kezelés alatt. A kezelés hosszútávú hatásaként hallásvesztés és egyensúlyozási problémák léphetnek fel. Hipokalcémia, hipokalémia és izomgyengeség jelentkezett az injekció beadása után.[10]

Ellenjavallatok

ANem szabad alkalmazni olyannál, akinél korábban hiperszenzitivitási reakciót, például anafilaxiás rohamot váltott ki a gentamicintvagy más aminoglikozid. [11] Nagyobb odafigyelést igényel a myasthenia gravis és más neuromuszkuláris rendellenességek esetén, mivel fennáll a gyengeség súlyosbodásának veszélye. [1]

Káros hatások

A gentamicin káros hatásai a kevésbé súlyos reakcióktól, például hányingertől és hányástól a súlyosabb reakciókig terjedhetnek, beleértve: [10]

  • Alacsony vérsejtszám
  • Allergiás reakciók
  • Neuromuszkuláris problémák
  • Idegkárosodás (neuropathia)
  • Vesekárosodás (nefrotoxicitás)
  • Fülbántalmak (ototoxicitás)

A vese- és halláskárosodás valószínűleg dózisfüggő, a nagyobb adag nagyobb esélyt jelent a károsodásra. [10] Ez a két toxicitás késleltetett megjelenésű lehet, néha csak a kezelés befejezése után jelentkezik. [10]

Vesekárosodás

Az aminoglikozidokkal kezelt emberek 10-25%-ánál károsodik a vese, és a gentamicin a leginkább károsító hatású ezen a csoporton belül. [16] Az akut nefrotoxicitás gyakran visszafordítható, de akár végzetes is lehet. [10] A vesekárosodás kockázatát befolyásolhatja a dózis, a terápia gyakorisága, időtartama és bizonyos gyógyszerek egyidejű alkalmazása, például NSAID-ok, diuretikumok, ciszplatin, ciklosporin, cefalosporinok, amfotericin, jódtartalmú kontrasztanyagok és vankomicin . [16]

A vesekárosodás kockázatát növelő tényezők a következők: [16]

  • Megnövekedett életkor
  • Csökkent vesefunkció
  • Terhesség
  • Pajzsmirigy alulműködés
  • Májműködési zavar
  • Hipovolémia, dehidratáltság
  • Metabolikus acidózis
  • Nátriumhiány

A vesefunkció ellenőrzésekor mérik a vér kreatinin-szintjét, elektrolitszintet, vizelet mennyiségét, a vizeletben lévő fehérjék mennyiségét és más anyagok vérben lévő koncentrációját (pl. Urea). [16]

Belső fül

Az aminoglikozidekkel kezelt betegek kb. 11%-ánál jelentkezik a belső fül károsodása (ototoxicitás). [17] A belső fül károsodásának gyakori tünetei közé tartozik a fülzúgás, a halláscsökkenés, a szédülés, a koordinációs zavarok és a szédülés. [18] A gentamicin krónikus alkalmazása a fül két területét érintheti. Először is, a belső fülben lévő szőrsejtek károsodása visszafordíthatatlan halláskárosodáshoz vezethet. Másodszor, a belső fül vesztibuláris készülékének károsodása egyensúlyi problémákhoz vezethet. [18] Az ototoxicitás kockázatának csökkentése érdekében a kezelés alatt ajánlott hidratált maradni. [10]

A belső fül károsodásának kockázatát növelő tényezők a következők: [10] [11]

