„Gentamicin” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Gyim (vitalap | szerkesztései) IUPAC-név: az (utolsó) előtagot egybeírjuk az alapnévvel. Helyközök törlése. |
Készült a(z) „Gentamicin” oldal lefordításával |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{gyógyszeresdoboz |
|||
| IUPACnév = 2-[4,6-diamino-3-[3-amino-6-(1-metilaminoetil)tetrahidropirán-2-il]oxi-2-hidroxiciklohexoxi]-5-metil-4-metilaminotetrahidropirán-3,5-diol |
|||
| Kép = Gentamicin.gif |
|||
| Méret = 280 |
|||
| Kép2 = Gentamicin.png |
|||
| Méret2 = 280 |
|||
| KépBal = |
|||
| KépJobb = |
|||
| MéretBal = |
|||
| MéretJobb = |
|||
| CASszám = 1403-66-3 |
|||
| CASkieg = |
|||
| ATCelőtag = D06 |
|||
| ATCutótag = AX07 |
|||
| ATCkieg = {{ATC|J01|GB03}}, {{ATC|S01|AA11}}, {{ATC|S02|AA14}}, {{ATC|S03|AA06}} |
|||
| PubChem = 3467 |
|||
| DrugBank = APRD00214 |
|||
| Képlet = |
|||
| C= 21 |
|||
| H= 43 |
|||
| As= |
|||
| Au= |
|||
| Br= |
|||
| Cl= |
|||
| Co= |
|||
| F= |
|||
| Gd= |
|||
| I= |
|||
| Mn= |
|||
| N= 5 |
|||
| Na= |
|||
| O= 7 |
|||
| P= |
|||
| Pt= |
|||
| S= |
|||
| Se= |
|||
| Tc= |
|||
| Zn= |
|||
| Töltés= |
|||
| MolekulaTömeg = 477,596 g/mol |
|||
| SMILES = |
|||
| Szinoníma = |
|||
| Sűrűség = |
|||
| OlvadásPont = |
|||
| OlvadásMax = |
|||
| OlvadásMegj = |
|||
| ForrásPont = |
|||
| ForrásMegj = |
|||
| Oldhatóság = |
|||
| FajlagosForgatás = |
|||
| ÉgésiEntalpia = |
|||
| BioHaszn = korlátozott orális BH |
|||
| FehérjeKöt = 0-10% |
|||
| Metabolizmus = |
|||
| BioFelezésiIdő = 2 óra |
|||
| Kiválasztás = vese |
|||
| EUlicenc = |
|||
| USAlicenc = |
|||
| TerhességAU = |
|||
| TerhességUS = |
|||
| TerhességKat = |
|||
| JogiAU = |
|||
| JogiCA = |
|||
| JogiUK = |
|||
| JogiUS = |
|||
| JogiStátusz = |
|||
| FüggőségiPot = |
|||
| Alkalmazás = IV/IM |
|||
}} |
|||
[[Fájl:Gentamicin.gif|bélyegkép]] |
|||
A '''gentamicin''' ([[INN]]) egy széles spektrumú aminoglikozid antibiotikum. {{phhg8|Gentamicin-szulfát|Gentamicini sulfas}} |
|||
A '''gentamicin''' ([[INN]]) egy széles spektrumú aminoglikozid antibiotikum. A [[Gyógyszerkönyv#Magyar%20gy%C3%B3gyszerk%C3%B6nyv|VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben]] '''Gentamicin-szulfát''' ''(Gentamicini sulfas)'' néven hivatalos. |
|||
{| class="wikitable" |
|||
| colspan="2" |[[Fájl:Gentamicin.png|bélyegkép]]Gentamicin |
|||
|- |
|||
| |
|||
|- |
|||
| colspan="2" |'''[[IUPAC]]-név''' |
|||
|- |
|||
| colspan="2" |2-[4,6-diamino-3-[3-amino-6-(1-metilaminoetil)tetrahidropirán-2-il]oxi-2-hidroxiciklohexoxi]-5-metil-4-metilaminotetrahidropirán-3,5-diol |
|||
|- |
|||
| colspan="2" |'''Kémiai azonosítók''' |
|||
|- |
|||
|[[CAS-szám]] |
|||
|1403-66-3 |
|||
|- |
|||
|[[PubChem]] |
|||
|3467 |
|||
|- |
|||
|[[DrugBank]] |
|||
|APRD00214 |
|||
|- |
|||
|[[Anatómiai, gyógyászati és kémiai osztályozási rendszer|ATC kód]] |
|||
|[[ATC D06|D06]]AX07, [[ATC J01|J01]]GB03, [[ATC S01|S01]]AA11, [[ATC S02|S02]]AA14, [[ATC S03|S03]]AA06 |
|||
|- |
|||
| colspan="2" |'''Kémiai és fizikai tulajdonságok''' |
|||
|- |
|||
|[[Kémiai képlet]] |
|||
|C<sub>21</sub>H<sub>43</sub>N<sub>5</sub>O<sub>7</sub> |
|||
|- |
|||
|[[Moláris tömeg]] |
|||
|477,596 g/mol |
|||
|- |
|||
| colspan="2" |'''Farmakokinetikai adatok''' |
|||
|- |
|||
|[[Biohasznosíthatóság]] |
|||
|korlátozott orális BH |
|||
|- |
|||
|[[Felezési idő#Biol%C3%B3giai%20felez%C3%A9si%20id%C5%91|Biológiaifelezési idő]] |
|||
|2 óra |
|||
|- |
|||
|[[Plazmafehérje-kötés|Fehérjekötés]] |
|||
|0-10% |
|||
|- |
|||
|[[Kiválasztó szervrendszer|Kiválasztás]] |
|||
|vese |
|||
|- |
|||
| colspan="2" |'''Terápiás előírások''' |
|||
|- |
|||
|Alkalmazás |
|||
|IV/IM |
|||
|} |
|||
[[Category:Drugboxes which contain changes to verified fields]] |
|||
[[Category:Drugboxes which contain changes to verified fields]] |
|||
'''A gentamicin''' többféle bakteriális fertőzés kezelésében alkalmazzák<ref name="AHFS2015">{{Cite web |title=Gentamicin sulfate |url=https://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |publisher=The American Society of Health-System Pharmacists |accessdate=Aug 15, 2015 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150816010048/http://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |archivedate=2015-08-16}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html "Gentamicin sulfate"]. </cite></ref> többek között például csontvelőgyulladás, szívbelhártyagyulladás, kismedencei gyulladás, agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, húgyuti gyulladások és szepszis esetén. <ref name="AHFS2015" /> Nem hatásos [[Kankó|gonorrhoea]] vagy chlamydia fertőzések esetén . <ref name="AHFS2015" /> Intravénásan vagy izomba adott injekcióként adják, illetve égési sérülésekkor és a szem külsejét érintő fertőzésekben helyileg, külsőleg alkalmazzák.<ref name="AHFS2015" /><ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Bartlett |first=Jimmy |title=Clinical Ocular Pharmacology |url=https://books.google.com/books?id=kA8lBQAAQBAJ&pg=PA214 |edition=s |date=2013 |publisher=Elsevier |isbn=9781483193915 |page=214}}</ref> Általában csak két napig használják, amíg a baktériumtenyésztés meghatározza, hogy milyen specifikus antibiotikumokra érzékeny a fertőzést okozó baktérium. <ref name="ap01">{{Cite journal|author=Moulds, Robert|journal=Australian Prescriber|title=Gentamicin: a great way to start|date=October 2010|volume=33|issue=5|pages=134–135|doi=10.18773/austprescr.2010.062}}</ref> A gentamicin plazmaszintjét folyamatosan felügyelni kell, mert túl nagy dózis toxikus lehet.<ref name="AHFS2015" /> |
|||
A gentamicin belsőfül- és veseproblémákat okozhat . <ref name="AHFS2015">{{Cite web |title=Gentamicin sulfate |url=https://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |publisher=The American Society of Health-System Pharmacists |accessdate=Aug 15, 2015 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150816010048/http://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |archivedate=2015-08-16}}</ref> A belső fül károsodása egyensúlyzavarokhoz és hallásvesztéshez vezethet . <ref name="AHFS2015" /> Ezek a változások véglegesek lehetnek. <ref name="AHFS2015" /> Ha [[terhesség]] alatt alkalmazzák, károsíthatja a fejlődő babát, <ref name="AHFS2015" /> úgy tűnik azonban, hogy a [[szoptatás]] alatti használata biztonságos. <ref name="GenB">{{Cite web |title=Gentamicin use while breastfeeding |url=https://www.drugs.com/breastfeeding/gentamicin.html |accessdate=15 August 2015 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150906222610/http://www.drugs.com/breastfeeding/gentamicin.html |archivedate=6 September 2015}}</ref> A gentamicin az aminoglikozidok egyik fajtája. <ref name="AHFS2015" /> Úgy fejti ki hatását, hogy megzavarja a baktériumok fehérjetermelő képességét, és ez általában [[Baktericid|elpusztítja a baktériumokat]] . <ref name="AHFS2015" /> |
|||
== Hatás == |
|||
A gentamicint a ''Micromonospora purpurea'' baktérium termeli, <ref name="pmid14184912">{{Cite journal|journal=Journal of Medicinal Chemistry|volume=6|issue=4|pages=463–4|date=July 1963|pmid=14184912|doi=10.1021/jm00340a034|title=Gentamicin, a new antibiotic complex from Micromonospora}}</ref> <ref name="AHFS2015">{{Cite web |title=Gentamicin sulfate |url=https://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |publisher=The American Society of Health-System Pharmacists |accessdate=Aug 15, 2015 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150816010048/http://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |archivedate=2015-08-16}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html "Gentamicin sulfate"]. </cite></ref> 1962-ben szabadalmaztatták, orvosi használatra 1964-ben engedélyezték. <ref name="Fis2006">{{Hivatkozás/Könyv |last=Fischer |first=Jnos |title=Analogue-based Drug Discovery |url=https://books.google.com/books?id=FjKfqkaKkAAC&pg=PA507 |date=2006 |publisher=John Wiley & Sons |isbn=9783527607495 |page=507}}</ref> Az antibiotikumot a Micromonospora tenyészetéből gyűjtik össze a baktérium sejtfalának perforálásával. A bioszintézisének módja ma is kutatás alatt áll, hogy növeljék az expresszióját és magasabb koncentrációjú gentamicint nyerjenek . A gentamicin szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapvető gyógyszerek listáján . <ref name="WHO21st">{{Hivatkozás/Könyv |authorlink=World Health Organization |title=World Health Organization model list of essential medicines: 21st list 2019 |year=2019 |publisher=World Health Organization |location=Geneva |id=WHO/MVP/EMP/IAU/2019.06. License: CC BY-NC-SA 3.0 IGO}}</ref> Az Egészségügyi Világszervezet a gentamicint a humán gyógyászat szempontjából kritikus fontosságúnak minősíti. <ref>{{Hivatkozás/Könyv |authorlink=World Health Organization |title=Critically important antimicrobials for human medicine |edition=6th revision |year=2019 |publisher=World Health Organization |location=Geneva |isbn=9789241515528 |id=License: CC BY-NC-SA 3.0 IGO}}</ref> Generikus készítményként érhető el. <ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Burchum |first=Jacqueline |title=Lehne's pharmacology for nursing care |url=https://books.google.com/books?id=C7_NBQAAQBAJ&pg=PA1052 |date=2014 |publisher=Elsevier Health Sciences |isbn=9780323340267 |page=1051}}</ref> |
