„Irritábilisbél-szindróma” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: Egyértelműsítő hivatkozások |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[File:Irritable bowel syndrome.webm|thumb|thumbtime=230|300px|Video about the irritable bowel syndrome]] |
|||
Az '''irritábilis bél szindróma''' (IBS), amelyet korábban görcsös vagy ideges vastagbélnek, illetve görcsös bélnek neveztek, egy olyan funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenesség, amelyet a tünetek egy csoportja jellemez, és amelyhez együttesen hasi fájdalom és a székletürítés konzisztenciájának megváltozása tartozik. Ezek a tünetek hosszú időn, gyakran éveken keresztül jelentkeznek. Négy fő típusba sorolták aszerint, hogy gyakori-e a hasmenés, gyakori a székrekedés, mindkettő gyakori (vegyes/változó), vagy egyik sem fordul elő nagyon gyakran (IBS-D, IBS-C, IBS-M/IBS-A, illetve IBS-U). Az IBS negatívan befolyásolja az életminőséget, és iskolai vagy munkahelyi mulasztást eredményezhet. Az IBS-ben szenvedők körében gyakoriak az olyan zavarok, mint a szorongás, a súlyos depresszió és a krónikus fáradtság szindróma. |
|||
<!-- Definition and symptoms --> |
|||
Az '''irritábilis bél szindróma''' (IBS) egy olyan funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenesség, amelyet egy bizonyos tünetcsoport jellemez, és hasi fájdalom és a bélmozgás megváltozása kíséri.<ref name=NIH2015Fact> {{cite web|title=Definition and Facts for Irritable Bowel Syndrome|url=http://www.niddk.nih.gov/health-information/health-topics/digestive-diseases/irritable-bowel-syndrome/Pages/definition-facts.aspx|website=NIDDKD|access-date=29 March 2016|date=23 February 2015|url-status=dead|archive-url=https://web.archive.org/web/20160402144132/http://www.niddk.nih.gov/health-information/health-topics/digestive-diseases/irritable-bowel-syndrome/Pages/definition-facts.aspx|archive-date=April 2, 2016|df=mdy-all}} </ref> |
|||
Ezek a tünetek hosszú időn, gyakran éveken keresztül fennálnak.<ref name=NIH2015Cau> {{cite web|title=Symptoms and Causes of Irritable Bowel Syndrome|url=http://www.niddk.nih.gov/health-information/health-topics/digestive-diseases/irritable-bowel-syndrome/Pages/symptoms-causes.aspx|website=NIDDK|access-date=29 March 2016|date=23 February 2015|url-status=dead|archive-url=https://web.archive.org/web/20160405092200/http://www.niddk.nih.gov/health-information/health-topics/digestive-diseases/irritable-bowel-syndrome/Pages/symptoms-causes.aspx|archive-date=April 5, 2016|df=mdy-all}} </ref> |
|||
Négy fő típusba sorolják aszerint, hogy a hasmenés vagy a székrekedés gyakori, mindkettő gyakori (vegyes/változó), vagy egyik sem fordul elő gyakran (IBS-D, IBS-C, IBS-M/IBS-A, illetve IBS-U).<ref name=NIH2015Fact/> |
|||
Az IBS negatívan befolyásolja az életminőséget, és tanulási vagy munkahelyi nehézségeket eredményezhet.<ref name=Hul2004> {{cite journal |vauthors=Hulisz D |s2cid=9413379 |title=The burden of illness of irritable bowel syndrome: current challenges and hope for the future |journal=Journal of Managed Care Pharmacy |volume=10 |issue=4 |pages=299–309 |year=2004 |pmid=15298528 |doi=10.18553/jmcp.2004.10.4.299 }} </ref> |
|||
Az IBS-ben szenvedők körében gyakori a szorongás, a súlyos depresszió és a krónikus fáradtság szindróma.<ref name=NIH2015Fact/> |
|||
<ref name=White2002> {{cite journal |vauthors=Whitehead WE, Palsson O, Jones KR |title=Systematic review of the comorbidity of irritable bowel syndrome with other disorders: what are the causes and implications? |journal=Gastroenterology |volume=122 |issue=4 |pages=1140–56 |date=April 2002 |pmid=11910364 |doi=10.1053/gast.2002.32392|url=https://cdr.lib.unc.edu/downloads/zs25xj11x }} </ref> |
|||
<ref name="17007634-is-old" group="note" > The cited review is based on sources ranging from 1988 to 2001 and is probably biased relative to a more recent research. </ref> |
|||
<!-- Cause and diagnosis--> |
|||
Az IBS okai nem egyértelműek. Az elméletek között szerepelnek a bélbeteg kapcsolat kombinációi a gondozás fontos részét képezik. |
|||
Az IBS okai nem egyértelműek.<ref name=NIH2015Cau/> |
|||
Az elméletek között szerepelnek a bél-agy tengely problémáinak kombinációi, a bélmozgási zavarok, a fájdalomérzékenység, a fertőzések, beleértve a vékonybél-baktériumok túlszaporodását, a neurotranszmitterek, a genetikai tényezők és az ételérzékenység.<ref name=NIH2015Cau/> |
|||
A betegség kialakulását bélfertőzés vagy stresszes életesemény válthatja ki.<ref name=Spi2009> {{cite journal |vauthors=Spiller R, Garsed K |title=Postinfectious irritable bowel syndrome |journal=Gastroenterology |volume=136 |issue=6 |pages=1979–88 |date=May 2009 |pmid=19457422 |doi=10.1053/j.gastro.2009.02.074 }} </ref><ref> {{cite journal |vauthors=Chang L |title=The role of stress on physiologic responses and clinical symptoms in irritable bowel syndrome |journal=Gastroenterology |volume=140 |issue=3 |pages=761–5 |date=March 2011 |pmid=21256129 |pmc=3039211 |doi=10.1053/j.gastro.2011.01.032}} </ref> |
|||
Körülbelül 10 agytengelyt érint. A legújabb eredmények arra utalnak, hogy az irritábilis bél szindrómában szenvedő betegek hasi fájdalommal járó tünetei mögött egy allergia által kiváltott perifériás immunmechanizmus állhat. |
|||
A diagnózis a tüneteken alapul, ha nincsenek aggasztó jellemzők, és ha más lehetséges állapotokat már kizártak.<ref name=JAMA2015/> |
|||
==Kockázati tényezők== |
|||
Aggasztó jellemzői közé tartozik az 50 évnél idősebb korban való megjelenés, a fogyás, a [[gyomor-bélrendszeri vérzés|vér a székletben]], vagy a családban előforduló [[gyulladásos bélbetegség]].<ref name=JAMA2015/> |
|||
Akut gyomor-bélrendszeri fertőzés után hatszorosára nő az IBS kialakulásának kockázata. A fertőzést követően további kockázati tényezők a fiatal kor, a hosszan tartó láz, a szorongás és a depresszió. A pszichológiai tényezők, mint például a depresszió vagy a szorongás, nem bizonyítottan okozzák vagy befolyásolják az IBS kialakulását, de szerepet játszhatnak a tünetek fennmaradásában és észlelt súlyosságában. Mindazonáltal ronthatják az IBS tüneteit és az életminőséget. Úgy tűnik, hogy az antibiotikum-használat is növeli az IBS kialakulásának kockázatát. A kutatások azt találták, hogy a veleszületett immunitás és a hám homeosztázisának genetikai hibái növelik mind a fertőzés utáni, mind az IBS egyéb formáinak kialakulásának kockázatát. |
|||
Egyéb, hasonlóan megjelenő állapotok közé tartozik a cöliákia, a mikroszkópos vastagbélgyulladás, a gyulladásos bélbetegség, az epesav-malabszorpció és a vastagbélrák.<ref name="JAMA2015"> {{cite journal |vauthors=Chey WD, Kurlander J, Eswaran S |s2cid=205062386 |title=Irritable bowel syndrome: a clinical review |journal=JAMA |volume=313 |issue=9 |pages=949–58 |date=March 2015 |pmid=25734736 |doi=10.1001/jama.2015.0954 }} </ref> |
|||
<!-- Management --> |
|||
==Stressz== |
|||
Az IBS-re nincs ismert gyógymód.<ref name=NIH2015Tx/> |
|||
Az agyi hipofízis szerepére utaló publikációk napi 30 gramm ispaghula (psyllium). Az egyik tanulmány kifejezetten az adag hatását vizsgálta, és megállapította, hogy 20 g ispaghula (psyllium) jobb, mint 10 g, és egyenértékű a napi 30 g-mal. |
|||
A kezelést a tünetek javítása érdekében végzik.<ref name=NIH2015Tx/> |
|||
Ez magában foglalhat étrendi változtatásokat, gyógyszeres kezelést, [[probiotikumok]] és [[pszichoterápia|tanácsadás]].<ref name=NIH2015Tx> {{cite web|title=Treatment for Irritable Bowel Syndrome|url=http://www.niddk.nih.gov/health-information/health-topics/digestive-diseases/irritable-bowel-syndrome/Pages/treatment.aspx|website=NIDDK|access-date=29 March 2016|date=23 February 2015|url-status=dead|archive-url=https://web.archive.org/web/20160406205101/http://www.niddk.nih.gov/health-information/health-topics/digestive-diseases/irritable-bowel-syndrome/Pages/treatment.aspx|archive-date=April 6, 2016|df=mdy-all}} </ref> |
|||
A diétás intézkedések közé tartozik az [[oldható rostok]] bevitelének növelése, a [[gluténmentes]] étrend vagy a rövid távú, alacsony fermentálható oligoszacharidokban, diszacharidokban, monoszacharidokban és poliolokban (FODMAP-ok) gazdag étrend.<ref name=JAMA2015/> |
|||
<ref name=Mao2014> {{cite journal |vauthors=Moayyedi P, Quigley EM, Lacy BE, Lembo AJ, Saito YA, Schiller LR, Soffer EE, Spiegel BM, Ford AC |s2cid=8076372 |title=The effect of fiber supplementation on irritable bowel syndrome: a systematic review and meta-analysis |journal=The American Journal of Gastroenterology |volume=109 |issue=9 |pages=1367–74 |date=September 2014 |pmid=25070054 |doi=10.1038/ajg.2014.195}} </ref> |
|||
<ref name=Rao2015/> |
|||
A hasmenés kezelésére a loperamid, míg a székrekedés kezelésére a hashajtók használhatók.<ref name=JAMA2015/> |
|||
Az [[antidepresszánsok]] javíthatják az általános tüneteket és csökkenthetik a fájdalmat.<ref name=JAMA2015/> |
|||
A betegoktatás és a jó orvos-beteg kapcsolat az ellátás fontos részét képezi.<ref name=JAMA2015/> |
|||
<ref name="NEJM-2008"> {{cite journal |vauthors=Mayer EA |title=Clinical practice. Irritable bowel syndrome |journal=The New England Journal of Medicine |volume=358 |issue=16 |pages=1692–9 |date=April 2008 |pmid=18420501 |pmc=3816529 |doi=10.1056/NEJMcp0801447}} </ref> |
|||
<!-- Prognosis, epidemiology, and history --> |
|||
==Gyógyszerek== |
|||
A [[fejlett világban]] az emberek körülbelül 10-15%-a szenved IBS-ben.<ref name=NIH2015Fact/> |
|||
Hasznosak lehetnek a görcsoldók, például a diciklomin és az antidepresszánsok. Mind a H1-antihisztaminok, mind a hízósejt-stabilizátorok hatásosnak bizonyultak az IBS-ben a zsigeri túlérzékenységgel járó fájdalom csökkentésében. |
|||
<ref name=Max2006> {{cite journal |vauthors=Maxion-Bergemann S, Thielecke F, Abel F, Bergemann R |s2cid=45376327 |title=Costs of irritable bowel syndrome in the UK and US |journal=PharmacoEconomics |volume=24 |issue=1 |pages=21–37 |year=2006 |pmid=16445300 |doi=10.2165/00019053-200624010-00002}} </ref> |
|||
A prevalencia országonként (1,1%-tól 45,0%-ig) és az IBS meghatározására használt kritériumoktól függően változik; több tanulmány eredményeinek összevonása azonban 11,2%-os becslést ad.<ref name="Lovell2012"> {{cite journal |last1=Lovell |first1=Rebecca M. |last2=Ford |first2=Alexander C. |title=Global Prevalence of and Risk Factors for Irritable Bowel Syndrome: A Meta-analysis |journal=Clinical Gastroenterology and Hepatology |date=July 2012 |volume=10 |issue=7 |pages=712–721.e4 |doi=10.1016/j.cgh.2012.02.029 |pmid=22426087 |url=https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22426087/ |issn=1542-7714 |quote=Pooled prevalence in all studies was 11.2% (95% CI, 9.8%-12.8%). The prevalence varied according to country (from 1.1% to 45.0%) and criteria used to define IBS... Women are at slightly higher risk for IBS than men.}} </ref> |
|||
Gyakoribb [[Dél-Amerikában]] és kevésbé gyakori [[Délkelet-Ázsiában]].<ref name=JAMA2015/> |
|||
A nőknél kétszer olyan gyakori, mint a férfiaknál, és jellemzően 45 éves kor előtt jelentkezik.<ref name=NIH2015Fact/> |
|||
Úgy tűnik, hogy a betegség az életkor előrehaladtával egyre ritkábban fordul elő.<ref name=JAMA2015/> |
|||
Az IBS nem befolyásolja a várható élettartamot, és nem vezet más súlyos betegségekhez.<ref name=Quig2013> {{cite book | vauthors = Quigley EM |title=Irritable Bowel Syndrome: Diagnosis and Clinical Management|date=2013|publisher=Wiley-Blackwell|location=Chichester, West Sussex|isbn=9781118444740|edition=First|chapter-url=https://books.google.com/books?id=qSAruYVwLLcC&pg=PT295|chapter=Treatment level 1|url-status=live|archive-url=https://web.archive.org/web/20170908144619/https://books.google.com/books?id=qSAruYVwLLcC&pg=PT295|archive-date=September 8, 2017|df=mdy-all}} </ref> |
|||
Az állapotot először 1820-ban írták le, míg a jelenlegi ''irritábilis bél szindróma'' kifejezést 1944-ben kezdték használni.<ref> {{cite book| vauthors = Hatch MC |title=Women and Health|date=2000 |publisher=Academic Press|location=San Diego, Calif|isbn=9780122881459|page=1098|url=https://books.google.com/books?id=zSCgj8LXFHAC&pg=PA1098|url-status=live|archive-url=https://web.archive.org/web/20170908144619/https://books.google.com/books?id=zSCgj8LXFHAC&pg=PA1098|archive-date=September 8, 2017|df=mdy-all}} </ref> |
|||
{{TOC limit|3}} |
|||
==Hashajtók== |
|||
Azoknál az embereknél, akik nem reagálnak megfelelően az élelmi rostokra, az ozmotikus hashajtók, például a polietilénglikol, a szorbit és a laktulóz segíthetnek elkerülni a stimuláns hashajtókkal összefüggésbe hozott "katartikus vastagbél" kialakulását. A lubiprostone egy gyomor-bélrendszeri szer, amelyet a székrekedés domináns IBS kezelésére használnak. |
|||
== |
==Osztályozás== |
||
Az IBS besorolható [[hasmenés]]-domináns (IBS-D), [[székrekedés]]-domináns (IBS-C), vegyes/változó székletmintázatú (IBS-M/IBS-A) vagy fájdalomdomináns.<ref name="pmid12776965"> {{cite journal | vauthors = Holten KB, Wetherington A, Bankston L | title = Diagnosing the patient with abdominal pain and altered bowel habits: is it irritable bowel syndrome? | journal = American Family Physician | volume = 67 | issue = 10 | pages = 2157–62 | date = May 2003 | pmid = 12776965 | url = http://www.aafp.org/afp/20030515/2157.html | archive-url = https://web.archive.org/web/20080515204942/http://www.aafp.org/afp/20030515/2157.html | df = mdy-all | url-status = live | archive-date = May 15, 2008 }} </ref> |
|||
Görcsoldó gyógyszerek (pl. antikolinerg szerek, mint a hioszciamin vagy a diklikomin) alkalmazása segíthet azoknak, akiknek görcsei vagy hasmenése van. A Cochrane Collaboration metaanalízise arra a következtetésre jut, hogy ha hét embert kezelnek görcsoldókkal, akkor közülük egynek előnyös lesz. A görcsoldók két csoportra oszthatók: neurotropikumok és izomtropikumok. A muszkulotrópok, mint például a mebeverin, közvetlenül a gyomor-bélrendszer simaizomzatára hatnak, enyhítik a görcsöt anélkül, hogy befolyásolnák a normál bélmozgást. mivel ezt a hatást nem a vegetatív idegrendszer közvetíti, a szokásos antikolinerg mellékhatások hiányoznak. A görcsoldó otilonium is hasznos lehet. |
|||
Egyeseknél az IBS akutan kezdődhet, és egy [[fertőzés|fertőző]] betegség után alakulhat ki, amelyet a következők közül kettő vagy több jellemez: láz, hányás, hasmenés vagy pozitív [[széklettenyésztés]]. Ezt a posztinfektív szindrómát ezért "posztinfektív IBS"-nek (IBS-PI) nevezték el.<ref> {{cite journal |last1=Ericsson |first1=Charles D. |last2=Hatz |first2=Christoph |last3=DuPont |first3=Andrew W. |title=Postinfectious Irritable Bowel Syndrome |journal=Clinical Infectious Diseases |date=15 February 2008 |volume=46 |issue=4 |pages=594–599 |doi=10.1086/526774 |url=https://academic.oup.com/cid/article/46/4/594/298845 |issn=1058-4838 |publisher=Oxford University Press|pmid=18205536 }} </ref> |
|||
<ref> {{cite journal |last1=Spiller |first1=Robin |last2=Lam |first2=Ching |title=An Update on Post-infectious Irritable Bowel Syndrome: Role of Genetics, Immune Activation, Serotonin and Altered Microbiome |journal=Journal of Neurogastroenterology and Motility |date=30 July 2012 |volume=18 |issue=3 |pages=258–268 |doi=10.5056/jnm.2012.18.3.258 |pmid=22837873 |pmc=3400813 |language=en |issn=2093-0879}} </ref> |
|||
<ref> {{cite journal |last1=Spiller |first1=Robin C. |title=Postinfectious irritable bowel syndrome1 1Abbreviations used in this paper: EC,_; IBS, irritable bowel syndrome; PI, postinfective. |journal=Gastroenterology |date=May 2003 |volume=124 |issue=6 |pages=1662–1671 |doi=10.1016/S0016-5085(03)00324-X |pmid=12761724 |url=https://www.gastrojournal.org/article/S0016-5085(03)00324-X/fulltext |language=English |issn=0016-5085}} </ref> |
|||
<ref> {{cite journal |last1=Iacob |first1=Teodora |last2=Țățulescu |first2=Doina F. |last3=Dumitrașcu |first3=D. L. |title=Therapy of the postinfectious irritable bowel syndrome: an update |journal=Clujul Medical |date=2017 |volume=90 |issue=2 |pages=133–138 |doi=10.15386/cjmed-752 |pmid=28559695 |pmc=5433563 |issn=1222-2119}} </ref> |
|||
==A protonpumpa-gátlók abbahagyása== |
|||
A gyomorsavtermelés elnyomására használt protonpumpa-gátlók (PPI) a vékonybél baktériumok túlszaporodását (SIBO) okozhatják, ami IBS-tüneteket okozhat. A PPI-k abbahagyása javasolt egyes kiválasztott egyéneknél, mivel ez az IBS-tünetek javulásához vagy megszűnéséhez vezethet. |
|||
==Tünetek és panaszok== |
|||
==Antidepresszánsok== |
|||
Az IBS elsődleges tünetei a gyakori hasmenéssel vagy székrekedéssel és a székelési szokások megváltozásával járó [[hasi fájdalom]] vagy kellemetlen érzés.<ref name="SCHMULSON_1999"> {{cite journal | vauthors = Schmulson MW, Chang L | title = Diagnostic approach to the patient with irritable bowel syndrome | journal = The American Journal of Medicine | volume = 107 | issue = 5A | pages = 20S–26S | date = November 1999 | pmid = 10588169 | doi = 10.1016/S0002-9343(99)00278-8 }} </ref> |
|||
Az antidepresszánsok előnyeiről az IBS-ben ellentmondásosak a bizonyítékok. Egyes metaanalízisek előnyösnek találták, míg mások nem. Jó bizonyíték van arra, hogy a triciklikus antidepresszánsok (TCA-k) alacsony dózisban hatékonyak lehetnek az IBS-ben. A TCA-k hatására körülbelül minden harmadik embernél javul a helyzet. |
|||
A tünetek általában akut rohamok formájában jelentkeznek, amelyek egy napon belül elmúlnak, de visszatérő rohamok is előfordulhatnak.<ref> {{Cite book|title=Fifth Edition: Diseases of the Human Body| vauthors =Tamparo C |publisher=F.A. Davis Company|year=2011|isbn=978-0-8036-2505-1|location=Philadelphia, PA|pages=407}} </ref> |
|||
A székletürítés sürgetése, a nem teljes ürítés érzése ([[Rectalis tenesmus|tenesmus]]) vagy puffadás is előfordulhat.<ref name="pmid17040359"/> |
|||
Egyes esetekben a tüneteket a [[székletürítés]] enyhíti.<ref name="NEJM-2008"/> |
|||
Az IBS-ben szenvedőknek másoknál gyakrabban van [[gastrooesophagealis reflux]], a [[húgy- és ivarszervi rendszerrel]] kapcsolatos tünetek, [[fibromyalgia]], [[fejfájás]], [[hátfájás]] és pszichiátriai tünetek, például depresszió és [[szorongás]].<ref name=White2002/> |
|||
<ref name="pmid17040359"> {{cite journal | vauthors = Talley NJ | title = Irritable bowel syndrome | journal = Internal Medicine Journal | volume = 36 | issue = 11 | pages = 724–8 | date = November 2006 | pmid = 17040359 | pmc = 1761148 | doi = 10.1111/j.1445-5994.2006.01217.x }} </ref> |
|||
Az IBS-ben szenvedő felnőttek körülbelül egyharmada [[szexuális diszfunkcióról]] is beszámol, jellemzően a [[libidó]] csökkenése formájában.<ref name="Sperber-2010"> {{cite journal | vauthors = Sperber AD, Dekel R | title = Irritable Bowel Syndrome and Co-morbid Gastrointestinal and Extra-gastrointestinal Functional Syndromes | journal = Journal of Neurogastroenterology and Motility | volume = 16 | issue = 2 | pages = 113–9 | date = April 2010 | pmid = 20535341 | pmc = 2879857 | doi = 10.5056/jnm.2010.16.2.113 }} </ref> |
|||
Más antidepresszáns-kategóriák, például a szelektív szerotonin-visszavétel-gátló antidepresszánsok (SSRI-k) hatékonyságára vonatkozóan azonban a bizonyítékok kevésbé szilárdak. Szerotonerg hatásuk miatt az SSRI-ket vizsgálták az IBS-ben, különösen a székrekedéses emberek esetében. A 2015-ös adatok szerint az SSRI-k nem segítenek. Az antidepresszánsok nem hatékonyak az IBS kezelésére a depresszióban szenvedő embereknél, valószínűleg azért, mert az IBS enyhítéséhez az antidepresszánsok depresszió kezelésére használt dózisoknál kisebb adagokra van szükség. |
|||
== |
== Okai == |
||
Bár az IBS okai még mindig ismeretlenek, úgy vélik, hogy a teljes [[bél-agy tengely]] érintett.<ref name=Wou2015 /> |
|||
A magnézium-alumínium-szilikátok és az alverin-citrát gyógyszerek hatékonyak lehetnek az IBS esetében. |
|||
<ref> {{cite journal | vauthors = Ohman L, Simrén M | s2cid = 20898797 | title = Pathogenesis of IBS: role of inflammation, immunity and neuroimmune interactions | journal = Nature Reviews. Gastroenterology & Hepatology | volume = 7 | issue = 3 | pages = 163–73 | date = March 2010 | pmid = 20101257 | doi = 10.1038/nrgastro.2010.4 }} </ref> |
|||
A legújabb eredmények arra utalnak, hogy az irritábilis bél szindrómában szenvedő betegek hasi fájdalommal járó tünetei mögött egy allergia által kiváltott perifériás immunmechanizmus állhat.<ref> {{cite journal |last1=Rothenberg |first1=Marc E. |title=An Allergic Basis for Abdominal Pain |journal=New England Journal of Medicine |date=3 June 2021 |volume=384 |issue=22 |pages=2156–2158 |doi=10.1056/NEJMcibr2104146 |pmid=34077648 |s2cid=235322218 |url=https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMcibr2104146 |issn=0028-4793}} </ref> |
|||
A rifaximin hasznos lehet az IBS tüneteinek kezelésére, beleértve a haspuffadást és a puffadást, bár a haspuffadás enyhülése késleltetett. Különösen hasznos, ha a vékonybél baktériumok túlszaporodása áll fenn. |
|||
== Kockázati tényezők == |
|||
Az IBS-ben szenvedő és alacsony D-vitamin-szintű egyéneknél ajánlott a D-vitamin-kiegészítés. Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy a D-vitamin-pótlás javíthatja az IBS tüneteit, de további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy az IBS specifikus kezelésként ajánlható legyen. |
|||
Akut gyomor-bélrendszeri fertőzés után hatszorosára nő az IBS kialakulásának kockázata.<ref> {{Cite journal|last1=Enck|first1=Paul|last2=Aziz|first2=Qasim|last3=Barbara|first3=Giovanni|last4=Farmer|first4=Adam D.|last5=Fukudo|first5=Shin|last6=Mayer|first6=Emeran A.|last7=Niesler|first7=Beate|last8=Quigley|first8=Eamonn M. M.|last9=Rajilić-Stojanović|first9=Mirjana|last10=Schemann|first10=Michael|last11=Schwille-Kiuntke|first11=Juliane|date=2016-03-24|title=Irritable bowel syndrome|journal=Nature Reviews. Disease Primers|volume=2|pages=16014|doi=10.1038/nrdp.2016.14|issn=2056-676X|pmc=5001845|pmid=27159638}} </ref> |
|||
A fertőzést követően további kockázati tényezők a fiatal kor, a hosszan tartó láz, a szorongás és a depresszió.<ref> {{Cite journal|last1=Enck|first1=Paul|last2=Aziz|first2=Qasim|last3=Barbara|first3=Giovanni|last4=Farmer|first4=Adam D.|last5=Fukudo|first5=Shin|last6=Mayer|first6=Emeran A.|last7=Niesler|first7=Beate|last8=Quigley|first8=Eamonn M. M.|last9=Rajilić-Stojanović|first9=Mirjana|last10=Schemann|first10=Michael|last11=Schwille-Kiuntke|first11=Juliane|date=2016-03-24|title=Irritable bowel syndrome|journal=Nature Reviews. Disease Primers|volume=2|pages=16014|doi=10.1038/nrdp.2016.14|issn=2056-676X|pmc=5001845|pmid=27159638}} </ref><!-- --><ref> {{cite journal | vauthors = Thabane M, Kottachchi DT, Marshall JK | title = Systematic review and meta-analysis: The incidence and prognosis of post-infectious irritable bowel syndrome | journal = Alimentary Pharmacology & Therapeutics | volume = 26 | issue = 4 | pages = 535–44 | date = August 2007 | pmid = 17661757 | doi = 10.1111/j.1365-2036.2007.03399.x | s2cid = 41136248 | url = http://www3.interscience.wiley.com/cgi-bin/fulltext/117987841/HTMLSTART | url-status = dead | archive-url = https://archive.today/20130713045629/http://www3.interscience.wiley.com/cgi-bin/fulltext/117987841/HTMLSTART | archive-date = 2013-07-13 }} </ref> |
|||
A pszichológiai tényezők, mint például a depresszió vagy a szorongás, nem bizonyítottan okozzák vagy befolyásolják az IBS kialakulását, de szerepet játszhatnak a tünetek elhúzódásában és észlelt súlyosságában.<ref name="WGO-IBSGuidelines"> {{cite web|url=http://www.worldgastroenterology.org/UserFiles/file/guidelines/irritable-bowel-syndrome-english-2015.pdf|title=World Gastroenterology Organisation Global Guidelines. Irritable Bowel Syndrome: a Global Perspective|date=Sep 2015|publisher=World Gastroenterology Organisation|access-date=24 Apr 2016|url-status=live|archive-url=https://web.archive.org/web/20160527194952/http://www.worldgastroenterology.org/UserFiles/file/guidelines/irritable-bowel-syndrome-english-2015.pdf|archive-date=May 27, 2016|df=mdy-all}} </ref> |
|||
Mindazonáltal ronthatják az IBS tüneteit és az életminőséget.<ref name="WGO-IBSGuidelines" /> |
|||
Úgy tűnik, hogy az antibiotikum-terápia is növeli az IBS kialakulásának kockázatát.<ref name="pmid24486051"> {{cite journal | vauthors = Shanahan F, Quigley EM | title = Manipulation of the microbiota for treatment of IBS and IBD-challenges and controversies | journal = Gastroenterology | volume = 146 | issue = 6 | pages = 1554–63 | date = May 2014 | pmid = 24486051 | doi = 10.1053/j.gastro.2014.01.050 }} </ref> |
|||
A kutatások szerint a veleszületett immunitás és az epithelium homeosztázisának genetikai hibái növelik mind a fertőzés utáni, mind az egyéb IBS formák kialakulásának kockázatát.<ref name="pmid24744587" /> |
|||
===Stressz=== |
|||
Az agy-bél tengely szerepére utaló publikációk az 1990-es években jelentek meg<ref> {{cite journal |vauthors=Fukudo S, Nomura T, Muranaka M, Taguchi F |title=Brain-gut response to stress and cholinergic stimulation in irritable bowel syndrome. A preliminary study |journal=Journal of Clinical Gastroenterology |volume=17 |issue=2 |pages=133–41 |date=September 1993 |pmid=8031340 |doi=10.1097/00004836-199309000-00009}} </ref> |
|||
és a gyermekkori fizikai és lelki bántalmazás gyakran összefügg az IBS kialakulásával.<ref> {{cite journal |vauthors=Barreau F, Ferrier L, Fioramonti J, Bueno L |s2cid=26538682 |title=New insights in the etiology and pathophysiology of irritable bowel syndrome: contribution of neonatal stress models |journal=Pediatric Research |volume=62 |issue=3 |pages=240–5 |date=September 2007 |pmid=17622962 |doi=10.1203/PDR.0b013e3180db2949|doi-access=free }} </ref> |
|||
Úgy vélik, hogy a pszichológiai stressz kiválthatja az IBS-t a hajlamos egyéneknél.<ref name="pmid26825893"> {{cite journal |vauthors=Li J, Zhu W, Liu W, Wu Y, Wu B |title=Rifaximin for Irritable Bowel Syndrome: A Meta-Analysis of Randomized Placebo-Controlled Trials |journal=Medicine |volume=95 |issue=4 |pages=e2534 |date=January 2016 |pmid=26825893 |pmc=5291563 |doi=10.1097/MD.0000000000002534}} </ref> |
|||
Tekintettel az IBS-ben szenvedők által tapasztalt magas szintű szorongásra és az olyan állapotokkal való átfedésre, mint a [[fibromyalgia]] és a [[krónikus fáradtság szindróma]], az IBS egyik lehetséges magyarázata a stresszrendszer zavara. A szervezet stresszválaszában a [[hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely]] vesz részt. (HPA) és a [[szimpatikus idegrendszer]], amelyekről kimutatták, hogy az IBS-ben szenvedőknél rendellenesen működnek. Az IBS-ben szenvedők kétharmadánál a pszichiátriai betegség vagy szorongás megelőzi az IBS tüneteit, és a pszichológiai tulajdonságok hajlamosítják a korábban egészséges embereket arra, hogy gasztroenteritisz után IBS alakuljon ki.<ref> {{cite journal |vauthors=Spiller R, Aziz Q, Creed F, Emmanuel A, Houghton L, Hungin P, Jones R, Kumar D, Rubin G, Trudgill N, Whorwell P |title=Guidelines on the irritable bowel syndrome: mechanisms and practical management |journal=Gut |volume=56 |issue=12 |pages=1770–98 |date=December 2007 |pmid=17488783 |pmc=2095723 |doi=10.1136/gut.2007.119446}} </ref> |
