Törmelékkő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Törmelékkő
Breccsa2 KMB.JPG
Tektonikus breccsa: hallstatti mészkőtörmelék karbonátos cementben, előtte geológuskalapáccsal
Adatok
Más név breccsa
Képződés típusa üledékes
Képződés helye reziduális
Szerkezet szemcsés, mátrixban
Szövet kötött laza, összeálló
Ásványos összetétel változó
Előfordulás gravitációs csapdák

A törmelékkő vagy breccsa (a német eredetű olasz breccia szóból) 2 mm-nél nagyobb, szögletes-sarkos törmelékdarabokból álló, a törmelékeknél jóval finomabb szemű anyaggal cementált kőzet.

Anyagi összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anyaga rendkívül változatos; gyakorlatilag bármi lehet. A kötőanyag (mátrix) lehet a törmelékekkel egyidős, de lehet későbbi is; anyaga lehet a törmelékekével azonos, de azoktól különbözhet is. Az utólag a törmelékek közé rakódott kötőanyag a leggyakrabban:

  • karbonátos,
  • kovás,
  • agyagos vagy
  • vasas (vas-oxi-hidroxidos).

Genetikai típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő fajtái a Földön:

A légkör nélküli égitesteken (például a Holdon) gyakoriak a becsapódásos breccsák.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes változatai (főleg a mészkőbreccsák) jól vághatók, csiszolhatók, polírozhatók; ezeket előszeretettel használják díszítőkőnek.

Hasonló kőzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A breccsához hasonló, ugyancsak durvatörmelékes, cementált kőzet a konglomerátum; annak szemcséi azonban (amint ezt magyaros neve: kavicskő is mutatja) nem szögletesek, hanem kerekdedek, gömbölyítettek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Természettudományi lexikon I. (A–C). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1964. 620. o.
  • Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 526. o. ISBN 9630569280  
  • Török Ákos, 2007: Geológia mérnököknek. Egyetemi tankönyv. Műegyetemi Kiadó, Budapest. p. 133–134. ISBN 978-963-420-934-8