Gyógyszertan

Hatásmechanizmus

A gentamicin egy baktericid hatású antibiotikum, amely a bakteriális riboszóma 30S alegységéhez kötődik, és negatívan befolyásolja a fehérjeszintézist . A hatásmódot illetően általánosan elfogadott, hogy a gentamicin meggátolja a riboszóma azon képességét, hogy az ellenőrizze, hogy a megfelelő tRNS a megfelelő mRNS-sel kapcsolódott-e össze.[19] Jellemzően, ha egy helytelen tRNS párosul egy mRNS kodonnal a riboszóma aminoacil kötőhelyén , az 1492-es és 1493-as adenozinok ki vannak zárva a kölcsönhatásból és visszahúzódnak, aminek hatására az nem használja fel a belépő aa-tRNS-EF-Tu komplexet. [20] Azonban a gentamicin a 16S riboszomális RNS 44-es hélixéhez kapcsolódva arra készteti az adenozin bázispárokat, hogy abban a helyzetben maradjanak, amit a helyes összekapcsolódáskor vesznek fel. [21] Ez hibás aa-tRNS-ek elfogadásához vezet, aminek következtében a riboszóma olyan fehérjéket szintetizál, amelyekben nem megfelelő aminosavak vannak elhelyezve (nagyjából minden 500-ból 1). [22] A nem működő, hibásan lefordított fehérjék rosszul hajtogatódnak és össze is csomósodnak, ami végül a baktérium halálához vezet. A gentamicin kristályos szerkezete alapján egy másodlagos mechanizmust is javasoltak, egy másik kötőhelynél a 23S rRNS 69-es hélixénél, amely a 44-es hélixel lép kapcsolatba, valamint a STOP kodonokat felismerő fehérjékkel. Ezen a második helyen a gentamicin valószínűleg meggátolja a riboszóma kapcsolatba lépését az újrahasznosító faktorokkal, ami miatt a riboszóma 2 alegysége a transzláció után is egyben marad. Ez sok inaktív riboszómát hoz létre, melyek nem tudnak újraaktiválódni és új fehérjéket létrehozni. [23]

Kémia

Szerkezet

Mivel a gentamicint Micromonospora fajokból nyerik, az alapváz a 2-deoxisztreptamin nevű aminociklitol.[24] [25] Ehhez a hat szénatomos gyűrűhőz a 4-es és 6-os szénatomnálaminocukor-molekulák, a ciklikus purpurózamin és garózamin kapcsolódik. [26] [24] A gentamicin komplex öt fő komponensre (C 1, C 1a, C 2, C 2a, C 2b ) és több kisebb komponensre differenciálódik a purpurózamin egység 6' szénatomjának szubsztitúciójával, amelyet a jobb oldali képen R 1 és R 2 jelöl.[26] [24] [27] [28] A táblázat a gentamicin komplex néhány típusának a helyettesítését szemlélteti. [26] [29] [25]

Fő komponensek közötti különbség
C komplex R 1 R 2
C 1 Metilcsoport Metilcsoport
C 1a Hidrogén Hidrogén
C 2 Hidrogén Metilcsoport
C 2a Hidrogén Metilcsoport
C 2b Metilcsoport Hidrogén

Összetevők

A gentamicin számos rokon gentamicin komponensből és frakcióból áll, amelyek különböző fokú antimikrobiális hatást fejtenek ki. [30] A gentamicin fő összetevői közé tartoznak a gentamicin C komplex tagjai: a gentamicin C 1, gentamicin C 1a és gentamicin C 2, amelyek a gentamicin körülbelül 80%-át teszik ki, és a legmagasabb antibakteriális aktivitással rendelkeznek. A gentamicin A, B, X és néhány másik csoport adja a gentamicin fennmaradó 20%-át, ezeknek alacsonyabb az antibiotikum aktivitásuk, mint a gentamicin C komplexbe tartozóké. [28] Egy adott gentamicin minta összetétele nincs egyértelműen meghatározva és a gentamicin C-komponenseinek és más összetevőknek aránya mintáról mintára különbözhet a gentamicin gyártójától és az gyártási folyamattól függően. A minták közötti változatosság miatt nehéz lehet a gentamicin különféle tulajdonságainak tanulmányozása, beleértve a farmakokinetikát és a mikroorganizmusok érzékenységét, ha kémiailag rokon, de eltérő vegyületek ismeretlen kombinációja áll fenn. [31]

Bioszintézise

A gentamicin teljes bioszintézise nem teljesen tisztázott. Az előállítását vezérlő gének iránt nagy az érdeklődés, mert nem egyszerű a gentamicin összegyűjtése az előállítás után, [28] [27] [29] [32] [33] mivel a gentamicin a sejtfelszínen gyűlik össze, és a sejtfelszínt perforálni kell az összegyűjtéshez. [28] [27] [29] [32] [33] Sokak szerint növelni lehetne az összegyűjthető gentamicin mennyiségét, ha azonosítják a géneket és átprogramozzák őket, hogy a gentamicin szekretálódjon.[28] [27] [29] [32] [33] A szakirodalom egyetért, hogy a bioszintézis kezdeteként a Micromonospora echinospora belsejében a D-glükóz-6-foszfát defoszforilálódik, transzaminálódik, dehidrogéneződik és végül glikozilálódik D-glükózaminnal és létrejön a paromamin. [26] A D-xylose hozzáadásával létrejön a gantamicin A2, mely az első átmeneti állapot a gentamicin C komplex létrehozásának folyamatában. [26] [34] A gentamicin A2 metilálódik és epimerizálódik gentamicin X2 -vé, amely az első elágazódási pont a bioszintézis folyamatában. [34]