|||
<ref> {{cite journal |vauthors=Fukudo S |s2cid=26067985 |title=Role of corticotropin-releasing hormone in irritable bowel syndrome and intestinal inflammation |journal=Journal of Gastroenterology |volume=42 |issue=Suppl 17 |pages=48–51 |date=January 2007 |pmid=17238026 |doi=10.1007/s00535-006-1942-7}} </ref> |
|||
===Posztinfekciós=== |
|||
Az IBS-esetek körülbelül 10 százalékát akut [[gasztroenteritisz]] fertőzés váltja ki.<ref> {{Cite web|title=Post-infectious IBS|url=https://aboutibs.org/what-is-ibs-sidenav/post-infectious-ibs.html|access-date=2021-04-02|website=aboutibs.org}} </ref> |
|||
A [[Cytolethal distending toxin|CdtB]] toxint a gasztroenteritist okozó baktériumok termelik, és a gazdaszervezetben [[autoimmunitás]] alakulhat ki, amikor a gazdaszervezet CdtB-vel szembeni antitestjei keresztreagálnak a [[vinculin]]-nel.<ref> {{cite journal | vauthors = Barbara G, Grover M, Bercik P, Corsetti M, Ghoshal UC, Ohman L, Rajilić-Stojanović M | title = Rome Foundation Working Team Report on Post-Infection Irritable Bowel Syndrome | language = en | journal = Gastroenterology | volume = 156 | issue = 1 | pages = 46–58.e7 | date = January 2019 | pmid = 30009817 | pmc = 6309514 | doi = 10.1053/j.gastro.2018.07.011 | url = https://www.gastrojournal.org/article/S0016-5085(18)34766-8/abstract }} </ref> |
|||
Úgy tűnik, hogy a [[veleszületett immunrendszerrel]] és a hámgáttal kapcsolatos genetikai hibák, valamint a magas stressz- és szorongásszint növeli a fertőzés utáni IBS kialakulásának kockázatát. A fertőzés utáni IBS általában a hasmenéses altípusként jelentkezik. Bizonyított, hogy az akut bélfertőzés során felszabaduló nagy mennyiségű proinflammatorikus citokin megnövekedett [[bélpermeabilitás]] okoz, ami a [[bélhám#Paracelluláris permeabilitás|transzlokáció]] baktériumok [[komensalizmus|komensális]] baktériumoknak a [[hám]] gáton keresztül történő átjutásához vezet; ez viszont a helyi szövetek jelentős károsodásához vezethet, ami érzékeny egyéneknél krónikus bélrendellenességgé alakulhat. A fokozott béláteresztőképesség azonban erősen összefügg az IBS-szel, függetlenül attól, hogy az IBS-t fertőzés indította-e el vagy sem.<ref name="pmid24744587"> {{cite journal | vauthors = Beatty JK, Bhargava A, Buret AG | title = Post-infectious irritable bowel syndrome: mechanistic insights into chronic disturbances following enteric infection | journal = World Journal of Gastroenterology | volume = 20 | issue = 14 | pages = 3976–85 | date = April 2014 | pmid = 24744587 | pmc = 3983453 | doi = 10.3748/wjg.v20.i14.3976 }} </ref> |
|||
A [[vékonybél-baktériumok túlszaporodása]] és a [[trópusi sprue]] közötti kapcsolatot javasolták a fertőzés utáni IBS okaként.<ref name="pmid28513629"> {{cite journal | vauthors = Ghoshal UC, Gwee KA | s2cid = 33660302 | title = Post-infectious IBS, tropical sprue and small intestinal bacterial overgrowth: the missing link | journal = Nature Reviews. Gastroenterology & Hepatology | volume = 14 | issue = 7 | pages = 435–441 | date = July 2017 | pmid = 28513629 | doi = 10.1038/nrgastro.2017.37 }} </ref> |
|||
===Baktériumok=== |
|||
A [[vékonybél-baktériumok túlszaporodása]] (SIBO) nagyobb gyakorisággal fordul elő azoknál az embereknél, akiknél IBS-t diagnosztizáltak, mint az egészséges kontrollcsoportoknál.<ref> {{cite journal | vauthors = Chen B, Kim JJ, Zhang Y, Du L, Dai N | title = Prevalence and predictors of small intestinal bacterial overgrowth in irritable bowel syndrome: a systematic review and meta-analysis | journal = Journal of Gastroenterology | volume = 53 | issue = 7 | pages = 807–818 | date = July 2018 | pmid = 29761234 | doi = 10.1007/s00535-018-1476-9 | s2cid = 46889298 }} </ref> |
|||
A SIBO leggyakoribb a hasmenéses IBS-ben, de a székrekedéses IBS-ben is gyakrabban fordul elő, mint az egészséges kontrollcsoportokban. A SIBO tünetei közé tartozik többek között a puffadás, hasi fájdalom, hasmenés vagy székrekedés. Az IBS az immunrendszer és a bélmikrobióta rendellenes kölcsönhatásának eredménye lehet, ami rendellenes [[citokin]] jelátviteli profilt eredményez.<ref name="pmid24627585"> {{cite journal | vauthors = Ghoshal UC, Srivastava D | title = Irritable bowel syndrome and small intestinal bacterial overgrowth: meaningful association or unnecessary hype | journal = World Journal of Gastroenterology | volume = 20 | issue = 10 | pages = 2482–91 | date = March 2014 | pmid = 24627585 | pmc = 3949258 | doi = 10.3748/wjg.v20.i10.2482 }} </ref> |
|||
Bizonyos baktériumok kisebb vagy nagyobb mennyiségben fordulnak elő, mint az egészséges egyéneknél. Általában a [[Bacteroidetes]], [[Firmicutes]] és [[Proteobacteria]] növekednek, és a [[Actinobacteria]], [[Bifidobacteria]] és [[Lactobacillus]] csökken. Az emberi bélrendszeren belül közös törzsek találhatók. A leggyakoribb a Firmicutes. Ide tartozik a Lactobacillus, amelyről kimutatták, hogy az IBS-ben szenvedő embereknél csökken, és a [[Streptococcus]], amelyről kimutatták, hogy a bőségben növekszik. Ezen a törzsön belül a [[Clostridia]] osztályba tartozó fajok, különösen a [[Ruminococcus]] és a [[Dorea]] mutatnak növekedést. A [[Lachnospiraceae]] családban az IBS-D betegek száma növekszik. A második leggyakoribb törzs a Bacteroidetes. Az IBS-ben szenvedő embereknél a Bacteroidetes törzsben összességében csökkenést, de a [[Bacteroides]] fajban növekedést mutattak ki. Az IBS-D az Actinobacteria törzsben csökkenést, a Proteobacteria törzsben pedig növekedést mutat, különösen az [[Enterobacteriaceae]] családban.<ref> {{cite journal | vauthors = Bennet SM, Ohman L, Simren M | title = Gut microbiota as potential orchestrators of irritable bowel syndrome | journal = Gut and Liver | volume = 9 | issue = 3 | pages = 318–31 | date = May 2015 | pmid = 25918261 | pmc = 4413965 | doi = 10.5009/gnl14344 }} </ref> |
|||
===Gombák=== |
|||
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a bél mikrobióta megváltozása ([[diszbiózis]]) összefügg az IBS bélrendszeri tüneteivel, de az IBS-ben szenvedők akár 80%-ánál jelentkező pszichiátriai morbiditással is.<ref name="pmid24388028"/> |
|||
A bél [[mycobiota]], és különösen az élesztőgomba ''[[Candida albicans]]'' kóros elszaporodásának szerepét az IBS-ben szenvedők egy részénél 2005-ben kezdték vizsgálni.<ref> {{cite journal | vauthors = Santelmann H, Howard JM | s2cid = 35882838 | title = Yeast metabolic products, yeast antigens and yeasts as possible triggers for irritable bowel syndrome | journal = European Journal of Gastroenterology & Hepatology | volume = 17 | issue = 1 | pages = 21–6 | date = January 2005 | pmid = 15647635 | doi = 10.1097/00042737-200501000-00005 | citeseerx = 10.1.1.567.6030 }} </ref> |
|||
===Protozoonok=== |
|||
[[File:Causes of irritable bowel syndrome (bar charts).png|thumb|480px|right|Prevalence of protozoal infections in industrialized countries (United States and Canada) in the 21st century<ref name="CMAJ_2006"> {{cite journal | vauthors = Lagacé-Wiens PR, VanCaeseele PG, Koschik C | title = Dientamoeba fragilis: an emerging role in intestinal disease | journal = CMAJ | volume = 175 | issue = 5 | pages = 468–9 | date = August 2006 | pmid = 16940260 | pmc = 1550747 | doi = 10.1503/cmaj.060265 }} </ref> |
|||
<ref name="pmid12224595"> {{cite journal | vauthors = Amin OM | title = Seasonal prevalence of intestinal parasites in the United States during 2000 | journal = The American Journal of Tropical Medicine and Hygiene | volume = 66 | issue = 6 | pages = 799–803 | date = June 2002 | pmid = 12224595 | doi = 10.4269/ajtmh.2002.66.799 | doi-access = free }} </ref> |
|||
]] |
|||
A [[Protozoa]]l-fertőzések olyan tüneteket okozhatnak, amelyek tükrözik az IBS egyes altípusait,<ref name=Stark7> {{cite journal | vauthors = Stark D, van Hal S, Marriott D, Ellis J, Harkness J | title = Irritable bowel syndrome: a review on the role of intestinal protozoa and the importance of their detection and diagnosis | journal = International Journal for Parasitology | volume = 37 | issue = 1 | pages = 11–20 | date = January 2007 | pmid = 17070814 | doi = 10.1016/j.ijpara.2006.09.009 }} </ref> |
|||
pl. a ''[[Blastocystis hominis]]'' bizonyos altípusai által okozott fertőzés. ([[blastocystosis]]).<ref name="Blasto 2013 review"> {{cite journal | vauthors = Wawrzyniak I, Poirier P, Viscogliosi E, Dionigia M, Texier C, Delbac F, Alaoui HE | title = Blastocystis, an unrecognized parasite: an overview of pathogenesis and diagnosis | journal = Therapeutic Advances in Infectious Disease | volume = 1 | issue = 5 | pages = 167–78 | date = October 2013 | pmid = 25165551 | pmc = 4040727 | doi = 10.1177/2049936113504754 | quote = Recent in vitro and in vivo studies have shed new light on the pathogenic power of this parasite, suggesting that Blastocystis sp. infection is associated with a variety of gastrointestinal disorders, may play a significant role in irritable bowel syndrome, and may be linked with cutaneous lesions (urticaria). }} </ref> |
|||
<ref name="Blasto 2014 review"> {{cite journal | vauthors = Roberts T, Stark D, Harkness J, Ellis J | title = Update on the pathogenic potential and treatment options for Blastocystis sp | journal = Gut Pathogens | volume = 6 | pages = 17 | year = 2014 | pmid = 24883113 | pmc = 4039988 | doi = 10.1186/1757-4749-6-17 }} </ref> |
|||
2017-től kezdve a bizonyítékok arra utalnak, hogy a blastocystis kolonizáció gyakrabban fordul elő az IBS-ben érintett egyéneknél, és az IBS kialakulásának lehetséges kockázati tényezője.<ref name=Ros2017> {{cite journal | vauthors = Rostami A, Riahi SM, Haghighi A, Saber V, Armon B, Seyyedtabaei SJ | s2cid = 32999514 | title = The role of Blastocystis sp. and Dientamoeba fragilis in irritable bowel syndrome: a systematic review and meta-analysis | journal = Parasitology Research | volume = 116 | issue = 9 | pages = 2361–2371 | date = September 2017 | pmid = 28668983 | doi = 10.1007/s00436-017-5535-6 }} </ref> |
|||
A ''[[Dientamoeba fragilis]]''' szintén lehetséges vizsgálandó organizmusnak számít, bár az IBS nélküli emberekben is megtalálható.<ref> {{cite journal | vauthors = Windsor JJ, Macfarlane L | title = Irritable bowel syndrome: the need to exclude Dientamoeba fragilis | journal = The American Journal of Tropical Medicine and Hygiene | volume = 72 | issue = 5 | pages = 501; author reply 501–2 | date = May 2005 | pmid = 15891119 | doi = 10.4269/ajtmh.2005.72.5.0720501 | url = http://www.ajtmh.org/cgi/content/full/72/5/501 | archive-url = https://web.archive.org/web/20100717141228/http://www.ajtmh.org/cgi/content/full/72/5/501 | df = mdy-all | url-status = live | archive-date = July 17, 2010 | doi-access = free }} </ref> |
|||
===D-vitamin=== |
|||
A [[D-vitaminhiány]] gyakoribb az irritábilis bél szindrómában szenvedőknél.<ref name="pmid29367731"> {{cite journal | vauthors = Williams CE, Williams EA, Corfe BM | s2cid = 19291568 | title = Vitamin D status in irritable bowel syndrome and the impact of supplementation on symptoms: what do we know and what do we need to know? | journal = European Journal of Clinical Nutrition | volume = 72 | issue = 10 | pages = 1358–1363 | date = October 2018 | pmid = 29367731 | doi = 10.1038/s41430-017-0064-z | url = http://eprints.whiterose.ac.uk/127402/3/Williams%20et%20al%20EJCN%20Body%20Text%20R2%20Clean.pdf }} </ref> |
|||
<ref name="pmid26251177"> {{cite journal | vauthors = Ferguson LR, Laing B, Marlow G, Bishop K | title = The role of vitamin D in reducing gastrointestinal disease risk and assessment of individual dietary intake needs: Focus on genetic and genomic technologies | journal = Molecular Nutrition & Food Research | volume = 60 | issue = 1 | pages = 119–33 | date = January 2016 | pmid = 26251177 | doi = 10.1002/mnfr.201500243 }} </ref> |
|||
A D-vitamin részt vesz az IBS kiváltó okainak szabályozásában, beleértve a bélmikrobiomot, a gyulladásos folyamatokat és az immunválaszokat, valamint a pszichoszociális tényezőket.<ref name="pmid30791775"> {{cite journal |vauthors=Barbalho SM, Goulart RA, Araújo AC, Guiguer ÉL, Bechara MD |s2cid=73484679 |title=Irritable bowel syndrome: a review of the general aspects and the potential role of vitamin D |journal=Expert Rev Gastroenterol Hepatol |volume=13 |issue=4 |pages=345–359 |date=April 2019 |pmid=30791775 |doi=10.1080/17474124.2019.1570137 }} </ref> |
|||
===Genetika=== |
|||
Az SCN5A [[mutáció]]k az IBS-ben szenvedők kis számában fordulnak elő, különösen a székrekedést domináló változatban (IBS-C).<ref name="Beyder_2016"> {{cite journal | vauthors = Beyder A, Farrugia G | title = Ion channelopathies in functional GI disorders | journal = American Journal of Physiology. Gastrointestinal and Liver Physiology | volume = 311 | issue = 4 | pages = G581–G586 | year = 2016 | pmid = 27514480 | doi = 10.1152/ajpgi.00237.2016 | pmc=5142191}} </ref> |
|||
<ref name="pmid25898860"> {{cite journal | vauthors = Verstraelen TE, Ter Bekke RM, Volders PG, Masclee AA, Kruimel JW | title = The role of the SCN5A-encoded channelopathy in irritable bowel syndrome and other gastrointestinal disorders | journal = Neurogastroenterology & Motility | volume = 27 | issue = 7 | pages = 906–13 | year = 2015 | pmid = 25898860 | doi = 10.1111/nmo.12569 | s2cid = 5055360 }} </ref> |
|||
Az ebből eredő hiba a vastagbél simaizomzatában és a [[pacemaker sejtekben]] található [[Nav1.5]] csatorna befolyásolása révén a bélműködés zavarához vezet. |
|||
==Mechanizmus== |
|||
Úgy tűnik, hogy az IBS kialakulásában fontos szerepet játszanak a genetikai, környezeti és pszichológiai tényezők. Tanulmányok kimutatták, hogy az IBS-nek genetikai összetevője is van, bár a környezeti tényezők túlnyomóan befolyásolják.<ref> {{cite journal | vauthors = Talley NJ | title = Genes and environment in irritable bowel syndrome: one step forward | journal = Gut | volume = 55 | issue = 12 | pages = 1694–6 | date = December 2006 | pmid = 17124153 | pmc = 1856457 | doi = 10.1136/gut.2006.108837 }} </ref> |
|||
Bizonyított, hogy az IBS-ben szenvedő egyének bélflórájában rendellenességek fordulnak elő, például csökkent diverzitás, a ''[[Bacteroidetes]]'' törzsbe tartozó baktériumok számának csökkenése, és a ''[[Firmicutes]]'' törzsbe tartozó baktériumok számának növekedése.<ref name="pmid24388028"> {{cite journal | vauthors = Collins SM | s2cid = 10676400 | title = A role for the gut microbiota in IBS | journal = Nature Reviews. Gastroenterology & Hepatology | volume = 11 | issue = 8 | pages = 497–505 | date = August 2014 | pmid = 24751910 | doi = 10.1038/nrgastro.2014.40 }} </ref> |
|||
A bélflóra változásai a hasmenéses IBS-ben szenvedő egyéneknél a legmélyebbek. A bélflóra közös összetevői (nevezetesen a [[flagellin]]) elleni antitestek gyakoriak az IBS-ben szenvedő egyéneknél.<ref name="pmid20465494"> {{cite journal | vauthors = Cremon C, Carini G, De Giorgio R, Stanghellini V, Corinaldesi R, Barbara G | s2cid = 207219334 | title = Intestinal dysbiosis in irritable bowel syndrome: etiological factor or epiphenomenon? | journal = Expert Review of Molecular Diagnostics | volume = 10 | issue = 4 | pages = 389–93 | date = May 2010 | pmid = 20465494 | doi = 10.1586/erm.10.33 }} </ref> |
|||
Az IBS-ben szenvedő egyéneknél gyakran fordul elő krónikus, alacsony fokú gyulladás, amelynek rendellenességei közé tartoznak a megnövekedett [[enterokromaffin sejtek]], [[intraepiteliális limfociták]] és [[hízósejtek]], ami a bélnyálkahártya krónikus immunmediált gyulladásához vezet.<ref name=Wou2015> {{cite journal | vauthors = Wouters MM, Vicario M, Santos J | s2cid = 3456082 | title = The role of mast cells in functional GI disorders | journal = Gut | volume = 65 | issue = 1 | pages = 155–68 | date = January 2016 | pmid = 26194403 | doi = 10.1136/gutjnl-2015-309151 | doi-access = free }} </ref> |
|||
<ref name="pmid24857420"> {{cite journal | vauthors = Schmulson M, Bielsa MV, Carmona-Sánchez R, Hernández A, López-Colombo A, López Vidal Y, Peláez-Luna M, Remes-Troche JM, Tamayo JL, Valdovinos MA | title = Microbiota, gastrointestinal infections, low-grade inflammation, and antibiotic therapy in irritable bowel syndrome: an evidence-based review | language = es | journal = Revista de Gastroenterologia de Mexico | volume = 79 | issue = 2 | pages = 96–134 | year = 2014 | pmid = 24857420 | doi = 10.1016/j.rgmx.2014.01.004 | doi-access = free }} </ref> |
|||
Az IBS-ről nagyobb mennyiségben számoltak be a többgenerációs IBS-es családokban, mint az átlagpopulációban.<ref> {{cite journal | vauthors = Saito YA | title = The role of genetics in IBS | journal = Gastroenterology Clinics of North America | volume = 40 | issue = 1 | pages = 45–67 | date = March 2011 | pmid = 21333900 | pmc = 3056499 | doi = 10.1016/j.gtc.2010.12.011 }} </ref> |
|||
Úgy vélik, hogy a pszichológiai stressz fokozott gyulladást idézhet elő, és ezáltal a hajlamos egyéneknél IBS kialakulását okozhatja.<ref name="pmid26825893"/> |
|||
==Diagnosztika== |
|||
Az irritábilis bél szindróma diagnosztizálására nincs specifikus laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálat. A diagnózisnak a tüneteken, az aggasztó jellemzők kizárásán és a hasonló tünetekkel járó organikus betegségek kizárására szolgáló specifikus vizsgálatok elvégzésén kell alapulnia.<ref name=JAMA2015/> |
|||
<ref name="YAWN_2001"> {{cite journal | vauthors = Yawn BP, Lydick E, Locke GR, Wollan PC, Bertram SL, Kurland MJ | title = Do published guidelines for evaluation of irritable bowel syndrome reflect practice? | journal = BMC Gastroenterology | volume = 1 | pages = 11 | year = 2001 | pmid = 11701092 | pmc = 59674 | doi = 10.1186/1471-230X-1-11 }} </ref> |
|||
Az orvosoknak szóló ajánlások az orvosi vizsgálatok alkalmazásának minimalizálására irányulnak.<ref name=IrvineChey2017> {{cite journal | vauthors = Irvine AJ, Chey WD, Ford AC | s2cid = 269053 | title = Screening for Celiac Disease in Irritable Bowel Syndrome: An Updated Systematic Review and Meta-analysis | journal = The American Journal of Gastroenterology | volume = 112 | issue = 1 | pages = 65–76 | date = January 2017 | pmid = 27753436 | doi = 10.1038/ajg.2016.466 | type = Review | quote = Although IBS is not a diagnosis of exclusion, with physicians advised to minimize the use of investigations, the gastrointestinal (GI) tract has a limited repertoire of symptoms, meaning that abdominal pain and a change in bowel habit is not specific to the disorder. | url = http://eprints.whiterose.ac.uk/106483/3/AJG-16-1318R1%20CLEAN.pdf }} </ref> |
|||
Általában a [[Római eljárás|Római kritériumok]] használatosak. Lehetővé teszik, hogy a diagnózis csak a tüneteken alapuljon, de egyetlen, kizárólag a tüneteken alapuló kritérium sem elég pontos az IBS diagnosztizálásához.<ref name=Drossman2016> {{cite journal | vauthors = Drossman DA | s2cid = 6441439 | title = Functional Gastrointestinal Disorders: History, Pathophysiology, Clinical Features and Rome IV | journal = Gastroenterology | volume = 150 | issue = 6 | pages = 1262–1279.e2 | date = February 2016 | pmid = 27144617 | doi = 10.1053/j.gastro.2016.02.032 }} </ref> |
|||
<ref name=Saha2014> {{cite journal | vauthors = Saha L | title = Irritable bowel syndrome: pathogenesis, diagnosis, treatment, and evidence-based medicine | journal = World Journal of Gastroenterology | volume = 20 | issue = 22 | pages = 6759–73 | date = June 2014 | pmid = 24944467 | pmc = 4051916 | doi = 10.3748/wjg.v20.i22.6759 | type = Review }} </ref> |
|||
Aggasztó jellemzői közé tartozik az 50 évnél idősebb korban való megjelenés, a fogyás, a [[gyomor-bélrendszeri vérzés|vér a székletben]], a [[vashiányos vérszegénység]], vagy a családban előforduló [[vastagbélrák]], [[cöliákia]] vagy [[gyulladásos bélbetegség]].<ref name=JAMA2015/> |
|||
A tesztek és vizsgálatok kiválasztásának kritériumai a rendelkezésre álló orvosi erőforrások szintjétől is függ.<ref name="WGO-IBSGuidelines" /> |
|||
===Római kritériumok=== |
|||
A Róma IV. kritériumai közé tartozik a visszatérő hasi fájdalom, amely az elmúlt 3 hónapban átlagosan legalább 1 nap/hét, és amelyhez az alábbi további kritériumok közül kettő vagy több társul: |
|||
* A székeléshez kapcsolódóan |
|||
* A széklet gyakoriságának változásával társulva |
|||
* A széklet formájának (megjelenésének) megváltozásával társulva |
|||
Az orvosok dönthetnek úgy, hogy ezen irányelvek valamelyikét alkalmazzák, vagy egyszerűen csak a saját, korábbi betegekkel kapcsolatos anekdotikus tapasztalataikra támaszkodnak. Az algoritmus további vizsgálatokat is tartalmazhat, hogy megakadályozza, hogy más betegségeket tévesen IBS-ként diagnosztizáljanak. Ilyen "vörös zászlós" tünetek lehetnek a fogyás, gyomor-bélrendszeri vérzés, vérszegénység vagy éjszakai tünetek. A vörös zászlós állapotok azonban nem mindig járulnak hozzá a diagnózis pontosságához; például az IBS-ben szenvedő emberek 31%-ának van vér a székletében, sok esetben valószínűleg [[aranyér]]vérzés miatt.<ref name="FASS_2001"> {{cite journal | vauthors = Fass R, Longstreth GF, Pimentel M, Fullerton S, Russak SM, Chiou CF, Reyes E, Crane P, Eisen G, McCarberg B, Ofman J | title = Evidence- and consensus-based practice guidelines for the diagnosis of irritable bowel syndrome | journal = Archives of Internal Medicine | volume = 161 | issue = 17 | pages = 2081–8 | date = September 2001 | pmid = 11570936 | doi = 10.1001/archinte.161.17.2081 | doi-access = free }} </ref> |
|||
A diagnosztikai algoritmus a hasmenés, a hasi fájdalom és a székrekedés tüneteinek kombinációja alapján azonosítja a személy állapotára alkalmazható nevet. Például a "a hazatérő utazók 50%-ánál funkcionális hasmenés, míg 25%-ánál IBS alakult ki" kijelentés azt jelentené, hogy az utazók felénél hasmenés, míg negyedénél hasmenés és hasi fájdalom jelentkezett. Míg egyes kutatók úgy vélik, hogy ez a kategorizálási rendszer segít az orvosoknak megérteni az IBS-t, mások megkérdőjelezték a rendszer értékét, és azt javasolták, hogy minden IBS-es embernek ugyanaz az alapbetegsége, de különböző tünetekkel.<ref name="TALLEY_2006"> {{cite journal | vauthors = Talley NJ | title = A unifying hypothesis for the functional gastrointestinal disorders: really multiple diseases or one irritable gut? | journal = Reviews in Gastroenterological Disorders | volume = 6 | issue = 2 | pages = 72–8 | year = 2006 | pmid = 16699476 }} </ref> |
|||
===Differenciáldiagnózis=== |
|||
A [[vastagbélrák]], a [[gyulladásos bélbetegség]], a [[pajzsmirigy]] rendellenességek ([[pajzsmirigy túlműködés]] vagy [[pajzsmirigy alulműködés]]) és a [[giardiasis]] mind rendellenes székletürítéssel és hasi fájdalommal járhatnak. E tünetprofil kevésbé gyakori okai a [[karcinoid szindróma]], a [[mikroszkópos vastagbélgyulladás]], a [[bakteriális túlszaporodás]] és az [[eozinofil gasztroenteritisz]]; az IBS azonban gyakori tünetegyüttes, és az ilyen állapotok vizsgálata kevés pozitív eredményt hozna, ezért nehéznek tartják a költségek indokolását.<ref name="Hauser2005"> {{cite book| vauthors = Hauser C |title=Mayo Clinic Gastroenterology and Hepatology Board Review|url=https://books.google.com/books?id=nStxzRQlNaAC&pg=PA225|access-date=October 24, 2010|year= 2005|publisher=CRC Press|isbn=978-0-203-50274-7|page=225–|url-status=live|archive-url=https://web.archive.org/web/20130510090901/http://books.google.com/books?id=nStxzRQlNaAC&pg=PA225|archive-date=May 10, 2013|df=mdy-all}} </ref> |
|||
A hasonlóan megjelenő állapotok közé tartozik a cöliákia, az [[epesav-malabszorpció]], a vastagbélrák és az [[anizmus|diszszinergiás székletürítés]].<ref name=JAMA2015/> |
|||
Az irritábilis bél szindróma diagnózisának felállítása előtt ajánlott kizárni a parazitás fertőzéseket, a [[laktóz intoleranciát]], a vékonybél baktériumok túlszaporodását és a coeliakiát.<ref name="YAWN_2001" /> |
|||
A cöliákia jelenlétének megállapításához felső endoszkópiára van szükség vékonybél-biopsziával.<ref name=ElSahly2012> {{cite journal | vauthors = El-Salhy M | title = Irritable bowel syndrome: diagnosis and pathogenesis | journal = World Journal of Gastroenterology | volume = 18 | issue = 37 | pages = 5151–63 | date = October 2012 | pmid = 23066308 | pmc = 3468846 | doi = 10.3748/wjg.v18.i37.5151 }} </ref> |
|||
A biopsziával végzett ileokolonoszkópia hasznos a [[Crohn-betegség]] és a [[fekélyes vastagbélgyulladás]] (gyulladásos bélbetegség) kizárására.<ref name=ElSahly2012 /> |
|||
Egyeseknél, akiket évek óta kezelnek IBS miatt, előfordulhat [[nem cöliákiás gluténérzékenység]] (NCGS).<ref name=LevyBernstein2014> {{cite journal | vauthors = Levy J, Bernstein L, Silber N | title = Celiac disease: an immune dysregulation syndrome | journal = Current Problems in Pediatric and Adolescent Health Care | volume = 44 | issue = 11 | pages = 324–7 | date = December 2014 | pmid = 25499458 | doi = 10.1016/j.cppeds.2014.10.002 }} </ref> |
|||
Az IBS gasztrointesztinális tünetei klinikailag nem különböztethetők meg az NCGS tüneteitől, de az alábbi nem bélrendszeri tünetek bármelyikének jelenléte NCGS-re utal: [[fejfájás]] vagy [[migrén]], "ködös tudat", [[krónikus fáradtság]],<ref name=FasanoSapone2015 /> |
|||
[[fibromialgia]],<ref name=VoltaCaio2015> {{cite journal | vauthors = Volta U, Caio G, De Giorgio R, Henriksen C, Skodje G, Lundin KE | title = Non-celiac gluten sensitivity: a work-in-progress entity in the spectrum of wheat-related disorders | journal = Best Practice & Research. Clinical Gastroenterology | volume = 29 | issue = 3 | pages = 477–91 | date = June 2015 | pmid = 26060112 | doi = 10.1016/j.bpg.2015.04.006 }} </ref><ref name=RossiDiLollo> {{cite journal | vauthors = Rossi A, Di Lollo AC, Guzzo MP, Giacomelli C, Atzeni F, Bazzichi L, Di Franco M | title = Fibromyalgia and nutrition: what news? | journal = Clinical and Experimental Rheumatology | volume = 33 | issue = 1 Suppl 88 | pages = S117-25 | date = 2015 | pmid = 25786053 }} </ref><ref name=SanMauroGaricano> {{cite journal | vauthors = San Mauro Martín I, Garicano Vilar E, Collado Yurrutia L, Ciudad Cabañas MJ | title = [Is gluten the great etiopathogenic agent of disease in the XXI century?] | journal = Nutricion Hospitalaria | volume = 30 | issue = 6 | pages = 1203–10 | date = December 2014 | pmid = 25433099 | doi = 10.3305/nh.2014.30.6.7866 | df = mdy-all }} </ref> |
|||
ízületi és izomfájdalom,<ref name=FasanoSapone2015 /><ref name=VoltaCaio2015 /><ref name="CatassiBai2013"> {{cite journal | vauthors = Catassi C, Bai JC, Bonaz B, Bouma G, Calabrò A, Carroccio A, Castillejo G, Ciacci C, Cristofori F, Dolinsek J, Francavilla R, Elli L, Green P, Holtmeier W, Koehler P, Koletzko S, Meinhold C, Sanders D, Schumann M, Schuppan D, Ullrich R, Vécsei A, Volta U, Zevallos V, Sapone A, Fasano A | title = Non-Celiac Gluten sensitivity: the new frontier of gluten related disorders | journal = Nutrients | volume = 5 | issue = 10 | pages = 3839–53 | date = September 2013 | pmid = 24077239 | pmc = 3820047 | doi = 10.3390/nu5103839 | type = Review | doi-access = free }} </ref> |