|||
In vivo a staphylococcus fajok jól reagálnak gentamicinre. |
|||
== Orvosi felhasználás == |
|||
A gentamicin számos bakteriális fertőzés ellen hatásos, főleg Gram-negatív baktériumok, köztük ''Pseudomonas'', ''[[Proteus (baktérium)|Proteus]]'', ''[[Escherichia coli]]'', ''Klebsiella pneumoniae'', ''Enterobacter aerogenes'', ''[[Serratia]]'', de a Gram-pozitív ''[[Staphylococcus|Staphylococcus ellen]]'' is. <ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}</ref> A gentamicin hatásos a rá érzékeny baktériumok által okozott légutakat, húgyutakat, csontvelőt, vért és a lágy szöveteket érintő fertőzésekben. <ref name=":0">{{Cite web |url=http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/@sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |title=Product Monograph |accessdate=2 November 2015 |publisher=Sandoz Canada Inc |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |archivedate=12 April 2015}}</ref> |
|||
== Spektrum == |
|||
In vitro a gentamicin-szulfát hatékonynak bizonyult számos patogén Gram-negatív baktériumtörzsre: |
In vitro a gentamicin-szulfát hatékonynak bizonyult számos patogén Gram-negatív baktériumtörzsre: |
||
90. sor: | 77. sor: | ||
* Gram-pozitív baktériumok, mint a koaguláz-pozitív és koaguláz-negatív ''Staphylococcus''ok |
* Gram-pozitív baktériumok, mint a koaguláz-pozitív és koaguláz-negatív ''Staphylococcus''ok |
||
Nincs elegendő bizonyíték a gentamicin hatásossága és biztonsága mellett Neisseria Gonorrhoeae okozta fertőzéskor. <ref>{{Cite journal|title=The effectiveness of gentamicin in the treatment of Neisseria gonorrhoeae: a systematic review|journal=Systematic Reviews|volume=3|pages=104|date=September 2014|pmid=25239090|doi=10.1186/2046-4053-3-104}}</ref> Nem alkalmazzák ''Neisseria meningitidis'' vagy ''[[Legionella pneumophila]]'' bakteriális fertőzések esetén sem, mert fennáll annak a veszélye, hogy a beteg sokkos állapotba kerül a Gram-negatív baktériumokban található lipid A endotoxinok miatt. Hatékony viszont a pestist okozó Yersinia pestis és a rokon fajok, valamint a vadászokban gyakran tularemiát okozó Francisella tularensis ellen. <ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Goljan |first=Edward F. |title=Rapid Review Pathology |edition=3rd |year=2011 |publisher=Elsevier |location=Philadelphia, Pennsylvania |isbn=978-0-323-08438-3 |page=241}}</ref> |
|||
== Készítmények == |
|||
A gentamicinre bizonyos fokig rezisztens fajok: |
|||
* - Enterobacteriaceae |
|||
* - Pseudomonas spp. |
|||
* - Enterococcus spp. |
|||
* - Staphylococcus aureus és más Staphylococcus fajok.<ref>{{Cite web |title=Gentamicin spectrum of bacterial susceptibility and Resistance |url=http://www.toku-e.com/Upload/Products/PDS/20120604005203.pdf |accessdate=15 May 2012 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150220033338/http://www.toku-e.com/Upload/Products/PDS/20120604005203.pdf |archivedate=20 February 2015}}</ref> |
|||
=== Érzékeny csoportok === |
|||
==== Terhesség és szoptatás ==== |
|||
A gentamicin nem ajánlott terhesség alatt, kivéve ha az anya számára nyújtott előnyök ellensúlyozzák a kockázatokat. A gentamicin átjut a placentán és visszafordíthatatlan kétoldali veleszületett siketséget okoz. Intramuskulárisan az anyának adott gentamicin izomgyengeséget okozhat az újszülöttben. . <ref name=":0">{{Cite web |url=http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/@sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |title=Product Monograph |accessdate=2 November 2015 |publisher=Sandoz Canada Inc |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |archivedate=12 April 2015}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf "Product Monograph"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref> |
|||
A gentamicin biztonságosságát és hatásosságát szoptató anyák esetében nem igazolták. Az anyatejben és a szoptatott csecsemőkben mérhető mennyiségben van jelen. <ref name=":0">{{Cite web |url=http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/@sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |title=Product Monograph |accessdate=2 November 2015 |publisher=Sandoz Canada Inc |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |archivedate=12 April 2015}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf "Product Monograph"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref> |
|||
==== Idősek ==== |
|||
Időseknél a vesefunkciót meg kell vizsgálni kezelés előtt és a kezelés folyamán is, mert annak hatására csökken a glomeruláris filtrációs ráta. Ebben a korosztályban a gentamicinszint hosszabb időre maradhat magas. Óvatosan kell használni olyanoknál, akiknek vese-, hallás-, egyensúlyérzékelő vagy neuromuskuláris problémáik vannak. <ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf "Gentamicin"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref> |
|||
==== Gyermekek ==== |
|||
Gentamicin nem ajánlott a gyermekek kezelésében, a cecsemőket is ideértve. Körükben a tanulmányok szerint magasabb a hatóanyag szérumszintje és a felezési ideje is hosszabb.<ref>{{Cite journal|title=Pharmacokinetics of antibiotics in neonates|journal=Acta Paediatrica Japonica|volume=39|issue=1|pages=124–31|date=February 1997|pmid=9124044|doi=10.1111/j.1442-200X.1997.tb03569.x}}</ref> Rendszeresen szükséges a vesefunkciók ellenőrzése a kezelés alatt. A kezelés hosszútávú hatásaként hallásvesztés és egyensúlyozási problémák léphetnek fel. Hipokalcémia, hipokalémia és izomgyengeség jelentkezett az injekció beadása után.<ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf "Gentamicin"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref> |
|||
== Ellenjavallatok == |
|||
ANem szabad alkalmazni olyannál, akinél korábban hiperszenzitivitási reakciót, például anafilaxiás rohamot váltott ki a gentamicintvagy más aminoglikozid. <ref name=":0">{{Cite web |url=http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/@sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |title=Product Monograph |accessdate=2 November 2015 |publisher=Sandoz Canada Inc |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |archivedate=12 April 2015}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf "Product Monograph"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref> Nagyobb odafigyelést igényel a [[myasthenia gravis]] és más neuromuszkuláris rendellenességek esetén, mivel fennáll a gyengeség súlyosbodásának veszélye. <ref name="AHFS2015">{{Cite web |title=Gentamicin sulfate |url=https://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |publisher=The American Society of Health-System Pharmacists |accessdate=Aug 15, 2015 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150816010048/http://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html |archivedate=2015-08-16}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://www.drugs.com/monograph/gentamicin-sulfate.html "Gentamicin sulfate"]. </cite></ref> |
|||
== Káros hatások == |
|||
A gentamicin káros hatásai a kevésbé súlyos reakcióktól, például hányingertől és hányástól a súlyosabb reakciókig terjedhetnek, beleértve: <ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf "Gentamicin"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref> |
|||
* Alacsony vérsejtszám |
|||
* Allergiás reakciók |
|||
* Neuromuszkuláris problémák |
|||
* Idegkárosodás (neuropathia) |
|||
* Vesekárosodás (nefrotoxicitás) |
|||
* Fülbántalmak (ototoxicitás) |
|||
A vese- és halláskárosodás valószínűleg dózisfüggő, a nagyobb adag nagyobb esélyt jelent a károsodásra. <ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf "Gentamicin"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref> Ez a két toxicitás késleltetett megjelenésű lehet, néha csak a kezelés befejezése után jelentkezik. <ref name=":1" /> |
|||
=== Vesekárosodás === |
|||
Az aminoglikozidokkal kezelt emberek 10-25%-ánál károsodik a vese, és a gentamicin a leginkább károsító hatású ezen a csoporton belül. <ref name=":2">{{Cite journal|title=New insights into the mechanism of aminoglycoside nephrotoxicity: an integrative point of view|journal=Kidney International|volume=79|issue=1|pages=33–45|date=January 2011|pmid=20861826|doi=10.1038/ki.2010.337}}</ref> Az akut nefrotoxicitás gyakran visszafordítható, de akár végzetes is lehet. <ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf "Gentamicin"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref> A vesekárosodás kockázatát befolyásolhatja a dózis, a terápia gyakorisága, időtartama és bizonyos gyógyszerek egyidejű alkalmazása, például [[Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek|NSAID-ok]], [[Vizelethajtó gyógyszerek|diuretikumok]], ciszplatin, [[ciklosporin]], cefalosporinok, [[Amfotericin B|amfotericin]], jódtartalmú kontrasztanyagok és vankomicin . <ref name=":2" /> |
|||