A kobolamin-dependens GenK enzim a 6. szénatom metilálódik és kialakul a gyógyszertani szempontból aktív G418. [35] [34] [26] [36] A GenQ nevű dehidrogenáz gén dehidrogénezi és aminálja a G418-at a 6. szénatomnál és kialakul a gyógyszertanilag aktív JI-20B, bár az is lehetséges, hogy egy másik közbülső forma, a 6'-dehidro-6'oxo-G418 (6DOG) jön létre hamarabb és ezt a GenB1 nevű gén aminálja. [26] [37] A JI-20B dehidroxilálódik és epimerizálódik a gentamicin C komplex első komponensévé, a gentamicin C2a-vá, amely azután a GenB2 által epimerizáción, majd egy meg nem határozott gén által N-metilezésen megy keresztül, így keletkezik ennek az elágazási pontnak a végterméke, a gentamicin C1. [34] [37] [26] [38]

Amikor a GenK által katalizált lépés kimarad, és az X2-t egyből a GenQ dehidrogenizálja és aminálja, akkor egy másik gyógyszertanilag fontos forma a JI-20A jön létre.[26] [37] Az is lehet, hogy itt is van egy közbülső lépés és 6'-dehidro-6'-oxo-gentamicin X2 (6'-DOX), ami a GenB1 amináló hatásra alakul ki. [37] A JI-20A aztán dehidroxilálódik a GenB4 hatására gentamicin C1A-vá. [38] A C1a ezután egy meg nem határozott enzim által N-metilezésen megy keresztül, így keletkezik a végső komponens, a gentamicin C2b. [37] [34] [26] [38]

Erjedés

A gentamicin csak folyadékkultúrás (szubmerz) erjedés során szintetizálódik és a szervetlen tápanyagokforrások jelenléte csökkenti a termelődését.[26] A hagyományos fermentáció során élesztős marhahúslevest használtak[27] de a kutatások igyekeztek megtalálni a gentamicin C komplex előállítására legmegfelelőbb táptalajt, mivel a gentamicin C komplex a gyógyszertanilag egyedül releváns komponens. [26] A táptalaj fő összetevői a szénforrások, elsősorban a cukrok, de számos tanulmány kimutatta, hogy a növényi és halolajok hozzáadásával megnőtt a gentamicin termelés, ellenben csökkent glükóz, xilóz és számos karbonsav hozzáadása esetén. [26] A táptalajban hagyományosan triptont és különféle élesztőformákat és élesztőszármazékokat használnak nitrogénforrásként, de jótékony adalékanyagnak bizonyult számos aminosav, a szójaliszt, a kukoricalekvár, az ammónium-szulfát és az ammónium-klorid. [26] [29] Foszfát ionok, fémionok ( kobalt és néhány másik kis koncentrációban), különféle vitaminok (főleg B-vitaminok ), purin és pirimidin bázisok is kerülhetnek a táptalajba a gentamicin termelés fokozása érdekében, de a növekedés mértéke függ a Micromonospora fajoktól és a táptalaj egyéb komponenseitől is . [26] [32] A felsorolt adalékanyagok mellett a pH és a levegőztetés is fontos meghatározó tényező a termelt gentamicin mennyiségében. [26] [29] A gentamicin bioszintéziséhez 6,8 és 7,5 közötti pH-tartományt használnak, és a levegőztetésmértéke a Micromonospora fajoktól és a táptalaj típusától függ. [26] [29]

Története

Gentamicin injekcióhoz

A gentamicin a micromonospora purpurae-ban keletkezik erjedés útján. Weinstein, Wagman és munkatársai fedezték fel 1963-ban a Schering Corporationnél (Bloomfield, NJ), miközben a Rico Woyciesjes által biztosított forrásanyaggal (talajminták) dolgoztak. [5] Ezt követően Cooper és munkatársai, szintén a Schering Corporationnél, megtisztították és három komponensének szerkezetét meghatározták. Kezdetben égési sérülések helyi kezelésére használták Atlantában és San Antonio-ban, majd 1971-ben kezdték intravénásan alkalmazni. Továbbra is a szepszis kezelésének allappilére.