|||
láb vagy kar [[hipoesztézia|zsibbadás]],<ref name=FasanoSapone2015 /><ref name=VoltaCaio2015 /><ref name="CatassiBai2013" /> |
|||
A végtagok [[paresztézia|bizsergés]],<ref name=FasanoSapone2015 /><ref name="CatassiBai2013" /> |
|||
bőrgyulladás ([[dermatitis|eczema]] vagy [[kiütés|bőrkiütés]]),<ref name=FasanoSapone2015 /><ref name="CatassiBai2013" /> |
|||
[[atópia|atópiás rendellenességek]],<ref name=FasanoSapone2015 /> |
|||
[[allergia]] egy vagy több inhalálószerrel, élelmiszerrel vagy fémmel szemben<ref name=FasanoSapone2015 /><ref name=VoltaCaio2015 /> |
|||
(például [[atkák]], [[poaceae|graminaceae]], [[parietaria]], macska- vagy kutyaszőr, [[kagylók]] vagy [[nikkel]]).<ref name=VoltaCaio2015 /> |
|||
), [[depresszió (hangulat)|depresszió]],<ref name=FasanoSapone2015 /><ref name=VoltaCaio2015 /><ref name="CatassiBai2013" /> |
|||
[[szorongás]],<ref name=VoltaCaio2015 /> |
|||
[[vérszegénység]],<ref name=FasanoSapone2015 /><ref name="CatassiBai2013" /> |
|||
[[vashiányos vérszegénység]], [[folsavhiány]], [[asztma]], [[nátha]], [[étkezési zavarok]],<ref name=VoltaCaio2015 /> |
|||
[[neuropszichiátriai rendellenességek]]ek (például [[skizofrénia]],<ref name="CatassiBai2013" /><ref name=LebwoholLudvigsson> {{cite journal | vauthors = Lebwohl B, Ludvigsson JF, Green PH | title = Celiac disease and non-celiac gluten sensitivity | journal = BMJ | volume = 351 | pages = h4347 | date = October 2015 | pmid = 26438584 | pmc = 4596973 | doi = 10.1136/bmj.h4347 | type = Review }} </ref> |
|||
[[autizmus]],<ref name=VoltaCaio2015 /><ref name="CatassiBai2013" /><ref name=LebwoholLudvigsson /> |
|||
[[perifériás neuropátia]],<ref name="CatassiBai2013" /><ref name=LebwoholLudvigsson /> |
|||
[[ataxia]],<ref name=LebwoholLudvigsson /> |
|||
[[figyelemhiányos hiperaktivitási zavar]]<ref name=FasanoSapone2015 /> |
|||
) vagy [[autoimmun betegség]]ek.<ref name=FasanoSapone2015 /> |
|||
Az immunmediált tünetek, beleértve az autoimmun betegségeket is, javulása [[gluténmentes diéta]] mellett, miután ésszerűen kizártuk a [[coeliakia]]-t és a [[búzaallergia]]-t, egy másik módja a differenciáldiagnózis felállításának.<ref name="FasanoSapone2015"> {{cite journal | vauthors = Fasano A, Sapone A, Zevallos V, Schuppan D | title = Nonceliac gluten sensitivity | journal = Gastroenterology | volume = 148 | issue = 6 | pages = 1195–204 | date = May 2015 | pmid = 25583468 | doi = 10.1053/j.gastro.2014.12.049 | type = Review }} </ref> |
|||
===Vizsgálatok=== |
|||
Vizsgálatokat végeznek más állapotok kizárására: |
|||
* Széklet mikroszkópos vizsgálata és tenyésztés (a fertőző betegségek kizárására) |
|||
* Vérvizsgálat: [[Teljes vérvizsgálat]], [[májfunkciós tesztek]], [[eritrociták süllyedési sebessége]], és szerológiai vizsgálat a coeliakiára. |
|||
* Hasi [[ultrahang]] (az [[epekő]] és más epeúti betegségek kizárására) |
|||
* [[Endoszkópia]] és biopszia (peptikus fekélybetegség, coeliakia, gyulladásos bélbetegség és rosszindulatú daganatok kizárására). |
|||
* [[Hidrogén kilégzési teszt]] (a fruktóz- és laktóz-malabszorpció kizárására) |
|||
===Téves diagnózis=== |
|||
Az IBS-ben szenvedő embereknél megnő a kockázata annak, hogy nem megfelelő műtéteket végeznek rajtuk, például [[vakbélműtét]], [[epehólyag-eltávolítás]] és [[méheltávolítás]], mivel tévesen más betegségként diagnosztizálják őket.<ref name="Bixquert Jiménez-2009"> {{cite journal | vauthors = Bixquert Jiménez M | title = Treatment of irritable bowel syndrome with probiotics. An etiopathogenic approach at last? | journal = Revista Española de Enfermedades Digestivas| volume = 101 | issue = 8 | pages = 553–64 | date = August 2009 | pmid = 19785495 | doi = 10.4321/s1130-01082009000800006 | df = mdy-all | doi-access = free }} </ref> |
|||
Néhány gyakori példa a téves diagnózisokra: [[fertőző betegségek]], coeliakia,<ref> {{cite journal | vauthors = Spiegel BM, DeRosa VP, Gralnek IM, Wang V, Dulai GS | title = Testing for celiac sprue in irritable bowel syndrome with predominant diarrhea: a cost-effectiveness analysis | journal = Gastroenterology | volume = 126 | issue = 7 | pages = 1721–32 | date = June 2004 | pmid = 15188167 | doi = 10.1053/j.gastro.2004.03.012 | url = https://zenodo.org/record/1235988 }} </ref> |
|||
''[[Helicobacter pylori]]'',<ref> {{cite journal | vauthors = Su YC, Wang WM, Wang SY, Lu SN, Chen LT, Wu DC, Chen CY, Jan CM, Horowitz M | title = The association between Helicobacter pylori infection and functional dyspepsia in patients with irritable bowel syndrome | journal = The American Journal of Gastroenterology | volume = 95 | issue = 8 | pages = 1900–5 | date = August 2000 | pmid = 10950033 }} </ref><ref> {{cite journal | vauthors = Gerards C, Leodolter A, Glasbrenner B, Malfertheiner P | s2cid = 6877270 | title = H. pylori infection and visceral hypersensitivity in patients with irritable bowel syndrome | journal = Digestive Diseases | volume = 19 | issue = 2 | pages = 170–3 | year = 2001 | pmid = 11549828 | doi = 10.1159/000050673 }} </ref> |
|||
[[paraziták]] (nem-[[protozoa]]).<ref name=Stark7/> |
|||
<ref> {{cite journal | vauthors = Grazioli B, Matera G, Laratta C, Schipani G, Guarnieri G, Spiniello E, Imeneo M, Amorosi A, Focà A, Luzza F | title = Giardia lamblia infection in patients with irritable bowel syndrome and dyspepsia: a prospective study | journal = World Journal of Gastroenterology | volume = 12 | issue = 12 | pages = 1941–4 | date = March 2006 | pmid = 16610003 | pmc = 4087522 | doi = 10.3748/wjg.v12.i12.1941 | url = http://www.wjgnet.com/1007-9327/12/1941.asp | archive-url = https://web.archive.org/web/20090815101352/http://www.wjgnet.com/1007-9327/12/1941.asp | df = mdy-all | url-status = live | archive-date = August 15, 2009 }} </ref> |
|||
<ref> {{cite journal | vauthors = Vernia P, Ricciardi MR, Frandina C, Bilotta T, Frieri G | title = Lactose malabsorption and irritable bowel syndrome. Effect of a long-term lactose-free diet | journal = The Italian Journal of Gastroenterology | volume = 27 | issue = 3 | pages = 117–21 | date = April 1995 | pmid = 7548919 }} </ref> |
|||
Az American College of Gastroenterology azt javasolja, hogy minden IBS-tüneteket mutató személyt vizsgáljanak meg coeliakiára.<ref> |
|||
{{cite journal | vauthors = Brandt LJ, Chey WD, Foxx-Orenstein AE, Schiller LR, Schoenfeld PS, Spiegel BM, Talley NJ, Quigley EM | s2cid = 12556370 | title = An evidence-based position statement on the management of irritable bowel syndrome | journal = The American Journal of Gastroenterology | volume = 104 | issue = Suppl 1 | pages = S1-35 | date = January 2009 | pmid = 19521341 | doi = 10.1038/ajg.2008.122 | url = http://www.nature.com/ajg/journal/v104/n1s/pdf/ajg2008122a.pdf | archive-url = https://web.archive.org/web/20101205005043/http://www.nature.com/ajg/journal/v104/n1s/pdf/ajg2008122a.pdf | df = mdy-all | url-status = live | archive-date = December 5, 2010 }} </ref> |
|||
Az [[epesav-malabszorpció]] szintén néha kimarad a hasmenéses IBS-ben szenvedőknél. A [[SeHCAT]] tesztek szerint a D-IBS-ben szenvedő emberek körülbelül 30%-ának van ez az állapota, és a legtöbben reagálnak az [[epesav-szekvenstriensek]]re.<ref> {{cite journal | vauthors = Wedlake L, A'Hern R, Russell D, Thomas K, Walters JR, Andreyev HJ | title = Systematic review: the prevalence of idiopathic bile acid malabsorption as diagnosed by SeHCAT scanning in patients with diarrhoea-predominant irritable bowel syndrome | journal = Alimentary Pharmacology & Therapeutics | volume = 30 | issue = 7 | pages = 707–17 | date = October 2009 | pmid = 19570102 | doi = 10.1111/j.1365-2036.2009.04081.x | s2cid = 11327665 | doi-access = free }} </ref> |
|||
===Komorbiditások=== |
|||
Számos betegség, vagy [[társbetegség]] nagyobb gyakorisággal fordul elő az IBS-ben szenvedőknél. |
|||
* Neurológiai/pszichiátriai: A 97.593 IBS-ben szenvedő személyt vizsgáló tanulmány olyan társbetegségeket azonosított, mint a fejfájás, a fibromyalgia és a depresszió.<ref> {{cite journal | vauthors = Cole JA, Rothman KJ, Cabral HJ, Zhang Y, Farraye FA | title = Migraine, fibromyalgia, and depression among people with IBS: a prevalence study | journal = BMC Gastroenterology | volume = 6 | pages = 26 | date = September 2006 | pmid = 17007634 | pmc = 1592499 | doi = 10.1186/1471-230X-6-26 }} </ref> |
|||
Az IBS a krónikus fáradtság szindrómában szenvedők 51%-ánál és a fibromyalgiában szenvedők 49%-ánál fordul elő, és a pszichiátriai zavarok az IBS-ben szenvedők 94%-ánál fordulnak elő.<ref name=White2002/><ref name="17007634-is-old" group="note" /> |
|||
* [[Channelopathia]] és [[izomdisztrófia]]: Az IBS és a funkcionális GI-betegségek a genetikai csatornelopátiák társbetegségei, amelyek szívvezetési hibákat és neuromuszkuláris diszfunkciót okoznak, és a GI-motilitás, a szekréció és az érzés megváltozását is eredményezik.<ref name="BEYDER_2016"> {{cite journal | vauthors = Beyder A, Farrugia G | title = Ion channelopathies in functional GI disorders | journal = Am J Physiol Gastrointest Liver Physiol | volume = 311 | issue = 4 | pages = G581–G586 | date = October 2016 | pmid = 27514480 | doi = 10.1152/ajpgi.00237.2016| pmc = 5142191 | doi-access = free }} </ref> |
|||
Hasonlóképpen, az IBS és az FBD igen gyakori a [[myotonikus dystrophia|myotonikus izomdystrophiák]] esetében. Az emésztési tünetek lehetnek a dystrophiás betegség első jelei, és akár 10 évvel megelőzhetik a mozgásszervi tüneteket.<ref name="BELLINI_2006"> {{cite journal | vauthors = Bellini M, Biagi S, Stasi C, Costa F, Mumolo MG, Ricchiuti A, Marchi S| title = Gastrointestinal manifestations in myotonic muscular dystrophy | journal = World J Gastroenterol | volume = 12 | issue = 12 | pages = 1821–1828 | date = March 2006 | pmid = 16609987 | doi = 10.3748/wjg.v12.i12.1821| pmc = 4087506 }} </ref> |
|||
* [[Gyulladásos bélbetegség]]: Az IBS marginálisan összefüggésbe hozható a gyulladásos bélbetegséggel.<ref name="BERCIK_2005"> {{cite journal | vauthors = Bercik P, Verdu EF, Collins SM | title = Is irritable bowel syndrome a low-grade inflammatory bowel disease? | journal = Gastroenterology Clinics of North America | volume = 34 | issue = 2 | pages = 235–45, vi–vii | date = June 2005 | pmid = 15862932 | doi = 10.1016/j.gtc.2005.02.007 }} </ref> |
|||
A kutatók találtak némi összefüggést az IBS és az IBD között,<ref name="QUIGLEY_2005"> {{cite journal | vauthors = Quigley EM | title = Irritable bowel syndrome and inflammatory bowel disease: interrelated diseases? | journal = Chinese Journal of Digestive Diseases | volume = 6 | issue = 3 | pages = 122–32 | year = 2005 | pmid = 16045602 | doi = 10.1111/j.1443-9573.2005.00202.x }} </ref> |
|||
megjegyezve, hogy az IBD-ben szenvedő emberek IBS-szerű tüneteket tapasztalnak, amikor az IBD remisszióban van.<ref name="SIMREN_2002"> {{cite journal | vauthors = Simrén M, Axelsson J, Gillberg R, Abrahamsson H, Svedlund J, Björnsson ES | title = Quality of life in inflammatory bowel disease in remission: the impact of IBS-like symptoms and associated psychological factors | journal = The American Journal of Gastroenterology | volume = 97 | issue = 2 | pages = 389–96 | date = February 2002 | doi = 10.1016/S0002-9270(01)04037-0 | pmid = 11866278 }} </ref> |
|||
<ref name="MINDERHOUD_2004"> {{cite journal | vauthors = Minderhoud IM, Oldenburg B, Wismeijer JA, van Berge Henegouwen GP, Smout AJ | s2cid = 7853070 | title = IBS-like symptoms in patients with inflammatory bowel disease in remission; relationships with quality of life and coping behavior | journal = Digestive Diseases and Sciences | volume = 49 | issue = 3 | pages = 469–74 | date = March 2004 | pmid = 15139501 | doi = 10.1023/B:DDAS.0000020506.84248.f9 }} </ref> |
|||
Egy hároméves vizsgálat megállapította, hogy az IBS-szel diagnosztizált betegeknél 16,3-szor nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak IBD-t a vizsgálati időszak alatt, bár ez valószínűleg a kezdeti téves diagnózisnak tudható be.<ref name="GARCIA_2000"> {{cite journal | vauthors = García Rodríguez LA, Ruigómez A, Wallander MA, Johansson S, Olbe L | title = Detection of colorectal tumor and inflammatory bowel disease during follow-up of patients with initial diagnosis of irritable bowel syndrome | journal = Scandinavian Journal of Gastroenterology | volume = 35 | issue = 3 | pages = 306–11 | date = March 2000 | pmid = 10766326 | doi = 10.1080/003655200750024191 }} </ref> |
|||
* Hasi műtét: Az IBS-ben szenvedő embereknél nem az epekövek fokozott kockázata, hanem inkább a hasi fájdalom, az epekővel kapcsolatos tudatosság és a nem megfelelő műtéti indikációk miatt állt fenn a szükségtelen epehólyag-eltávolítási műtét fokozott kockázata.<ref name="Corazziari et al. (2008)"> {{cite journal | vauthors = Corazziari E, Attili AF, Angeletti C, De Santis A | title = Gallstones, cholecystectomy and irritable bowel syndrome (IBS) MICOL population-based study | journal = Digestive and Liver Disease | volume = 40 | issue = 12 | pages = 944–50 | date = December 2008 | pmid = 18406218 | doi = 10.1016/j.dld.2008.02.013 }} </ref> |
|||
Ezek az emberek 87%-kal nagyobb valószínűséggel vetik alá magukat hasi és kismedencei műtétnek, és háromszor nagyobb valószínűséggel vetik alá magukat epehólyagműtétnek.<ref name="pmid16416174"> {{cite journal | vauthors = Cole JA, Yeaw JM, Cutone JA, Kuo B, Huang Z, Earnest DL, Walker AM | s2cid = 687380 | title = The incidence of abdominal and pelvic surgery among patients with irritable bowel syndrome | journal = Digestive Diseases and Sciences | volume = 50 | issue = 12 | pages = 2268–75 | date = December 2005 | pmid = 16416174 | doi = 10.1007/s10620-005-3047-1 }} </ref> |
|||
Az IBS-ben szenvedők kétszer nagyobb valószínűséggel estek át méheltávolításon.<ref name="pmid15188159"> {{cite journal | vauthors = Longstreth GF, Yao JF | title = Irritable bowel syndrome and surgery: a multivariable analysis | journal = Gastroenterology | volume = 126 | issue = 7 | pages = 1665–73 | date = June 2004 | pmid = 15188159 | doi = 10.1053/j.gastro.2004.02.020 }} </ref> |
|||
* [[Endometriózis]]: migrén]] fejfájás, IBS és endometriózis között statisztikailag szignifikáns kapcsolatról számolt be egy tanulmány.<ref name="pmid17635599"> {{cite journal | vauthors = Tietjen GE, Bushnell CD, Herial NA, Utley C, White L, Hafeez F | title = Endometriosis is associated with prevalence of comorbid conditions in migraine | journal = Headache | volume = 47 | issue = 7 | pages = 1069–78 | year = 2007 | pmid = 17635599 | doi = 10.1111/j.1526-4610.2007.00784.x | s2cid = 34972425 | doi-access = free }} </ref> |
|||
* Egyéb krónikus betegségek: [[Interstitialis cystitis]] társulhat más krónikus fájdalom szindrómákkal, például irritábilis bél szindrómával és fibromyalgiával. Az e szindrómák közötti kapcsolat ismeretlen.<ref> {{cite web |url=http://www.mayoclinic.com/health/interstitial-cystitis/DS00497/DSECTION=4 |title=Interstitial cystitis: Risk factors |work=Mayo Clinic |date=January 20, 2009 |url-status=live |archive-url=https://web.archive.org/web/20080516123144/http://www.mayoclinic.com/health/interstitial-cystitis/DS00497/DSECTION%3D4 |archive-date=May 16, 2008 |df=mdy-all }} </ref> |
|||
==Kezelés== |
|||
Számos kezelés bizonyult hatékonynak, többek között rostok, [[pszichoterápia|beszélgetés-terápia]], [[görcsoldó]] és [[antidepresszáns]] gyógyszerek, valamint borsmentaolaj.<ref name=Ford2008> {{cite journal | vauthors = Ford AC, Talley NJ, Spiegel BM, Foxx-Orenstein AE, Schiller L, Quigley EM, Moayyedi P | title = Effect of fibre, antispasmodics, and peppermint oil in the treatment of irritable bowel syndrome: systematic review and meta-analysis | journal = BMJ | volume = 337 | pages = a2313 | date = November 2008 | pmid = 19008265 | pmc = 2583392 | doi = 10.1136/bmj.a2313 }} </ref> |
|||
<ref> {{cite journal | vauthors = Ford AC, Quigley EM, Lacy BE, Lembo AJ, Saito YA, Schiller LR, Soffer EE, Spiegel BM, Moayyedi P | s2cid = 205100444 | title = Effect of antidepressants and psychological therapies, including hypnotherapy, in irritable bowel syndrome: systematic review and meta-analysis | journal = The American Journal of Gastroenterology | volume = 109 | issue = 9 | pages = 1350–65; quiz 1366 | date = September 2014 | pmid = 24935275 | doi = 10.1038/ajg.2014.148 }} </ref> |
|||
<ref name="Khanna14"/> |
|||
===Étrend=== |
|||
====FODMAP==== |
|||
A FODMAPS-ok rövid szénhidrátláncú szénhidrátok, amelyek rosszul szívódnak fel a vékonybélben. Egy 2018-as szisztematikus felülvizsgálat megállapította, hogy bár van bizonyíték az IBS tüneteinek javulására az alacsony [[FODMAP]]-tartalmú étrend mellett, a bizonyítékok minősége nagyon alacsony.<ref name="DionneFord2018"> {{cite journal | vauthors = Dionne J, Ford AC, Yuan Y, Chey WD, Lacy BE, Saito YA, Quigley EM, Moayyedi P | s2cid = 50786768 | title = A Systematic Review and Meta-Analysis Evaluating the Efficacy of a Gluten-Free Diet and a Low FODMAPs Diet in Treating Symptoms of Irritable Bowel Syndrome | journal = The American Journal of Gastroenterology | volume = 113 | issue = 9 | pages = 1290–1300 | date = September 2018 | pmid = 30046155 | doi = 10.1038/s41395-018-0195-4 | url = http://eprints.whiterose.ac.uk/134755/ }} </ref> |
|||
A legvalószínűbb javuló tünetek közé tartozik a sürgetés, [[puffadás]], [[puffadás]], hasi fájdalom és megváltozott székletürítés. Az egyik nemzeti irányelv alacsony FODMAP-tartalmú étrendet javasol az IBS kezelésére, ha más étrendi és életmódbeli intézkedések nem vezettek eredményre.<ref name=Staudacher /> |
|||
A diéta korlátozza a különböző szénhidrátokat, amelyek rosszul szívódnak fel a [[vékonybélben]], valamint a [[fruktóz]] és a [[laktóz]], amelyek hasonlóan rosszul szívódnak fel azoknál, akiknek intoleranciájuk van. A fruktóz és a [[fruktán]] csökkentéséről kimutatták, hogy dózisfüggő módon csökkenti az IBS tüneteit [[fruktóz malabszorpcióban]] és IBS-ben szenvedő embereknél.<ref> {{cite journal | vauthors = Fedewa A, Rao SS | title = Dietary fructose intolerance, fructan intolerance and FODMAPs | journal = Current Gastroenterology Reports | volume = 16 | issue = 1 | pages = 370 | date = January 2014 | pmid = 24357350 | pmc = 3934501 | doi = 10.1007/s11894-013-0370-0 }} </ref> |
|||
A FODMAP-ok erjeszthető [[oligoszacharid|oligo-]], [[diszacharid|di-]], [[monoszacharidok]] és [[poliol]]ok, amelyek a vékonybélben rosszul szívódnak fel, majd a distalis [[vékonybél|kicsi]] és a proximális [[vastagbél]] baktériumai erjesztenek. Ez egy normális, mindenkire jellemző jelenség. Az ebből eredő gáztermelés puffadáshoz vezethet.<ref name="Gibson2010"> {{cite journal | vauthors = Gibson PR, Shepherd SJ | s2cid = 20666740 | title = Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: The FODMAP approach | journal = Journal of Gastroenterology and Hepatology | volume = 25 | issue = 2 | pages = 252–8 | date = February 2010 | pmid = 20136989 | doi = 10.1111/j.1440-1746.2009.06149.x | doi-access = free }} </ref> |
|||
Bár a FODMAP-ok egyeseknél bizonyos emésztési panaszokat okozhatnak, nemhogy nem okoznak bélgyulladást, hanem segítenek elkerülni azt, mivel a bélflórában olyan előnyös változásokat idéznek elő, amelyek hozzájárulnak a vastagbél jó egészségének fenntartásához.<ref name="MakhariaCatassi2015"> {{cite journal | vauthors = Makharia A, Catassi C, Makharia GK | title = The Overlap between Irritable Bowel Syndrome and Non-Celiac Gluten Sensitivity: A Clinical Dilemma | journal = Nutrients | volume = 7 | issue = 12 | pages = 10417–26 | date = December 2015 | pmid = 26690475 | pmc = 4690093 | doi = 10.3390/nu7125541 | type = Review | doi-access = free }} </ref><ref name="GreerOKeefe2015"> {{cite journal | vauthors = Greer JB, O'Keefe SJ | title = Microbial induction of immunity, inflammation, and cancer | journal = Frontiers in Physiology | volume = 1 | pages = 168 | year = 2011 | pmid = 21423403 | pmc = 3059938 | doi = 10.3389/fphys.2010.00168 | type = Review | doi-access = free }} </ref><ref name="AndohTsujikawa2003"> {{cite journal | vauthors = Andoh A, Tsujikawa T, Fujiyama Y | title = Role of dietary fiber and short-chain fatty acids in the colon | journal = Current Pharmaceutical Design | volume = 9 | issue = 4 | pages = 347–58 | year = 2003 | pmid = 12570825 | doi = 10.2174/1381612033391973 | type = Review }} </ref> |
|||
A FODMAP-ok nem okozzák az irritábilis bél szindrómát vagy más [[funkcionális gasztrointesztinális rendellenesség]]eket, hanem a tünetek akkor jelentkeznek, amikor az alapjául szolgáló bélreakció eltúlzott vagy abnormális.<ref name="Gibson2010" /> |
|||
Az [[alacsony FODMAP-értékű diéta]] ezek kizárását jelenti az étrendből. Ezeket nem egyenként, hanem globálisan csökkentik, ami sikeresebb, mint például csak a fruktóz és a fruktánok korlátozása, amelyek szintén FODMAP-ok, ahogyan azt a fruktóz-malabszorpcióban szenvedők számára ajánlják.<ref name="Gibson2010" /> |
|||
Az alacsony FODMAP-tartalmú étrend segíthet javítani a rövid távú emésztési tüneteket az irritábilis bél szindrómában szenvedő felnőtteknél,<ref name="TurcoSalvatore2018"> {{cite journal | vauthors = Turco R, Salvatore S, Miele E, Romano C, Marseglia GL, Staiano A | title = Does a low FODMAPs diet reduce symptoms of functional abdominal pain disorders? A systematic review in adult and paediatric population, on behalf of Italian Society of Pediatrics | journal = Italian Journal of Pediatrics | volume = 44 | issue = 1 | pages = 53 | date = May 2018 | pmid = 29764491 | pmc = 5952847 | doi = 10.1186/s13052-018-0495-8 | type = Systematic Review }} </ref> |
|||
<ref name=Staudacher> {{cite journal | vauthors = Staudacher HM, Irving PM, Lomer MC, Whelan K | s2cid = 23001679 | title = Mechanisms and efficacy of dietary FODMAP restriction in IBS | journal = Nature Reviews. Gastroenterology & Hepatology | volume = 11 | issue = 4 | pages = 256–66 | date = April 2014 | pmid = 24445613 | doi = 10.1038/nrgastro.2013.259 | type = Review | quote = An emerging body of research now demonstrates the efficacy of fermentable carbohydrate restriction in IBS. [...] However, further work is urgently needed both to confirm clinical efficacy of fermentable carbohydrate restriction in a variety of clinical subgroups and to fully characterize the effect on the gut microbiota and the colonic environ¬ment. Whether the effect on luminal bifidobacteria is clinically relevant, preventable, or long lasting, needs to be investigated. The influence on nutrient intake, dietary diversity, which might also affect the gut microbiota,137 and quality of life also requires further exploration as does the possible economic effects due to reduced physician contact and need for medication. Although further work is required to confirm its place in IBS and functional bowel disorder clinical pathways, fermentable carbohydrate restriction is an important consideration for future national and international IBS guidelines. }} </ref><ref name="MarshEslick2015"> {{cite journal | vauthors = Marsh A, Eslick EM, Eslick GD | s2cid = 206969839 | title = Does a diet low in FODMAPs reduce symptoms associated with functional gastrointestinal disorders? A comprehensive systematic review and meta-analysis | journal = European Journal of Nutrition | volume = 55 | issue = 3 | pages = 897–906 | date = April 2016 | pmid = 25982757 | doi = 10.1007/s00394-015-0922-1 }} </ref><ref name=Rao2015> {{cite journal | vauthors = Rao SS, Yu S, Fedewa A | title = Systematic review: dietary fibre and FODMAP-restricted diet in the management of constipation and irritable bowel syndrome | journal = Alimentary Pharmacology & Therapeutics | volume = 41 | issue = 12 | pages = 1256–70 | date = June 2015 | pmid = 25903636 | doi = 10.1111/apt.13167 | s2cid = 27558785 }} </ref> |
|||
de hosszú távú követése negatív hatásokkal járhat, mivel káros hatást gyakorol a [[bélflórára]] és a [[metabolizmusra]].<ref name="TuckMuir2014"> {{cite journal | vauthors = Tuck CJ, Muir JG, Barrett JS, Gibson PR | s2cid = 28811344 | title = Fermentable oligosaccharides, disaccharides, monosaccharides and polyols: role in irritable bowel syndrome | journal = Expert Review of Gastroenterology & Hepatology | volume = 8 | issue = 7 | pages = 819–34 | date = September 2014 | pmid = 24830318 | doi = 10.1586/17474124.2014.917956 }} </ref><ref name=Staudacher /><ref name=Rao2015/><ref name="HeimanGreenway2016"> {{cite journal | vauthors = Heiman ML, Greenway FL | title = A healthy gastrointestinal microbiome is dependent on dietary diversity | journal = Molecular Metabolism | volume = 5 | issue = 5 | pages = 317–320 | date = May 2016 | pmid = 27110483 | pmc = 4837298 | doi = 10.1016/j.molmet.2016.02.005 | type = Review }} </ref> |
|||
Csak rövid ideig és szakember tanácsára szabad alkalmazni.<ref name="StaudacherWhelan2017"> {{cite journal | vauthors = Staudacher HM, Whelan K | s2cid = 3492917 | title = The low FODMAP diet: recent advances in understanding its mechanisms and efficacy in IBS | journal = Gut | volume = 66 | issue = 8 | pages = 1517–1527 | date = August 2017 | pmid = 28592442 | doi = 10.1136/gutjnl-2017-313750 | url = https://kclpure.kcl.ac.uk/portal/en/publications/the-low-fodmap-diet(c7f6c885-e206-4fa4-8206-576e70bd3d59).html | type = Review }} </ref> |
|||
Az alacsony FODMAP-tartalmú diéta a tápanyagok különböző csoportjait erősen korlátozza, és hosszú távon nem praktikus követni.<ref name=hou> {{cite journal | vauthors = Hou JK, Lee D, Lewis J | title = Diet and inflammatory bowel disease: review of patient-targeted recommendations | journal = Clinical Gastroenterology and Hepatology | volume = 12 | issue = 10 | pages = 1592–600 | date = October 2014 | pmid = 24107394 | pmc = 4021001 | doi = 10.1016/j.cgh.2013.09.063 | type = Review | quote = Even less evidence exists for the efficacy of the SCD, FODMAP, or Paleo diet. Furthermore, the practicality of maintaining these interventions over long periods of time is doubtful. At a practical level, adherence to defined diets may result in an unnecessary financial burden or reduction in overall caloric intake in people who are already at risk for protein-calorie malnutrition. }} </ref> |
|||
Több tanulmányra van szükség ahhoz, hogy felmérjük ennek az étrendnek az egészségre gyakorolt valódi hatását.<ref name=Staudacher /><ref name=Rao2015/> |
|||
Ezenkívül az alacsony FODMAP-tartalmú étrend alkalmazása az IBS diagnózisának ellenőrzése nélkül más betegségek, például a cöliákia téves diagnózisát eredményezheti.<ref name="Barrett2017"> {{cite journal | vauthors = Barrett JS | s2cid = 24990614 | title = How to institute the low-FODMAP diet | journal = Journal of Gastroenterology and Hepatology | volume = 32 | issue = Suppl 1 | pages = 8–10 | date = March 2017 | pmid = 28244669 | doi = 10.1111/jgh.13686 | type = Review | quote = Common symptoms of IBS are bloating, abdominal pain, excessive flatus, constipation, diarrhea, or alternating bowel habit. Ezek a tünetek azonban a coeliakia, a gyulladásos bélbetegségek, a székelési zavarok és a vastagbélrák megjelenésében is gyakoriak. A diagnózis megerősítése kulcsfontosságú a megfelelő terápia megkezdéséhez. Sajnos még ezekben az alternatív diagnózisokban is előfordulhat, hogy a FODMAP-ot korlátozó étrend megváltoztatása javítja a tüneteket, és elfedi azt a tényt, hogy nem a helyes diagnózist állították fel. This is the case with coeliac disease where a low-FODMAP diet can concurrently reduce dietary gluten, improving symptoms, and also affecting coeliac diagnostic indices.3,4 Misdiagnosis of intestinal diseases can lead to secondary problems such as nutritional deficiencies, cancer risk, or even mortality in the case of colon cancer. | doi-access = free }} </ref> |
|||
Mivel a [[glutén]] fogyasztását az alacsony FODMAP-tartalmú étrenddel elnyomják vagy csökkentik, az emésztési tünetek javulása ezzel az étrenddel nem a FODMAP-ok, hanem a glutén megvonásával függhet össze, ami a fel nem ismert cöliákia jelenlétére utal, elkerülve annak diagnózisát és helyes kezelését, ami számos súlyos egészségügyi szövődmény, köztük a rák különböző típusainak kockázatával jár.<ref name="Barrett2017" /> |
|||
<ref name=WGO2016> {{cite web|url=http://www.worldgastroenterology.org/guidelines/global-guidelines/celiac-disease/celiac-disease-english|title=Celiac disease|date=July 2016|publisher=[[World Gastroenterology Organisation]] Global Guidelines|access-date=4 June 2018|url-status=dead|archive-url=https://web.archive.org/web/20170317123604/http://www.worldgastroenterology.org/guidelines/global-guidelines/celiac-disease/celiac-disease-english|archive-date=March 17, 2017|df=dmy-all}} </ref> |
|||
==== Rostok==== |
|||
Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy az oldható [[élelmi rost|rost]] pótlása (pl. psyllium/ispagulahéj) hatékony.<ref name=Mao2014/> |
|||
Tömegnövelő anyagként működik, és sok IBS-D-ben szenvedő ember számára lehetővé teszi az egyenletesebb székletet. Az IBS-C-ben szenvedők számára úgy tűnik, hogy lágyabb, nedvesebb, könnyebben átjárható székletet tesz lehetővé. |
|||
Az oldhatatlan rostok (pl. [[korpa]]) azonban nem bizonyultak hatásosnak az IBS kezelésére.<ref name="Whorwell-1994"> {{cite journal | vauthors = Francis CY, Whorwell PJ | s2cid = 34156816 | title = Bran and irritable bowel syndrome: time for reappraisal | journal = Lancet | volume = 344 | issue = 8914 | pages = 39–40 | date = July 1994 | pmid = 7912305 | doi = 10.1016/S0140-6736(94)91055-3 }} </ref> |
|||
<ref name="Shen-2009"/> |
|||
Egyeseknél az oldhatatlan rostok pótlása súlyosbíthatja a tüneteket.<ref name="Bijker-2009"> {{cite journal | vauthors = Bijkerk CJ, de Wit NJ, Muris JW, Whorwell PJ, Knottnerus JA, Hoes AW | title = Soluble or insoluble fibre in irritable bowel syndrome in primary care? Randomised placebo controlled trial | journal = BMJ | volume = 339 | issue = b3154 | pages = b3154 | date = August 2009 | pmid = 19713235 | pmc = 3272664 | doi = 10.1136/bmj.b3154 }} </ref> |
|||
<ref name="Ducrotté-2007"> {{cite journal | vauthors = Ducrotté P | title = [Irritable bowel syndrome: current treatment options] | journal = Presse Médicale | volume = 36 | issue = 11 Pt 2 | pages = 1619–26 | date = November 2007 | pmid = 17490849 | doi = 10.1016/j.lpm.2007.03.008 }} </ref> |
|||
A rostok hasznosak lehetnek azoknál, akiknél a székrekedés dominál. Az IBS-C-ben szenvedőknél az oldható rostok csökkenthetik az általános tüneteket, de nem csökkentik a fájdalmat. Az élelmi rostokat támogató kutatások ellentmondásos kis tanulmányokat tartalmaznak, amit megnehezít a felhasznált rosttípusok és dózisok heterogenitása.<ref name=pmid14984370> {{cite journal | vauthors = Bijkerk CJ, Muris JW, Knottnerus JA, Hoes AW, de Wit NJ | s2cid = 38345912 | title = Systematic review: the role of different types of fibre in the treatment of irritable bowel syndrome | journal = Alimentary Pharmacology & Therapeutics | volume = 19 | issue = 3 | pages = 245–51 | date = February 2004 | pmid = 14984370 | doi = 10.1111/j.0269-2813.2004.01862.x }} </ref> |
|||
Egy [[metaanalízis]] szerint csak az oldható rostok javították az irritábilis bél globális tüneteit, de egyik rosttípus sem csökkentette a fájdalmat.<ref name="pmid14984370"/> |
|||
Ugyanezen szerzők frissített metaanalízise azt is megállapította, hogy az oldható rostok csökkentették a tüneteket, míg az oldhatatlan rostok egyes esetekben rontották a tüneteket.<ref name=pmid19713235> {{cite journal | vauthors = Bijkerk CJ, de Wit NJ, Muris JW, Whorwell PJ, Knottnerus JA, Hoes AW | title = Soluble or insoluble fibre in irritable bowel syndrome in primary care? Randomised placebo controlled trial | journal = BMJ | volume = 339 | issue = b | pages = b3154 | date = August 2009 | pmid = 19713235 | pmc = 3272664 | doi = 10.1136/bmj.b3154 }} </ref> |
|||
A pozitív tanulmányok napi 10-30 gramm ispaghula (psyllium) mennyiséget használtak.<ref name=pmid3322956> {{cite journal | vauthors = Prior A, Whorwell PJ | title = Double blind study of ispaghula in irritable bowel syndrome | journal = Gut | volume = 28 | issue = 11 | pages = 1510–3 | date = November 1987 | pmid = 3322956 | pmc = 1433676 | doi = 10.1136/gut.28.11.1510 }} </ref> |
|||
<ref name=pmid2129822> {{cite journal | vauthors = Jalihal A, Kurian G | s2cid = 4666481 | title = Ispaghula therapy in irritable bowel syndrome: improvement in overall well-being is related to reduction in bowel dissatisfaction | journal = Journal of Gastroenterology and Hepatology | volume = 5 | issue = 5 | pages = 507–13 | year = 1990 | pmid = 2129822 | doi = 10.1111/j.1440-1746.1990.tb01432.x }} </ref> |
|||
Az egyik tanulmány kifejezetten az adag hatását vizsgálta, és megállapította, hogy 20 g ispaghula (psyllium) jobb, mint 10 g, és egyenértékű a napi 30 g-mal.<ref name=pmid3030900> {{cite journal | vauthors = Kumar A, Kumar N, Vij JC, Sarin SK, Anand BS | title = Optimum dosage of ispaghula husk in patients with irritable bowel syndrome: correlation of symptom relief with whole gut transit time and stool weight | journal = Gut | volume = 28 | issue = 2 | pages = 150–5 | date = February 1987 | pmid = 3030900 | pmc = 1432983 | doi = 10.1136/gut.28.2.150 }} </ref> |
|||
===Gyógyszerek=== |
|||
Hasznosak lehetnek a görcsoldók, például a diciklomin és az antidepresszánsok.<ref name=pmid21833945> {{cite journal | vauthors = Ruepert L, Quartero AO, de Wit NJ, van der Heijden GJ, Rubin G, Muris JW | title = Bulking agents, antispasmodics and antidepressants for the treatment of irritable bowel syndrome | journal = The Cochrane Database of Systematic Reviews | issue = 8 | pages = CD003460 | date = August 2011 | pmid = 21833945 | doi = 10.1002/14651858.CD003460.pub3 | s2cid = 22977015 }} </ref> |
|||
Mind a H1-antihisztaminok, mind a hízósejt-stabilizátorok hatásosnak bizonyultak az IBS-ben a zsigeri túlérzékenységgel járó fájdalom csökkentésében.<ref name=Wou2015 /> |
|||
====Hashajtók==== |
|||
Azoknál az embereknél, akik nem reagálnak megfelelően az élelmi rostokra, az ozmotikus hashajtók, például a polietilénglikol, a szorbit és a laktulóz segíthetnek elkerülni a stimuláns hashajtókkal összefüggésbe hozott "katartikus vastagbél" kialakulását.<ref name=pmid9649012> {{cite journal | vauthors = Joo JS, Ehrenpreis ED, Gonzalez L, Kaye M, Breno S, Wexner SD, Zaitman D, Secrest K | title = Alterations in colonic anatomy induced by chronic stimulant laxatives: the cathartic colon revisited | journal = Journal of Clinical Gastroenterology | volume = 26 | issue = 4 | pages = 283–6 | date = June 1998 | pmid = 9649012 | doi = 10.1097/00004836-199806000-00014 }} </ref> |
|||
A lubiprostone egy gyomor-bélrendszeri szer, amelyet a székrekedés domináns IBS kezelésére használnak.<ref> |
|||
*{{cite journal |last1=Li |first1=Fan |last2=Fu |first2=Tao |last3=Tong |first3=Wei-Dong |last4=Liu |first4=Bao-Hua |last5=Li |first5=Chun-Xue |last6=Gao |first6=Yu |last7=Wu |first7=Jin-Song |last8=Wang |first8=Xiang-Feng |last9=Zhang |first9=An-Ping |title=Lubiprostone Is Effective in the Treatment of Chronic Idiopathic Constipation and Irritable Bowel Syndrome: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials |journal=Mayo Clinic Proceedings |date=2016-04-01 |volume=91 |issue=4 |pages=456–468 |doi=10.1016/j.mayocp.2016.01.015 |pmid=27046523 |url=https://www.mayoclinicproceedings.org/article/S0025-6196(16)00070-7/abstract |issn=0025-6196 |quote=Lubiprostone is a safe and efficacious drug for the treatment of chronic idiopathic constipation and irritable bowel syndrome with constipation, with limited adverse effects in 3 months of follow-up.}} |
|||
* {{cite web |title=Lubiprostone: MedlinePlus Drug Information |url=https://medlineplus.gov/druginfo/meds/a607034.html |website=medlineplus.gov |date=2017 |quote=Lubiprostone is also used to treat irritable bowel syndrome with constipation... in women who are at least 18 years of age.}} |
|||
* {{cite web |title=Lubiprostone Oral: Uses, Side Effects, Interactions, Pictures, Warnings & Dosing - WebMD |url=https://www.webmd.com/drugs/2/drug-95017/lubiprostone-oral/details |website=www.webmd.com}} |
|||
* {{cite web |title=Lubiprostone (Oral Route) Side Effects - Mayo Clinic |url=https://www.mayoclinic.org/drugs-supplements/lubiprostone-oral-route/side-effects/drg-20069057?p=1 |website=www.mayoclinic.org |date=2021}} </ref> |
|||
====Görcsoldók==== |
|||
Görcsoldó gyógyszerek (pl. antikolinerg szerek, mint a hioszciamin vagy a diklikomin) alkalmazása segíthet azoknak, akiknek görcsei vagy hasmenése van. A Cochrane Collaboration metaanalízise arra a következtetésre jut, hogy ha hét embert kezelnek görcsoldókkal, akkor közülük egynek előnyös lesz.<ref name=pmid21833945/> |
|||
A görcsoldók két csoportra oszthatók: neurotropikumok és izomtropikumok. Az izomtropikumok, mint például a [[mebeverin]], közvetlenül a gyomor-bél traktus simaizomzatára hatnak, enyhítik a görcsöt anélkül, hogy befolyásolnák a normál bélmozgást. Mivel ezt a hatást nem a vegetatív idegrendszer közvetíti, a szokásos antikolinerg mellékhatások hiányoznak.<ref name="BarberParkes2012"> {{cite book| vauthors = Barber P, Parkes J, Blundell D |title=Further Essentials of Pharmacology for Nurses|url=https://books.google.com/books?id=BjhFBgAAQBAJ&pg=PA34|date=1 June 2012|publisher=McGraw-Hill Education (UK)|isbn=978-0-335-24398-3|pages=34–|url-status=live|archive-url=https://web.archive.org/web/20170216212139/https://books.google.com/books?id=BjhFBgAAQBAJ&pg=PA34|archive-date=February 16, 2017|df=mdy-all}} </ref> |
|||
A görcsoldó [[Otilonium bromid|otilonium]] szintén hasznos lehet.<ref> {{cite journal | vauthors = Annaházi A, Róka R, Rosztóczy A, Wittmann T | title = Role of antispasmodics in the treatment of irritable bowel syndrome | journal = World Journal of Gastroenterology | volume = 20 | issue = 20 | pages = 6031–43 | date = May 2014 | pmid = 24876726 | pmc = 4033443 | doi = 10.3748/wjg.v20.i20.6031 }} </ref> |
|||
====A protonpumpa-gátlók abbahagyása==== |
|||
A gyomorsavtermelés elnyomására használt protonpumpa-gátlók (PPI) a vékonybél baktériumok túlszaporodását (SIBO) okozhatják, ami IBS-tüneteket okozhat.<ref> {{cite journal | vauthors = Ghoshal UC, Shukla R, Ghoshal U | title = Small Intestinal Bacterial Overgrowth and Irritable Bowel Syndrome: A Bridge between Functional Organic Dichotomy | journal = Gut and Liver | volume = 11 | issue = 2 | pages = 196–208 | date = March 2017 | pmid = 28274108 | pmc = 5347643 | doi = 10.5009/gnl16126 }} </ref> |
|||
A PPI-k abbahagyása javasolt egyes kiválasztott egyéneknél, mivel ez az IBS-tünetek javulásához vagy megszűnéséhez vezethet.<ref name="Simrén-2013"> {{cite journal | vauthors = Simrén M, Barbara G, Flint HJ, Spiegel BM, Spiller RC, Vanner S, Verdu EF, Whorwell PJ, Zoetendal EG | display-authors = 6 | title = Intestinal microbiota in functional bowel disorders: a Rome foundation report | journal = Gut | volume = 62 | issue = 1 | pages = 159–76 | date = January 2013 | pmid = 22730468 | pmc = 3551212 | doi = 10.1136/gutjnl-2012-302167 }} </ref> |
|||
====Antidepresszánsok==== |
|||
Az antidepresszánsok előnyeiről az IBS-ben ellentmondásosak a bizonyítékok. Egyes metaanalízisek előnyösnek találták, míg mások nem.<ref> {{cite web| vauthors = Wald A | veditors = Talley NJ, Grover S |title=Treatment of irritable bowel syndrome in adults|url= http://www.uptodate.com/online/content/topic.do?topicKey=gi_dis/5811&selectedTitle=1~148&source=search_result#9 |url-access=subscription|work=UpToDate Inc. }} </ref> |
|||
Jó bizonyíték van arra, hogy a triciklikus antidepresszánsok (TCA-k) alacsony dózisban hatékonyak lehetnek az IBS-ben.<ref name=pmid21833945/><ref> {{cite journal | vauthors = Ford AC, Lacy BE, Harris LA, Quigley EM, Moayyedi P | title = Effect of Antidepressants and Psychological Therapies in Irritable Bowel Syndrome: An Updated Systematic Review and Meta-Analysis | journal = The American Journal of Gastroenterology | volume = 114 | issue = 1 | pages = 21–39 | date = January 2019 | pmid = 30177784 | doi = 10.1038/s41395-018-0222-5 | url = http://eprints.whiterose.ac.uk/135430/2/AJG-18-087R1%20CLEAN.pdf | s2cid = 52151689 }} </ref> |
|||
A [[triciklikus antidepresszánsok|TCA]]-val körülbelül minden harmadik embernél javul a helyzet.<ref name="pmid11059442"> {{cite journal|vauthors=Jackson JL, O'Malley PG, Tomkins G, Balden E, Santoro J, Kroenke K|date=January 2000|title=Treatment of functional gastrointestinal disorders with antidepressant medications: a meta-analysis|journal=The American Journal of Medicine|volume=108|issue=1|pages=65–72|doi=10.1016/S0002-9343(99)00299-5|pmid=11059442}} </ref> |
|||
Más antidepresszáns-kategóriák, például a szelektív szerotonin-visszavétel-gátló antidepresszánsok (SSRI-k) hatékonyságára vonatkozóan azonban a bizonyítékok kevésbé szilárdak. Szerotonerg hatásuk miatt az SSRI-ket vizsgálták az IBS-ben, különösen a székrekedéses emberek esetében. A 2015-ös adatok szerint az SSRI-k nem segítenek.<ref> {{cite journal | vauthors = Xie C, Tang Y, Wang Y, Yu T, Wang Y, Jiang L, Lin L | title = Efficacy and Safety of Antidepressants for the Treatment of Irritable Bowel Syndrome: A Meta-Analysis | journal = PLOS ONE | volume = 10 | issue = 8 | pages = e0127815 | date = 7 August 2015 | pmid = 26252008 | pmc = 4529302 | doi = 10.1371/journal.pone.0127815 | bibcode = 2015PLoSO..1027815X | doi-access = free }} </ref> |
|||
Az antidepresszánsok nem hatékonyak az IBS kezelésére a depresszióban szenvedő embereknél, valószínűleg azért, mert az IBS enyhítéséhez az antidepresszánsok depresszió kezelésére használt dózisoknál kisebb adagokra van szükség.<ref name="pmid29605976"> {{cite journal | vauthors = Song KH, Jung HK, Kim HJ, Koo HS, Kwon YH, Shin HD, Lim HC, Shin JE, Kim SE, Cho DH, Kim JH, Kim HJ | title = Clinical Practice Guidelines for Irritable Bowel Syndrome in Korea, 2017 Revised Edition | journal = Journal of Neurogastroenterology and Motility | volume = 24 | issue = 2 | pages = 197–215 | date = April 2018 | pmid = 29605976 | pmc = 5885719 | doi = 10.5056/jnm17145 }} </ref> |
|||
====Egyéb szerek==== |
|||
A magnézium-alumínium-szilikátok és az alverin-citrát gyógyszerek hatékonyak lehetnek az IBS esetében.<ref name="pmid26576135"> {{cite journal | vauthors = Lee KJ | title = Pharmacologic Agents for Chronic Diarrhea | journal = Intestinal Research | volume = 13 | issue = 4 | pages = 306–12 | date = October 2015 | pmid = 26576135 | pmc = 4641856 | doi = 10.5217/ir.2015.13.4.306 }} </ref> |
|||
<ref name="Ducrotté-2007"/> |
|||
A rifaximin hasznos lehet az IBS tüneteinek kezelésére, beleértve a haspuffadást és a puffadást, bár a haspuffadás enyhülése késleltetett.<ref name="pmid26825893"/> |
|||
<ref name=Ford2018> {{cite journal | vauthors = Ford AC, Harris LA, Lacy BE, Quigley EM, Moayyedi P | s2cid = 52933693 | title = Systematic review with meta-analysis: the efficacy of prebiotics, probiotics, synbiotics and antibiotics in irritable bowel syndrome | journal = Alimentary Pharmacology & Therapeutics | volume = 48 | issue = 10 | pages = 1044–1060 | date = November 2018 | pmid = 30294792 | doi = 10.1111/apt.15001 | doi-access = free }} </ref> |
|||
Különösen hasznos, ha a vékonybél baktériumok túlszaporodása áll fenn.<ref name="pmid26825893"/> |
|||
Az IBS-ben szenvedő és alacsony D-vitamin-szintű egyéneknél ajánlott a D-vitamin-kiegészítés. Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy a D-vitamin-pótlás javíthatja az IBS tüneteit, de további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy az IBS specifikus kezelésként ajánlható legyen.<ref name="pmid29367731"/> |
|||
<ref name="pmid26251177"/> |
|||
===Pszichológiai kezelés=== |
|||
A gyenge módszertani színvonalú vizsgálatokból származó, alacsony minőségű bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a pszichológiai terápiák hatékonyak lehetnek az IBS kezelésében; ugyanakkor az IBS pszichológiai terápiáinak nincsenek jelentős káros hatásai.<ref name="pmid29605976"/> |
|||
Az elme-test vagy agy-bél kölcsönhatás az IBS esetében javasolt, és egyre nagyobb figyelmet kap a kutatásokban.<ref name="Shen-2009"/> |
|||
A hipnózis javíthatja a mentális jólétet, a kognitív viselkedésterápia pedig pszichológiai megküzdési stratégiákat nyújthat a szorongató tünetek kezeléséhez, valamint segíthet az IBS tüneteit fokozó gondolatok és viselkedésmódok elfojtásában.<ref name="Shen-2009"/> |
|||
<ref name="Ducrotté-2007"/> |
|||
Bár a pszichoterápia és a hipnózis hatékonyságának bizonyítékai gyengék,<ref name="pmid29605976"/> |
|||
és az ilyen terápiák általában nem javasoltak,<ref name="Bixquert Jiménez-2009"/> |
|||
a NICE klinikai iránymutatásai szerint a kezelésre rezisztens esetekben, amikor a farmakológiai terápiák legalább 12 hónapon keresztül nem hoztak enyhülést, a NICE klinikai iránymutatásai azt javasolják, hogy fontolják meg az olyan pszichológiai kezelési stratégiák alkalmazását, mint a kognitív viselkedésterápia [CBT], hipnoterápia és/vagy pszichológiai terápia. Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)<ref> [http://pathways.nice.org.uk/pathways/irritable-bowel-syndrome-in-adults#path=view%3A/pathways/irritable-bowel-syndrome-in-adults/managing-irritable-bowel-syndrome.xml&content=view-node%3Anodes-complementary-and-alternative-medicines Irritable Bowel Syndrome in Adults] {{webarchive|url=https://web.archive.org/web/20140526001217/http://pathways.nice.org.uk/pathways/irritable-bowel-syndrome-in-adults |date=May 26, 2014 }}: Diagnosis and management of irritable bowel syndrome in primary care; NICE clinical guideline 61, Issue Feb 2008 </ref> |
|||
==Pszichológiai terápiák== |
|||
A gyenge módszertani színvonalú vizsgálatokból származó, alacsony minőségű bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a pszichológiai terápiák hatékonyak lehetnek az IBS kezelésében; ugyanakkor az IBS pszichológiai terápiáinak nincsenek jelentős káros hatásai. Az elme-test vagy agy-bél kölcsönhatás az IBS esetében javasolt, és egyre nagyobb figyelmet kap a kutatásokban. A hipnózis javíthatja a mentális jólétet, a kognitív viselkedésterápia pedig pszichológiai megküzdési stratégiákat nyújthat a szorongató tünetek kezeléséhez, valamint segíthet az IBS tüneteit fokozó gondolatok és viselkedésmódok elfojtásában. Bár a pszichoterápia és a hipnózis hatékonyságára vonatkozó bizonyítékok gyengék, és az ilyen terápiák általában nem javasoltak, a NICE klinikai iránymutatásai szerint a kezelésre rezisztens esetekben, amikor a farmakológiai terápiák legalább 12 hónapon keresztül nem hoztak enyhülést, a NICE klinikai iránymutatásai azt javasolják, hogy fontolják meg az olyan pszichológiai kezelési stratégiák alkalmazását, mint a kognitív viselkedésterápia , a hipnoterápia és/vagy a pszichológiai terápia. |
|||
A stressz csökkentése csökkentheti az IBS-tünetek gyakoriságát és súlyosságát. A következő technikák lehetnek hasznosak: |
A stressz csökkentése csökkentheti az IBS-tünetek gyakoriságát és súlyosságát. A következő technikák lehetnek hasznosak: |
||
* Relaxációs technikák, például meditáció |
|||
* Fizikai tevékenységek, mint például a [[jóga mint testmozgás|jóga]] vagy a [[tai chi]].<ref name="Ducrotté-2007"/> |
|||
* Rendszeres testmozgás, például úszás, séta vagy futás.<ref name="nhs_choices"> {{cite web |url=http://www.nhs.uk/Conditions/Irritable-bowel-syndrome/Pages/Treatment.aspx |title=Irritable Bowel Syndrome (IBS) – Treatment |work= NHS Choices |publisher=National Health Service |access-date=2012-10-21 |url-status=live |archive-url=https://web.archive.org/web/20121018175323/http://www.nhs.uk/Conditions/Irritable-bowel-syndrome/Pages/Treatment.aspx |archive-date=October 18, 2012 |df=mdy-all }} </ref> |
|||
*Relaxációs technikák, például meditáció |
|||
*Fizikai tevékenységek, mint például jóga vagy tai chi |
|||
*Rendszeres testmozgás, például úszás, séta vagy futás. |
|||
*Alternatív gyógyászat |
|||
*Egy metaanalízis nem talált előnyöket az akupunktúrának a placebóhoz képest az IBS tüneteinek súlyossága vagy az IBS-sel kapcsolatos életminőség tekintetében. |
|||
===Alternatív gyógyászat=== |
|||
==Probiotikumok== |
|||
Egy metaanalízis nem talált előnyöket az akupunktúrának a placebóhoz képest az IBS tüneteinek súlyossága vagy az IBS-sel kapcsolatos életminőség tekintetében.<ref name=pmid22592702> {{cite journal | vauthors = Manheimer E, Cheng K, Wieland LS, Min LS, Shen X, Berman BM, Lao L | title = Acupuncture for treatment of irritable bowel syndrome | journal = The Cochrane Database of Systematic Reviews | volume = 5 | issue = 5 | pages = CD005111 | date = May 2012 | pmid = 22592702 | pmc = 3718572 | doi = 10.1002/14651858.CD005111.pub3 }} </ref> |
|||
A probiotikumok hasznosak lehetnek az IBS kezelésében; napi 10-100 milliárd hasznos baktérium szedése ajánlott a jótékony eredmények eléréséhez. A finomabb ajánlásokhoz azonban további kutatásokra van szükség a hasznos baktériumok egyes törzseivel kapcsolatban. A probiotikumoknak olyan pozitív hatásai vannak, mint a bélnyálkahártya gátjának fokozása, fizikai gát biztosítása, bakteriocin-termelés (ami a patogén és gáztermelő baktériumok számának csökkenését eredményezi), a bélpermeabilitás és a baktériumok transzlokációjának csökkentése, valamint az immunrendszer helyi és szisztémás szabályozása, egyéb jótékony hatások mellett. A probiotikumok a bél-agy tengelyre is pozitív hatást gyakorolhatnak azáltal, hogy pozitív hatásukkal ellensúlyozzák a stressznek a bél immunitásra és a bélműködésre gyakorolt hatását. |
|||
Számos probiotikumot találtak hatékonynak, köztük a Lactobacillus plantarumot és a Bifidobacteria infantist; egy felülvizsgálat szerint azonban csak a Bifidobacteria infantis bizonyult hatásosnak. A B. infantisnak a bélrendszeren túlmutató hatása is lehet, mivel csökkenti a proinflammatorikus citokin aktivitást és megemeli a vér triptofánszintjét, ami javulást okozhat a depresszió tüneteiben. Egyes joghurtok probiotikumok felhasználásával készülnek, amelyek segíthetnek az IBS tüneteinek enyhítésében. A Saccharomyces boulardii nevű probiotikus élesztőnek van némi bizonyíték az irritábilis bél szindróma kezelésében való hatékonyságára. |
|||
====Probiotikumok==== |
|||
Bizonyos probiotikumok eltérő hatással vannak az IBS bizonyos tüneteire. A Bifidobacterium breve, a B. longum és a Lactobacillus acidophilus például enyhíti a hasi fájdalmat. A B. breve, B. infantis, L. casei vagy L. plantarum fajok enyhítették a puffadásos tüneteket. A B. breve, B. infantis, L. casei, L. plantarum, B. longum, L. acidophilus, L. bulgaricus és Streptococcus salivarius ssp. thermophilus fajokról megállapították, hogy befolyásolják a puffadás mértékét. A legtöbb klinikai vizsgálat azt mutatja, hogy a probiotikumok nem javítják az erőlködést, a nem teljes kiürülés érzését, a széklet állagát, a székletürítést vagy a székletürítés gyakoriságát, bár néhány klinikai vizsgálat talált némi előnyt a probiotikus terápiában. A bizonyítékok ellentmondásosak azzal kapcsolatban, hogy a probiotikumok javítják-e az általános életminőségi értékeket. |
|||
A probiotikumok hasznosak lehetnek az IBS kezelésében; napi 10-100 milliárd hasznos baktérium szedése ajánlott a jótékony eredmények eléréséhez. A finomabb ajánlásokhoz azonban további kutatásokra van szükség a hasznos baktériumok egyes törzseivel kapcsolatban.<ref name=Ford2018/> |
|||
<ref> {{cite journal | vauthors = Nikfar S, Rahimi R, Rahimi F, Derakhshani S, Abdollahi M | s2cid = 42964491 | title = Efficacy of probiotics in irritable bowel syndrome: a meta-analysis of randomized, controlled trials | journal = Diseases of the Colon and Rectum | volume = 51 | issue = 12 | pages = 1775–80 | date = December 2008 | pmid = 18465170 | doi = 10.1007/s10350-008-9335-z }} </ref> |
|||
A probiotikumoknak olyan pozitív hatásai vannak, mint a bélnyálkahártya gátjának fokozása, fizikai gát biztosítása, bakteriocin-termelés (ami a patogén és gáztermelő baktériumok számának csökkenését eredményezi), a bélpermeabilitás és a baktériumok transzlokációjának csökkentése, valamint az immunrendszer helyi és szisztémás szabályozása, egyéb jótékony hatások mellett.<ref name="Bixquert Jiménez-2009"/> |
|||
A probiotikumok pozitív hatással lehetnek a [[Bél-agy tengely|bél-agy tengely]] működésére is, mivel pozitív hatásuk ellensúlyozza a stressznek a bél immunitására és a bélműködésre gyakorolt hatását.<ref name="Konturek-2011"> {{cite journal | vauthors = Konturek PC, Brzozowski T, Konturek SJ | title = Stress and the gut: pathophysiology, clinical consequences, diagnostic approach and treatment options | journal = Journal of Physiology and Pharmacology | volume = 62 | issue = 6 | pages = 591–9 | date = December 2011 | pmid = 22314561 }} </ref> |
|||
A probiotikumok az IBS tüneteire a bél mikrobióta megőrzésén, a citokin vérszint normalizálásán, a bél tranzitidő javításán, a vékonybél permeabilitásának csökkentésén, valamint a vékonybélben található fermentáló baktériumok túlszaporodásának kezelésén keresztül fejthetik ki jótékony hatásukat. A székletátültetés 2019-től nem tűnik hasznosnak. |
|||
Számos probiotikum bizonyult hatékonynak, köztük a ''[[Lactobacillus plantarum]]'',<ref name="Bixquert Jiménez-2009"/> |
|||
==Gyógynövényes gyógymódok== |
|||
és ''[[Bifidobacteria]] infantis''';<ref name="AmColGastro2005-StudiesProbiotics"> {{cite press release |url=http://www.acg.gi.org/media/releases/ACG05Release_ProbioticsinIBS.pdf |title=New Studies Examine the Evidence on Probiotics in IBS |publisher=American College of Gastroenterology |date=October 31, 2005 |url-status=dead |archive-url=https://web.archive.org/web/20060210062320/http://www.acg.gi.org/media/releases/ACG05Release_ProbioticsinIBS.pdf |archive-date=February 10, 2006 |df=mdy-all }} </ref> |
|||
