Diszbiózis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A diszbiózis (dysbiosis) vagy diszbakteriózis az emberrel szimbiózisban élő baktériumok abnormális állapota a bélben, hüvelyben, vagy a bőrön. A diszbiózis oka általában a patogén baktériumok, gombák, vagy paraziták túlzott elszaporodása.

A nemspecifikus védekező rendszer és az általános egészségi állapot szoros kapcsolatban van a mikroflóra aktivitásával. Az ún. normális mikroflóra tagjai általában a felső légutakban, a belekben és a bőrön élnek és megvédik a szervezetet a patogén és a feltételes patogén mikroorganizmusok behatolásától, ezen kívül még más funkciókat is betöltenek.

A diszbiózis, mint a bélflóra egyensúlyának zavara[szerkesztés]

Diszbiózis oka a jótékony baktériumok alacsony mennyisége, valamint a káros baktériumok, gombák vagy paraziták elszaporodása.

Tünetei[szerkesztés]

Leggyakoribb tünetei:

  • Fokozott bélgáz képződés vagy puffadás, amely a hét legtöbb napján fennáll
  • Görcsös, sürgős székelési inger vagy nyálka megjelenése a székletben legalább hetente egyszer
  • Tompaság, szorongás vagy depresszió Élelmiszer-érzékenység
  • A mikrotápanyagok hiánya
  • Krónikus rossz lehelet
  • Laza széklet, hasmenés, székrekedés vagy a kettő kombinációja

Kezelése[szerkesztés]

A kezelés alapvetően az állapot súlyosságától és a beteg változtatásra való elkötelezettségétől függően változhat. Az első és legfontosabb lépés az orvosi kivizsgálás a gyanúra okot adó tünetek észlelésekor. A bél egészségének helyreállításához, illetve egészségének megőrzéséhez hozzájárulhat a megfelelő életmód, a probiotikumokban gazdag élelmiszerek (fermentált zöldségek mint savanyú káposzta, élőflórás joghurtok, kefirek.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]