Kutatás

A gentamicint molekuláris biológiai kutatásokban is használják antibakteriális szerként szövet- és sejttenyészetekben, a steril kultúrák szennyeződésének megelőzésére. A gentamicin azon kevés hőstabil antibiotikumok egyike, amelyek még autoklávozás után is aktívak maradnak, ami különösen hasznossá teszi egyes mikrobiológiai táptalajok előállításában. 

Hivatkozások

 

További irodalom

Külső linkek

  • Gentamicin. Drug Information Portal. U.S. National Library of Medicine
  1. a b c d e f g h i j k l m Gentamicin sulfate. The American Society of Health-System Pharmacists. [2015. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.)"Gentamicin sulfate". Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „AHFS2015” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  2. Bartlett, Jimmy. Clinical Ocular Pharmacology, s, Elsevier, 214. o. (2013. május 21.). ISBN 9781483193915 
  3. Moulds, Robert (2010. október 1.). „Gentamicin: a great way to start”. Australian Prescriber 33 (5), 134–135. o. DOI:10.18773/austprescr.2010.062.  
  4. Gentamicin use while breastfeeding. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.)
  5. a b (1963. július 1.) „Gentamicin, a new antibiotic complex from Micromonospora”. Journal of Medicinal Chemistry 6 (4), 463–4. o. DOI:10.1021/jm00340a034. PMID 14184912.   Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „pmid14184912” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  6. Fischer, Jnos. Analogue-based Drug Discovery. John Wiley & Sons, 507. o. (2006. május 21.). ISBN 9783527607495 
  7. World Health Organization model list of essential medicines: 21st list 2019. Geneva: World Health Organization. WHO/MVP/EMP/IAU/2019.06. License: CC BY-NC-SA 3.0 IGO (2019) 
  8. Critically important antimicrobials for human medicine, 6th revision, Geneva: World Health Organization. License: CC BY-NC-SA 3.0 IGO (2019). ISBN 9789241515528 
  9. Burchum, Jacqueline. Lehne's pharmacology for nursing care. Elsevier Health Sciences, 1051. o. (2014. május 21.). ISBN 9780323340267 
  10. a b c d e f g h i Gentamicin. Baxter Corporation. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 2.) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „:1” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  11. a b c d e Product Monograph. Sandoz Canada Inc. [2015. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 2.) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „:0” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  12. (2014. szeptember 1.) „The effectiveness of gentamicin in the treatment of Neisseria gonorrhoeae: a systematic review”. Systematic Reviews 3, 104. o. DOI:10.1186/2046-4053-3-104. PMID 25239090.  
  13. Goljan, Edward F.. Rapid Review Pathology, 3rd, Philadelphia, Pennsylvania: Elsevier, 241. o. (2011). ISBN 978-0-323-08438-3 
  14. Gentamicin spectrum of bacterial susceptibility and Resistance. [2015. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 15.)
  15. (1997. február 1.) „Pharmacokinetics of antibiotics in neonates”. Acta Paediatrica Japonica 39 (1), 124–31. o. DOI:10.1111/j.1442-200X.1997.tb03569.x. PMID 9124044.  
  16. a b c d (2011. január 1.) „New insights into the mechanism of aminoglycoside nephrotoxicity: an integrative point of view”. Kidney International 79 (1), 33–45. o. DOI:10.1038/ki.2010.337. PMID 20861826.   Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „:2” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  17. (2005. május 1.) „Gentamicin induced ototoxicity during treatment of enterococcal endocarditis: resolution with substitution by netilmicin”. Heart 91 (5), e32. o. DOI:10.1136/hrt.2003.028308. PMID 15831617.  
  18. a b (2007. január 1.) „Aminoglycoside-induced ototoxicity”. Current Pharmaceutical Design 13 (1), 119–26. o. DOI:10.2174/138161207779313731. PMID 17266591.  
  19. DrugBank-Gentamicin. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  20. (2018. december 1.) „Structure of the 30S ribosomal decoding complex at ambient temperature”. RNA 24 (12), 1667–1676. o. DOI:10.1261/rna.067660.118. PMID 30139800.  
  21. (2014. január 1.) „Ribosome-targeting antibiotics and mechanisms of bacterial resistance”. Nature Reviews. Microbiology 12 (1), 35–48. o. DOI:10.1038/nrmicro3155. PMID 24336183.  
  22. Garrett, Roger. The Ribosome. ASM Press, 419–429. o. (2000. május 21.). ISBN 978-1-55581-184-6 