A borsmentaolaj hasznosnak tűnik. Egy metaanalízis szerint az IBS tüneteinek javulása tekintetében - legalábbis rövid távon - jobbnak bizonyult a placebónál. Egy korábbi metaanalízis szerint a borsmentaolaj eredményei bizonytalanok, mivel a vizsgált személyek száma kicsi volt, és a kezelésben részesülők elvakítása nem volt egyértelmű. A terhesség alatti biztonságosságot azonban nem állapították meg, és óvatosságra int, hogy a bélbevonatot ne rágjuk meg vagy ne törjük fel; ellenkező esetben a nyelőcső alsó záróizomzatának ellazulása következtében gastrooesophagealis reflux léphet fel. Alkalmanként mellékhatásként hányinger és perianális égés jelentkezik. Az Iberogast, egy több gyógynövényből készült kivonat, a placebónál jobb hatásúnak bizonyult. Egy átfogó metaanalízis tizenkét véletlenszerű vizsgálat felhasználásával azt eredményezte, hogy a borsmentaolaj alkalmazása hatékony terápia az irritábilis bél szindrómában szenvedő felnőttek esetében. |
|||
de egy felülvizsgálat szerint csak a ''[[Bifidobacteria]] infantis'' mutatott hatékonyságot.<ref> {{cite journal | vauthors = Brenner DM, Moeller MJ, Chey WD, Schoenfeld PS | s2cid = 24789648 | title = The utility of probiotics in the treatment of irritable bowel syndrome: a systematic review | journal = The American Journal of Gastroenterology | volume = 104 | issue = 4 | pages = 1033–49; quiz 1050 | date = April 2009 | pmid = 19277023 | doi = 10.1038/ajg.2009.25 }} </ref> |
|||
A ''B. infantis'' hatása a bélrendszeren túl is érvényesülhet azáltal, hogy csökkenti a proinflammatorikus citokin aktivitást és megemeli a vér [[triptofán]] szintjét, ami a depresszió tüneteinek javulását okozhatja.<ref name="Aragon-2010"> {{cite journal | vauthors = Aragon G, Graham DB, Borum M, Doman DB | title = Probiotic therapy for irritable bowel syndrome | journal = Gastroenterology & Hepatology | volume = 6 | issue = 1 | pages = 39–44 | date = January 2010 | pmid = 20567539 | pmc = 2886445 }} </ref> |
|||
Egyes joghurtok probiotikumok felhasználásával készülnek, amelyek segíthetnek az IBS tüneteinek enyhítésében.<ref> {{cite web |url=http://www.mayoclinic.com/health/ibs-diet/AN01346 |title=IBS diet: Can yogurt ease symptoms? |work=Mayo Clinic |date=May 21, 2008 |url-status=live |archive-url=https://web.archive.org/web/20100209073302/http://www.mayoclinic.com/health/ibs-diet/AN01346 |archive-date=February 9, 2010 |df=mdy-all }} </ref> |
|||
A Saccharomyces boulardii nevű probiotikus élesztőnek van némi bizonyíték az irritábilis bél szindróma kezelésében való hatékonyságára.<ref name="pmid20458757"> {{cite journal | vauthors = McFarland LV | title = Systematic review and meta-analysis of Saccharomyces boulardii in adult patients | journal = World Journal of Gastroenterology | volume = 16 | issue = 18 | pages = 2202–22 | date = May 2010 | pmid = 20458757 | pmc = 2868213 | doi = 10.3748/wjg.v16.i18.2202 }} </ref> |
|||
A kannabinoidokkal mint az IBS kezelésével kapcsolatos kutatások korlátozottak. A bélrendszerben a GI-hajtást, a szekréciót és a gyulladást mind az ECS (endokannabinoid rendszer) szabályozza, ami indokolja, hogy a kannabinoidok az IBS kezelésének jelöltjei legyenek. |
|||
Bizonyos probiotikumok eltérő hatással vannak az IBS bizonyos tüneteire. Például a ''Bifidobacterium breve'', a ''B. longum'' és a ''Lactobacillus acidophilus'' enyhíti a hasi fájdalmat. A ''B. breve, B. infantis, L. casei'' vagy ''L. plantarum'' fajok enyhítették a [[haspuffadás|hasi puffadás]] tüneteit. A ''B. breve, B. infantis, L. casei, L. plantarum, B. longum, L. acidophilus, L. bulgaricus'' és a ''Streptococcus salivarius'' ssp. ''thermophilus'' fajokról megállapították, hogy befolyásolják a puffadás mértékét. A legtöbb klinikai vizsgálat azt mutatja, hogy a probiotikumok nem javítják az erőlködést, a nem teljes kiürülés érzését, a széklet állagát, a székletürítést vagy a székletürítés gyakoriságát, bár néhány klinikai vizsgálat talált némi előnyt a probiotikus terápiában. A bizonyítékok ellentmondásosak azzal kapcsolatban, hogy a probiotikumok javítják-e az általános életminőségi értékeket.<ref name="Ortiz-Lucas-2013"> {{cite journal | vauthors = Ortiz-Lucas M, Tobías A, Saz P, Sebastián JJ | title = Effect of probiotic species on irritable bowel syndrome symptoms: A bring up to date meta-analysis | journal = Revista Española de Enfermedades Digestivas| volume = 105 | issue = 1 | pages = 19–36 | date = January 2013 | pmid = 23548007 | doi = 10.4321/s1130-01082013000100005 | url = http://scielo.isciii.es/pdf/diges/v105n1/original4.pdf }} </ref> |
|||
Csak korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre az IBS egyéb növényi gyógymódjainak hatékonyságára vonatkozóan. Mint minden gyógynövény esetében, bölcs dolog tisztában lenni a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokkal és mellékhatásokkal. |
|||
A probiotikumok az IBS tüneteire a bél mikrobióta megőrzésén, a citokin vérszint normalizálásán, a bél tranzitidő javításán, a vékonybél permeabilitásának csökkentésén, valamint a vékonybélben található fermentáló baktériumok túlszaporodásának kezelésén keresztül fejthetik ki jótékony hatásukat.<ref name="Ortiz-Lucas-2013"/> |
|||
A székletátültetés 2019-től nem tűnik hasznosnak.<ref> {{cite journal | vauthors = Xu D, Chen VL, Steiner CA, Berinstein JA, Eswaran S, Waljee AK, Higgins PD, Owyang C | display-authors = 6 | title = Efficacy of Fecal Microbiota Transplantation in Irritable Bowel Syndrome: A Systematic Review and Meta-Analysis | journal = The American Journal of Gastroenterology | volume = 114 | issue = 7 | pages = 1043–1050 | date = July 2019 | pmid = 30908299 | pmc = 7257434 | doi = 10.14309/ajg.0000000000000198 }} </ref> |
|||
====Gyógynövényes gyógymódok==== |
|||
A borsmentaolaj hasznosnak tűnik.<ref> {{cite journal | vauthors = Wilkins T, Pepitone C, Alex B, Schade RR | title = Diagnosis and management of IBS in adults | journal = American Family Physician | volume = 86 | issue = 5 | pages = 419–26 | date = September 2012 | pmid = 22963061 }} </ref> |
|||
Egy metaanalízis szerint az IBS tüneteinek javulása tekintetében - legalábbis rövid távon - jobbnak bizonyult a placebónál.<ref name="Khanna14"> {{cite journal | vauthors = Khanna R, MacDonald JK, Levesque BG | s2cid = 22520810 | title = Peppermint oil for the treatment of irritable bowel syndrome: a systematic review and meta-analysis | journal = Journal of Clinical Gastroenterology | volume = 48 | issue = 6 | pages = 505–12 | date = July 2014 | pmid = 24100754 | doi = 10.1097/MCG.0b013e3182a88357 }} </ref> |
|||
Egy korábbi metaanalízis szerint a borsmentaolaj eredményei bizonytalanok, mivel a vizsgált személyek száma kicsi volt, és a kezelésben részesülők elvakítása nem volt egyértelmű.<ref name=Ford2008/> |
|||
A terhesség alatti biztonságosságot azonban nem állapították meg, és óvatosságra int, hogy a bélbevonatot ne rágjuk meg vagy ne törjük fel; ellenkező esetben a nyelőcső alsó záróizomzatának ellazulása következtében gastrooesophagealis reflux léphet fel. Alkalmanként mellékhatásként hányinger és perianális égés jelentkezik.<ref name="Shen-2009"/> |
|||
Az Iberogast, egy több gyógynövényből készült kivonat, a placebónál jobb hatásúnak bizonyult.<ref> {{cite journal | vauthors = Rösch W, Liebregts T, Gundermann KJ, Vinson B, Holtmann G | title = Phytotherapy for functional dyspepsia: a review of the clinical evidence for the herbal preparation STW 5 | journal = Phytomedicine | volume = 13 |issue=Suppl 5 | pages = 114–21 | year = 2006 | pmid = 16978851 | doi = 10.1016/j.phymed.2006.03.022 }} </ref> |
|||
Egy átfogó metaanalízis tizenkét véletlenszerű vizsgálat felhasználásával azt eredményezte, hogy a borsmentaolaj alkalmazása hatékony terápia az irritábilis bél szindrómában szenvedő felnőttek esetében.<ref> {{cite journal | vauthors = Alammar N, Wang L, Saberi B, Nanavati J, Holtmann G, Shinohara RT, Mullin GE | title = The impact of peppermint oil on the irritable bowel syndrome: a meta-analysis of the pooled clinical data | journal = BMC Complementary and Alternative Medicine | volume = 19 | issue = 1 | pages = 21 | date = January 2019 | pmid = 30654773 | pmc = 6337770 | doi = 10.1186/s12906-018-2409-0 }} </ref> |
|||
A [[Cannabinoid|cannabinoidok]] mint az IBS kezelésére irányuló kutatások korlátozottak. A bélrendszerben a gyomor meghajtását, a szekréciót és a gyulladást mind az [[Endokannabinoid rendszer|ECS]] szabályozza. (endokannabinoid rendszer), ami indokolja, hogy a kannabinoidok az IBS kezelésének jelöltjei.<ref> {{Cite journal|last=Russo|first=Ethan B.|date=2016-07-01|title=Clinical Endocannabinoid Deficiency Reconsidered: Current Research Supports the Theory in Migraine, Fibromyalgia, Irritable Bowel, and Other Treatment-Resistant Syndromes|journal=Cannabis and Cannabinoid Research|volume=1|issue=1|pages=154–165|doi=10.1089/can.2016.0009|issn=2378-8763|pmc=5576607|pmid=28861491}} </ref> |
|||
Csak korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre az IBS egyéb növényi gyógymódjainak hatékonyságára vonatkozóan. Mint minden gyógynövény esetében, bölcs dolog tisztában lenni a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokkal és mellékhatásokkal.<ref name="Shen-2009"> {{cite journal | vauthors = Shen YH, Nahas R | title = Complementary and alternative medicine for treatment of irritable bowel syndrome | journal = Canadian Family Physician | volume = 55 | issue = 2 | pages = 143–8 | date = February 2009 | pmid = 19221071 | pmc = 2642499 }} </ref> |
|||
==Epidemiológia== |
==Epidemiológia== |
||
[[File:Ibs prevalence.svg|thumb|upright=1.3|Percentage of population with IBS reported in various studies in different countries (see sources in the table)]] |
|||
Az IBS-ben szenvedő lakosság százalékos aránya a különböző országokban végzett különböző tanulmányok szerint (lásd a táblázatban szereplő forrásokat). |
|||
Az IBS előfordulási gyakorisága országonként és vizsgált korcsoportonként változik. A jobb oldali oszlopdiagram a különböző földrajzi régiókban végzett vizsgálatokban az IBS tüneteiről beszámoló lakosság százalékos arányát mutatja (a hivatkozásokat lásd az alábbi táblázatban). A következő táblázat a különböző országokban végzett, az IBS és az IBS-szerű tünetek gyakoriságát mérő tanulmányok listáját tartalmazza: |
Az IBS előfordulási gyakorisága országonként és vizsgált korcsoportonként változik. A jobb oldali oszlopdiagram a különböző földrajzi régiókban végzett vizsgálatokban az IBS tüneteiről beszámoló lakosság százalékos arányát mutatja (a hivatkozásokat lásd az alábbi táblázatban). A következő táblázat a különböző országokban végzett, az IBS és az IBS-szerű tünetek gyakoriságát mérő tanulmányok listáját tartalmazza: |
||
===Nemek közti eltérések=== |
|||
A nőknél körülbelül két-háromszor nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják az IBS-t, és négy-ötször nagyobb valószínűséggel fordulnak szakorvosi ellátáshoz, mint a férfiak.<ref> {{cite journal | vauthors = Payne S | title = Sex, gender, and irritable bowel syndrome: making the connections | journal = Gender Medicine | volume = 1 | issue = 1 | pages = 18–28 | date = August 2004 | pmid = 16115580 | doi = 10.1016/S1550-8579(04)80007-X }} </ref> |
|||
Ezek a különbségek valószínűleg biológiai (nem) és társadalmi (nemi) tényezők kombinációját tükrözik. Az IBS-szel diagnosztizált emberek általában 45 évnél fiatalabbak.<ref name=NIH2015Fact/> |
|||
Az IBS-ben szenvedő nőkkel végzett tanulmányok azt mutatják, hogy a tünetek súlyossága gyakran ingadozik a menstruációs ciklussal, ami arra utal, hogy a hormonális különbségek szerepet játszhatnak.<ref> {{cite journal | vauthors = Jackson NA, Houghton LA, Whorwell PJ, Currer B | title = Does the menstrual cycle affect anorectal physiology? | journal = Digestive Diseases and Sciences | volume = 39 | issue = 12 | pages = 2607–11 | date = December 1994 | pmid = 7995186 | doi = 10.1007/bf02087697 | s2cid = 19400135 }} </ref> |
|||
A nemi jellegzetességek elfogadása összefüggésbe hozható az életminőséggel és a pszichológiai alkalmazkodással az IBS-ben.<ref> {{cite journal | vauthors = Voci SC, Cramer KM | s2cid = 21629490 | title = Gender-related traits, quality of life, and psychological adjustment among women with irritable bowel syndrome | journal = Quality of Life Research | volume = 18 | issue = 9 | pages = 1169–76 | date = November 2009 | pmid = 19728159 | doi = 10.1007/s11136-009-9532-9 }} </ref> |
|||
A nemek közötti különbségek az egészségügyi ellátás igénybevételében is szerepet játszhatnak.<ref> {{cite journal | vauthors = Drossman DA, Li Z, Andruzzi E, Temple RD, Talley NJ, Thompson WG, Whitehead WE, Janssens J, Funch-Jensen P, Corazziari E | title = U.S. householder survey of functional gastrointestinal disorders. Prevalence, sociodemography, and health impact | journal = Digestive Diseases and Sciences | volume = 38 | issue = 9 | pages = 1569–80 | date = September 1993 | pmid = 8359066 | doi = 10.1007/bf01303162 | s2cid = 37966231 }} </ref> |
|||
A nemi különbségek a szorongás jellemzőiben hozzájárulhatnak a nők alacsonyabb fájdalomküszöbéhez, ami miatt nagyobb a kockázata számos krónikus fájdalomzavarnak.<ref> {{cite journal | vauthors = Goffaux P, Michaud K, Gaudreau J, Chalaye P, Rainville P, Marchand S | s2cid = 241921 | title = Sex differences in perceived pain are affected by an anxious brain | journal = Pain | volume = 152 | issue = 9 | pages = 2065–73 | date = September 2011 | pmid = 21665365 | doi = 10.1016/j.pain.2011.05.002 }} </ref> |
|||
Végül, a szexuális trauma az IBS egyik fő kockázati tényezője, az érintettek 33%-a számolt be ilyen visszaélésről, és mivel a nőknél nagyobb a szexuális visszaélés kockázata, mint a férfiaknál, a nemi eredetű visszaélés kockázata hozzájárulhat a nőknél az IBS magasabb arányához.<ref> {{cite journal | vauthors = Walker EA, Katon WJ, Roy-Byrne PP, Jemelka RP, Russo J | s2cid = 21976238 | title = Histories of sexual victimization in patients with irritable bowel syndrome or inflammatory bowel disease | journal = The American Journal of Psychiatry | volume = 150 | issue = 10 | pages = 1502–6 | date = October 1993 | pmid = 8379554 | doi = 10.1176/ajp.150.10.1502 }} </ref> |
|||
==Nemek== |
|||
A nőknél körülbelül két-háromszor nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják az IBS-t, és négy-ötször nagyobb valószínűséggel fordulnak szakorvosi ellátáshoz, mint a férfiak. Ezek a különbségek valószínűleg biológiai (nem) és társadalmi (nemi) tényezők kombinációját tükrözik. Az IBS-szel diagnosztizált emberek általában 45 évnél fiatalabbak. Az IBS-ben szenvedő nőkkel végzett tanulmányok azt mutatják, hogy a tünetek súlyossága gyakran ingadozik a menstruációs ciklussal, ami arra utal, hogy a hormonális különbségek szerepet játszhatnak. A nemi jellegzetességek elfogadása összefüggésbe hozható az életminőséggel és a pszichológiai alkalmazkodással az IBS-ben. A nemek közötti különbségek az egészségügyi ellátás igénybevételében is szerepet játszhatnak. A nemi különbségek a szorongás jellemzőiben hozzájárulhatnak a nők alacsonyabb fájdalomküszöbéhez, ami miatt nagyobb a kockázata számos krónikus fájdalomzavarnak. Végül, a szexuális trauma az IBS egyik fő kockázati tényezője, az érintettek 33%-a számolt be ilyen visszaélésről, és mivel a nőknél nagyobb a szexuális visszaélés kockázata, mint a férfiaknál, a nemi eredetű visszaélés kockázata hozzájárulhat a nőknél az IBS magasabb arányához. |
|||
== |
==Története== |
||
Az "irritábilis bél" fogalma 1950-ben jelent meg a Rocky Mountain Medical Journalban. A kifejezést olyan emberek kategorizálására használták, akiknél hasmenés, hasi fájdalom és székrekedés tünetei jelentkeztek, de nem találtak jól felismerhető fertőző okot. A korai elméletek szerint az irritábilis bélbetegséget pszichoszomatikus vagy mentális rendellenesség okozta. |
Az "irritábilis bél" fogalma 1950-ben jelent meg a Rocky Mountain Medical Journalban. A kifejezést olyan emberek kategorizálására használták, akiknél hasmenés, hasi fájdalom és székrekedés tünetei jelentkeztek, de nem találtak jól felismerhető fertőző okot. A korai elméletek szerint az irritábilis bélbetegséget pszichoszomatikus vagy mentális rendellenesség okozta.<ref name="BROWN_1950"> {{cite journal | vauthors = Brown PW | title = The irritable bowel syndrome | journal = Rocky Mountain Medical Journal | volume = 47 | issue = 5 | pages = 343–6 | date = May 1950 | pmid = 15418074 }} </ref> |
||
==Társadalom és kultúra== |
|||
==Társadalmi vonatkozások== |
|||
==Nevek== |
|||
Az állapotra korábban használt egyéb elnevezések között szerepelt az irritábilis vastagbél, a görcsös vastagbél, az ideges vastagbél, a vastagbélgyulladás, a nyálkás vastagbélgyulladás és a görcsös bél. |
|||
===Elnevezések=== |
|||
A vastagbélre utaló terminológiák pontatlanok és nem javasoltak, mivel a rendellenesség nem korlátozódik az emésztőrendszer ezen szakaszára. Hasonlóképpen a "vastagbélgyulladás" kifejezés sem pontos, mivel nem gyulladásról van szó. Azért is hagyták el ezeket a kifejezéseket, hogy tükrözzék azt a felfogást, hogy a rendellenesség nem az ember képzeletének szüleménye. |
|||
Az állapotra korábban használt egyéb elnevezések között szerepelt az irritábilis vastagbél, a görcsös vastagbél, az ideges vastagbél, a vastagbélgyulladás, a nyálkás vastagbélgyulladás és a görcsös bél.<ref name="NIDDK_IBS"> {{cite web|title=Definition & Facts for Irritable Bowel Syndrome. What is IBS? {{!}} NIDDK|url=https://www.niddk.nih.gov/health-information/digestive-diseases/irritable-bowel-syndrome/definition-facts|access-date=15 March 2018|website=National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases|date=February 2015|url-status=live|archive-url=https://web.archive.org/web/20171004223617/https://www.niddk.nih.gov/health-information/digestive-diseases/irritable-bowel-syndrome/definition-facts|archive-date=4 October 2017|df=dmy-all}} </ref> |
|||
<ref name="SpillerAziz2007"> {{cite journal | vauthors = Spiller R, Aziz Q, Creed F, Emmanuel A, Houghton L, Hungin P, Jones R, Kumar D, Rubin G, Trudgill N, Whorwell P | title = Guidelines on the irritable bowel syndrome: mechanisms and practical management | journal = Gut | volume = 56 | issue = 12 | pages = 1770–98 | date = December 2007 | pmid = 17488783 | pmc = 2095723 | doi = 10.1136/gut.2007.119446 | type = Practice Guideline. Review }} </ref> |
|||
A vastagbélre utaló terminológiák pontatlanok és nem javasoltak, mivel a rendellenesség nem korlátozódik az emésztőrendszer ezen szakaszára. Hasonlóképpen a "vastagbélgyulladás" kifejezés sem pontos, mivel nem gyulladásról van szó.<ref name="SpillerAziz2007" /> |
|||
<ref name="Camilleri2012"> {{cite journal | vauthors = Camilleri M | title = Irritable bowel syndrome: how useful is the term and the 'diagnosis'? | journal = Therapeutic Advances in Gastroenterology | volume = 5 | issue = 6 | pages = 381–6 | date = November 2012 | pmid = 23152731 | pmc = 3491678 | doi = 10.1177/1756283X12442223 }} </ref> |
|||
<ref name="GarciaGarcia2002"> {{cite journal|vauthors=García MD, García JI, Pereda A |title=Trastornos intestinales funcionales (equivalentes del colon irritable)|language=es|journal=Sociedad Española de Gastroenterología, Hepatología y Nutrición Pediátrica|volume=57|issue=3|pages=253–63|date=2002|doi=10.1016/S1695-4033(02)77914-9|type=Review}} </ref> |
|||
Azért is hagyták el ezeket a kifejezéseket, hogy tükrözzék azt a felfogást, hogy a rendellenesség nem az ember képzeletének szüleménye.<ref name="NIDDK_IBS" /> |
|||
===Gazdasági hatások=== |
|||
====Egyesült Államok==== |
|||
Az irritábilis bél szindróma összesített költségét az Egyesült Államokban 1,7-10 milliárd dollárra becsülik közvetlen orvosi költségként, további 20 milliárd dollár közvetett költséggel, összesen 21,7-30 milliárd dollárra.<ref name=Hul2004/> |
|||
Egy irányított ellátást nyújtó vállalat tanulmánya, amely az IBS-ben szenvedő személyek és a nem IBS-es kontrollszemélyek orvosi költségeit hasonlította össze, az IBS diagnózissal kapcsolatos orvosi költségek 49%-os éves növekedését állapította meg.<ref name="LEVY_2001"> {{cite journal | vauthors = Levy RL, Von Korff M, Whitehead WE, Stang P, Saunders K, Jhingran P, Barghout V, Feld AD | title = Costs of care for irritable bowel syndrome patients in a health maintenance organization | journal = The American Journal of Gastroenterology | volume = 96 | issue = 11 | pages = 3122–9 | date = November 2001 | pmid = 11721759 }} </ref> |
|||
Az IBS-ben szenvedő embereknél 2007-ben évente átlagosan 5 049 dollár közvetlen költséget és 406 dollárt jelentettek a zsebből fizetendő költségek.<ref name="NYROP_2007"> {{cite journal | vauthors = Nyrop KA, Palsson OS, Levy RL, Von Korff M, Feld AD, Turner MJ, Whitehead WE | title = Costs of health care for irritable bowel syndrome, chronic constipation, functional diarrhoea and functional abdominal pain | journal = Alimentary Pharmacology & Therapeutics | volume = 26 | issue = 2 | pages = 237–48 | date = July 2007 | pmid = 17593069 | doi = 10.1111/j.1365-2036.2007.03370.x | s2cid = 31374266 | doi-access = free }} </ref> |
|||
Az IBS-ben szenvedő munkavállalók körében végzett vizsgálat szerint 34,6%-os termelékenységcsökkenésről számoltak be, ami heti 40 órában 13,8 óra kiesésnek felel meg.<ref name="PARE_2006"> {{cite journal | vauthors = Paré P, Gray J, Lam S, Balshaw R, Khorasheh S, Barbeau M, Kelly S, McBurney CR | title = Health-related quality of life, work productivity, and health care resource utilization of subjects with irritable bowel syndrome: baseline results from LOGIC (Longitudinal Outcomes Study of Gastrointestinal Symptoms in Canada), a naturalistic study | journal = Clinical Therapeutics | volume = 28 | issue = 10 | pages = 1726–35; discussion 1710–1 | date = October 2006 | pmid = 17157129 | doi = 10.1016/j.clinthera.2006.10.010 }} </ref> |
|||
A munkáltatóval kapcsolatos egészségügyi költségekről egy Fortune 100 vállalatnál az 1990-es évek adatai alapján végzett tanulmány szerint az IBS-ben szenvedő embereknél 4527 USD kártérítési költség merült fel, míg a kontrollcsoportnál 3276 USD.<ref name="LEONG_2003"> {{cite journal | vauthors = Leong SA, Barghout V, Birnbaum HG, Thibeault CE, Ben-Hamadi R, Frech F, Ofman JJ | title = The economic consequences of irritable bowel syndrome: a US employer perspective | journal = Archives of Internal Medicine | volume = 163 | issue = 8 | pages = 929–35 | date = April 2003 | pmid = 12719202 | doi = 10.1001/archinte.163.8.929 | doi-access = free }} </ref> |
|||
A University of Georgia College of Pharmacy és a Novartis által 2003-ban végzett, a Medicaid-költségekről szóló tanulmány szerint az IBS Kaliforniában a Medicaid-költségek 962 dolláros, Észak-Karolinában pedig 2191 dolláros növekedésével járt együtt. Az IBS-ben szenvedőknek magasabbak voltak az orvoslátogatások, a járóbeteg-ellátás és a vényköteles gyógyszerek költségei. A tanulmány szerint az IBS-hez kapcsolódó költségek hasonlóak voltak az asztmásoknál tapasztaltakhoz.<ref name="MARTIN_2003"> {{cite journal | vauthors = Martin BC, Ganguly R, Pannicker S, Frech F, Barghout V | s2cid = 19353148 | title = Utilization patterns and net direct medical cost to Medicaid of irritable bowel syndrome | journal = Current Medical Research and Opinion | volume = 19 | issue = 8 | pages = 771–80 | year = 2003 | pmid = 14687449 | doi = 10.1185/030079903125002540 | url = http://www.medscape.com/viewarticle/465472 | archive-url = https://web.archive.org/web/20031220161925/http://www.medscape.com/viewarticle/465472 | df = mdy-all | url-status = live | archive-date = December 20, 2003 }} </ref> |
|||
==Kutatás== |
==Kutatás== |
||
Az IBS-ben szenvedő egyéneknél csökkent a bacteroidetes mikrobióta diverzitása és száma. Az IBS kezelésében a széklet mikrobióta-átültetés hatékonyságára vonatkozó előzetes kutatások igen kedvezőek voltak, a "gyógyulási" arány 36 és 60 százalék között volt, az IBS fő tüneteinek 9 és 19 hónapos követés után is fennállt remissziója. |
Az IBS-ben szenvedő egyéneknél csökkent a bacteroidetes mikrobióta diverzitása és száma. Az IBS kezelésében a széklet mikrobióta-átültetés hatékonyságára vonatkozó előzetes kutatások igen kedvezőek voltak, a "gyógyulási" arány 36 és 60 százalék között volt, az IBS fő tüneteinek 9 és 19 hónapos követés után is fennállt remissziója.<ref name="pmid23041678"> {{cite journal | vauthors = Aroniadis OC, Brandt LJ | s2cid = 39943619 | title = Fecal microbiota transplantation: past, present and future | journal = Current Opinion in Gastroenterology | volume = 29 | issue = 1 | pages = 79–84 | date = January 2013 | pmid = 23041678 | doi = 10.1097/MOG.0b013e32835a4b3e }} </ref><ref name="pmid24018052"> {{cite journal | vauthors = Smits LP, Bouter KE, de Vos WM, Borody TJ, Nieuwdorp M | title = Therapeutic potential of fecal microbiota transplantation | journal = Gastroenterology | volume = 145 | issue = 5 | pages = 946–53 | date = November 2013 | pmid = 24018052 | doi = 10.1053/j.gastro.2013.08.058 }} </ref> |
||
A probiotikus baktériumtörzsekkel végzett kezelés hatásosnak bizonyult, bár nem minden mikroorganizmus-törzs biztosít ugyanolyan előnyöket, és az esetek egy kisebb részében mellékhatásokat is dokumentáltak.<ref name="FordQuigley2014"> {{cite journal | vauthors = Ford AC, Quigley EM, Lacy BE, Lembo AJ, Saito YA, Schiller LR, Soffer EE, Spiegel BM, Moayyedi P | s2cid = 205100508 | title = Efficacy of prebiotics, probiotics, and synbiotics in irritable bowel syndrome and chronic idiopathic constipation: systematic review and meta-analysis | journal = The American Journal of Gastroenterology | volume = 109 | issue = 10 | pages = 1547–61; quiz 1546, 1562 | date = October 2014 | pmid = 25070051 | doi = 10.1038/ajg.2014.202 }} </ref> |
|||
Egyre több bizonyíték van a mezalazin (5-aminosalicilsav) hatékonyságára az IBS kezelésében.<ref name="pmid22344548"> {{cite journal | vauthors = Klotz U | title = The pharmacological profile and clinical use of mesalazine (5-aminosalicylic acid) | journal = Arzneimittel-Forschung | volume = 62 | issue = 2 | pages = 53–8 | date = February 2012 | pmid = 22344548 | doi = 10.1055/s-0031-1299685 }} </ref> |
|||
A mezalazin egy gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkező gyógyszer, amely a jelentések szerint jelentősen csökkenti az immunmediált gyulladást az IBS-ben szenvedő személyek bélrendszerében, a mezalazin-terápia pedig az IBS tüneteinek javulását, valamint az IBS-ben szenvedő személyek általános jó közérzetét eredményezi. Azt is megfigyelték, hogy a mezalazin-terápia segít normalizálni a bélflórát, amely gyakran kóros az IBS-ben szenvedőknél. A mezalazin terápiás előnyei a hámgát működésének javulásából eredhetnek.<ref name="pmid20203507"> {{cite journal | vauthors = Barbara G, Stanghellini V, Cremon C, De Giorgio R, Fronzoni L, Serra M, Corinaldesi R | s2cid = 5184633 | title = Aminosalicylates and other anti-inflammatory compounds for irritable bowel syndrome | journal = Digestive Diseases | volume = 27 | issue = Suppl 1 | pages = 115–21 | year = 2009 | pmid = 20203507 | doi = 10.1159/000268131 | display-authors = 1 }} </ref> |
|||
A "kórosan" magas IgG antitestek alapján történő kezelés nem javasolható.<ref> {{cite journal | vauthors = Philpott H, Nandurkar S, Lubel J, Gibson PR | title = Alternative investigations for irritable bowel syndrome | journal = Journal of Gastroenterology and Hepatology | volume = 28 | issue = 1 | pages = 73–7 | date = January 2013 | pmid = 23033865 | doi = 10.1111/j.1440-1746.2012.07291.x | s2cid = 1877012 }} </ref> |
|||
Az IBS-ben a zsigeri érzékenység és a bélfiziológia eltéréseit figyelték meg. Az orális 5-HTP-re adott válaszként a nyálkahártya barrier megerősödése hiányzott az IBS-ben a kontrollokhoz képest.<ref> {{cite journal | vauthors = Keszthelyi D, Troost FJ, Jonkers DM, van Eijk HM, Lindsey PJ, Dekker J, Buurman WA, Masclee AA | title = Serotonergic reinforcement of intestinal barrier function is impaired in irritable bowel syndrome | journal = Alimentary Pharmacology & Therapeutics | volume = 40 | issue = 4 | pages = 392–402 | date = August 2014 | pmid = 24943480 | doi = 10.1111/apt.12842 | s2cid = 43740780 }} </ref> |
|||
Egyre több bizonyíték van a mezalazin (5-aminosalicilsav) hatékonyságára az IBS kezelésében. A mezalazin egy gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkező gyógyszer, amely a jelentések szerint jelentősen csökkenti az immunmediált gyulladást az IBS-ben szenvedő személyek bélrendszerében, a mezalazin-terápia pedig az IBS tüneteinek javulását, valamint az IBS-ben szenvedő személyek általános jó közérzetét eredményezi. Azt is megfigyelték, hogy a mezalazin-terápia segít normalizálni a bélflórát, amely gyakran kóros az IBS-ben szenvedőknél. A mezalazin terápiás előnyei a hámgát működésének javulásából eredhetnek. A "kórosan" magas IgG antitestek alapján történő kezelés nem javasolható. |
|||
Az IBS/IBD egyének ritkábban HLA DQ2/8 pozitívak, mint a felső funkcionális gasztrointesztinális betegségben szenvedő és egészséges populációkban.<ref> {{cite journal | vauthors = DiGiacomo D, Santonicola A, Zingone F, Troncone E, Caria MC, Borgheresi P, Parrilli G, Ciacci C | title = Human leukocyte antigen DQ2/8 prevalence in non-celiac patients with gastrointestinal diseases | journal = World Journal of Gastroenterology | volume = 19 | issue = 16 | pages = 2507–13 | date = April 2013 | pmid = 23674852 | pmc = 3646141 | doi = 10.3748/wjg.v19.i16.2507 }} </ref> |
|||
Az IBS-ben a zsigeri érzékenység és a bélfiziológia eltéréseit figyelték meg. Az orális 5-HTP-re adott válaszként a nyálkahártya barrier megerősödése hiányzott az IBS-ben a kontrollokhoz képest. Az IBS/IBD egyének ritkábban HLA DQ2/8 pozitívak, mint a felső funkcionális gasztrointesztinális betegségben szenvedő és egészséges populációkban. |
|||
A lap 2021. december 24., 00:33-kori változata
Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy olyan funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenesség, amelyet egy bizonyos tünetcsoport jellemez, és hasi fájdalom és a bélmozgás megváltozása kíséri.[1] Ezek a tünetek hosszú időn, gyakran éveken keresztül fennálnak.[2] Négy fő típusba sorolják aszerint, hogy a hasmenés vagy a székrekedés gyakori, mindkettő gyakori (vegyes/változó), vagy egyik sem fordul elő gyakran (IBS-D, IBS-C, IBS-M/IBS-A, illetve IBS-U).[1] Az IBS negatívan befolyásolja az életminőséget, és tanulási vagy munkahelyi nehézségeket eredményezhet.[3] Az IBS-ben szenvedők körében gyakori a szorongás, a súlyos depresszió és a krónikus fáradtság szindróma.[1] [4] [note 1]
Az IBS okai nem egyértelműek.[2] Az elméletek között szerepelnek a bél-agy tengely problémáinak kombinációi, a bélmozgási zavarok, a fájdalomérzékenység, a fertőzések, beleértve a vékonybél-baktériumok túlszaporodását, a neurotranszmitterek, a genetikai tényezők és az ételérzékenység.[2] A betegség kialakulását bélfertőzés vagy stresszes életesemény válthatja ki.[5][6]
A diagnózis a tüneteken alapul, ha nincsenek aggasztó jellemzők, és ha más lehetséges állapotokat már kizártak.[7]
Aggasztó jellemzői közé tartozik az 50 évnél idősebb korban való megjelenés, a fogyás, a vér a székletben, vagy a családban előforduló gyulladásos bélbetegség.[7]
Egyéb, hasonlóan megjelenő állapotok közé tartozik a cöliákia, a mikroszkópos vastagbélgyulladás, a gyulladásos bélbetegség, az epesav-malabszorpció és a vastagbélrák.[7]
Az IBS-re nincs ismert gyógymód.[8] A kezelést a tünetek javítása érdekében végzik.[8] Ez magában foglalhat étrendi változtatásokat, gyógyszeres kezelést, probiotikumok és tanácsadás.[8] A diétás intézkedések közé tartozik az oldható rostok bevitelének növelése, a gluténmentes étrend vagy a rövid távú, alacsony fermentálható oligoszacharidokban, diszacharidokban, monoszacharidokban és poliolokban (FODMAP-ok) gazdag étrend.[7] [9] [10] A hasmenés kezelésére a loperamid, míg a székrekedés kezelésére a hashajtók használhatók.[7] Az antidepresszánsok javíthatják az általános tüneteket és csökkenthetik a fájdalmat.[7] A betegoktatás és a jó orvos-beteg kapcsolat az ellátás fontos részét képezi.[7] [11]
A fejlett világban az emberek körülbelül 10-15%-a szenved IBS-ben.[1] [12] A prevalencia országonként (1,1%-tól 45,0%-ig) és az IBS meghatározására használt kritériumoktól függően változik; több tanulmány eredményeinek összevonása azonban 11,2%-os becslést ad.[13] Gyakoribb Dél-Amerikában és kevésbé gyakori Délkelet-Ázsiában.[7] A nőknél kétszer olyan gyakori, mint a férfiaknál, és jellemzően 45 éves kor előtt jelentkezik.[1] Úgy tűnik, hogy a betegség az életkor előrehaladtával egyre ritkábban fordul elő.[7] Az IBS nem befolyásolja a várható élettartamot, és nem vezet más súlyos betegségekhez.[14] Az állapotot először 1820-ban írták le, míg a jelenlegi irritábilis bél szindróma kifejezést 1944-ben kezdték használni.[15]
Osztályozás
Az IBS besorolható hasmenés-domináns (IBS-D), székrekedés-domináns (IBS-C), vegyes/változó székletmintázatú (IBS-M/IBS-A) vagy fájdalomdomináns.[16] Egyeseknél az IBS akutan kezdődhet, és egy fertőző betegség után alakulhat ki, amelyet a következők közül kettő vagy több jellemez: láz, hányás, hasmenés vagy pozitív széklettenyésztés. Ezt a posztinfektív szindrómát ezért "posztinfektív IBS"-nek (IBS-PI) nevezték el.[17] [18] [19] [20]
Tünetek és panaszok
Az IBS elsődleges tünetei a gyakori hasmenéssel vagy székrekedéssel és a székelési szokások megváltozásával járó hasi fájdalom vagy kellemetlen érzés.[21] A tünetek általában akut rohamok formájában jelentkeznek, amelyek egy napon belül elmúlnak, de visszatérő rohamok is előfordulhatnak.[22] A székletürítés sürgetése, a nem teljes ürítés érzése (tenesmus) vagy puffadás is előfordulhat.[23] Egyes esetekben a tüneteket a székletürítés enyhíti.[11] Az IBS-ben szenvedőknek másoknál gyakrabban van gastrooesophagealis reflux, a húgy- és ivarszervi rendszerrel kapcsolatos tünetek, fibromyalgia, fejfájás, hátfájás és pszichiátriai tünetek, például depresszió és szorongás.[4] [23] Az IBS-ben szenvedő felnőttek körülbelül egyharmada szexuális diszfunkcióról is beszámol, jellemzően a libidó csökkenése formájában.[24]
Okai
Bár az IBS okai még mindig ismeretlenek, úgy vélik, hogy a teljes bél-agy tengely érintett.[25] [26] A legújabb eredmények arra utalnak, hogy az irritábilis bél szindrómában szenvedő betegek hasi fájdalommal járó tünetei mögött egy allergia által kiváltott perifériás immunmechanizmus állhat.[27]
Kockázati tényezők
Akut gyomor-bélrendszeri fertőzés után hatszorosára nő az IBS kialakulásának kockázata.[28] A fertőzést követően további kockázati tényezők a fiatal kor, a hosszan tartó láz, a szorongás és a depresszió.[29][30] A pszichológiai tényezők, mint például a depresszió vagy a szorongás, nem bizonyítottan okozzák vagy befolyásolják az IBS kialakulását, de szerepet játszhatnak a tünetek elhúzódásában és észlelt súlyosságában.[31] Mindazonáltal ronthatják az IBS tüneteit és az életminőséget.[31] Úgy tűnik, hogy az antibiotikum-terápia is növeli az IBS kialakulásának kockázatát.[32] A kutatások szerint a veleszületett immunitás és az epithelium homeosztázisának genetikai hibái növelik mind a fertőzés utáni, mind az egyéb IBS formák kialakulásának kockázatát.[33]
Stressz
Az agy-bél tengely szerepére utaló publikációk az 1990-es években jelentek meg[34] és a gyermekkori fizikai és lelki bántalmazás gyakran összefügg az IBS kialakulásával.[35] Úgy vélik, hogy a pszichológiai stressz kiválthatja az IBS-t a hajlamos egyéneknél.[36]
Tekintettel az IBS-ben szenvedők által tapasztalt magas szintű szorongásra és az olyan állapotokkal való átfedésre, mint a fibromyalgia és a krónikus fáradtság szindróma, az IBS egyik lehetséges magyarázata a stresszrendszer zavara. A szervezet stresszválaszában a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely vesz részt. (HPA) és a szimpatikus idegrendszer, amelyekről kimutatták, hogy az IBS-ben szenvedőknél rendellenesen működnek. Az IBS-ben szenvedők kétharmadánál a pszichiátriai betegség vagy szorongás megelőzi az IBS tüneteit, és a pszichológiai tulajdonságok hajlamosítják a korábban egészséges embereket arra, hogy gasztroenteritisz után IBS alakuljon ki.[37]
[38]
Posztinfekciós
Az IBS-esetek körülbelül 10 százalékát akut gasztroenteritisz fertőzés váltja ki.[39] A CdtB toxint a gasztroenteritist okozó baktériumok termelik, és a gazdaszervezetben autoimmunitás alakulhat ki, amikor a gazdaszervezet CdtB-vel szembeni antitestjei keresztreagálnak a vinculin-nel.[40] Úgy tűnik, hogy a veleszületett immunrendszerrel és a hámgáttal kapcsolatos genetikai hibák, valamint a magas stressz- és szorongásszint növeli a fertőzés utáni IBS kialakulásának kockázatát. A fertőzés utáni IBS általában a hasmenéses altípusként jelentkezik. Bizonyított, hogy az akut bélfertőzés során felszabaduló nagy mennyiségű proinflammatorikus citokin megnövekedett bélpermeabilitás okoz, ami a transzlokáció baktériumok komensális baktériumoknak a hám gáton keresztül történő átjutásához vezet; ez viszont a helyi szövetek jelentős károsodásához vezethet, ami érzékeny egyéneknél krónikus bélrendellenességgé alakulhat. A fokozott béláteresztőképesség azonban erősen összefügg az IBS-szel, függetlenül attól, hogy az IBS-t fertőzés indította-e el vagy sem.[33] A vékonybél-baktériumok túlszaporodása és a trópusi sprue közötti kapcsolatot javasolták a fertőzés utáni IBS okaként.[41]
Baktériumok
A vékonybél-baktériumok túlszaporodása (SIBO) nagyobb gyakorisággal fordul elő azoknál az embereknél, akiknél IBS-t diagnosztizáltak, mint az egészséges kontrollcsoportoknál.[42] A SIBO leggyakoribb a hasmenéses IBS-ben, de a székrekedéses IBS-ben is gyakrabban fordul elő, mint az egészséges kontrollcsoportokban. A SIBO tünetei közé tartozik többek között a puffadás, hasi fájdalom, hasmenés vagy székrekedés. Az IBS az immunrendszer és a bélmikrobióta rendellenes kölcsönhatásának eredménye lehet, ami rendellenes citokin jelátviteli profilt eredményez.[43]
Bizonyos baktériumok kisebb vagy nagyobb mennyiségben fordulnak elő, mint az egészséges egyéneknél. Általában a Bacteroidetes, Firmicutes és Proteobacteria növekednek, és a Actinobacteria, Bifidobacteria és Lactobacillus csökken. Az emberi bélrendszeren belül közös törzsek találhatók. A leggyakoribb a Firmicutes. Ide tartozik a Lactobacillus, amelyről kimutatták, hogy az IBS-ben szenvedő embereknél csökken, és a Streptococcus, amelyről kimutatták, hogy a bőségben növekszik. Ezen a törzsön belül a Clostridia osztályba tartozó fajok, különösen a Ruminococcus és a Dorea mutatnak növekedést. A Lachnospiraceae családban az IBS-D betegek száma növekszik. A második leggyakoribb törzs a Bacteroidetes. Az IBS-ben szenvedő embereknél a Bacteroidetes törzsben összességében csökkenést, de a Bacteroides fajban növekedést mutattak ki. Az IBS-D az Actinobacteria törzsben csökkenést, a Proteobacteria törzsben pedig növekedést mutat, különösen az Enterobacteriaceae családban.[44]
Gombák
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a bél mikrobióta megváltozása (diszbiózis) összefügg az IBS bélrendszeri tüneteivel, de az IBS-ben szenvedők akár 80%-ánál jelentkező pszichiátriai morbiditással is.[45] A bél mycobiota, és különösen az élesztőgomba Candida albicans kóros elszaporodásának szerepét az IBS-ben szenvedők egy részénél 2005-ben kezdték vizsgálni.[46]
Protozoonok
.png)
A Protozoal-fertőzések olyan tüneteket okozhatnak, amelyek tükrözik az IBS egyes altípusait,[49] pl. a Blastocystis hominis bizonyos altípusai által okozott fertőzés. (blastocystosis).[50] [51]
2017-től kezdve a bizonyítékok arra utalnak, hogy a blastocystis kolonizáció gyakrabban fordul elő az IBS-ben érintett egyéneknél, és az IBS kialakulásának lehetséges kockázati tényezője.[52]
A Dientamoeba fragilis' szintén lehetséges vizsgálandó organizmusnak számít, bár az IBS nélküli emberekben is megtalálható.[53]
D-vitamin
A D-vitaminhiány gyakoribb az irritábilis bél szindrómában szenvedőknél.[54] [55] A D-vitamin részt vesz az IBS kiváltó okainak szabályozásában, beleértve a bélmikrobiomot, a gyulladásos folyamatokat és az immunválaszokat, valamint a pszichoszociális tényezőket.[56]
Genetika
Az SCN5A mutációk az IBS-ben szenvedők kis számában fordulnak elő, különösen a székrekedést domináló változatban (IBS-C).[57] [58] Az ebből eredő hiba a vastagbél simaizomzatában és a pacemaker sejtekben található Nav1.5 csatorna befolyásolása révén a bélműködés zavarához vezet.
Mechanizmus
Úgy tűnik, hogy az IBS kialakulásában fontos szerepet játszanak a genetikai, környezeti és pszichológiai tényezők. Tanulmányok kimutatták, hogy az IBS-nek genetikai összetevője is van, bár a környezeti tényezők túlnyomóan befolyásolják.[59]
Bizonyított, hogy az IBS-ben szenvedő egyének bélflórájában rendellenességek fordulnak elő, például csökkent diverzitás, a Bacteroidetes törzsbe tartozó baktériumok számának csökkenése, és a Firmicutes törzsbe tartozó baktériumok számának növekedése.[45]
A bélflóra változásai a hasmenéses IBS-ben szenvedő egyéneknél a legmélyebbek. A bélflóra közös összetevői (nevezetesen a flagellin) elleni antitestek gyakoriak az IBS-ben szenvedő egyéneknél.[60]
Az IBS-ben szenvedő egyéneknél gyakran fordul elő krónikus, alacsony fokú gyulladás, amelynek rendellenességei közé tartoznak a megnövekedett enterokromaffin sejtek, intraepiteliális limfociták és hízósejtek, ami a bélnyálkahártya krónikus immunmediált gyulladásához vezet.[25]
[61]
Az IBS-ről nagyobb mennyiségben számoltak be a többgenerációs IBS-es családokban, mint az átlagpopulációban.[62]
Úgy vélik, hogy a pszichológiai stressz fokozott gyulladást idézhet elő, és ezáltal a hajlamos egyéneknél IBS kialakulását okozhatja.[36]
Diagnosztika
Az irritábilis bél szindróma diagnosztizálására nincs specifikus laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálat. A diagnózisnak a tüneteken, az aggasztó jellemzők kizárásán és a hasonló tünetekkel járó organikus betegségek kizárására szolgáló specifikus vizsgálatok elvégzésén kell alapulnia.[7] [63]
Az orvosoknak szóló ajánlások az orvosi vizsgálatok alkalmazásának minimalizálására irányulnak.[64]
Általában a Római kritériumok használatosak. Lehetővé teszik, hogy a diagnózis csak a tüneteken alapuljon, de egyetlen, kizárólag a tüneteken alapuló kritérium sem elég pontos az IBS diagnosztizálásához.[65]
[66]
Aggasztó jellemzői közé tartozik az 50 évnél idősebb korban való megjelenés, a fogyás, a vér a székletben, a vashiányos vérszegénység, vagy a családban előforduló vastagbélrák, cöliákia vagy gyulladásos bélbetegség.[7]
A tesztek és vizsgálatok kiválasztásának kritériumai a rendelkezésre álló orvosi erőforrások szintjétől is függ.[31]
Római kritériumok
A Róma IV. kritériumai közé tartozik a visszatérő hasi fájdalom, amely az elmúlt 3 hónapban átlagosan legalább 1 nap/hét, és amelyhez az alábbi további kritériumok közül kettő vagy több társul:
- A székeléshez kapcsolódóan
- A széklet gyakoriságának változásával társulva
- A széklet formájának (megjelenésének) megváltozásával társulva
Az orvosok dönthetnek úgy, hogy ezen irányelvek valamelyikét alkalmazzák, vagy egyszerűen csak a saját, korábbi betegekkel kapcsolatos anekdotikus tapasztalataikra támaszkodnak. Az algoritmus további vizsgálatokat is tartalmazhat, hogy megakadályozza, hogy más betegségeket tévesen IBS-ként diagnosztizáljanak. Ilyen "vörös zászlós" tünetek lehetnek a fogyás, gyomor-bélrendszeri vérzés, vérszegénység vagy éjszakai tünetek. A vörös zászlós állapotok azonban nem mindig járulnak hozzá a diagnózis pontosságához; például az IBS-ben szenvedő emberek 31%-ának van vér a székletében, sok esetben valószínűleg aranyérvérzés miatt.[67]
A diagnosztikai algoritmus a hasmenés, a hasi fájdalom és a székrekedés tüneteinek kombinációja alapján azonosítja a személy állapotára alkalmazható nevet. Például a "a hazatérő utazók 50%-ánál funkcionális hasmenés, míg 25%-ánál IBS alakult ki" kijelentés azt jelentené, hogy az utazók felénél hasmenés, míg negyedénél hasmenés és hasi fájdalom jelentkezett. Míg egyes kutatók úgy vélik, hogy ez a kategorizálási rendszer segít az orvosoknak megérteni az IBS-t, mások megkérdőjelezték a rendszer értékét, és azt javasolták, hogy minden IBS-es embernek ugyanaz az alapbetegsége, de különböző tünetekkel.[68]
Differenciáldiagnózis
A vastagbélrák, a gyulladásos bélbetegség, a pajzsmirigy rendellenességek (pajzsmirigy túlműködés vagy pajzsmirigy alulműködés) és a giardiasis mind rendellenes székletürítéssel és hasi fájdalommal járhatnak. E tünetprofil kevésbé gyakori okai a karcinoid szindróma, a mikroszkópos vastagbélgyulladás, a bakteriális túlszaporodás és az eozinofil gasztroenteritisz; az IBS azonban gyakori tünetegyüttes, és az ilyen állapotok vizsgálata kevés pozitív eredményt hozna, ezért nehéznek tartják a költségek indokolását.[69] A hasonlóan megjelenő állapotok közé tartozik a cöliákia, az epesav-malabszorpció, a vastagbélrák és az diszszinergiás székletürítés.[7]
Az irritábilis bél szindróma diagnózisának felállítása előtt ajánlott kizárni a parazitás fertőzéseket, a laktóz intoleranciát, a vékonybél baktériumok túlszaporodását és a coeliakiát.[63]
A cöliákia jelenlétének megállapításához felső endoszkópiára van szükség vékonybél-biopsziával.[70]
A biopsziával végzett ileokolonoszkópia hasznos a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (gyulladásos bélbetegség) kizárására.[70]
Egyeseknél, akiket évek óta kezelnek IBS miatt, előfordulhat nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS).[71]
Az IBS gasztrointesztinális tünetei klinikailag nem különböztethetők meg az NCGS tüneteitől, de az alábbi nem bélrendszeri tünetek bármelyikének jelenléte NCGS-re utal: fejfájás vagy migrén, "ködös tudat", krónikus fáradtság,[72]
fibromialgia,[73][74][75]
ízületi és izomfájdalom,[72][73][76]
láb vagy kar zsibbadás,[72][73][76]
A végtagok bizsergés,[72][76]
bőrgyulladás (eczema vagy bőrkiütés),[72][76]
atópiás rendellenességek,[72]
allergia egy vagy több inhalálószerrel, élelmiszerrel vagy fémmel szemben[72][73]
(például atkák, graminaceae, parietaria, macska- vagy kutyaszőr, kagylók vagy nikkel).[73]
), depresszió,[72][73][76]
szorongás,[73]
vérszegénység,[72][76]
vashiányos vérszegénység, folsavhiány, asztma, nátha, étkezési zavarok,[73]
neuropszichiátriai rendellenességekek (például skizofrénia,[76][77]
autizmus,[73][76][77]
perifériás neuropátia,[76][77]
ataxia,[77]
figyelemhiányos hiperaktivitási zavar[72]
) vagy autoimmun betegségek.[72]
Az immunmediált tünetek, beleértve az autoimmun betegségeket is, javulása gluténmentes diéta mellett, miután ésszerűen kizártuk a coeliakia-t és a búzaallergia-t, egy másik módja a differenciáldiagnózis felállításának.[72]
Vizsgálatok
Vizsgálatokat végeznek más állapotok kizárására:
- Széklet mikroszkópos vizsgálata és tenyésztés (a fertőző betegségek kizárására)
- Vérvizsgálat: Teljes vérvizsgálat, májfunkciós tesztek, eritrociták süllyedési sebessége, és szerológiai vizsgálat a coeliakiára.
- Hasi ultrahang (az epekő és más epeúti betegségek kizárására)
- Endoszkópia és biopszia (peptikus fekélybetegség, coeliakia, gyulladásos bélbetegség és rosszindulatú daganatok kizárására).
- Hidrogén kilégzési teszt (a fruktóz- és laktóz-malabszorpció kizárására)
Téves diagnózis
Az IBS-ben szenvedő embereknél megnő a kockázata annak, hogy nem megfelelő műtéteket végeznek rajtuk, például vakbélműtét, epehólyag-eltávolítás és méheltávolítás, mivel tévesen más betegségként diagnosztizálják őket.[78] Néhány gyakori példa a téves diagnózisokra: fertőző betegségek, coeliakia,[79] Helicobacter pylori,[80][81] paraziták (nem-protozoa).[49] [82] [83] Az American College of Gastroenterology azt javasolja, hogy minden IBS-tüneteket mutató személyt vizsgáljanak meg coeliakiára.[84]
Az epesav-malabszorpció szintén néha kimarad a hasmenéses IBS-ben szenvedőknél. A SeHCAT tesztek szerint a D-IBS-ben szenvedő emberek körülbelül 30%-ának van ez az állapota, és a legtöbben reagálnak az epesav-szekvenstriensekre.[85]
Komorbiditások
Számos betegség, vagy társbetegség nagyobb gyakorisággal fordul elő az IBS-ben szenvedőknél.
- Neurológiai/pszichiátriai: A 97.593 IBS-ben szenvedő személyt vizsgáló tanulmány olyan társbetegségeket azonosított, mint a fejfájás, a fibromyalgia és a depresszió.[86]
Az IBS a krónikus fáradtság szindrómában szenvedők 51%-ánál és a fibromyalgiában szenvedők 49%-ánál fordul elő, és a pszichiátriai zavarok az IBS-ben szenvedők 94%-ánál fordulnak elő.[4][note 1]
- Channelopathia és izomdisztrófia: Az IBS és a funkcionális GI-betegségek a genetikai csatornelopátiák társbetegségei, amelyek szívvezetési hibákat és neuromuszkuláris diszfunkciót okoznak, és a GI-motilitás, a szekréció és az érzés megváltozását is eredményezik.[87]
Hasonlóképpen, az IBS és az FBD igen gyakori a myotonikus izomdystrophiák esetében. Az emésztési tünetek lehetnek a dystrophiás betegség első jelei, és akár 10 évvel megelőzhetik a mozgásszervi tüneteket.[88]
- Gyulladásos bélbetegség: Az IBS marginálisan összefüggésbe hozható a gyulladásos bélbetegséggel.[89]
A kutatók találtak némi összefüggést az IBS és az IBD között,[90] megjegyezve, hogy az IBD-ben szenvedő emberek IBS-szerű tüneteket tapasztalnak, amikor az IBD remisszióban van.[91] [92] Egy hároméves vizsgálat megállapította, hogy az IBS-szel diagnosztizált betegeknél 16,3-szor nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak IBD-t a vizsgálati időszak alatt, bár ez valószínűleg a kezdeti téves diagnózisnak tudható be.[93]
- Hasi műtét: Az IBS-ben szenvedő embereknél nem az epekövek fokozott kockázata, hanem inkább a hasi fájdalom, az epekővel kapcsolatos tudatosság és a nem megfelelő műtéti indikációk miatt állt fenn a szükségtelen epehólyag-eltávolítási műtét fokozott kockázata.[94]
Ezek az emberek 87%-kal nagyobb valószínűséggel vetik alá magukat hasi és kismedencei műtétnek, és háromszor nagyobb valószínűséggel vetik alá magukat epehólyagműtétnek.[95] Az IBS-ben szenvedők kétszer nagyobb valószínűséggel estek át méheltávolításon.[96]
- Endometriózis: migrén]] fejfájás, IBS és endometriózis között statisztikailag szignifikáns kapcsolatról számolt be egy tanulmány.[97]
- Egyéb krónikus betegségek: Interstitialis cystitis társulhat más krónikus fájdalom szindrómákkal, például irritábilis bél szindrómával és fibromyalgiával. Az e szindrómák közötti kapcsolat ismeretlen.[98]
Kezelés
Számos kezelés bizonyult hatékonynak, többek között rostok, beszélgetés-terápia, görcsoldó és antidepresszáns gyógyszerek, valamint borsmentaolaj.[99] [100] [101]
Étrend
FODMAP
A FODMAPS-ok rövid szénhidrátláncú szénhidrátok, amelyek rosszul szívódnak fel a vékonybélben. Egy 2018-as szisztematikus felülvizsgálat megállapította, hogy bár van bizonyíték az IBS tüneteinek javulására az alacsony FODMAP-tartalmú étrend mellett, a bizonyítékok minősége nagyon alacsony.[102] A legvalószínűbb javuló tünetek közé tartozik a sürgetés, puffadás, puffadás, hasi fájdalom és megváltozott székletürítés. Az egyik nemzeti irányelv alacsony FODMAP-tartalmú étrendet javasol az IBS kezelésére, ha más étrendi és életmódbeli intézkedések nem vezettek eredményre.[103] A diéta korlátozza a különböző szénhidrátokat, amelyek rosszul szívódnak fel a vékonybélben, valamint a fruktóz és a laktóz, amelyek hasonlóan rosszul szívódnak fel azoknál, akiknek intoleranciájuk van. A fruktóz és a fruktán csökkentéséről kimutatták, hogy dózisfüggő módon csökkenti az IBS tüneteit fruktóz malabszorpcióban és IBS-ben szenvedő embereknél.[104]
A FODMAP-ok erjeszthető oligo-, di-, monoszacharidok és poliolok, amelyek a vékonybélben rosszul szívódnak fel, majd a distalis kicsi és a proximális vastagbél baktériumai erjesztenek. Ez egy normális, mindenkire jellemző jelenség. Az ebből eredő gáztermelés puffadáshoz vezethet.[105]
Bár a FODMAP-ok egyeseknél bizonyos emésztési panaszokat okozhatnak, nemhogy nem okoznak bélgyulladást, hanem segítenek elkerülni azt, mivel a bélflórában olyan előnyös változásokat idéznek elő, amelyek hozzájárulnak a vastagbél jó egészségének fenntartásához.[106][107][108]
A FODMAP-ok nem okozzák az irritábilis bél szindrómát vagy más funkcionális gasztrointesztinális rendellenességeket, hanem a tünetek akkor jelentkeznek, amikor az alapjául szolgáló bélreakció eltúlzott vagy abnormális.[105]
Az alacsony FODMAP-értékű diéta ezek kizárását jelenti az étrendből. Ezeket nem egyenként, hanem globálisan csökkentik, ami sikeresebb, mint például csak a fruktóz és a fruktánok korlátozása, amelyek szintén FODMAP-ok, ahogyan azt a fruktóz-malabszorpcióban szenvedők számára ajánlják.[105]
Az alacsony FODMAP-tartalmú étrend segíthet javítani a rövid távú emésztési tüneteket az irritábilis bél szindrómában szenvedő felnőtteknél,[109]
[103][110][10]
de hosszú távú követése negatív hatásokkal járhat, mivel káros hatást gyakorol a bélflórára és a metabolizmusra.[111][103][10][112]
Csak rövid ideig és szakember tanácsára szabad alkalmazni.[113]
Az alacsony FODMAP-tartalmú diéta a tápanyagok különböző csoportjait erősen korlátozza, és hosszú távon nem praktikus követni.[114]
Több tanulmányra van szükség ahhoz, hogy felmérjük ennek az étrendnek az egészségre gyakorolt valódi hatását.[103][10]
Ezenkívül az alacsony FODMAP-tartalmú étrend alkalmazása az IBS diagnózisának ellenőrzése nélkül más betegségek, például a cöliákia téves diagnózisát eredményezheti.[115]
Mivel a glutén fogyasztását az alacsony FODMAP-tartalmú étrenddel elnyomják vagy csökkentik, az emésztési tünetek javulása ezzel az étrenddel nem a FODMAP-ok, hanem a glutén megvonásával függhet össze, ami a fel nem ismert cöliákia jelenlétére utal, elkerülve annak diagnózisát és helyes kezelését, ami számos súlyos egészségügyi szövődmény, köztük a rák különböző típusainak kockázatával jár.[115]
[116]
Rostok
Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy az oldható rost pótlása (pl. psyllium/ispagulahéj) hatékony.[9] Tömegnövelő anyagként működik, és sok IBS-D-ben szenvedő ember számára lehetővé teszi az egyenletesebb székletet. Az IBS-C-ben szenvedők számára úgy tűnik, hogy lágyabb, nedvesebb, könnyebben átjárható székletet tesz lehetővé.
Az oldhatatlan rostok (pl. korpa) azonban nem bizonyultak hatásosnak az IBS kezelésére.[117] [118] Egyeseknél az oldhatatlan rostok pótlása súlyosbíthatja a tüneteket.[119] [120]
A rostok hasznosak lehetnek azoknál, akiknél a székrekedés dominál. Az IBS-C-ben szenvedőknél az oldható rostok csökkenthetik az általános tüneteket, de nem csökkentik a fájdalmat. Az élelmi rostokat támogató kutatások ellentmondásos kis tanulmányokat tartalmaznak, amit megnehezít a felhasznált rosttípusok és dózisok heterogenitása.[121]
Egy metaanalízis szerint csak az oldható rostok javították az irritábilis bél globális tüneteit, de egyik rosttípus sem csökkentette a fájdalmat.[121]
Ugyanezen szerzők frissített metaanalízise azt is megállapította, hogy az oldható rostok csökkentették a tüneteket, míg az oldhatatlan rostok egyes esetekben rontották a tüneteket.[122] A pozitív tanulmányok napi 10-30 gramm ispaghula (psyllium) mennyiséget használtak.[123] [124] Az egyik tanulmány kifejezetten az adag hatását vizsgálta, és megállapította, hogy 20 g ispaghula (psyllium) jobb, mint 10 g, és egyenértékű a napi 30 g-mal.[125]
Gyógyszerek
Hasznosak lehetnek a görcsoldók, például a diciklomin és az antidepresszánsok.[126] Mind a H1-antihisztaminok, mind a hízósejt-stabilizátorok hatásosnak bizonyultak az IBS-ben a zsigeri túlérzékenységgel járó fájdalom csökkentésében.[25]
Hashajtók
Azoknál az embereknél, akik nem reagálnak megfelelően az élelmi rostokra, az ozmotikus hashajtók, például a polietilénglikol, a szorbit és a laktulóz segíthetnek elkerülni a stimuláns hashajtókkal összefüggésbe hozott "katartikus vastagbél" kialakulását.[127] A lubiprostone egy gyomor-bélrendszeri szer, amelyet a székrekedés domináns IBS kezelésére használnak.[128]
Görcsoldók
Görcsoldó gyógyszerek (pl. antikolinerg szerek, mint a hioszciamin vagy a diklikomin) alkalmazása segíthet azoknak, akiknek görcsei vagy hasmenése van. A Cochrane Collaboration metaanalízise arra a következtetésre jut, hogy ha hét embert kezelnek görcsoldókkal, akkor közülük egynek előnyös lesz.[126] A görcsoldók két csoportra oszthatók: neurotropikumok és izomtropikumok. Az izomtropikumok, mint például a mebeverin, közvetlenül a gyomor-bél traktus simaizomzatára hatnak, enyhítik a görcsöt anélkül, hogy befolyásolnák a normál bélmozgást. Mivel ezt a hatást nem a vegetatív idegrendszer közvetíti, a szokásos antikolinerg mellékhatások hiányoznak.[129] A görcsoldó otilonium szintén hasznos lehet.[130]
A protonpumpa-gátlók abbahagyása
A gyomorsavtermelés elnyomására használt protonpumpa-gátlók (PPI) a vékonybél baktériumok túlszaporodását (SIBO) okozhatják, ami IBS-tüneteket okozhat.[131] A PPI-k abbahagyása javasolt egyes kiválasztott egyéneknél, mivel ez az IBS-tünetek javulásához vagy megszűnéséhez vezethet.[132]
Antidepresszánsok
Az antidepresszánsok előnyeiről az IBS-ben ellentmondásosak a bizonyítékok. Egyes metaanalízisek előnyösnek találták, míg mások nem.[133] Jó bizonyíték van arra, hogy a triciklikus antidepresszánsok (TCA-k) alacsony dózisban hatékonyak lehetnek az IBS-ben.[126][134] A TCA-val körülbelül minden harmadik embernél javul a helyzet.[135]
Más antidepresszáns-kategóriák, például a szelektív szerotonin-visszavétel-gátló antidepresszánsok (SSRI-k) hatékonyságára vonatkozóan azonban a bizonyítékok kevésbé szilárdak. Szerotonerg hatásuk miatt az SSRI-ket vizsgálták az IBS-ben, különösen a székrekedéses emberek esetében. A 2015-ös adatok szerint az SSRI-k nem segítenek.[136]
Az antidepresszánsok nem hatékonyak az IBS kezelésére a depresszióban szenvedő embereknél, valószínűleg azért, mert az IBS enyhítéséhez az antidepresszánsok depresszió kezelésére használt dózisoknál kisebb adagokra van szükség.[137]
Egyéb szerek
A magnézium-alumínium-szilikátok és az alverin-citrát gyógyszerek hatékonyak lehetnek az IBS esetében.[138] [120]
A rifaximin hasznos lehet az IBS tüneteinek kezelésére, beleértve a haspuffadást és a puffadást, bár a haspuffadás enyhülése késleltetett.[36]
[139]
Különösen hasznos, ha a vékonybél baktériumok túlszaporodása áll fenn.[36]
Az IBS-ben szenvedő és alacsony D-vitamin-szintű egyéneknél ajánlott a D-vitamin-kiegészítés. Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy a D-vitamin-pótlás javíthatja az IBS tüneteit, de további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy az IBS specifikus kezelésként ajánlható legyen.[54]
[55]
Pszichológiai kezelés
A gyenge módszertani színvonalú vizsgálatokból származó, alacsony minőségű bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a pszichológiai terápiák hatékonyak lehetnek az IBS kezelésében; ugyanakkor az IBS pszichológiai terápiáinak nincsenek jelentős káros hatásai.[137] Az elme-test vagy agy-bél kölcsönhatás az IBS esetében javasolt, és egyre nagyobb figyelmet kap a kutatásokban.[118] A hipnózis javíthatja a mentális jólétet, a kognitív viselkedésterápia pedig pszichológiai megküzdési stratégiákat nyújthat a szorongató tünetek kezeléséhez, valamint segíthet az IBS tüneteit fokozó gondolatok és viselkedésmódok elfojtásában.[118] [120] Bár a pszichoterápia és a hipnózis hatékonyságának bizonyítékai gyengék,[137] és az ilyen terápiák általában nem javasoltak,[78] a NICE klinikai iránymutatásai szerint a kezelésre rezisztens esetekben, amikor a farmakológiai terápiák legalább 12 hónapon keresztül nem hoztak enyhülést, a NICE klinikai iránymutatásai azt javasolják, hogy fontolják meg az olyan pszichológiai kezelési stratégiák alkalmazását, mint a kognitív viselkedésterápia [CBT], hipnoterápia és/vagy pszichológiai terápia. Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)[140]
A stressz csökkentése csökkentheti az IBS-tünetek gyakoriságát és súlyosságát. A következő technikák lehetnek hasznosak:
- Relaxációs technikák, például meditáció
- Fizikai tevékenységek, mint például a jóga vagy a tai chi.[120]
- Rendszeres testmozgás, például úszás, séta vagy futás.[141]
Alternatív gyógyászat
Egy metaanalízis nem talált előnyöket az akupunktúrának a placebóhoz képest az IBS tüneteinek súlyossága vagy az IBS-sel kapcsolatos életminőség tekintetében.[142]
Probiotikumok
A probiotikumok hasznosak lehetnek az IBS kezelésében; napi 10-100 milliárd hasznos baktérium szedése ajánlott a jótékony eredmények eléréséhez. A finomabb ajánlásokhoz azonban további kutatásokra van szükség a hasznos baktériumok egyes törzseivel kapcsolatban.[139] [143] A probiotikumoknak olyan pozitív hatásai vannak, mint a bélnyálkahártya gátjának fokozása, fizikai gát biztosítása, bakteriocin-termelés (ami a patogén és gáztermelő baktériumok számának csökkenését eredményezi), a bélpermeabilitás és a baktériumok transzlokációjának csökkentése, valamint az immunrendszer helyi és szisztémás szabályozása, egyéb jótékony hatások mellett.[78] A probiotikumok pozitív hatással lehetnek a bél-agy tengely működésére is, mivel pozitív hatásuk ellensúlyozza a stressznek a bél immunitására és a bélműködésre gyakorolt hatását.[144]
Számos probiotikum bizonyult hatékonynak, köztük a Lactobacillus plantarum,[78]
és Bifidobacteria infantis';[145]
de egy felülvizsgálat szerint csak a Bifidobacteria infantis mutatott hatékonyságot.[146]
A B. infantis hatása a bélrendszeren túl is érvényesülhet azáltal, hogy csökkenti a proinflammatorikus citokin aktivitást és megemeli a vér triptofán szintjét, ami a depresszió tüneteinek javulását okozhatja.[147]
Egyes joghurtok probiotikumok felhasználásával készülnek, amelyek segíthetnek az IBS tüneteinek enyhítésében.[148]
A Saccharomyces boulardii nevű probiotikus élesztőnek van némi bizonyíték az irritábilis bél szindróma kezelésében való hatékonyságára.[149]
Bizonyos probiotikumok eltérő hatással vannak az IBS bizonyos tüneteire. Például a Bifidobacterium breve, a B. longum és a Lactobacillus acidophilus enyhíti a hasi fájdalmat. A B. breve, B. infantis, L. casei vagy L. plantarum fajok enyhítették a hasi puffadás tüneteit. A B. breve, B. infantis, L. casei, L. plantarum, B. longum, L. acidophilus, L. bulgaricus és a Streptococcus salivarius ssp. thermophilus fajokról megállapították, hogy befolyásolják a puffadás mértékét. A legtöbb klinikai vizsgálat azt mutatja, hogy a probiotikumok nem javítják az erőlködést, a nem teljes kiürülés érzését, a széklet állagát, a székletürítést vagy a székletürítés gyakoriságát, bár néhány klinikai vizsgálat talált némi előnyt a probiotikus terápiában. A bizonyítékok ellentmondásosak azzal kapcsolatban, hogy a probiotikumok javítják-e az általános életminőségi értékeket.[150]
A probiotikumok az IBS tüneteire a bél mikrobióta megőrzésén, a citokin vérszint normalizálásán, a bél tranzitidő javításán, a vékonybél permeabilitásának csökkentésén, valamint a vékonybélben található fermentáló baktériumok túlszaporodásának kezelésén keresztül fejthetik ki jótékony hatásukat.[150]
A székletátültetés 2019-től nem tűnik hasznosnak.[151]
Gyógynövényes gyógymódok
A borsmentaolaj hasznosnak tűnik.[152] Egy metaanalízis szerint az IBS tüneteinek javulása tekintetében - legalábbis rövid távon - jobbnak bizonyult a placebónál.[101] Egy korábbi metaanalízis szerint a borsmentaolaj eredményei bizonytalanok, mivel a vizsgált személyek száma kicsi volt, és a kezelésben részesülők elvakítása nem volt egyértelmű.[99] A terhesség alatti biztonságosságot azonban nem állapították meg, és óvatosságra int, hogy a bélbevonatot ne rágjuk meg vagy ne törjük fel; ellenkező esetben a nyelőcső alsó záróizomzatának ellazulása következtében gastrooesophagealis reflux léphet fel. Alkalmanként mellékhatásként hányinger és perianális égés jelentkezik.[118] Az Iberogast, egy több gyógynövényből készült kivonat, a placebónál jobb hatásúnak bizonyult.[153] Egy átfogó metaanalízis tizenkét véletlenszerű vizsgálat felhasználásával azt eredményezte, hogy a borsmentaolaj alkalmazása hatékony terápia az irritábilis bél szindrómában szenvedő felnőttek esetében.[154]
A cannabinoidok mint az IBS kezelésére irányuló kutatások korlátozottak. A bélrendszerben a gyomor meghajtását, a szekréciót és a gyulladást mind az ECS szabályozza. (endokannabinoid rendszer), ami indokolja, hogy a kannabinoidok az IBS kezelésének jelöltjei.[155]
Csak korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre az IBS egyéb növényi gyógymódjainak hatékonyságára vonatkozóan. Mint minden gyógynövény esetében, bölcs dolog tisztában lenni a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokkal és mellékhatásokkal.[118]
Epidemiológia
Az IBS előfordulási gyakorisága országonként és vizsgált korcsoportonként változik. A jobb oldali oszlopdiagram a különböző földrajzi régiókban végzett vizsgálatokban az IBS tüneteiről beszámoló lakosság százalékos arányát mutatja (a hivatkozásokat lásd az alábbi táblázatban). A következő táblázat a különböző országokban végzett, az IBS és az IBS-szerű tünetek gyakoriságát mérő tanulmányok listáját tartalmazza:
Nemek közti eltérések
A nőknél körülbelül két-háromszor nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják az IBS-t, és négy-ötször nagyobb valószínűséggel fordulnak szakorvosi ellátáshoz, mint a férfiak.[156] Ezek a különbségek valószínűleg biológiai (nem) és társadalmi (nemi) tényezők kombinációját tükrözik. Az IBS-szel diagnosztizált emberek általában 45 évnél fiatalabbak.[1] Az IBS-ben szenvedő nőkkel végzett tanulmányok azt mutatják, hogy a tünetek súlyossága gyakran ingadozik a menstruációs ciklussal, ami arra utal, hogy a hormonális különbségek szerepet játszhatnak.[157] A nemi jellegzetességek elfogadása összefüggésbe hozható az életminőséggel és a pszichológiai alkalmazkodással az IBS-ben.[158] A nemek közötti különbségek az egészségügyi ellátás igénybevételében is szerepet játszhatnak.[159] A nemi különbségek a szorongás jellemzőiben hozzájárulhatnak a nők alacsonyabb fájdalomküszöbéhez, ami miatt nagyobb a kockázata számos krónikus fájdalomzavarnak.[160] Végül, a szexuális trauma az IBS egyik fő kockázati tényezője, az érintettek 33%-a számolt be ilyen visszaélésről, és mivel a nőknél nagyobb a szexuális visszaélés kockázata, mint a férfiaknál, a nemi eredetű visszaélés kockázata hozzájárulhat a nőknél az IBS magasabb arányához.[161]
Története
Az "irritábilis bél" fogalma 1950-ben jelent meg a Rocky Mountain Medical Journalban. A kifejezést olyan emberek kategorizálására használták, akiknél hasmenés, hasi fájdalom és székrekedés tünetei jelentkeztek, de nem találtak jól felismerhető fertőző okot. A korai elméletek szerint az irritábilis bélbetegséget pszichoszomatikus vagy mentális rendellenesség okozta.[162]
Társadalmi vonatkozások
Elnevezések
Az állapotra korábban használt egyéb elnevezések között szerepelt az irritábilis vastagbél, a görcsös vastagbél, az ideges vastagbél, a vastagbélgyulladás, a nyálkás vastagbélgyulladás és a görcsös bél.[163] [164]
A vastagbélre utaló terminológiák pontatlanok és nem javasoltak, mivel a rendellenesség nem korlátozódik az emésztőrendszer ezen szakaszára. Hasonlóképpen a "vastagbélgyulladás" kifejezés sem pontos, mivel nem gyulladásról van szó.[164]
[165]
[166]
Azért is hagyták el ezeket a kifejezéseket, hogy tükrözzék azt a felfogást, hogy a rendellenesség nem az ember képzeletének szüleménye.[163]
Gazdasági hatások
Egyesült Államok
Az irritábilis bél szindróma összesített költségét az Egyesült Államokban 1,7-10 milliárd dollárra becsülik közvetlen orvosi költségként, további 20 milliárd dollár közvetett költséggel, összesen 21,7-30 milliárd dollárra.[3] Egy irányított ellátást nyújtó vállalat tanulmánya, amely az IBS-ben szenvedő személyek és a nem IBS-es kontrollszemélyek orvosi költségeit hasonlította össze, az IBS diagnózissal kapcsolatos orvosi költségek 49%-os éves növekedését állapította meg.[167] Az IBS-ben szenvedő embereknél 2007-ben évente átlagosan 5 049 dollár közvetlen költséget és 406 dollárt jelentettek a zsebből fizetendő költségek.[168] Az IBS-ben szenvedő munkavállalók körében végzett vizsgálat szerint 34,6%-os termelékenységcsökkenésről számoltak be, ami heti 40 órában 13,8 óra kiesésnek felel meg.[169] A munkáltatóval kapcsolatos egészségügyi költségekről egy Fortune 100 vállalatnál az 1990-es évek adatai alapján végzett tanulmány szerint az IBS-ben szenvedő embereknél 4527 USD kártérítési költség merült fel, míg a kontrollcsoportnál 3276 USD.[170] A University of Georgia College of Pharmacy és a Novartis által 2003-ban végzett, a Medicaid-költségekről szóló tanulmány szerint az IBS Kaliforniában a Medicaid-költségek 962 dolláros, Észak-Karolinában pedig 2191 dolláros növekedésével járt együtt. Az IBS-ben szenvedőknek magasabbak voltak az orvoslátogatások, a járóbeteg-ellátás és a vényköteles gyógyszerek költségei. A tanulmány szerint az IBS-hez kapcsolódó költségek hasonlóak voltak az asztmásoknál tapasztaltakhoz.[171]
Kutatás
Az IBS-ben szenvedő egyéneknél csökkent a bacteroidetes mikrobióta diverzitása és száma. Az IBS kezelésében a széklet mikrobióta-átültetés hatékonyságára vonatkozó előzetes kutatások igen kedvezőek voltak, a "gyógyulási" arány 36 és 60 százalék között volt, az IBS fő tüneteinek 9 és 19 hónapos követés után is fennállt remissziója.[172][173] A probiotikus baktériumtörzsekkel végzett kezelés hatásosnak bizonyult, bár nem minden mikroorganizmus-törzs biztosít ugyanolyan előnyöket, és az esetek egy kisebb részében mellékhatásokat is dokumentáltak.[174]
Egyre több bizonyíték van a mezalazin (5-aminosalicilsav) hatékonyságára az IBS kezelésében.[175]
A mezalazin egy gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkező gyógyszer, amely a jelentések szerint jelentősen csökkenti az immunmediált gyulladást az IBS-ben szenvedő személyek bélrendszerében, a mezalazin-terápia pedig az IBS tüneteinek javulását, valamint az IBS-ben szenvedő személyek általános jó közérzetét eredményezi. Azt is megfigyelték, hogy a mezalazin-terápia segít normalizálni a bélflórát, amely gyakran kóros az IBS-ben szenvedőknél. A mezalazin terápiás előnyei a hámgát működésének javulásából eredhetnek.[176]
A "kórosan" magas IgG antitestek alapján történő kezelés nem javasolható.[177]
Az IBS-ben a zsigeri érzékenység és a bélfiziológia eltéréseit figyelték meg. Az orális 5-HTP-re adott válaszként a nyálkahártya barrier megerősödése hiányzott az IBS-ben a kontrollokhoz képest.[178]
Az IBS/IBD egyének ritkábban HLA DQ2/8 pozitívak, mint a felső funkcionális gasztrointesztinális betegségben szenvedő és egészséges populációkban.[179]
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f Definition and Facts for Irritable Bowel Syndrome. NIDDKD , 2015. február 23. [2016. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 29.)
- ↑ a b c Symptoms and Causes of Irritable Bowel Syndrome. NIDDK , 2015. február 23. [2016. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 29.)
- ↑ a b (2004) „The burden of illness of irritable bowel syndrome: current challenges and hope for the future”. Journal of Managed Care Pharmacy 10 (4), 299–309. o. DOI:10.18553/jmcp.2004.10.4.299. PMID 15298528.
- ↑ a b c (2002. április 1.) „Systematic review of the comorbidity of irritable bowel syndrome with other disorders: what are the causes and implications?”. Gastroenterology 122 (4), 1140–56. o. DOI:10.1053/gast.2002.32392. PMID 11910364.
- ↑ (2009. május 1.) „Postinfectious irritable bowel syndrome”. Gastroenterology 136 (6), 1979–88. o. DOI:10.1053/j.gastro.2009.02.074. PMID 19457422.
- ↑ (2011. március 1.) „The role of stress on physiologic responses and clinical symptoms in irritable bowel syndrome”. Gastroenterology 140 (3), 761–5. o. DOI:10.1053/j.gastro.2011.01.032. PMID 21256129.
- ↑ a b c d e f g h i j k l (2015. március 1.) „Irritable bowel syndrome: a clinical review”. JAMA 313 (9), 949–58. o. DOI:10.1001/jama.2015.0954. PMID 25734736.
- ↑ a b c Treatment for Irritable Bowel Syndrome. NIDDK , 2015. február 23. [2016. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 29.)
- ↑ a b (2014. szeptember 1.) „The effect of fiber supplementation on irritable bowel syndrome: a systematic review and meta-analysis”. The American Journal of Gastroenterology 109 (9), 1367–74. o. DOI:10.1038/ajg.2014.195. PMID 25070054.
- ↑ a b c d (2015. június 1.) „Systematic review: dietary fibre and FODMAP-restricted diet in the management of constipation and irritable bowel syndrome”. Alimentary Pharmacology & Therapeutics 41 (12), 1256–70. o. DOI:10.1111/apt.13167. PMID 25903636.
- ↑ a b (2008. április 1.) „Clinical practice. Irritable bowel syndrome”. The New England Journal of Medicine 358 (16), 1692–9. o. DOI:10.1056/NEJMcp0801447. PMID 18420501.
- ↑ (2006) „Costs of irritable bowel syndrome in the UK and US”. PharmacoEconomics 24 (1), 21–37. o. DOI:10.2165/00019053-200624010-00002. PMID 16445300.
- ↑ (2012. július 1.) „Global Prevalence of and Risk Factors for Irritable Bowel Syndrome: A Meta-analysis”. Clinical Gastroenterology and Hepatology 10 (7), 712–721.e4. o. DOI:10.1016/j.cgh.2012.02.029. ISSN 1542-7714. PMID 22426087. „Pooled prevalence in all studies was 11.2% (95% CI, 9.8%-12.8%). The prevalence varied according to country (from 1.1% to 45.0%) and criteria used to define IBS... Women are at slightly higher risk for IBS than men.”
- ↑ Treatment level 1, Irritable Bowel Syndrome: Diagnosis and Clinical Management, First, Chichester, West Sussex: Wiley-Blackwell (2013. július 27.). ISBN 9781118444740
- ↑ Women and Health. San Diego, Calif: Academic Press, 1098. o. (2000. július 27.). ISBN 9780122881459
- ↑ (2003. május 1.) „Diagnosing the patient with abdominal pain and altered bowel habits: is it irritable bowel syndrome?”. American Family Physician 67 (10), 2157–62. o. PMID 12776965.
- ↑ (2008. február 15.) „Postinfectious Irritable Bowel Syndrome”. Clinical Infectious Diseases 46 (4), 594–599. o, Kiadó: Oxford University Press. DOI:10.1086/526774. ISSN 1058-4838. PMID 18205536.
- ↑ (2012. július 30.) „An Update on Post-infectious Irritable Bowel Syndrome: Role of Genetics, Immune Activation, Serotonin and Altered Microbiome” (angol nyelven). Journal of Neurogastroenterology and Motility 18 (3), 258–268. o. DOI:10.5056/jnm.2012.18.3.258. ISSN 2093-0879. PMID 22837873.
- ↑ (2003. május 1.) „Postinfectious irritable bowel syndrome1 1Abbreviations used in this paper: EC,_; IBS, irritable bowel syndrome; PI, postinfective.” (english nyelven). Gastroenterology 124 (6), 1662–1671. o. DOI:10.1016/S0016-5085(03)00324-X. ISSN 0016-5085. PMID 12761724.
- ↑ (2017. július 27.) „Therapy of the postinfectious irritable bowel syndrome: an update”. Clujul Medical 90 (2), 133–138. o. DOI:10.15386/cjmed-752. ISSN 1222-2119. PMID 28559695.
- ↑ (1999. november 1.) „Diagnostic approach to the patient with irritable bowel syndrome”. The American Journal of Medicine 107 (5A), 20S–26S. o. DOI:10.1016/S0002-9343(99)00278-8. PMID 10588169.
- ↑ Fifth Edition: Diseases of the Human Body. Philadelphia, PA: F.A. Davis Company, 407. o. (2011). ISBN 978-0-8036-2505-1
- ↑ a b (2006. november 1.) „Irritable bowel syndrome”. Internal Medicine Journal 36 (11), 724–8. o. DOI:10.1111/j.1445-5994.2006.01217.x. PMID 17040359.
- ↑ (2010. április 1.) „Irritable Bowel Syndrome and Co-morbid Gastrointestinal and Extra-gastrointestinal Functional Syndromes”. Journal of Neurogastroenterology and Motility 16 (2), 113–9. o. DOI:10.5056/jnm.2010.16.2.113. PMID 20535341.
- ↑ a b c (2016. január 1.) „The role of mast cells in functional GI disorders”. Gut 65 (1), 155–68. o. DOI:10.1136/gutjnl-2015-309151. PMID 26194403.
- ↑ (2010. március 1.) „Pathogenesis of IBS: role of inflammation, immunity and neuroimmune interactions”. Nature Reviews. Gastroenterology & Hepatology 7 (3), 163–73. o. DOI:10.1038/nrgastro.2010.4. PMID 20101257.
- ↑ (2021. június 3.) „An Allergic Basis for Abdominal Pain”. New England Journal of Medicine 384 (22), 2156–2158. o. DOI:10.1056/NEJMcibr2104146. ISSN 0028-4793. PMID 34077648.
- ↑ (2016. március 24.) „Irritable bowel syndrome”. Nature Reviews. Disease Primers 2, 16014. o. DOI:10.1038/nrdp.2016.14. ISSN 2056-676X. PMID 27159638.
- ↑ (2016. március 24.) „Irritable bowel syndrome”. Nature Reviews. Disease Primers 2, 16014. o. DOI:10.1038/nrdp.2016.14. ISSN 2056-676X. PMID 27159638.
- ↑ (2007. augusztus 1.) „Systematic review and meta-analysis: The incidence and prognosis of post-infectious irritable bowel syndrome”. Alimentary Pharmacology & Therapeutics 26 (4), 535–44. o. DOI:10.1111/j.1365-2036.2007.03399.x. PMID 17661757.
- ↑ a b c World Gastroenterology Organisation Global Guidelines. Irritable Bowel Syndrome: a Global Perspective. World Gastroenterology Organisation, 2015. szeptember 1. [2016. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
- ↑ (2014. május 1.) „Manipulation of the microbiota for treatment of IBS and IBD-challenges and controversies”. Gastroenterology 146 (6), 1554–63. o. DOI:10.1053/j.gastro.2014.01.050. PMID 24486051.
- ↑ a b (2014. április 1.) „Post-infectious irritable bowel syndrome: mechanistic insights into chronic disturbances following enteric infection”. World Journal of Gastroenterology 20 (14), 3976–85. o. DOI:10.3748/wjg.v20.i14.3976. PMID 24744587.
- ↑ (1993. szeptember 1.) „Brain-gut response to stress and cholinergic stimulation in irritable bowel syndrome. A preliminary study”. Journal of Clinical Gastroenterology 17 (2), 133–41. o. DOI:10.1097/00004836-199309000-00009. PMID 8031340.
- ↑ (2007. szeptember 1.) „New insights in the etiology and pathophysiology of irritable bowel syndrome: contribution of neonatal stress models”. Pediatric Research 62 (3), 240–5. o. DOI:10.1203/PDR.0b013e3180db2949. PMID 17622962.
- ↑ a b c d (2016. január 1.) „Rifaximin for Irritable Bowel Syndrome: A Meta-Analysis of Randomized Placebo-Controlled Trials”. Medicine 95 (4), e2534. o. DOI:10.1097/MD.0000000000002534. PMID 26825893.
- ↑ (2007. december 1.) „Guidelines on the irritable bowel syndrome: mechanisms and practical management”. Gut 56 (12), 1770–98. o. DOI:10.1136/gut.2007.119446. PMID 17488783.
- ↑ (2007. január 1.) „Role of corticotropin-releasing hormone in irritable bowel syndrome and intestinal inflammation”. Journal of Gastroenterology 42 (Suppl 17), 48–51. o. DOI:10.1007/s00535-006-1942-7. PMID 17238026.
- ↑ Post-infectious IBS. aboutibs.org . (Hozzáférés: 2021. április 2.)
- ↑ (2019. január 1.) „Rome Foundation Working Team Report on Post-Infection Irritable Bowel Syndrome” (angol nyelven). Gastroenterology 156 (1), 46–58.e7. o. DOI:10.1053/j.gastro.2018.07.011. PMID 30009817.
- ↑ (2017. július 1.) „Post-infectious IBS, tropical sprue and small intestinal bacterial overgrowth: the missing link”. Nature Reviews. Gastroenterology & Hepatology 14 (7), 435–441. o. DOI:10.1038/nrgastro.2017.37. PMID 28513629.
- ↑ (2018. július 1.) „Prevalence and predictors of small intestinal bacterial overgrowth in irritable bowel syndrome: a systematic review and meta-analysis”. Journal of Gastroenterology 53 (7), 807–818. o. DOI:10.1007/s00535-018-1476-9. PMID 29761234.
- ↑ (2014. március 1.) „Irritable bowel syndrome and small intestinal bacterial overgrowth: meaningful association or unnecessary hype”. World Journal of Gastroenterology 20 (10), 2482–91. o. DOI:10.3748/wjg.v20.i10.2482. PMID 24627585.
- ↑ (2015. május 1.) „Gut microbiota as potential orchestrators of irritable bowel syndrome”. Gut and Liver 9 (3), 318–31. o. DOI:10.5009/gnl14344. PMID 25918261.
- ↑ a b (2014. augusztus 1.) „A role for the gut microbiota in IBS”. Nature Reviews. Gastroenterology & Hepatology 11 (8), 497–505. o. DOI:10.1038/nrgastro.2014.40. PMID 24751910.
- ↑ (2005. január 1.) „Yeast metabolic products, yeast antigens and yeasts as possible triggers for irritable bowel syndrome”. European Journal of Gastroenterology & Hepatology 17 (1), 21–6. o. DOI:10.1097/00042737-200501000-00005. PMID 15647635.
- ↑ (2006. augusztus 1.) „Dientamoeba fragilis: an emerging role in intestinal disease”. CMAJ 175 (5), 468–9. o. DOI:10.1503/cmaj.060265. PMID 16940260.
- ↑ (2002. június 1.) „Seasonal prevalence of intestinal parasites in the United States during 2000”. The American Journal of Tropical Medicine and Hygiene 66 (6), 799–803. o. DOI:10.4269/ajtmh.2002.66.799. PMID 12224595.
- ↑ a b (2007. január 1.) „Irritable bowel syndrome: a review on the role of intestinal protozoa and the importance of their detection and diagnosis”. International Journal for Parasitology 37 (1), 11–20. o. DOI:10.1016/j.ijpara.2006.09.009. PMID 17070814.
- ↑ (2013. október 1.) „Blastocystis, an unrecognized parasite: an overview of pathogenesis and diagnosis”. Therapeutic Advances in Infectious Disease 1 (5), 167–78. o. DOI:10.1177/2049936113504754. PMID 25165551. „Recent in vitro and in vivo studies have shed new light on the pathogenic power of this parasite, suggesting that Blastocystis sp. infection is associated with a variety of gastrointestinal disorders, may play a significant role in irritable bowel syndrome, and may be linked with cutaneous lesions (urticaria).”
- ↑ (2014) „Update on the pathogenic potential and treatment options for Blastocystis sp”. Gut Pathogens 6, 17. o. DOI:10.1186/1757-4749-6-17. PMID 24883113.
- ↑ (2017. szeptember 1.) „The role of Blastocystis sp. and Dientamoeba fragilis in irritable bowel syndrome: a systematic review and meta-analysis”. Parasitology Research 116 (9), 2361–2371. o. DOI:10.1007/s00436-017-5535-6. PMID 28668983.
- ↑ (2005. május 1.) „Irritable bowel syndrome: the need to exclude Dientamoeba fragilis”. The American Journal of Tropical Medicine and Hygiene 72 (5), 501; author reply 501–2. o. DOI:10.4269/ajtmh.2005.72.5.0720501. PMID 15891119.
- ↑ a b (2018. október 1.) „Vitamin D status in irritable bowel syndrome and the impact of supplementation on symptoms: what do we know and what do we need to know?”. European Journal of Clinical Nutrition 72 (10), 1358–1363. o. DOI:10.1038/s41430-017-0064-z. PMID 29367731.
- ↑ a b (2016. január 1.) „The role of vitamin D in reducing gastrointestinal disease risk and assessment of individual dietary intake needs: Focus on genetic and genomic technologies”. Molecular Nutrition & Food Research 60 (1), 119–33. o. DOI:10.1002/mnfr.201500243. PMID 26251177.
- ↑ (2019. április 1.) „Irritable bowel syndrome: a review of the general aspects and the potential role of vitamin D”. Expert Rev Gastroenterol Hepatol 13 (4), 345–359. o. DOI:10.1080/17474124.2019.1570137. PMID 30791775.
- ↑ (2016) „Ion channelopathies in functional GI disorders”. American Journal of Physiology. Gastrointestinal and Liver Physiology 311 (4), G581–G586. o. DOI:10.1152/ajpgi.00237.2016. PMID 27514480.
- ↑ (2015) „The role of the SCN5A-encoded channelopathy in irritable bowel syndrome and other gastrointestinal disorders”. Neurogastroenterology & Motility 27 (7), 906–13. o. DOI:10.1111/nmo.12569. PMID 25898860.
- ↑ (2006. december 1.) „Genes and environment in irritable bowel syndrome: one step forward”. Gut 55 (12), 1694–6. o. DOI:10.1136/gut.2006.108837. PMID 17124153.
- ↑ (2010. május 1.) „Intestinal dysbiosis in irritable bowel syndrome: etiological factor or epiphenomenon?”. Expert Review of Molecular Diagnostics 10 (4), 389–93. o. DOI:10.1586/erm.10.33. PMID 20465494.
- ↑ (2014) „Microbiota, gastrointestinal infections, low-grade inflammation, and antibiotic therapy in irritable bowel syndrome: an evidence-based review” (spanyol nyelven). Revista de Gastroenterologia de Mexico 79 (2), 96–134. o. DOI:10.1016/j.rgmx.2014.01.004. PMID 24857420.
- ↑ (2011. március 1.) „The role of genetics in IBS”. Gastroenterology Clinics of North America 40 (1), 45–67. o. DOI:10.1016/j.gtc.2010.12.011. PMID 21333900.
- ↑ a b (2001) „Do published guidelines for evaluation of irritable bowel syndrome reflect practice?”. BMC Gastroenterology 1, 11. o. DOI:10.1186/1471-230X-1-11. PMID 11701092.
- ↑ (2017. január 1.) „Screening for Celiac Disease in Irritable Bowel Syndrome: An Updated Systematic Review and Meta-analysis”. The American Journal of Gastroenterology 112 (1), 65–76. o. DOI:10.1038/ajg.2016.466. PMID 27753436. „Although IBS is not a diagnosis of exclusion, with physicians advised to minimize the use of investigations, the gastrointestinal (GI) tract has a limited repertoire of symptoms, meaning that abdominal pain and a change in bowel habit is not specific to the disorder.”
- ↑ (2016. február 1.) „Functional Gastrointestinal Disorders: History, Pathophysiology, Clinical Features and Rome IV”. Gastroenterology 150 (6), 1262–1279.e2. o. DOI:10.1053/j.gastro.2016.02.032. PMID 27144617.
- ↑ (2014. június 1.) „Irritable bowel syndrome: pathogenesis, diagnosis, treatment, and evidence-based medicine”. World Journal of Gastroenterology 20 (22), 6759–73. o. DOI:10.3748/wjg.v20.i22.6759. PMID 24944467.
- ↑ (2001. szeptember 1.) „Evidence- and consensus-based practice guidelines for the diagnosis of irritable bowel syndrome”. Archives of Internal Medicine 161 (17), 2081–8. o. DOI:10.1001/archinte.161.17.2081. PMID 11570936.
- ↑ (2006) „A unifying hypothesis for the functional gastrointestinal disorders: really multiple diseases or one irritable gut?”. Reviews in Gastroenterological Disorders 6 (2), 72–8. o. PMID 16699476.
- ↑ Mayo Clinic Gastroenterology and Hepatology Board Review. CRC Press, 225–. o. (2005). ISBN 978-0-203-50274-7
- ↑ a b (2012. október 1.) „Irritable bowel syndrome: diagnosis and pathogenesis”. World Journal of Gastroenterology 18 (37), 5151–63. o. DOI:10.3748/wjg.v18.i37.5151. PMID 23066308.
- ↑ (2014. december 1.) „Celiac disease: an immune dysregulation syndrome”. Current Problems in Pediatric and Adolescent Health Care 44 (11), 324–7. o. DOI:10.1016/j.cppeds.2014.10.002. PMID 25499458.
- ↑ a b c d e f g h i j k l (2015. május 1.) „Nonceliac gluten sensitivity”. Gastroenterology 148 (6), 1195–204. o. DOI:10.1053/j.gastro.2014.12.049. PMID 25583468.
- ↑ a b c d e f g h i (2015. június 1.) „Non-celiac gluten sensitivity: a work-in-progress entity in the spectrum of wheat-related disorders”. Best Practice & Research. Clinical Gastroenterology 29 (3), 477–91. o. DOI:10.1016/j.bpg.2015.04.006. PMID 26060112.
- ↑ (2015. július 27.) „Fibromyalgia and nutrition: what news?”. Clinical and Experimental Rheumatology 33 (1 Suppl 88), S117-25. o. PMID 25786053.
- ↑ (2014. december 1.) „[Is gluten the great etiopathogenic agent of disease in the XXI century?]”. Nutricion Hospitalaria 30 (6), 1203–10. o. DOI:10.3305/nh.2014.30.6.7866. PMID 25433099.
- ↑ a b c d e f g h i (2013. szeptember 1.) „Non-Celiac Gluten sensitivity: the new frontier of gluten related disorders”. Nutrients 5 (10), 3839–53. o. DOI:10.3390/nu5103839. PMID 24077239.
- ↑ a b c d (2015. október 1.) „Celiac disease and non-celiac gluten sensitivity”. BMJ 351, h4347. o. DOI:10.1136/bmj.h4347. PMID 26438584.
- ↑ a b c d (2009. augusztus 1.) „Treatment of irritable bowel syndrome with probiotics. An etiopathogenic approach at last?”. Revista Española de Enfermedades Digestivas 101 (8), 553–64. o. DOI:10.4321/s1130-01082009000800006. PMID 19785495.
- ↑ (2004. június 1.) „Testing for celiac sprue in irritable bowel syndrome with predominant diarrhea: a cost-effectiveness analysis”. Gastroenterology 126 (7), 1721–32. o. DOI:10.1053/j.gastro.2004.03.012. PMID 15188167.
- ↑ (2000. augusztus 1.) „The association between Helicobacter pylori infection and functional dyspepsia in patients with irritable bowel syndrome”. The American Journal of Gastroenterology 95 (8), 1900–5. o. PMID 10950033.
- ↑ (2001) „H. pylori infection and visceral hypersensitivity in patients with irritable bowel syndrome”. Digestive Diseases 19 (2), 170–3. o. DOI:10.1159/000050673. PMID 11549828.
- ↑ (2006. március 1.) „Giardia lamblia infection in patients with irritable bowel syndrome and dyspepsia: a prospective study”. World Journal of Gastroenterology 12 (12), 1941–4. o. DOI:10.3748/wjg.v12.i12.1941. PMID 16610003.
- ↑ (1995. április 1.) „Lactose malabsorption and irritable bowel syndrome. Effect of a long-term lactose-free diet”. The Italian Journal of Gastroenterology 27 (3), 117–21. o. PMID 7548919.
- ↑ (2009. január 1.) „An evidence-based position statement on the management of irritable bowel syndrome”. The American Journal of Gastroenterology 104 (Suppl 1), S1-35. o. DOI:10.1038/ajg.2008.122. PMID 19521341.
- ↑ (2009. október 1.) „Systematic review: the prevalence of idiopathic bile acid malabsorption as diagnosed by SeHCAT scanning in patients with diarrhoea-predominant irritable bowel syndrome”. Alimentary Pharmacology & Therapeutics 30 (7), 707–17. o. DOI:10.1111/j.1365-2036.2009.04081.x. PMID 19570102.
- ↑ (2006. szeptember 1.) „Migraine, fibromyalgia, and depression among people with IBS: a prevalence study”. BMC Gastroenterology 6, 26. o. DOI:10.1186/1471-230X-6-26. PMID 17007634.
- ↑ (2016. október 1.) „Ion channelopathies in functional GI disorders”. Am J Physiol Gastrointest Liver Physiol 311 (4), G581–G586. o. DOI:10.1152/ajpgi.00237.2016. PMID 27514480.
- ↑ (2006. március 1.) „Gastrointestinal manifestations in myotonic muscular dystrophy”. World J Gastroenterol 12 (12), 1821–1828. o. DOI:10.3748/wjg.v12.i12.1821. PMID 16609987.
- ↑ (2005. június 1.) „Is irritable bowel syndrome a low-grade inflammatory bowel disease?”. Gastroenterology Clinics of North America 34 (2), 235–45, vi–vii. o. DOI:10.1016/j.gtc.2005.02.007. PMID 15862932.
- ↑ (2005) „Irritable bowel syndrome and inflammatory bowel disease: interrelated diseases?”. Chinese Journal of Digestive Diseases 6 (3), 122–32. o. DOI:10.1111/j.1443-9573.2005.00202.x. PMID 16045602.
- ↑ (2002. február 1.) „Quality of life in inflammatory bowel disease in remission: the impact of IBS-like symptoms and associated psychological factors”. The American Journal of Gastroenterology 97 (2), 389–96. o. DOI:10.1016/S0002-9270(01)04037-0. PMID 11866278.
- ↑ (2004. március 1.) „IBS-like symptoms in patients with inflammatory bowel disease in remission; relationships with quality of life and coping behavior”. Digestive Diseases and Sciences 49 (3), 469–74. o. DOI:10.1023/B:DDAS.0000020506.84248.f9. PMID 15139501.
- ↑ (2000. március 1.) „Detection of colorectal tumor and inflammatory bowel disease during follow-up of patients with initial diagnosis of irritable bowel syndrome”. Scandinavian Journal of Gastroenterology 35 (3), 306–11. o. DOI:10.1080/003655200750024191. PMID 10766326.
- ↑ (2008. december 1.) „Gallstones, cholecystectomy and irritable bowel syndrome (IBS) MICOL population-based study”. Digestive and Liver Disease 40 (12), 944–50. o. DOI:10.1016/j.dld.2008.02.013. PMID 18406218.
- ↑ (2005. december 1.) „The incidence of abdominal and pelvic surgery among patients with irritable bowel syndrome”. Digestive Diseases and Sciences 50 (12), 2268–75. o. DOI:10.1007/s10620-005-3047-1. PMID 16416174.
- ↑ (2004. június 1.) „Irritable bowel syndrome and surgery: a multivariable analysis”. Gastroenterology 126 (7), 1665–73. o. DOI:10.1053/j.gastro.2004.02.020. PMID 15188159.
- ↑ (2007) „Endometriosis is associated with prevalence of comorbid conditions in migraine”. Headache 47 (7), 1069–78. o. DOI:10.1111/j.1526-4610.2007.00784.x. PMID 17635599.
- ↑ Interstitial cystitis: Risk factors. Mayo Clinic, 2009. január 20. [2008. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b (2008. november 1.) „Effect of fibre, antispasmodics, and peppermint oil in the treatment of irritable bowel syndrome: systematic review and meta-analysis”. BMJ 337, a2313. o. DOI:10.1136/bmj.a2313. PMID 19008265.
- ↑ (2014. szeptember 1.) „Effect of antidepressants and psychological therapies, including hypnotherapy, in irritable bowel syndrome: systematic review and meta-analysis”. The American Journal of Gastroenterology 109 (9), 1350–65; quiz 1366. o. DOI:10.1038/ajg.2014.148. PMID 24935275.
- ↑ a b (2014. július 1.) „Peppermint oil for the treatment of irritable bowel syndrome: a systematic review and meta-analysis”. Journal of Clinical Gastroenterology 48 (6), 505–12. o. DOI:10.1097/MCG.0b013e3182a88357. PMID 24100754.
- ↑ (2018. szeptember 1.) „A Systematic Review and Meta-Analysis Evaluating the Efficacy of a Gluten-Free Diet and a Low FODMAPs Diet in Treating Symptoms of Irritable Bowel Syndrome”. The American Journal of Gastroenterology 113 (9), 1290–1300. o. DOI:10.1038/s41395-018-0195-4. PMID 30046155.
- ↑ a b c d (2014. április 1.) „Mechanisms and efficacy of dietary FODMAP restriction in IBS”. Nature Reviews. Gastroenterology & Hepatology 11 (4), 256–66. o. DOI:10.1038/nrgastro.2013.259. PMID 24445613. „An emerging body of research now demonstrates the efficacy of fermentable carbohydrate restriction in IBS. [...] However, further work is urgently needed both to confirm clinical efficacy of fermentable carbohydrate restriction in a variety of clinical subgroups and to fully characterize the effect on the gut microbiota and the colonic environ¬ment. Whether the effect on luminal bifidobacteria is clinically relevant, preventable, or long lasting, needs to be investigated. The influence on nutrient intake, dietary diversity, which might also affect the gut microbiota,137 and quality of life also requires further exploration as does the possible economic effects due to reduced physician contact and need for medication. Although further work is required to confirm its place in IBS and functional bowel disorder clinical pathways, fermentable carbohydrate restriction is an important consideration for future national and international IBS guidelines.”
- ↑ (2014. január 1.) „Dietary fructose intolerance, fructan intolerance and FODMAPs”. Current Gastroenterology Reports 16 (1), 370. o. DOI:10.1007/s11894-013-0370-0. PMID 24357350.
- ↑ a b c (2010. február 1.) „Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: The FODMAP approach”. Journal of Gastroenterology and Hepatology 25 (2), 252–8. o. DOI:10.1111/j.1440-1746.2009.06149.x. PMID 20136989.
- ↑ (2015. december 1.) „The Overlap between Irritable Bowel Syndrome and Non-Celiac Gluten Sensitivity: A Clinical Dilemma”. Nutrients 7 (12), 10417–26. o. DOI:10.3390/nu7125541. PMID 26690475.
- ↑ (2011) „Microbial induction of immunity, inflammation, and cancer”. Frontiers in Physiology 1, 168. o. DOI:10.3389/fphys.2010.00168. PMID 21423403.
- ↑ (2003) „Role of dietary fiber and short-chain fatty acids in the colon”. Current Pharmaceutical Design 9 (4), 347–58. o. DOI:10.2174/1381612033391973. PMID 12570825.
- ↑ (2018. május 1.) „Does a low FODMAPs diet reduce symptoms of functional abdominal pain disorders? A systematic review in adult and paediatric population, on behalf of Italian Society of Pediatrics”. Italian Journal of Pediatrics 44 (1), 53. o. DOI:10.1186/s13052-018-0495-8. PMID 29764491.
- ↑ (2016. április 1.) „Does a diet low in FODMAPs reduce symptoms associated with functional gastrointestinal disorders? A comprehensive systematic review and meta-analysis”. European Journal of Nutrition 55 (3), 897–906. o. DOI:10.1007/s00394-015-0922-1. PMID 25982757.
- ↑ (2014. szeptember 1.) „Fermentable oligosaccharides, disaccharides, monosaccharides and polyols: role in irritable bowel syndrome”. Expert Review of Gastroenterology & Hepatology 8 (7), 819–34. o. DOI:10.1586/17474124.2014.917956. PMID 24830318.
- ↑ (2016. május 1.) „A healthy gastrointestinal microbiome is dependent on dietary diversity”. Molecular Metabolism 5 (5), 317–320. o. DOI:10.1016/j.molmet.2016.02.005. PMID 27110483.
- ↑ (2017. augusztus 1.) „The low FODMAP diet: recent advances in understanding its mechanisms and efficacy in IBS”. Gut 66 (8), 1517–1527. o. DOI:10.1136/gutjnl-2017-313750. PMID 28592442.
- ↑ (2014. október 1.) „Diet and inflammatory bowel disease: review of patient-targeted recommendations”. Clinical Gastroenterology and Hepatology 12 (10), 1592–600. o. DOI:10.1016/j.cgh.2013.09.063. PMID 24107394. „Even less evidence exists for the efficacy of the SCD, FODMAP, or Paleo diet. Furthermore, the practicality of maintaining these interventions over long periods of time is doubtful. At a practical level, adherence to defined diets may result in an unnecessary financial burden or reduction in overall caloric intake in people who are already at risk for protein-calorie malnutrition.”
- ↑ a b (2017. március 1.) „How to institute the low-FODMAP diet”. Journal of Gastroenterology and Hepatology 32 (Suppl 1), 8–10. o. DOI:10.1111/jgh.13686. PMID 28244669. „Common symptoms of IBS are bloating, abdominal pain, excessive flatus, constipation, diarrhea, or alternating bowel habit. Ezek a tünetek azonban a coeliakia, a gyulladásos bélbetegségek, a székelési zavarok és a vastagbélrák megjelenésében is gyakoriak. A diagnózis megerősítése kulcsfontosságú a megfelelő terápia megkezdéséhez. Sajnos még ezekben az alternatív diagnózisokban is előfordulhat, hogy a FODMAP-ot korlátozó étrend megváltoztatása javítja a tüneteket, és elfedi azt a tényt, hogy nem a helyes diagnózist állították fel. This is the case with coeliac disease where a low-FODMAP diet can concurrently reduce dietary gluten, improving symptoms, and also affecting coeliac diagnostic indices.3,4 Misdiagnosis of intestinal diseases can lead to secondary problems such as nutritional deficiencies, cancer risk, or even mortality in the case of colon cancer.”
- ↑ Celiac disease. World Gastroenterology Organisation Global Guidelines, 2016. július 1. [2017. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 4.)
- ↑ (1994. július 1.) „Bran and irritable bowel syndrome: time for reappraisal”. Lancet 344 (8914), 39–40. o. DOI:10.1016/S0140-6736(94)91055-3. PMID 7912305.
- ↑ a b c d e (2009. február 1.) „Complementary and alternative medicine for treatment of irritable bowel syndrome”. Canadian Family Physician 55 (2), 143–8. o. PMID 19221071.
- ↑ (2009. augusztus 1.) „Soluble or insoluble fibre in irritable bowel syndrome in primary care? Randomised placebo controlled trial”. BMJ 339 (b3154), b3154. o. DOI:10.1136/bmj.b3154. PMID 19713235.
- ↑ a b c d (2007. november 1.) „[Irritable bowel syndrome: current treatment options]”. Presse Médicale 36 (11 Pt 2), 1619–26. o. DOI:10.1016/j.lpm.2007.03.008. PMID 17490849.
- ↑ a b (2004. február 1.) „Systematic review: the role of different types of fibre in the treatment of irritable bowel syndrome”. Alimentary Pharmacology & Therapeutics 19 (3), 245–51. o. DOI:10.1111/j.0269-2813.2004.01862.x. PMID 14984370.
- ↑ (2009. augusztus 1.) „Soluble or insoluble fibre in irritable bowel syndrome in primary care? Randomised placebo controlled trial”. BMJ 339 (b), b3154. o. DOI:10.1136/bmj.b3154. PMID 19713235.
- ↑ (1987. november 1.) „Double blind study of ispaghula in irritable bowel syndrome”. Gut 28 (11), 1510–3. o. DOI:10.1136/gut.28.11.1510. PMID 3322956.
- ↑ (1990) „Ispaghula therapy in irritable bowel syndrome: improvement in overall well-being is related to reduction in bowel dissatisfaction”. Journal of Gastroenterology and Hepatology 5 (5), 507–13. o. DOI:10.1111/j.1440-1746.1990.tb01432.x. PMID 2129822.
- ↑ (1987. február 1.) „Optimum dosage of ispaghula husk in patients with irritable bowel syndrome: correlation of symptom relief with whole gut transit time and stool weight”. Gut 28 (2), 150–5. o. DOI:10.1136/gut.28.2.150. PMID 3030900.
- ↑ a b c (2011. augusztus 1.) „Bulking agents, antispasmodics and antidepressants for the treatment of irritable bowel syndrome”. The Cochrane Database of Systematic Reviews (8), CD003460. o. DOI:10.1002/14651858.CD003460.pub3. PMID 21833945.
- ↑ (1998. június 1.) „Alterations in colonic anatomy induced by chronic stimulant laxatives: the cathartic colon revisited”. Journal of Clinical Gastroenterology 26 (4), 283–6. o. DOI:10.1097/00004836-199806000-00014. PMID 9649012.
- ↑
- (2016. április 1.) „Lubiprostone Is Effective in the Treatment of Chronic Idiopathic Constipation and Irritable Bowel Syndrome: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials”. Mayo Clinic Proceedings 91 (4), 456–468. o. DOI:10.1016/j.mayocp.2016.01.015. ISSN 0025-6196. PMID 27046523. „Lubiprostone is a safe and efficacious drug for the treatment of chronic idiopathic constipation and irritable bowel syndrome with constipation, with limited adverse effects in 3 months of follow-up.”
- Lubiprostone: MedlinePlus Drug Information. medlineplus.gov , 2017 „Lubiprostone is also used to treat irritable bowel syndrome with constipation... in women who are at least 18 years of age.”
- Lubiprostone Oral: Uses, Side Effects, Interactions, Pictures, Warnings & Dosing - WebMD. www.webmd.com
- Lubiprostone (Oral Route) Side Effects - Mayo Clinic. www.mayoclinic.org , 2021
- ↑ Further Essentials of Pharmacology for Nurses. McGraw-Hill Education (UK), 34–. o. (2012. június 1.). ISBN 978-0-335-24398-3
- ↑ (2014. május 1.) „Role of antispasmodics in the treatment of irritable bowel syndrome”. World Journal of Gastroenterology 20 (20), 6031–43. o. DOI:10.3748/wjg.v20.i20.6031. PMID 24876726.
- ↑ (2017. március 1.) „Small Intestinal Bacterial Overgrowth and Irritable Bowel Syndrome: A Bridge between Functional Organic Dichotomy”. Gut and Liver 11 (2), 196–208. o. DOI:10.5009/gnl16126. PMID 28274108.
- ↑ (2013. január 1.) „Intestinal microbiota in functional bowel disorders: a Rome foundation report”. Gut 62 (1), 159–76. o. DOI:10.1136/gutjnl-2012-302167. PMID 22730468.
- ↑ Treatment of irritable bowel syndrome in adults. UpToDate Inc.
- ↑ (2019. január 1.) „Effect of Antidepressants and Psychological Therapies in Irritable Bowel Syndrome: An Updated Systematic Review and Meta-Analysis”. The American Journal of Gastroenterology 114 (1), 21–39. o. DOI:10.1038/s41395-018-0222-5. PMID 30177784.
- ↑ (2000. január 1.) „Treatment of functional gastrointestinal disorders with antidepressant medications: a meta-analysis”. The American Journal of Medicine 108 (1), 65–72. o. DOI:10.1016/S0002-9343(99)00299-5. PMID 11059442.
- ↑ (2015. augusztus 7.) „Efficacy and Safety of Antidepressants for the Treatment of Irritable Bowel Syndrome: A Meta-Analysis”. PLOS ONE 10 (8), e0127815. o. DOI:10.1371/journal.pone.0127815. PMID 26252008.
- ↑ a b c (2018. április 1.) „Clinical Practice Guidelines for Irritable Bowel Syndrome in Korea, 2017 Revised Edition”. Journal of Neurogastroenterology and Motility 24 (2), 197–215. o. DOI:10.5056/jnm17145. PMID 29605976.
- ↑ (2015. október 1.) „Pharmacologic Agents for Chronic Diarrhea”. Intestinal Research 13 (4), 306–12. o. DOI:10.5217/ir.2015.13.4.306. PMID 26576135.
- ↑ a b (2018. november 1.) „Systematic review with meta-analysis: the efficacy of prebiotics, probiotics, synbiotics and antibiotics in irritable bowel syndrome”. Alimentary Pharmacology & Therapeutics 48 (10), 1044–1060. o. DOI:10.1111/apt.15001. PMID 30294792.
- ↑ Irritable Bowel Syndrome in Adults Archiválva 2014. május 26-i dátummal a Wayback Machine-ben.: Diagnosis and management of irritable bowel syndrome in primary care; NICE clinical guideline 61, Issue Feb 2008
- ↑ Irritable Bowel Syndrome (IBS) – Treatment. NHS Choices. National Health Service. [2012. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
- ↑ (2012. május 1.) „Acupuncture for treatment of irritable bowel syndrome”. The Cochrane Database of Systematic Reviews 5 (5), CD005111. o. DOI:10.1002/14651858.CD005111.pub3. PMID 22592702.
- ↑ (2008. december 1.) „Efficacy of probiotics in irritable bowel syndrome: a meta-analysis of randomized, controlled trials”. Diseases of the Colon and Rectum 51 (12), 1775–80. o. DOI:10.1007/s10350-008-9335-z. PMID 18465170.
- ↑ (2011. december 1.) „Stress and the gut: pathophysiology, clinical consequences, diagnostic approach and treatment options”. Journal of Physiology and Pharmacology 62 (6), 591–9. o. PMID 22314561.
- ↑ American College of Gastroenterology (October 31, 2005). "New Studies Examine the Evidence on Probiotics in IBS". Sajtóközlemény.
- ↑ (2009. április 1.) „The utility of probiotics in the treatment of irritable bowel syndrome: a systematic review”. The American Journal of Gastroenterology 104 (4), 1033–49; quiz 1050. o. DOI:10.1038/ajg.2009.25. PMID 19277023.
- ↑ (2010. január 1.) „Probiotic therapy for irritable bowel syndrome”. Gastroenterology & Hepatology 6 (1), 39–44. o. PMID 20567539.
- ↑ IBS diet: Can yogurt ease symptoms?. Mayo Clinic, 2008. május 21. [2010. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ (2010. május 1.) „Systematic review and meta-analysis of Saccharomyces boulardii in adult patients”. World Journal of Gastroenterology 16 (18), 2202–22. o. DOI:10.3748/wjg.v16.i18.2202. PMID 20458757.
- ↑ a b (2013. január 1.) „Effect of probiotic species on irritable bowel syndrome symptoms: A bring up to date meta-analysis”. Revista Española de Enfermedades Digestivas 105 (1), 19–36. o. DOI:10.4321/s1130-01082013000100005. PMID 23548007.
- ↑ (2019. július 1.) „Efficacy of Fecal Microbiota Transplantation in Irritable Bowel Syndrome: A Systematic Review and Meta-Analysis”. The American Journal of Gastroenterology 114 (7), 1043–1050. o. DOI:10.14309/ajg.0000000000000198. PMID 30908299.
- ↑ (2012. szeptember 1.) „Diagnosis and management of IBS in adults”. American Family Physician 86 (5), 419–26. o. PMID 22963061.
- ↑ (2006) „Phytotherapy for functional dyspepsia: a review of the clinical evidence for the herbal preparation STW 5”. Phytomedicine 13 (Suppl 5), 114–21. o. DOI:10.1016/j.phymed.2006.03.022. PMID 16978851.
- ↑ (2019. január 1.) „The impact of peppermint oil on the irritable bowel syndrome: a meta-analysis of the pooled clinical data”. BMC Complementary and Alternative Medicine 19 (1), 21. o. DOI:10.1186/s12906-018-2409-0. PMID 30654773.
- ↑ Russo, Ethan B. (2016. július 1.). „Clinical Endocannabinoid Deficiency Reconsidered: Current Research Supports the Theory in Migraine, Fibromyalgia, Irritable Bowel, and Other Treatment-Resistant Syndromes”. Cannabis and Cannabinoid Research 1 (1), 154–165. o. DOI:10.1089/can.2016.0009. ISSN 2378-8763. PMID 28861491.
- ↑ (2004. augusztus 1.) „Sex, gender, and irritable bowel syndrome: making the connections”. Gender Medicine 1 (1), 18–28. o. DOI:10.1016/S1550-8579(04)80007-X. PMID 16115580.
- ↑ (1994. december 1.) „Does the menstrual cycle affect anorectal physiology?”. Digestive Diseases and Sciences 39 (12), 2607–11. o. DOI:10.1007/bf02087697. PMID 7995186.
- ↑ (2009. november 1.) „Gender-related traits, quality of life, and psychological adjustment among women with irritable bowel syndrome”. Quality of Life Research 18 (9), 1169–76. o. DOI:10.1007/s11136-009-9532-9. PMID 19728159.
- ↑ (1993. szeptember 1.) „U.S. householder survey of functional gastrointestinal disorders. Prevalence, sociodemography, and health impact”. Digestive Diseases and Sciences 38 (9), 1569–80. o. DOI:10.1007/bf01303162. PMID 8359066.
- ↑ (2011. szeptember 1.) „Sex differences in perceived pain are affected by an anxious brain”. Pain 152 (9), 2065–73. o. DOI:10.1016/j.pain.2011.05.002. PMID 21665365.
- ↑ (1993. október 1.) „Histories of sexual victimization in patients with irritable bowel syndrome or inflammatory bowel disease”. The American Journal of Psychiatry 150 (10), 1502–6. o. DOI:10.1176/ajp.150.10.1502. PMID 8379554.
- ↑ (1950. május 1.) „The irritable bowel syndrome”. Rocky Mountain Medical Journal 47 (5), 343–6. o. PMID 15418074.
- ↑ a b Definition & Facts for Irritable Bowel Syndrome. What is IBS? | NIDDK. National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases , 2015. február 1. [2017. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
- ↑ a b (2007. december 1.) „Guidelines on the irritable bowel syndrome: mechanisms and practical management”. Gut 56 (12), 1770–98. o. DOI:10.1136/gut.2007.119446. PMID 17488783.
- ↑ (2012. november 1.) „Irritable bowel syndrome: how useful is the term and the 'diagnosis'?”. Therapeutic Advances in Gastroenterology 5 (6), 381–6. o. DOI:10.1177/1756283X12442223. PMID 23152731.
- ↑ (2002. július 27.) „Trastornos intestinales funcionales (equivalentes del colon irritable)” (spanyol nyelven). Sociedad Española de Gastroenterología, Hepatología y Nutrición Pediátrica 57 (3), 253–63. o. DOI:10.1016/S1695-4033(02)77914-9.
- ↑ (2001. november 1.) „Costs of care for irritable bowel syndrome patients in a health maintenance organization”. The American Journal of Gastroenterology 96 (11), 3122–9. o. PMID 11721759.
- ↑ (2007. július 1.) „Costs of health care for irritable bowel syndrome, chronic constipation, functional diarrhoea and functional abdominal pain”. Alimentary Pharmacology & Therapeutics 26 (2), 237–48. o. DOI:10.1111/j.1365-2036.2007.03370.x. PMID 17593069.
- ↑ (2006. október 1.) „Health-related quality of life, work productivity, and health care resource utilization of subjects with irritable bowel syndrome: baseline results from LOGIC (Longitudinal Outcomes Study of Gastrointestinal Symptoms in Canada), a naturalistic study”. Clinical Therapeutics 28 (10), 1726–35; discussion 1710–1. o. DOI:10.1016/j.clinthera.2006.10.010. PMID 17157129.
- ↑ (2003. április 1.) „The economic consequences of irritable bowel syndrome: a US employer perspective”. Archives of Internal Medicine 163 (8), 929–35. o. DOI:10.1001/archinte.163.8.929. PMID 12719202.
- ↑ (2003) „Utilization patterns and net direct medical cost to Medicaid of irritable bowel syndrome”. Current Medical Research and Opinion 19 (8), 771–80. o. DOI:10.1185/030079903125002540. PMID 14687449.
- ↑ (2013. január 1.) „Fecal microbiota transplantation: past, present and future”. Current Opinion in Gastroenterology 29 (1), 79–84. o. DOI:10.1097/MOG.0b013e32835a4b3e. PMID 23041678.
- ↑ (2013. november 1.) „Therapeutic potential of fecal microbiota transplantation”. Gastroenterology 145 (5), 946–53. o. DOI:10.1053/j.gastro.2013.08.058. PMID 24018052.
- ↑ (2014. október 1.) „Efficacy of prebiotics, probiotics, and synbiotics in irritable bowel syndrome and chronic idiopathic constipation: systematic review and meta-analysis”. The American Journal of Gastroenterology 109 (10), 1547–61; quiz 1546, 1562. o. DOI:10.1038/ajg.2014.202. PMID 25070051.
- ↑ (2012. február 1.) „The pharmacological profile and clinical use of mesalazine (5-aminosalicylic acid)”. Arzneimittel-Forschung 62 (2), 53–8. o. DOI:10.1055/s-0031-1299685. PMID 22344548.
- ↑ (2009) „Aminosalicylates and other anti-inflammatory compounds for irritable bowel syndrome”. Digestive Diseases 27 (Suppl 1), 115–21. o. DOI:10.1159/000268131. PMID 20203507.
- ↑ (2013. január 1.) „Alternative investigations for irritable bowel syndrome”. Journal of Gastroenterology and Hepatology 28 (1), 73–7. o. DOI:10.1111/j.1440-1746.2012.07291.x. PMID 23033865.
- ↑ (2014. augusztus 1.) „Serotonergic reinforcement of intestinal barrier function is impaired in irritable bowel syndrome”. Alimentary Pharmacology & Therapeutics 40 (4), 392–402. o. DOI:10.1111/apt.12842. PMID 24943480.
- ↑ (2013. április 1.) „Human leukocyte antigen DQ2/8 prevalence in non-celiac patients with gastrointestinal diseases”. World Journal of Gastroenterology 19 (16), 2507–13. o. DOI:10.3748/wjg.v19.i16.2507. PMID 23674852.
Források
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „note” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="note"/>