A vesekárosodás kockázatát növelő tényezők a következők: <ref name=":2">{{Cite journal|title=New insights into the mechanism of aminoglycoside nephrotoxicity: an integrative point of view|journal=Kidney International|volume=79|issue=1|pages=33–45|date=January 2011|pmid=20861826|doi=10.1038/ki.2010.337}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFLopez-NovoaQuirosVicenteMorales2011">Lopez-Novoa JM, Quiros Y, Vicente L, Morales AI, Lopez-Hernandez FJ (January 2011). </cite></ref> |
|||
* Megnövekedett életkor |
|||
* Csökkent vesefunkció |
|||
* Terhesség |
|||
* Pajzsmirigy alulműködés |
|||
* Májműködési zavar |
|||
* Hipovolémia, dehidratáltság |
|||
* Metabolikus acidózis |
|||
* Nátriumhiány |
|||
A vesefunkció ellenőrzésekor mérik a vér kreatinin-szintjét, elektrolitszintet, vizelet mennyiségét, a vizeletben lévő fehérjék mennyiségét és más anyagok vérben lévő koncentrációját (pl. Urea). <ref name=":2">{{Cite journal|title=New insights into the mechanism of aminoglycoside nephrotoxicity: an integrative point of view|journal=Kidney International|volume=79|issue=1|pages=33–45|date=January 2011|pmid=20861826|doi=10.1038/ki.2010.337}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFLopez-NovoaQuirosVicenteMorales2011">Lopez-Novoa JM, Quiros Y, Vicente L, Morales AI, Lopez-Hernandez FJ (January 2011). </cite></ref> |
|||
=== Belső fül === |
|||
Az aminoglikozidekkel kezelt betegek kb. 11%-ánál jelentkezik a belső fül károsodása (ototoxicitás). <ref>{{Cite journal|title=Gentamicin induced ototoxicity during treatment of enterococcal endocarditis: resolution with substitution by netilmicin|journal=Heart|volume=91|issue=5|pages=e32|date=May 2005|pmid=15831617|doi=10.1136/hrt.2003.028308}}</ref> A belső fül károsodásának gyakori tünetei közé tartozik a [[fülzúgás]], a halláscsökkenés, a [[szédülés]], [[Ataxia|a koordinációs]] zavarok és a szédülés. <ref name=":3" /> A gentamicin krónikus alkalmazása a fül két területét érintheti. Először is, a belső fülben lévő szőrsejtek károsodása visszafordíthatatlan halláskárosodáshoz vezethet. Másodszor, a belső fül vesztibuláris készülékének károsodása egyensúlyi problémákhoz vezethet. <ref name=":3">{{Cite journal|title=Aminoglycoside-induced ototoxicity|journal=Current Pharmaceutical Design|volume=13|issue=1|pages=119–26|date=2007-01-01|pmid=17266591|doi=10.2174/138161207779313731}}</ref> Az ototoxicitás kockázatának csökkentése érdekében a kezelés alatt ajánlott hidratált maradni. <ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf "Gentamicin"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref> |
|||
A belső fül károsodásának kockázatát növelő tényezők a következők: <ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |title=Gentamicin |accessdate=2 November 2015 |publisher=Baxter Corporation |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf |archivedate=4 March 2016}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20160304124731/http://www.baxter.ca/en/downloads/product_information/GENTAMICIN(E)_PM_AUG282012_EN.pdf "Gentamicin"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref> <ref name=":0">{{Cite web |url=http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/@sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |title=Product Monograph |accessdate=2 November 2015 |publisher=Sandoz Canada Inc |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf |archivedate=12 April 2015}}<cite class="citation web cs1" data-ve-ignore="true">[https://web.archive.org/web/20150412102019/http://www.sandoz.ca/cs/groups/public/%40sge_ca/documents/document/n_prod_1301121.pdf "Product Monograph"] <span class="cs1-format">(PDF)</span>. </cite></ref> |
|||
* Megnövekedett életkor |
|||
* [[Húgyvérűség|Magas húgysavszint a vérben]] |
|||
* Veseműködési zavar |
|||
* Májműködési zavar |
|||
* Magasabb adagok |
|||
* Hosszú ideig tartó kezelés |
|||
* Erős vízhajtók (pl. [[furoszemid]] ) szedése |
|||
== Gyógyszertan == |
|||
=== Hatásmechanizmus === |
|||
A gentamicin egy [[Baktericid|baktericid hatású]] antibiotikum, amely a bakteriális riboszóma 30S alegységéhez kötődik, és negatívan befolyásolja a [[Transzláció|fehérjeszintézist]] . A hatásmódot illetően általánosan elfogadott, hogy a gentamicin meggátolja a riboszóma azon képességét, hogy az ellenőrizze, hogy a megfelelő tRNS a megfelelő mRNS-sel kapcsolódott-e össze.<ref>{{Cite web |url=http://www.drugbank.ca/drugs/DB00798 |title=DrugBank-Gentamicin |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131004221814/http://www.drugbank.ca/drugs/DB00798 |archivedate=2013-10-04}}</ref> Jellemzően, ha egy helytelen tRNS párosul egy mRNS [[Genetikai kód|kodonnal]] a riboszóma aminoacil kötőhelyén [[Adenozin|, az 1492-es és 1493-as adenozinok]] ki vannak zárva a kölcsönhatásból és visszahúzódnak, aminek hatására az nem használja fel a belépő aa-tRNS-EF-Tu komplexet. <ref>{{Cite journal|title=Structure of the 30S ribosomal decoding complex at ambient temperature|journal=RNA|volume=24|issue=12|pages=1667–1676|date=December 2018|pmid=30139800|doi=10.1261/rna.067660.118}}</ref> Azonban a gentamicin a 16S riboszomális RNS 44-es hélixéhez kapcsolódva arra készteti az adenozin bázispárokat, hogy abban a helyzetben maradjanak, amit a helyes összekapcsolódáskor vesznek fel. <ref>{{Cite journal|title=Ribosome-targeting antibiotics and mechanisms of bacterial resistance|journal=Nature Reviews. Microbiology|volume=12|issue=1|pages=35–48|date=January 2014|pmid=24336183|doi=10.1038/nrmicro3155}}</ref> Ez hibás aa-tRNS-ek elfogadásához vezet, aminek következtében a riboszóma olyan fehérjéket szintetizál, amelyekben nem megfelelő [[Aminosavak|aminosavak vannak]] elhelyezve (nagyjából minden 500-ból 1). <ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Garrett |first=Roger |title=The Ribosome |date=2000 |publisher=ASM Press |isbn=978-1-55581-184-6 |page=419–429}}</ref> A nem működő, hibásan lefordított fehérjék rosszul hajtogatódnak és össze is csomósodnak, ami végül a baktérium halálához vezet. A gentamicin kristályos szerkezete alapján egy másodlagos mechanizmust is javasoltak, egy másik kötőhelynél a 23S rRNS 69-es hélixénél, amely a 44-es hélixel lép kapcsolatba, valamint a STOP kodonokat felismerő fehérjékkel. Ezen a második helyen a gentamicin valószínűleg meggátolja a riboszóma kapcsolatba lépését az újrahasznosító faktorokkal, ami miatt a riboszóma 2 alegysége a transzláció után is egyben marad. Ez sok inaktív riboszómát hoz létre, melyek nem tudnak újraaktiválódni és új fehérjéket létrehozni. <ref>{{Cite journal|title=Structural basis for aminoglycoside inhibition of bacterial ribosome recycling|journal=Nature Structural & Molecular Biology|volume=14|issue=8|pages=727–32|date=August 2007|pmid=17660832|doi=10.1038/nsmb1271}}</ref> |
|||
== Kémia == |
|||
=== Szerkezet === |
|||
[[Fájl:FixedC1primeStereospecific_Gentamicin_IUPAC_Numbered_copy.png|bélyegkép]] |
|||
Mivel a gentamicint Micromonospora fajokból nyerik, az alapváz a 2-deoxisztreptamin nevű aminociklitol.<ref name="Yu">{{Cite journal|author=Yu|first=Yi|title=Parallel pathways in the biosynthesis of aminoglycoside antibiotics|journal=F1000Research|date=2017-05-18|volume=6|pages=723|doi=10.12688/f1000research.11104.1|pmid=28620453}}</ref> <ref name="Dewick">{{Hivatkozás/Könyv |last=Dewick |first=Paul M. |title=Medicinal natural products : a biosynthetic approach |edition=3rd |date=2009 |location=Chichester, West Sussex, United Kingdom |isbn=978-0-470-74167-2 |page=738–750}}</ref> Ehhez a hat szénatomos gyűrűhőz a [[Szerves kémiai nómenklatúra|4-es és 6-os szénatomnál]]<nowiki/>aminocukor-molekulák, a ciklikus purpurózamin és [https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/Garosamine garózamin] kapcsolódik. <ref name="Kumar">{{Cite journal|author=Kumar|first=C.|title=Microbial Biosynthesis and Applications of Gentamicin: A Critical Appraisal|journal=Critical Reviews in Biotechnology|date=January 2008|volume=28|issue=3|pages=173–212|doi=10.1080/07388550802262197|pmid=18937107}}</ref> <ref name="Yu" /> A gentamicin komplex öt fő komponensre (C <sub>1</sub>, C <sub>1a</sub>, C <sub>2</sub>, C <sub>2a</sub>, C <sub>2b</sub> ) és több kisebb komponensre differenciálódik a purpurózamin egység 6' szénatomjának szubsztitúciójával, amelyet a jobb oldali képen R <sup>1</sup> és R <sup>2</sup> jelöl.<ref name="Kumar" /> <ref name="Yu" /> <ref name="Weinstein">{{Cite journal|author=Weinstein|first=MJ|title=Biological activity of the antibiotic components of the gentamicin complex.|journal=Journal of Bacteriology|date=September 1967|volume=94|issue=3|pages=789–90|doi=10.1128/jb.94.3.789-790.1967|pmid=4962848}}</ref> <ref name="Vydrin">{{Cite journal|author=Vydrin|first=A. F.|title=Component Composition of Gentamicin Sulfate Preparations|journal=Pharmaceutical Chemistry Journal|date=2003|volume=37|issue=8|pages=448–450|doi=10.1023/a:1027372416983}}</ref> A táblázat a gentamicin komplex néhány típusának a helyettesítését szemlélteti. <ref name="Kumar" /> <ref name="Daniels">{{Cite journal|author=Daniels|first=Peter J. L.|title=The gentamicin antibiotics. VI. Gentamicin C2b, an aminoglycoside antibiotic produced by Micromonospora purpurea mutant JI-33.|journal=The Journal of Antibiotics|date=1975|volume=28|issue=1|pages=35–41|doi=10.7164/antibiotics.28.35|pmid=1092638}}</ref> <ref name="Dewick" /> |