  23. (2007. augusztus 1.) „Structural basis for aminoglycoside inhibition of bacterial ribosome recycling”. Nature Structural & Molecular Biology 14 (8), 727–32. o. DOI:10.1038/nsmb1271. PMID 17660832.  
  24. a b c Yu (2017. május 18.). „Parallel pathways in the biosynthesis of aminoglycoside antibiotics”. F1000Research 6, 723. o. DOI:10.12688/f1000research.11104.1. PMID 28620453.  
  25. a b Dewick, Paul M.. Medicinal natural products : a biosynthetic approach, 3rd, 738–750. o. (2009. május 21.). ISBN 978-0-470-74167-2 
  26. a b c d e f g h i j k l m n o p q Kumar (2008. január 1.). „Microbial Biosynthesis and Applications of Gentamicin: A Critical Appraisal”. Critical Reviews in Biotechnology 28 (3), 173–212. o. DOI:10.1080/07388550802262197. PMID 18937107.   Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Kumar” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  27. a b c d e Weinstein (1967. szeptember 1.). „Biological activity of the antibiotic components of the gentamicin complex.”. Journal of Bacteriology 94 (3), 789–90. o. DOI:10.1128/jb.94.3.789-790.1967. PMID 4962848.   Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Weinstein” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  28. a b c d e Vydrin (2003. május 21.). „Component Composition of Gentamicin Sulfate Preparations”. Pharmaceutical Chemistry Journal 37 (8), 448–450. o. DOI:10.1023/a:1027372416983.   Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Vydrin” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  29. a b c d e f g Daniels (1975. május 21.). „The gentamicin antibiotics. VI. Gentamicin C2b, an aminoglycoside antibiotic produced by Micromonospora purpurea mutant JI-33.”. The Journal of Antibiotics 28 (1), 35–41. o. DOI:10.7164/antibiotics.28.35. PMID 1092638.   Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Daniels” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  30. (1967. szeptember 1.) „Biological activity of the antibiotic components of the gentamicin complex”. Journal of Bacteriology 94 (3), 789–90. o. DOI:10.1128/JB.94.3.789-790.1967. PMID 4962848.  
  31. (2000. június 1.) „Pharmacokinetics of gentamicin C(1), C(1a), and C(2) in beagles after a single intravenous dose”. Antimicrobial Agents and Chemotherapy 44 (6), 1443–7. o. DOI:10.1128/aac.44.6.1443-1447.2000. PMID 10817690.  
  32. a b c d Wagman (1970. május 21.). „Antibiotic 6640. Ii”. The Journal of Antibiotics 23 (11), 555–558. o. DOI:10.7164/antibiotics.23.555. PMID 5487130.   Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Wagman” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  33. a b c Chu (2002. december 1.). „Factors affecting the biosynthesis and secretion of gentamicin”. Process Biochemistry 38 (5), 815–820. o. DOI:10.1016/S0032-9592(02)00230-3.  
  34. a b c d e Testa (1976. február 29.). „Biotransformation, A New Approach to Aminoglycoside biosynthesis: II Gentamicin”. The Journal of Antibiotics 29 (2), 140–146. o. DOI:10.7164/antibiotics.29.140. PMID 931800.   Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „TestaII” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  35. Kim (2013. június 5.). „GenK-Catalyzed C-6′ Methylation in the Biosynthesis of Gentamicin: Isolation and Characterization of a Cobalamin-Dependent Radical SAM Enzyme”. Journal of the American Chemical Society 135 (22), 8093–8096. o. DOI:10.1021/ja312641f. PMID 23679096.  
  36. Hong (2012. május 21.). „Identification of gntK, a gene required for the methylation of purpurosamine C-6′ in gentamicin biosynthesis”. The Journal of General and Applied Microbiology 58 (5), 349–356. o. DOI:10.2323/jgam.58.349. PMID 23149679.  
  37. a b c d e Guo (2014. május 22.). „Specificity and Promiscuity at the Branch Point in Gentamicin Biosynthesis”. Chemistry & Biology 21 (5), 608–618. o. DOI:10.1016/j.chembiol.2014.03.005. PMID 24746560.   Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Guo” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  38. a b c Chen (2020. december 1.). „The bifunctional enzyme, GenB4, catalyzes the last step of gentamicin 3′,4′-di-deoxygenation via reduction and transamination activities”. Microbial Cell Factories 19 (1), 62. o. DOI:10.1186/s12934-020-01317-0. PMID 32156271.   Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Chen” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal