„Großglockner” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Állatvilág: hiv. kibővítése
44. sor: 44. sor:


=== Állatvilág ===
=== Állatvilág ===
A 2600 méter magas területein a Großglockner állatvilága legfőképp talajlakó élőlényekből áll. A Magas-Tauern ezen magasságában mintegy 40 [[fonálférgek|fonálféreg]]fajt találtak ''(Nematoda)'', elterjedésük határa a közel 3000 méteres magasság, ilyen magassági szinten [[csigák]] ''(Gastropodák)'' is megtalálhatóak, melyek ivarérettségüket később érik el, mint az alacsonyabban élő fajtársaik. A giliszták 30 faja a két és félezer méterig él, ameddig összefüggő talajréteg ki tud alakulni. A csúcsponton és közvetlen közelében a többsejtű élőlények ritkák telepednek meg, a leggyakoribb élőlény a [[medveállatkák|medveállatka]].<ref>{{CitLib|aut= Rosa Margesin és Franz Schinner|tit= Cold-Adapted Organisms: Ecology, Physiology, Enzymology and Molecular Biology|subtit= |loc= Innsbrucki Mikróbiológiai Intézet|red= |ann= 199|pag= 166}}</ref>
A 2600 méter magas területein a Großglockner állatvilága legfőképp talajlakó élőlényekből áll. A Magas-Tauern ezen magasságában mintegy 40 [[fonálférgek|fonálféreg]]fajt találtak ''(Nematoda)'', elterjedésük határa a közel 3000 méteres magasság, ilyen magassági szinten [[csigák]] ''(Gastropodák)'' is megtalálhatóak, melyek ivarérettségüket később érik el, mint az alacsonyabban élő fajtársaik. A giliszták 30 faja a két és félezer méterig él, ameddig összefüggő talajréteg ki tud alakulni. A csúcsponton és közvetlen közelében a többsejtű élőlények ritkák telepednek meg, a leggyakoribb élőlény a [[medveállatkák|medveállatka]].<ref>{{CitLib|aut= Rosa Margesin és Franz Schinner|tit= Cold-Adapted Organisms: Ecology, Physiology, Enzymology and Molecular Biology|subtit= |loc= Innsbrucki Mikrobiológiai Intézet|red= |ann= 199|pag= 166|isbn= 978-3-642-08445-4|url= https://books.google.hu/books?id=O83uCAAAQBAJ&pg=PA167&lpg=PA167&dq=the+grossglockner+biology&source=bl&ots=d89uNA3auN&sig=QB0g_FbkvGJOLmbfEjN7QRSl1zU&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwikzIy2qpTQAhWDiRoKHeecDPUQ6AEIQjAF#v=onepage&q=the%20grossglockner%20biology&f=false}}</ref>


== Fordítás ==
== Fordítás ==

A lap 2016. november 6., 16:58-kori változata

Großglockner
Magasság3798 m
HelyAusztria, Karintia és Tirol határa
HegységAlpok, Magas-Tauern
Relatív magasság2428 m
Elhelyezkedése
Großglockner (Ausztria)
Großglockner
Großglockner
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 04′ 30″, k. h. 12° 41′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 30″, k. h. 12° 41′ 40″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Großglockner témájú médiaállományokat.
A hegycsoport északnyugati oldala 1=Adlersruhe, 2=Hofmannskees, 3=Kleinglocknerkees, 4=Glocknerleitl, 5=Pallavicinirinne, 6=Kleinglockner, 7=Großglockner. 8=Glocknerkees, 9=Berglerrinne, 10=Glocknerhorn (balra) és Teufelshorn (jobbra), 11= Alacsony-Glocknerscharte, 12=Glocknerwand

A Großglockner (gyakran egyszerűen Glockner) Ausztria és egyben a Keleti-Alpok legmagasabb hegycsúcsa. 3798 méter magas, a Magas-Tauern hegység központi részén (Alpok) található.[1] Teteje eljegesedett, a hegyet elborító jégsapka nagysága eléri a 180 km2, innen indul az Alpok leghosszabb gleccsere, a 8 km hosszú és 5 km széles Pasterze.[2] Népszerű célpontja a hegymászóknak, évente átlagosan 5 ezren másszák meg, és a hegyláb közelében halad a Großglockner magashegyi-út, mely szintén népszerű turistalátványosság.

Nevének eredete

Egy bécsi térképész, Wolfgang Lazius 1561-ben készített térképen feltűnik a Glockener név. Egy 1583-ban keletkezett a kalsi kerületi bíróság leírása Glogger néven említi, ami az első okmány, amely az első a hegynevet hitelesen megemlítő okirat. A 18. században az immár Glockner névvel a Magas-Tauern itteni hegygerincét, nemcsak a csúcsot nevezték így. A szűkebben a hegycsúcsot Glöcknerberg szóval jelölték. Az Atlas Tyrolensisben Peter Anich és Blasius Hueber Glockner-hegynek nevezi. A Groß-, vagyis nagy szót az 1799-es expedíció után kapta.

A Glocken szó jelentése németül harang, ám hogy lett ez a szó a hegy neve, arról egy sor hipotézis létezik. Egy elmélet szerint a hegynek a formája leginkább egy harangra hasonlít, amivel Belsazar Hacquet 1784-ben jellemezte is a magaslatot. Egy másik elmélet szerint egy újkor legelején, a középkor végén használatos köpenyről kapta a nevét, amely a Großglockner alakjára emlékeztet. Ezeken kívül egy feltevés szerint a Glocken szó a középkorban használatos Glogga szóból ered, ami az alpesi legelők nyájainak kolompjainak neve is volt. Esetleg egy helyi nyelvjárás szavából a klocken, vagyis mennydörgés szóból eredhet a neve, ami a jég-, és sziklaomlásokra emlékeztet.

A viszonylag nagyszámú szláv népesség miatt az Alpok német hegyneveinek szlovén megfelelői is vannak. A hegy szlovén neve Veliki Klek, melynek az eredete hasonló lehet a német megfelelőjével.

A hegy és környékének geológiai felépítése, Ferdinand Löwl 1898-ban készített munkája nyomán

Elhelyezkedése

A Glockner-csoport csúcsai:  1=Glocknerwand, 2=Alacsony-Glocknerscharte,  3=Teufelshorn (balra) und Glocknerhorn (jobbra), 4=Teischnitzkees, 5=Großglockner, 6=Kleinglockner, 7= Stüdlgrat, 8=Ködnitzkees, 9=Adlersruhe

A Magas-Tauern központi részén, a Glockner-hegycsoport részeként, Ausztriában, Karintia és Kelet-Tirol határán fekszik. A hegycsoportot nyugatról az Isel völgye, keletről a Sonnblick-hágó zárja le.[3]

Kialakulása és geológiája

100 millió évvel ezelőtt az Alpok felgyűrődésével együtt megkezdődött a Großglockner kialakulása.[4] A Großglockner a Tauern-ablak központi részén, egy nyugat-keleti felgyűrődési zónában jött létre, végső formáját az erős erózió alakította ki. A gyűrődés kezdete során felszínre került kőzetek átbuktak és a felszíntől számítva 10 kilométeres mélységre kerültek, amelyre új kőzetrétegek tolultak. Az átbukás során sok metamorf kőzet jött létre, köztük nagyszámú kristályos pala. A csúcs és környéke zöldpalából, és zöldkőből áll, melyek nagy keménységűek, így jól bírják az erózió hatásait. Anyaguk a hajdani Tethys-tenger bazalt-medréből[5] jött létre átalakulás[6] során. E két kőzet mellett törmelékkő, kvarc és fillit is részét képezi a Großglocknert felépítő kőzeteknek. A környező hegyek legfőbb összetevője a csillámpala. A Großglockner és Kleinglockner találkozásánál megfigyelhető egy hosszanti irányú törés, mely Pallavicinirinne-t és Ködnitzkees-t elválasztja.

Felfedezése

Első tanulmányozása

Először 1783-ban tanulmányozta a csúcsot Belsazar Hacquet francia természettudós a Ásványtani és botanikai utazásaim a Terglou-hegynél Krajnában és a Glocknernél Tirolban (németül: Mineralogisch-botanische Lustreise von dem Berg Terglou in Krain, zu dem Berg Glokner in Tyrol) melyet 1779-es és 1781-es utazásai alapján írt. Magasságát 2000 ölre (megközelítőleg 3793 m-re) becsülte, amely közel van a mai hivatalos méréstől. Utazásai nyomán készült az első metszet a hegyről és a Pasterzéről.

Biológia

Állatvilág

A 2600 méter magas területein a Großglockner állatvilága legfőképp talajlakó élőlényekből áll. A Magas-Tauern ezen magasságában mintegy 40 fonálféregfajt találtak (Nematoda), elterjedésük határa a közel 3000 méteres magasság, ilyen magassági szinten csigák (Gastropodák) is megtalálhatóak, melyek ivarérettségüket később érik el, mint az alacsonyabban élő fajtársaik. A giliszták 30 faja a két és félezer méterig él, ameddig összefüggő talajréteg ki tud alakulni. A csúcsponton és közvetlen közelében a többsejtű élőlények ritkák telepednek meg, a leggyakoribb élőlény a medveállatka.[7]

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Großglockner című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

  1. ↑ ↑ Földrajzi világatlasz 49. oldal
  2. ↑ ↑ A világ legszebb természeti csodái 64. oldal
  3. ↑ ↑ Földrajzi világatlasz 49. oldal
  4. ↑ A Magas-Tauern geológiája. www.nationalpark.at. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  5. ↑ mely a kialakulása következtében jött létre
  6. ↑ metamorfózis
  7. ↑ Rosa Margesin és Franz Schinner: Cold-Adapted Organisms: Ecology, Physiology, Enzymology and Molecular Biology. Innsbrucki Mikrobiológiai Intézet: (kiadó nélkül). 199. 166. o. ISBN 978-3-642-08445-4  

Források

  • ↑ Földrajzi világatlasz: Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz. Budapest: Carthographia kiadó. 2012.  
  • ↑ A világ legszebb természeti csodái: Winfried, Mass. A világ legszebb természeti csodái, Nicholas Neuman, Hans Oberländer, Jörn Voss, Anne Benthues fordította Trócsányi Balázs és Varga Ágnes, Alexandra. ISBN 9789632970615 (2009) 
  • ↑ A Grossglockner túraútvonalai: A Grossglockner. www.glossglockner.at. (Hozzáférés: 2016. október 31.)

További információk

Commons:Category:Großglockner
A Wikimédia Commons tartalmaz Großglockner témájú médiaállományokat.
Ez a földrajzi objektumról, alakzatról, jelenségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Großglockner&oldid=18112719”