|||
{| class="wikitable" |
|||
|+Fő komponensek közötti különbség |
|||
! C komplex |
|||
! R <sup>1</sup> |
|||
! R <sup>2</sup> |
|||
|- |
|||
| C <sub>1</sub> |
|||
| Metilcsoport |
|||
| Metilcsoport |
|||
|- |
|||
| C <sub>1a</sub> |
|||
| [[Hidrogén]] |
|||
| [[Hidrogén]] |
|||
|- |
|||
| C <sub>2</sub> |
|||
| [[Hidrogén]] |
|||
| Metilcsoport |
|||
|- |
|||
| C <sub>2a</sub> |
|||
| [[Hidrogén]] |
|||
| Metilcsoport |
|||
|- |
|||
| C <sub>2b</sub> |
|||
| Metilcsoport |
|||
| [[Hidrogén]] |
|||
|} |
|||
=== Összetevők === |
|||
A gentamicin számos rokon gentamicin komponensből és frakcióból áll, amelyek különböző fokú antimikrobiális hatást fejtenek ki. <ref>{{Cite journal|title=Biological activity of the antibiotic components of the gentamicin complex|journal=Journal of Bacteriology|volume=94|issue=3|pages=789–90|date=September 1967|pmid=4962848|doi=10.1128/JB.94.3.789-790.1967}}</ref> A gentamicin fő összetevői közé tartoznak a gentamicin C komplex tagjai: a gentamicin C <sub>1</sub>, gentamicin C <sub>1a</sub> és gentamicin C <sub>2,</sub> amelyek a gentamicin körülbelül 80%-át teszik ki, és a legmagasabb antibakteriális aktivitással rendelkeznek. A gentamicin A, B, X és néhány másik csoport adja a gentamicin fennmaradó 20%-át, ezeknek alacsonyabb az antibiotikum aktivitásuk, mint a gentamicin C komplexbe tartozóké. <ref name="Vydrin">{{Cite journal|author=Vydrin|first=A. F.|title=Component Composition of Gentamicin Sulfate Preparations|journal=Pharmaceutical Chemistry Journal|date=2003|volume=37|issue=8|pages=448–450|doi=10.1023/a:1027372416983}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFVydrinShikhaleevMakhortovShcherenko2003">Vydrin, A. F.; Shikhaleev, I. V.; Makhortov, V. L.; Shcherenko, N. N.; Kolchanova, N. V. (2003). </cite></ref> Egy adott gentamicin minta összetétele nincs egyértelműen meghatározva és a gentamicin C-komponenseinek és más összetevőknek aránya mintáról mintára különbözhet a gentamicin gyártójától és az gyártási folyamattól függően. A minták közötti változatosság miatt nehéz lehet a gentamicin különféle tulajdonságainak tanulmányozása, beleértve a farmakokinetikát és a mikroorganizmusok érzékenységét, ha kémiailag rokon, de eltérő vegyületek ismeretlen kombinációja áll fenn. <ref>{{Cite journal|title=Pharmacokinetics of gentamicin C(1), C(1a), and C(2) in beagles after a single intravenous dose|journal=Antimicrobial Agents and Chemotherapy|volume=44|issue=6|pages=1443–7|date=June 2000|pmid=10817690|doi=10.1128/aac.44.6.1443-1447.2000}}</ref> |
|||
=== Bioszintézise === |
|||
A gentamicin teljes bioszintézise nem teljesen tisztázott. Az előállítását vezérlő gének iránt nagy az érdeklődés, mert nem egyszerű a gentamicin összegyűjtése az előállítás után, <ref name="Vydrin">{{Cite journal|author=Vydrin|first=A. F.|title=Component Composition of Gentamicin Sulfate Preparations|journal=Pharmaceutical Chemistry Journal|date=2003|volume=37|issue=8|pages=448–450|doi=10.1023/a:1027372416983}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFVydrinShikhaleevMakhortovShcherenko2003">Vydrin, A. F.; Shikhaleev, I. V.; Makhortov, V. L.; Shcherenko, N. N.; Kolchanova, N. V. (2003). </cite></ref> <ref name="Weinstein">{{Cite journal|author=Weinstein|first=MJ|title=Biological activity of the antibiotic components of the gentamicin complex.|journal=Journal of Bacteriology|date=September 1967|volume=94|issue=3|pages=789–90|doi=10.1128/jb.94.3.789-790.1967|pmid=4962848}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFWeinsteinWagmanOdenMarquez1967">Weinstein, MJ; Wagman, GH; Oden, EM; Marquez, JA (September 1967). </cite></ref> <ref name="Daniels">{{Cite journal|author=Daniels|first=Peter J. L.|title=The gentamicin antibiotics. VI. Gentamicin C2b, an aminoglycoside antibiotic produced by Micromonospora purpurea mutant JI-33.|journal=The Journal of Antibiotics|date=1975|volume=28|issue=1|pages=35–41|doi=10.7164/antibiotics.28.35|pmid=1092638}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFDanielsLuceNagabhushanJaret1975">Daniels, Peter J. L.; Luce, Charles; Nagabhushan, T. L.; Jaret, Robert S.; Schumacher, Doris; Reimann, Hans; Ilavsky, Jan (1975). </cite></ref> <ref name="Wagman">{{Cite journal|author=Wagman|first=Gerald H.|title=Antibiotic 6640. Ii|journal=The Journal of Antibiotics|date=1970|volume=23|issue=11|pages=555–558|doi=10.7164/antibiotics.23.555|pmid=5487130}}</ref> <ref name="Chu">{{Cite journal|author=Chu|first=Ju|title=Factors affecting the biosynthesis and secretion of gentamicin|journal=Process Biochemistry|date=December 2002|volume=38|issue=5|pages=815–820|doi=10.1016/S0032-9592(02)00230-3}}</ref> mivel a gentamicin a sejtfelszínen gyűlik össze, és a sejtfelszínt perforálni kell az összegyűjtéshez. <ref name="Vydrin" /> <ref name="Weinstein" /> <ref name="Daniels" /> <ref name="Wagman" /> <ref name="Chu" /> Sokak szerint növelni lehetne az összegyűjthető gentamicin mennyiségét, ha azonosítják a géneket és átprogramozzák őket, hogy a gentamicin szekretálódjon.<ref name="Vydrin" /> <ref name="Weinstein" /> <ref name="Daniels" /> <ref name="Wagman" /> <ref name="Chu" /> A szakirodalom egyetért, hogy a bioszintézis kezdeteként a Micromonospora echinospora belsejében a D-glükóz-6-foszfát defoszforilálódik, transzaminálódik, dehidrogéneződik és végül glikozilálódik D-glükózaminnal és létrejön a paromamin. <ref name="Kumar">{{Cite journal|author=Kumar|first=C.|title=Microbial Biosynthesis and Applications of Gentamicin: A Critical Appraisal|journal=Critical Reviews in Biotechnology|date=January 2008|volume=28|issue=3|pages=173–212|doi=10.1080/07388550802262197|pmid=18937107}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFKumarHimabinduJetty2008">Kumar, C.; Himabindu, M.; Jetty, Annapurna (January 2008). </cite></ref> A D-xylose hozzáadásával létrejön a gantamicin A2, mely az első átmeneti állapot a gentamicin C komplex létrehozásának folyamatában. <ref name="Kumar" /> <ref name="TestaII" /> A gentamicin A2 metilálódik és epimerizálódik gentamicin X<sub>2</sub> -vé, amely az első elágazódási pont a bioszintézis folyamatában. <ref name="TestaII">{{Cite journal|author=Testa|first=R.T.|title=Biotransformation, A New Approach to Aminoglycoside biosynthesis: II Gentamicin|journal=The Journal of Antibiotics|date=Feb 29, 1976|volume=29|issue=2|pages=140–146|doi=10.7164/antibiotics.29.140|pmid=931800}}</ref> |
|||
A kobolamin-dependens GenK enzim a 6. szénatom metilálódik és kialakul a gyógyszertani szempontból aktív G418. <ref name="Kim">{{Cite journal|author=Kim|first=Hak Joong|title=GenK-Catalyzed C-6′ Methylation in the Biosynthesis of Gentamicin: Isolation and Characterization of a Cobalamin-Dependent Radical SAM Enzyme|journal=Journal of the American Chemical Society|date=2013-06-05|volume=135|issue=22|pages=8093–8096|doi=10.1021/ja312641f|pmid=23679096}}</ref> <ref name="TestaII">{{Cite journal|author=Testa|first=R.T.|title=Biotransformation, A New Approach to Aminoglycoside biosynthesis: II Gentamicin|journal=The Journal of Antibiotics|date=Feb 29, 1976|volume=29|issue=2|pages=140–146|doi=10.7164/antibiotics.29.140|pmid=931800}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFTestaTilley1976">Testa, R.T.; Tilley, B.C. (29 February 1976). </cite></ref> <ref name="Kumar">{{Cite journal|author=Kumar|first=C.|title=Microbial Biosynthesis and Applications of Gentamicin: A Critical Appraisal|journal=Critical Reviews in Biotechnology|date=January 2008|volume=28|issue=3|pages=173–212|doi=10.1080/07388550802262197|pmid=18937107}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFKumarHimabinduJetty2008">Kumar, C.; Himabindu, M.; Jetty, Annapurna (January 2008). </cite></ref> <ref name="Hong">{{Cite journal|author=Hong|first=Wenrong|title=Identification of gntK, a gene required for the methylation of purpurosamine C-6′ in gentamicin biosynthesis|journal=The Journal of General and Applied Microbiology|date=2012|volume=58|issue=5|pages=349–356|doi=10.2323/jgam.58.349|pmid=23149679}}</ref> A GenQ nevű dehidrogenáz gén dehidrogénezi és aminálja a G418-at a 6. szénatomnál és kialakul a gyógyszertanilag aktív JI-20B, bár az is lehetséges, hogy egy másik közbülső forma, a 6'-dehidro-6'oxo-G418 (6DOG) jön létre hamarabb és ezt a GenB1 nevű gén aminálja. <ref name="Kumar" /> <ref name="Guo">{{Cite journal|author=Guo|first=Junhong|title=Specificity and Promiscuity at the Branch Point in Gentamicin Biosynthesis|journal=Chemistry & Biology|date=2014-05-22|volume=21|issue=5|pages=608–618|doi=10.1016/j.chembiol.2014.03.005|pmid=24746560}}</ref> A JI-20B dehidroxilálódik és epimerizálódik a gentamicin C komplex első komponensévé, a gentamicin C2a-vá, amely azután a GenB2 által epimerizáción, majd egy meg nem határozott gén által N-metilezésen megy keresztül, így keletkezik ennek az elágazási pontnak a végterméke, a gentamicin C1. <ref name="TestaII" /> <ref name="Guo" /> <ref name="Kumar" /> <ref name="Chen">{{Cite journal|author=Chen|first=Xiaotang|title=The bifunctional enzyme, GenB4, catalyzes the last step of gentamicin 3′,4′-di-deoxygenation via reduction and transamination activities|journal=Microbial Cell Factories|date=December 2020|volume=19|issue=1|pages=62|doi=10.1186/s12934-020-01317-0|pmid=32156271}}</ref> |
|||
Amikor a GenK által katalizált lépés kimarad, és az X2-t egyből a GenQ dehidrogenizálja és aminálja, akkor egy másik gyógyszertanilag fontos forma a JI-20A jön létre.<ref name="Kumar">{{Cite journal|author=Kumar|first=C.|title=Microbial Biosynthesis and Applications of Gentamicin: A Critical Appraisal|journal=Critical Reviews in Biotechnology|date=January 2008|volume=28|issue=3|pages=173–212|doi=10.1080/07388550802262197|pmid=18937107}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFKumarHimabinduJetty2008">Kumar, C.; Himabindu, M.; Jetty, Annapurna (January 2008). </cite></ref> <ref name="Guo">{{Cite journal|author=Guo|first=Junhong|title=Specificity and Promiscuity at the Branch Point in Gentamicin Biosynthesis|journal=Chemistry & Biology|date=2014-05-22|volume=21|issue=5|pages=608–618|doi=10.1016/j.chembiol.2014.03.005|pmid=24746560}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFGuoHuangHuangDuan2014">Guo, Junhong; Huang, Fanglu; Huang, Chaun; Duan, Xiaobo; Jian, Xinyun; Leeper, Finian; Deng, Zixin; Leadlay, Peter F.; Yuhui, Sun (22 May 2014). </cite></ref> Az is lehet, hogy itt is van egy közbülső lépés és 6'-dehidro-6'-oxo-gentamicin X2 (6'-DOX), ami a GenB1 amináló hatásra alakul ki. <ref name="Guo" /> A JI-20A aztán dehidroxilálódik a GenB4 hatására gentamicin C1A-vá. <ref name="Chen">{{Cite journal|author=Chen|first=Xiaotang|title=The bifunctional enzyme, GenB4, catalyzes the last step of gentamicin 3′,4′-di-deoxygenation via reduction and transamination activities|journal=Microbial Cell Factories|date=December 2020|volume=19|issue=1|pages=62|doi=10.1186/s12934-020-01317-0|pmid=32156271}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFChenZhangZhouBi2020">Chen, Xiaotang; Zhang, Hui; Zhou, Shaotong; Bi, Mingjun; Qi, Shizhou; Gao, Huiyuan; Ni, Xianpu; Xia, Huanzhang (December 2020). </cite></ref> A C1a ezután egy meg nem határozott enzim által N-metilezésen megy keresztül, így keletkezik a végső komponens, a gentamicin C2b. <ref name="Guo" /> <ref name="TestaII">{{Cite journal|author=Testa|first=R.T.|title=Biotransformation, A New Approach to Aminoglycoside biosynthesis: II Gentamicin|journal=The Journal of Antibiotics|date=Feb 29, 1976|volume=29|issue=2|pages=140–146|doi=10.7164/antibiotics.29.140|pmid=931800}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFTestaTilley1976">Testa, R.T.; Tilley, B.C. (29 February 1976). </cite></ref> <ref name="Kumar" /> <ref name="Chen" /> |
|||
==== Erjedés ==== |
|||
A gentamicin csak folyadékkultúrás (szubmerz) erjedés során szintetizálódik és a szervetlen tápanyagokforrások jelenléte csökkenti a termelődését.<ref name="Kumar">{{Cite journal|author=Kumar|first=C.|title=Microbial Biosynthesis and Applications of Gentamicin: A Critical Appraisal|journal=Critical Reviews in Biotechnology|date=January 2008|volume=28|issue=3|pages=173–212|doi=10.1080/07388550802262197|pmid=18937107}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFKumarHimabinduJetty2008">Kumar, C.; Himabindu, M.; Jetty, Annapurna (January 2008). </cite></ref> A hagyományos fermentáció során élesztős marhahúslevest használtak<ref name="Weinstein">{{Cite journal|author=Weinstein|first=MJ|title=Biological activity of the antibiotic components of the gentamicin complex.|journal=Journal of Bacteriology|date=September 1967|volume=94|issue=3|pages=789–90|doi=10.1128/jb.94.3.789-790.1967|pmid=4962848}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFWeinsteinWagmanOdenMarquez1967">Weinstein, MJ; Wagman, GH; Oden, EM; Marquez, JA (September 1967). </cite></ref> de a kutatások igyekeztek megtalálni a gentamicin C komplex előállítására legmegfelelőbb táptalajt, mivel a gentamicin C komplex a gyógyszertanilag egyedül releváns komponens. <ref name="Kumar" /> A táptalaj fő összetevői a szénforrások, elsősorban a cukrok, de számos tanulmány kimutatta, hogy a növényi és halolajok hozzáadásával megnőtt a gentamicin termelés, ellenben csökkent [[glükóz]], [[xilóz]] és számos [[Karbonsavak|karbonsav]] hozzáadása esetén. <ref name="Kumar" /> A táptalajban hagyományosan triptont és különféle élesztőformákat és élesztőszármazékokat használnak [[Nitrogén|nitrogénforrásként]], de jótékony adalékanyagnak bizonyult [[Aminosavak|számos aminosav]], a szójaliszt, a kukoricalekvár, az [[ammónium-szulfát]] és az [[Ammónium-klorid|ammónium-klorid.]] <ref name="Kumar" /> <ref name="Daniels">{{Cite journal|author=Daniels|first=Peter J. L.|title=The gentamicin antibiotics. VI. Gentamicin C2b, an aminoglycoside antibiotic produced by Micromonospora purpurea mutant JI-33.|journal=The Journal of Antibiotics|date=1975|volume=28|issue=1|pages=35–41|doi=10.7164/antibiotics.28.35|pmid=1092638}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFDanielsLuceNagabhushanJaret1975">Daniels, Peter J. L.; Luce, Charles; Nagabhushan, T. L.; Jaret, Robert S.; Schumacher, Doris; Reimann, Hans; Ilavsky, Jan (1975). </cite></ref> [[Foszfátion|Foszfát ionok]], [[Fémek|fémionok]] ( [[kobalt]] és néhány másik kis koncentrációban), különféle [[Vitamin|vitaminok]] (főleg B-vitaminok ), [[purin]] és [[pirimidin]] bázisok is kerülhetnek a táptalajba a gentamicin termelés fokozása érdekében, de a növekedés mértéke függ a Micromonospora fajoktól és a táptalaj egyéb komponenseitől is . <ref name="Kumar" /> <ref name="Wagman">{{Cite journal|author=Wagman|first=Gerald H.|title=Antibiotic 6640. Ii|journal=The Journal of Antibiotics|date=1970|volume=23|issue=11|pages=555–558|doi=10.7164/antibiotics.23.555|pmid=5487130}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFWagmanTestaMarquez1970">Wagman, Gerald H.; Testa, Raymond T.; Marquez, Joseph A. (1970). </cite></ref> A felsorolt adalékanyagok mellett a [[pH]] és a levegőztetés is fontos meghatározó tényező a termelt gentamicin mennyiségében. <ref name="Kumar" /> <ref name="Daniels" /> A gentamicin bioszintéziséhez 6,8 és 7,5 közötti pH-tartományt használnak, és a levegőztetésmértéke a Micromonospora fajoktól és a táptalaj típusától függ. <ref name="Kumar" /> <ref name="Daniels" /> |
|||
== Története == |
|||
[[Fájl:Gentamicin_for_injection.jpg|bélyegkép| Gentamicin injekcióhoz]] |
|||
A gentamicin a micromonospora purpurae-ban keletkezik erjedés útján. Weinstein, Wagman és munkatársai fedezték fel 1963-ban a Schering Corporationnél (Bloomfield, NJ), miközben a Rico Woyciesjes által biztosított forrásanyaggal (talajminták) dolgoztak. <ref name="pmid14184912">{{Cite journal|journal=Journal of Medicinal Chemistry|volume=6|issue=4|pages=463–4|date=July 1963|pmid=14184912|doi=10.1021/jm00340a034|title=Gentamicin, a new antibiotic complex from Micromonospora}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFWeinsteinLuedemannOdenWagman1963">Weinstein MJ, Luedemann GM, Oden EM, Wagman GH, Rosselet JP, Marquez JA, et al. </cite></ref> Ezt követően Cooper és munkatársai, szintén a Schering Corporationnél, megtisztították és három komponensének szerkezetét meghatározták. Kezdetben égési sérülések helyi kezelésére használták Atlantában és San Antonio-ban, majd 1971-ben kezdték intravénásan alkalmazni. Továbbra is a [[szepszis]] kezelésének allappilére. |
|||
== Kutatás == |
|||
A gentamicint [[Molekuláris biológia|molekuláris biológiai]] kutatásokban is használják antibakteriális szerként szövet- és sejttenyészetekben, a steril kultúrák szennyeződésének megelőzésére. A gentamicin azon kevés hőstabil antibiotikumok egyike, amelyek még [[Autokláv|autoklávozás]] után is aktívak maradnak, ami különösen hasznossá teszi egyes mikrobiológiai táptalajok előállításában. |
|||
== Hivatkozások == |
|||
== További irodalom == |
|||
* {{Hivatkozás/Könyv |title=Medical Genetics Summaries |url=https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK61999/ |year=2015 |publisher=[[National Center for Biotechnology Information]] (NCBI) |id=Bookshelf ID: NBK285956 |chapter=Gentamicin Therapy and MT-RNR1 Genotype |chapterurl=https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK285956/}} |
|||
== Külső linkek == |
|||
*Garasone szem- és fülcsepp |
|||
*Gentamicin-Wagner 1 mg/g kenőcs |
|||
{{Aminoglikozid antibiotikumok}} |
|||
{{Szénhidrátok}} |
|||
{{csonk-dátum|csonk-drug|2006 júniusából}} |
|||
* {{Cite web |url=https://druginfo.nlm.nih.gov/drugportal/rn/1403-66-3 |publisher=U.S. National Library of Medicine |work=Drug Information Portal |title=Gentamicin}} |
|||
[[Kategória:ATC D06]] |
|||
[[Kategória: |
[[Kategória:Toxikológia]] |
||
[[Kategória:ATC S01]] |
|||
[[Kategória:ATC S02]] |
|||
[[Kategória:ATC S03]] |
|||
[[Kategória:Aminoglikozid antibiotikumok]] |
[[Kategória:Aminoglikozid antibiotikumok]] |
A lap 2021. december 25., 21:26-kori változata
A gentamicin (INN) egy széles spektrumú aminoglikozid antibiotikum. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Gentamicin-szulfát (Gentamicini sulfas) néven hivatalos.
Gentamicin | |
IUPAC-név | |
2-[4,6-diamino-3-[3-amino-6-(1-metilaminoetil)tetrahidropirán-2-il]oxi-2-hidroxiciklohexoxi]-5-metil-4-metilaminotetrahidropirán-3,5-diol | |
Kémiai azonosítók | |
CAS-szám | 1403-66-3 |
PubChem | 3467 |
DrugBank | APRD00214 |
ATC kód | D06AX07, J01GB03, S01AA11, S02AA14, S03AA06 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C21H43N5O7 |
Moláris tömeg | 477,596 g/mol |
Farmakokinetikai adatok | |
Biohasznosíthatóság | korlátozott orális BH |
Biológiaifelezési idő | 2 óra |
Fehérjekötés | 0-10% |
Kiválasztás | vese |
Terápiás előírások | |
Alkalmazás | IV/IM |
A gentamicin többféle bakteriális fertőzés kezelésében alkalmazzák[1] többek között például csontvelőgyulladás, szívbelhártyagyulladás, kismedencei gyulladás, agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, húgyuti gyulladások és szepszis esetén. [1] Nem hatásos gonorrhoea vagy chlamydia fertőzések esetén . [1] Intravénásan vagy izomba adott injekcióként adják, illetve égési sérülésekkor és a szem külsejét érintő fertőzésekben helyileg, külsőleg alkalmazzák.[1][2] Általában csak két napig használják, amíg a baktériumtenyésztés meghatározza, hogy milyen specifikus antibiotikumokra érzékeny a fertőzést okozó baktérium. [3] A gentamicin plazmaszintjét folyamatosan felügyelni kell, mert túl nagy dózis toxikus lehet.[1]
A gentamicin belsőfül- és veseproblémákat okozhat . [1] A belső fül károsodása egyensúlyzavarokhoz és hallásvesztéshez vezethet . [1] Ezek a változások véglegesek lehetnek. [1] Ha terhesség alatt alkalmazzák, károsíthatja a fejlődő babát, [1] úgy tűnik azonban, hogy a szoptatás alatti használata biztonságos. [4] A gentamicin az aminoglikozidok egyik fajtája. [1] Úgy fejti ki hatását, hogy megzavarja a baktériumok fehérjetermelő képességét, és ez általában elpusztítja a baktériumokat . [1]
A gentamicint a Micromonospora purpurea baktérium termeli, [5] [1] 1962-ben szabadalmaztatták, orvosi használatra 1964-ben engedélyezték. [6] Az antibiotikumot a Micromonospora tenyészetéből gyűjtik össze a baktérium sejtfalának perforálásával. A bioszintézisének módja ma is kutatás alatt áll, hogy növeljék az expresszióját és magasabb koncentrációjú gentamicint nyerjenek . A gentamicin szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapvető gyógyszerek listáján . [7] Az Egészségügyi Világszervezet a gentamicint a humán gyógyászat szempontjából kritikus fontosságúnak minősíti. [8] Generikus készítményként érhető el. [9]
Orvosi felhasználás
A gentamicin számos bakteriális fertőzés ellen hatásos, főleg Gram-negatív baktériumok, köztük Pseudomonas, Proteus, Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae, Enterobacter aerogenes, Serratia, de a Gram-pozitív Staphylococcus ellen is. [10] A gentamicin hatásos a rá érzékeny baktériumok által okozott légutakat, húgyutakat, csontvelőt, vért és a lágy szöveteket érintő fertőzésekben. [11]
In vitro a gentamicin-szulfát hatékonynak bizonyult számos patogén Gram-negatív baktériumtörzsre:
- Escherichia coli
- indol-pozitív és indol-negatív Proteus fajok
- Pseudomonas aeruginosa
- Klebsiella-Enterobacter-Serratia csoport tagjai
- Citrobacter
- Salmonella
- Shigella
- Haemophilus influenzae
- Moraxella és Neisseria fajok kiváltképp a gonococcus
- Gram-pozitív baktériumok, mint a koaguláz-pozitív és koaguláz-negatív Staphylococcusok
Nincs elegendő bizonyíték a gentamicin hatásossága és biztonsága mellett Neisseria Gonorrhoeae okozta fertőzéskor. [12] Nem alkalmazzák Neisseria meningitidis vagy Legionella pneumophila bakteriális fertőzések esetén sem, mert fennáll annak a veszélye, hogy a beteg sokkos állapotba kerül a Gram-negatív baktériumokban található lipid A endotoxinok miatt. Hatékony viszont a pestist okozó Yersinia pestis és a rokon fajok, valamint a vadászokban gyakran tularemiát okozó Francisella tularensis ellen. [13]
A gentamicinre bizonyos fokig rezisztens fajok:
- - Enterobacteriaceae
- - Pseudomonas spp.
- - Enterococcus spp.
- - Staphylococcus aureus és más Staphylococcus fajok.[14]
Érzékeny csoportok
Terhesség és szoptatás
A gentamicin nem ajánlott terhesség alatt, kivéve ha az anya számára nyújtott előnyök ellensúlyozzák a kockázatokat. A gentamicin átjut a placentán és visszafordíthatatlan kétoldali veleszületett siketséget okoz. Intramuskulárisan az anyának adott gentamicin izomgyengeséget okozhat az újszülöttben. . [11]
A gentamicin biztonságosságát és hatásosságát szoptató anyák esetében nem igazolták. Az anyatejben és a szoptatott csecsemőkben mérhető mennyiségben van jelen. [11]
Idősek
Időseknél a vesefunkciót meg kell vizsgálni kezelés előtt és a kezelés folyamán is, mert annak hatására csökken a glomeruláris filtrációs ráta. Ebben a korosztályban a gentamicinszint hosszabb időre maradhat magas. Óvatosan kell használni olyanoknál, akiknek vese-, hallás-, egyensúlyérzékelő vagy neuromuskuláris problémáik vannak. [10]
Gyermekek
Gentamicin nem ajánlott a gyermekek kezelésében, a cecsemőket is ideértve. Körükben a tanulmányok szerint magasabb a hatóanyag szérumszintje és a felezési ideje is hosszabb.[15] Rendszeresen szükséges a vesefunkciók ellenőrzése a kezelés alatt. A kezelés hosszútávú hatásaként hallásvesztés és egyensúlyozási problémák léphetnek fel. Hipokalcémia, hipokalémia és izomgyengeség jelentkezett az injekció beadása után.[10]
Ellenjavallatok
ANem szabad alkalmazni olyannál, akinél korábban hiperszenzitivitási reakciót, például anafilaxiás rohamot váltott ki a gentamicintvagy más aminoglikozid. [11] Nagyobb odafigyelést igényel a myasthenia gravis és más neuromuszkuláris rendellenességek esetén, mivel fennáll a gyengeség súlyosbodásának veszélye. [1]
Káros hatások
A gentamicin káros hatásai a kevésbé súlyos reakcióktól, például hányingertől és hányástól a súlyosabb reakciókig terjedhetnek, beleértve: [10]
- Alacsony vérsejtszám
- Allergiás reakciók
- Neuromuszkuláris problémák
- Idegkárosodás (neuropathia)
- Vesekárosodás (nefrotoxicitás)
- Fülbántalmak (ototoxicitás)
A vese- és halláskárosodás valószínűleg dózisfüggő, a nagyobb adag nagyobb esélyt jelent a károsodásra. [10] Ez a két toxicitás késleltetett megjelenésű lehet, néha csak a kezelés befejezése után jelentkezik. [10]
Vesekárosodás
Az aminoglikozidokkal kezelt emberek 10-25%-ánál károsodik a vese, és a gentamicin a leginkább károsító hatású ezen a csoporton belül. [16] Az akut nefrotoxicitás gyakran visszafordítható, de akár végzetes is lehet. [10] A vesekárosodás kockázatát befolyásolhatja a dózis, a terápia gyakorisága, időtartama és bizonyos gyógyszerek egyidejű alkalmazása, például NSAID-ok, diuretikumok, ciszplatin, ciklosporin, cefalosporinok, amfotericin, jódtartalmú kontrasztanyagok és vankomicin . [16]
A vesekárosodás kockázatát növelő tényezők a következők: [16]
- Megnövekedett életkor
- Csökkent vesefunkció
- Terhesség
- Pajzsmirigy alulműködés
- Májműködési zavar
- Hipovolémia, dehidratáltság
- Metabolikus acidózis
- Nátriumhiány
A vesefunkció ellenőrzésekor mérik a vér kreatinin-szintjét, elektrolitszintet, vizelet mennyiségét, a vizeletben lévő fehérjék mennyiségét és más anyagok vérben lévő koncentrációját (pl. Urea). [16]
Belső fül
Az aminoglikozidekkel kezelt betegek kb. 11%-ánál jelentkezik a belső fül károsodása (ototoxicitás). [17] A belső fül károsodásának gyakori tünetei közé tartozik a fülzúgás, a halláscsökkenés, a szédülés, a koordinációs zavarok és a szédülés. [18] A gentamicin krónikus alkalmazása a fül két területét érintheti. Először is, a belső fülben lévő szőrsejtek károsodása visszafordíthatatlan halláskárosodáshoz vezethet. Másodszor, a belső fül vesztibuláris készülékének károsodása egyensúlyi problémákhoz vezethet. [18] Az ototoxicitás kockázatának csökkentése érdekében a kezelés alatt ajánlott hidratált maradni. [10]
A belső fül károsodásának kockázatát növelő tényezők a következők: [10] [11]
- Megnövekedett életkor
- Magas húgysavszint a vérben
- Veseműködési zavar
- Májműködési zavar
- Magasabb adagok
- Hosszú ideig tartó kezelés
- Erős vízhajtók (pl. furoszemid ) szedése
Gyógyszertan
Hatásmechanizmus
A gentamicin egy baktericid hatású antibiotikum, amely a bakteriális riboszóma 30S alegységéhez kötődik, és negatívan befolyásolja a fehérjeszintézist . A hatásmódot illetően általánosan elfogadott, hogy a gentamicin meggátolja a riboszóma azon képességét, hogy az ellenőrizze, hogy a megfelelő tRNS a megfelelő mRNS-sel kapcsolódott-e össze.[19] Jellemzően, ha egy helytelen tRNS párosul egy mRNS kodonnal a riboszóma aminoacil kötőhelyén , az 1492-es és 1493-as adenozinok ki vannak zárva a kölcsönhatásból és visszahúzódnak, aminek hatására az nem használja fel a belépő aa-tRNS-EF-Tu komplexet. [20] Azonban a gentamicin a 16S riboszomális RNS 44-es hélixéhez kapcsolódva arra készteti az adenozin bázispárokat, hogy abban a helyzetben maradjanak, amit a helyes összekapcsolódáskor vesznek fel. [21] Ez hibás aa-tRNS-ek elfogadásához vezet, aminek következtében a riboszóma olyan fehérjéket szintetizál, amelyekben nem megfelelő aminosavak vannak elhelyezve (nagyjából minden 500-ból 1). [22] A nem működő, hibásan lefordított fehérjék rosszul hajtogatódnak és össze is csomósodnak, ami végül a baktérium halálához vezet. A gentamicin kristályos szerkezete alapján egy másodlagos mechanizmust is javasoltak, egy másik kötőhelynél a 23S rRNS 69-es hélixénél, amely a 44-es hélixel lép kapcsolatba, valamint a STOP kodonokat felismerő fehérjékkel. Ezen a második helyen a gentamicin valószínűleg meggátolja a riboszóma kapcsolatba lépését az újrahasznosító faktorokkal, ami miatt a riboszóma 2 alegysége a transzláció után is egyben marad. Ez sok inaktív riboszómát hoz létre, melyek nem tudnak újraaktiválódni és új fehérjéket létrehozni. [23]
Kémia
Szerkezet
Mivel a gentamicint Micromonospora fajokból nyerik, az alapváz a 2-deoxisztreptamin nevű aminociklitol.[24] [25] Ehhez a hat szénatomos gyűrűhőz a 4-es és 6-os szénatomnálaminocukor-molekulák, a ciklikus purpurózamin és garózamin kapcsolódik. [26] [24] A gentamicin komplex öt fő komponensre (C 1, C 1a, C 2, C 2a, C 2b ) és több kisebb komponensre differenciálódik a purpurózamin egység 6' szénatomjának szubsztitúciójával, amelyet a jobb oldali képen R 1 és R 2 jelöl.[26] [24] [27] [28] A táblázat a gentamicin komplex néhány típusának a helyettesítését szemlélteti. [26] [29] [25]
C komplex | R 1 | R 2 |
---|---|---|
C 1 | Metilcsoport | Metilcsoport |
C 1a | Hidrogén | Hidrogén |
C 2 | Hidrogén | Metilcsoport |
C 2a | Hidrogén | Metilcsoport |
C 2b | Metilcsoport | Hidrogén |
Összetevők
A gentamicin számos rokon gentamicin komponensből és frakcióból áll, amelyek különböző fokú antimikrobiális hatást fejtenek ki. [30] A gentamicin fő összetevői közé tartoznak a gentamicin C komplex tagjai: a gentamicin C 1, gentamicin C 1a és gentamicin C 2, amelyek a gentamicin körülbelül 80%-át teszik ki, és a legmagasabb antibakteriális aktivitással rendelkeznek. A gentamicin A, B, X és néhány másik csoport adja a gentamicin fennmaradó 20%-át, ezeknek alacsonyabb az antibiotikum aktivitásuk, mint a gentamicin C komplexbe tartozóké. [28] Egy adott gentamicin minta összetétele nincs egyértelműen meghatározva és a gentamicin C-komponenseinek és más összetevőknek aránya mintáról mintára különbözhet a gentamicin gyártójától és az gyártási folyamattól függően. A minták közötti változatosság miatt nehéz lehet a gentamicin különféle tulajdonságainak tanulmányozása, beleértve a farmakokinetikát és a mikroorganizmusok érzékenységét, ha kémiailag rokon, de eltérő vegyületek ismeretlen kombinációja áll fenn. [31]
Bioszintézise
A gentamicin teljes bioszintézise nem teljesen tisztázott. Az előállítását vezérlő gének iránt nagy az érdeklődés, mert nem egyszerű a gentamicin összegyűjtése az előállítás után, [28] [27] [29] [32] [33] mivel a gentamicin a sejtfelszínen gyűlik össze, és a sejtfelszínt perforálni kell az összegyűjtéshez. [28] [27] [29] [32] [33] Sokak szerint növelni lehetne az összegyűjthető gentamicin mennyiségét, ha azonosítják a géneket és átprogramozzák őket, hogy a gentamicin szekretálódjon.[28] [27] [29] [32] [33] A szakirodalom egyetért, hogy a bioszintézis kezdeteként a Micromonospora echinospora belsejében a D-glükóz-6-foszfát defoszforilálódik, transzaminálódik, dehidrogéneződik és végül glikozilálódik D-glükózaminnal és létrejön a paromamin. [26] A D-xylose hozzáadásával létrejön a gantamicin A2, mely az első átmeneti állapot a gentamicin C komplex létrehozásának folyamatában. [26] [34] A gentamicin A2 metilálódik és epimerizálódik gentamicin X2 -vé, amely az első elágazódási pont a bioszintézis folyamatában. [34]
A kobolamin-dependens GenK enzim a 6. szénatom metilálódik és kialakul a gyógyszertani szempontból aktív G418. [35] [34] [26] [36] A GenQ nevű dehidrogenáz gén dehidrogénezi és aminálja a G418-at a 6. szénatomnál és kialakul a gyógyszertanilag aktív JI-20B, bár az is lehetséges, hogy egy másik közbülső forma, a 6'-dehidro-6'oxo-G418 (6DOG) jön létre hamarabb és ezt a GenB1 nevű gén aminálja. [26] [37] A JI-20B dehidroxilálódik és epimerizálódik a gentamicin C komplex első komponensévé, a gentamicin C2a-vá, amely azután a GenB2 által epimerizáción, majd egy meg nem határozott gén által N-metilezésen megy keresztül, így keletkezik ennek az elágazási pontnak a végterméke, a gentamicin C1. [34] [37] [26] [38]
Amikor a GenK által katalizált lépés kimarad, és az X2-t egyből a GenQ dehidrogenizálja és aminálja, akkor egy másik gyógyszertanilag fontos forma a JI-20A jön létre.[26] [37] Az is lehet, hogy itt is van egy közbülső lépés és 6'-dehidro-6'-oxo-gentamicin X2 (6'-DOX), ami a GenB1 amináló hatásra alakul ki. [37] A JI-20A aztán dehidroxilálódik a GenB4 hatására gentamicin C1A-vá. [38] A C1a ezután egy meg nem határozott enzim által N-metilezésen megy keresztül, így keletkezik a végső komponens, a gentamicin C2b. [37] [34] [26] [38]
Erjedés
A gentamicin csak folyadékkultúrás (szubmerz) erjedés során szintetizálódik és a szervetlen tápanyagokforrások jelenléte csökkenti a termelődését.[26] A hagyományos fermentáció során élesztős marhahúslevest használtak[27] de a kutatások igyekeztek megtalálni a gentamicin C komplex előállítására legmegfelelőbb táptalajt, mivel a gentamicin C komplex a gyógyszertanilag egyedül releváns komponens. [26] A táptalaj fő összetevői a szénforrások, elsősorban a cukrok, de számos tanulmány kimutatta, hogy a növényi és halolajok hozzáadásával megnőtt a gentamicin termelés, ellenben csökkent glükóz, xilóz és számos karbonsav hozzáadása esetén. [26] A táptalajban hagyományosan triptont és különféle élesztőformákat és élesztőszármazékokat használnak nitrogénforrásként, de jótékony adalékanyagnak bizonyult számos aminosav, a szójaliszt, a kukoricalekvár, az ammónium-szulfát és az ammónium-klorid. [26] [29] Foszfát ionok, fémionok ( kobalt és néhány másik kis koncentrációban), különféle vitaminok (főleg B-vitaminok ), purin és pirimidin bázisok is kerülhetnek a táptalajba a gentamicin termelés fokozása érdekében, de a növekedés mértéke függ a Micromonospora fajoktól és a táptalaj egyéb komponenseitől is . [26] [32] A felsorolt adalékanyagok mellett a pH és a levegőztetés is fontos meghatározó tényező a termelt gentamicin mennyiségében. [26] [29] A gentamicin bioszintéziséhez 6,8 és 7,5 közötti pH-tartományt használnak, és a levegőztetésmértéke a Micromonospora fajoktól és a táptalaj típusától függ. [26] [29]
Története
A gentamicin a micromonospora purpurae-ban keletkezik erjedés útján. Weinstein, Wagman és munkatársai fedezték fel 1963-ban a Schering Corporationnél (Bloomfield, NJ), miközben a Rico Woyciesjes által biztosított forrásanyaggal (talajminták) dolgoztak. [5] Ezt követően Cooper és munkatársai, szintén a Schering Corporationnél, megtisztították és három komponensének szerkezetét meghatározták. Kezdetben égési sérülések helyi kezelésére használták Atlantában és San Antonio-ban, majd 1971-ben kezdték intravénásan alkalmazni. Továbbra is a szepszis kezelésének allappilére.
Kutatás
A gentamicint molekuláris biológiai kutatásokban is használják antibakteriális szerként szövet- és sejttenyészetekben, a steril kultúrák szennyeződésének megelőzésére. A gentamicin azon kevés hőstabil antibiotikumok egyike, amelyek még autoklávozás után is aktívak maradnak, ami különösen hasznossá teszi egyes mikrobiológiai táptalajok előállításában.
Hivatkozások
További irodalom
- Gentamicin Therapy and MT-RNR1 Genotype, Medical Genetics Summaries. National Center for Biotechnology Information (NCBI). Bookshelf ID: NBK285956 (2015)
Külső linkek
- Gentamicin. Drug Information Portal. U.S. National Library of Medicine
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Gentamicin sulfate. The American Society of Health-System Pharmacists. [2015. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.)"Gentamicin sulfate". Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke, „AHFS2015” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ Bartlett, Jimmy. Clinical Ocular Pharmacology, s, Elsevier, 214. o. (2013. május 21.). ISBN 9781483193915
- ↑ Moulds, Robert (2010. október 1.). „Gentamicin: a great way to start”. Australian Prescriber 33 (5), 134–135. o. DOI:10.18773/austprescr.2010.062.
- ↑ Gentamicin use while breastfeeding. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.)
- ↑ a b (1963. július 1.) „Gentamicin, a new antibiotic complex from Micromonospora”. Journal of Medicinal Chemistry 6 (4), 463–4. o. DOI:10.1021/jm00340a034. PMID 14184912. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke, „pmid14184912” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ Fischer, Jnos. Analogue-based Drug Discovery. John Wiley & Sons, 507. o. (2006. május 21.). ISBN 9783527607495
- ↑ World Health Organization model list of essential medicines: 21st list 2019. Geneva: World Health Organization. WHO/MVP/EMP/IAU/2019.06. License: CC BY-NC-SA 3.0 IGO (2019)
- ↑ Critically important antimicrobials for human medicine, 6th revision, Geneva: World Health Organization. License: CC BY-NC-SA 3.0 IGO (2019). ISBN 9789241515528
- ↑ Burchum, Jacqueline. Lehne's pharmacology for nursing care. Elsevier Health Sciences, 1051. o. (2014. május 21.). ISBN 9780323340267
- ↑ a b c d e f g h i Gentamicin. Baxter Corporation. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 2.) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke, „:1” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ a b c d e Product Monograph. Sandoz Canada Inc. [2015. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 2.) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke, „:0” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ (2014. szeptember 1.) „The effectiveness of gentamicin in the treatment of Neisseria gonorrhoeae: a systematic review”. Systematic Reviews 3, 104. o. DOI:10.1186/2046-4053-3-104. PMID 25239090.
- ↑ Goljan, Edward F.. Rapid Review Pathology, 3rd, Philadelphia, Pennsylvania: Elsevier, 241. o. (2011). ISBN 978-0-323-08438-3
- ↑ Gentamicin spectrum of bacterial susceptibility and Resistance. [2015. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 15.)
- ↑ (1997. február 1.) „Pharmacokinetics of antibiotics in neonates”. Acta Paediatrica Japonica 39 (1), 124–31. o. DOI:10.1111/j.1442-200X.1997.tb03569.x. PMID 9124044.
- ↑ a b c d (2011. január 1.) „New insights into the mechanism of aminoglycoside nephrotoxicity: an integrative point of view”. Kidney International 79 (1), 33–45. o. DOI:10.1038/ki.2010.337. PMID 20861826. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke, „:2” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ (2005. május 1.) „Gentamicin induced ototoxicity during treatment of enterococcal endocarditis: resolution with substitution by netilmicin”. Heart 91 (5), e32. o. DOI:10.1136/hrt.2003.028308. PMID 15831617.
- ↑ a b (2007. január 1.) „Aminoglycoside-induced ototoxicity”. Current Pharmaceutical Design 13 (1), 119–26. o. DOI:10.2174/138161207779313731. PMID 17266591.
- ↑ DrugBank-Gentamicin. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ (2018. december 1.) „Structure of the 30S ribosomal decoding complex at ambient temperature”. RNA 24 (12), 1667–1676. o. DOI:10.1261/rna.067660.118. PMID 30139800.
- ↑ (2014. január 1.) „Ribosome-targeting antibiotics and mechanisms of bacterial resistance”. Nature Reviews. Microbiology 12 (1), 35–48. o. DOI:10.1038/nrmicro3155. PMID 24336183.
- ↑ Garrett, Roger. The Ribosome. ASM Press, 419–429. o. (2000. május 21.). ISBN 978-1-55581-184-6
- ↑ (2007. augusztus 1.) „Structural basis for aminoglycoside inhibition of bacterial ribosome recycling”. Nature Structural & Molecular Biology 14 (8), 727–32. o. DOI:10.1038/nsmb1271. PMID 17660832.
- ↑ a b c Yu (2017. május 18.). „Parallel pathways in the biosynthesis of aminoglycoside antibiotics”. F1000Research 6, 723. o. DOI:10.12688/f1000research.11104.1. PMID 28620453.
- ↑ a b Dewick, Paul M.. Medicinal natural products : a biosynthetic approach, 3rd, 738–750. o. (2009. május 21.). ISBN 978-0-470-74167-2
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q Kumar (2008. január 1.). „Microbial Biosynthesis and Applications of Gentamicin: A Critical Appraisal”. Critical Reviews in Biotechnology 28 (3), 173–212. o. DOI:10.1080/07388550802262197. PMID 18937107. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke, „Kumar” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ a b c d e Weinstein (1967. szeptember 1.). „Biological activity of the antibiotic components of the gentamicin complex.”. Journal of Bacteriology 94 (3), 789–90. o. DOI:10.1128/jb.94.3.789-790.1967. PMID 4962848. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke, „Weinstein” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ a b c d e Vydrin (2003. május 21.). „Component Composition of Gentamicin Sulfate Preparations”. Pharmaceutical Chemistry Journal 37 (8), 448–450. o. DOI:10.1023/a:1027372416983. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke, „Vydrin” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ a b c d e f g Daniels (1975. május 21.). „The gentamicin antibiotics. VI. Gentamicin C2b, an aminoglycoside antibiotic produced by Micromonospora purpurea mutant JI-33.”. The Journal of Antibiotics 28 (1), 35–41. o. DOI:10.7164/antibiotics.28.35. PMID 1092638. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke, „Daniels” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ (1967. szeptember 1.) „Biological activity of the antibiotic components of the gentamicin complex”. Journal of Bacteriology 94 (3), 789–90. o. DOI:10.1128/JB.94.3.789-790.1967. PMID 4962848.
- ↑ (2000. június 1.) „Pharmacokinetics of gentamicin C(1), C(1a), and C(2) in beagles after a single intravenous dose”. Antimicrobial Agents and Chemotherapy 44 (6), 1443–7. o. DOI:10.1128/aac.44.6.1443-1447.2000. PMID 10817690.
- ↑ a b c d Wagman (1970. május 21.). „Antibiotic 6640. Ii”. The Journal of Antibiotics 23 (11), 555–558. o. DOI:10.7164/antibiotics.23.555. PMID 5487130. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke, „Wagman” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ a b c Chu (2002. december 1.). „Factors affecting the biosynthesis and secretion of gentamicin”. Process Biochemistry 38 (5), 815–820. o. DOI:10.1016/S0032-9592(02)00230-3.
- ↑ a b c d e Testa (1976. február 29.). „Biotransformation, A New Approach to Aminoglycoside biosynthesis: II Gentamicin”. The Journal of Antibiotics 29 (2), 140–146. o. DOI:10.7164/antibiotics.29.140. PMID 931800. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke, „TestaII” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ Kim (2013. június 5.). „GenK-Catalyzed C-6′ Methylation in the Biosynthesis of Gentamicin: Isolation and Characterization of a Cobalamin-Dependent Radical SAM Enzyme”. Journal of the American Chemical Society 135 (22), 8093–8096. o. DOI:10.1021/ja312641f. PMID 23679096.
- ↑ Hong (2012. május 21.). „Identification of gntK, a gene required for the methylation of purpurosamine C-6′ in gentamicin biosynthesis”. The Journal of General and Applied Microbiology 58 (5), 349–356. o. DOI:10.2323/jgam.58.349. PMID 23149679.
- ↑ a b c d e Guo (2014. május 22.). „Specificity and Promiscuity at the Branch Point in Gentamicin Biosynthesis”. Chemistry & Biology 21 (5), 608–618. o. DOI:10.1016/j.chembiol.2014.03.005. PMID 24746560. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke, „Guo” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ a b c Chen (2020. december 1.). „The bifunctional enzyme, GenB4, catalyzes the last step of gentamicin 3′,4′-di-deoxygenation via reduction and transamination activities”. Microbial Cell Factories 19 (1), 62. o. DOI:10.1186/s12934-020-01317-0. PMID 32156271. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke, „Chen” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal