„Elnéptelenedés szindróma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Okai: A fehérjetermelés zavara
→‎Okai: Az Apocephalus borealis élősködő
25. sor: 25. sor:
===A fehérjetermelés zavara===
===A fehérjetermelés zavara===
Újabb kutatások minden érintett méhcsaládnál zavart találtak a fehérjetermelésben. Azt gyanítják, hogy ezt a Picornaviridae okozza, amit a varroa atka is közvetít. A fehérjetermelés zavara miatt a család fokozottabban érzékenyebbé válik a külső hatásokkal szemben.<ref>{{Internetquelle |url=http://www.spiegel.de/wissenschaft/natur/0,1518,644685,00.html |titel=Forscher finden Grund für Bienensterben |werk=Spiegel Online |datum=2009-08-25 |zugriff=2010-07-21}}</ref><ref>{{Literatur |Autor=Reed M. Johnson u.&nbsp;a. |Titel=[http://www.pnas.org/content/early/2009/08/21/0906970106.full.pdf Changes in transcript abundance relating to colony collapse disorder in honey bees (''Apis mellifera'')] (PDF; 796&nbsp;kB) |Sammelwerk=[[Proceedings of the National Academy of Sciences]] |Jahr=2009 |DOI=10.1073/pnas.0906970106}}</ref>
Újabb kutatások minden érintett méhcsaládnál zavart találtak a fehérjetermelésben. Azt gyanítják, hogy ezt a Picornaviridae okozza, amit a varroa atka is közvetít. A fehérjetermelés zavara miatt a család fokozottabban érzékenyebbé válik a külső hatásokkal szemben.<ref>{{Internetquelle |url=http://www.spiegel.de/wissenschaft/natur/0,1518,644685,00.html |titel=Forscher finden Grund für Bienensterben |werk=Spiegel Online |datum=2009-08-25 |zugriff=2010-07-21}}</ref><ref>{{Literatur |Autor=Reed M. Johnson u.&nbsp;a. |Titel=[http://www.pnas.org/content/early/2009/08/21/0906970106.full.pdf Changes in transcript abundance relating to colony collapse disorder in honey bees (''Apis mellifera'')] (PDF; 796&nbsp;kB) |Sammelwerk=[[Proceedings of the National Academy of Sciences]] |Jahr=2009 |DOI=10.1073/pnas.0906970106}}</ref>
===Az Apocephalus borealis élősködő===
A San Francisko Egyetem egy 2012-es cikke az Apocephalus borealis legyet jelölte meg a méhpusztulás egyik lehetséges okaként.<ref>A. Core, C. Runckel, J. Ivers, C. Quock, T. Siapno, et al. (2012): ''[http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0029639 A New Threat to Honey Bees, the Parasitic Phorid Fly Apocephalus borealis.]'' PLoS ONE 7(1): e29639. {{doi|10.1371/journal.pone.0029639}}.</ref> Miután a nőstény bepetézte, a méh éjszaka száll ki a kaptárból.<ref>Antje Findeklee: ''[http://www.spektrum.de/alias/parasitologie/neue-spur-im-bienensterben/1137994 Parasitologie: Neue Spur im Bienensterben.]'' Meldung bei Spektrum.de vom 3. Januar 2012.</ref> A fertőzés folyamata még nem ismert. A legyet megtalálták Dél-Dakotában és Kaliforniában.


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2015. március 18., 16:26-kori változata

Dolgozó méhek egy kaptár bejáratánál

A méhészetben az elnéptelenedés szindróma (angol nevén "honey bee depopulation syndrome" - HBDS) vagy a magyar szakirodalomban gyakrabban használt, "Colony Collapse Disorder" (CCD), abban áll, hogy egy méhkolóniában a dolgozó méhek hirtelen nagy számban eltűnnek. Az anya, a fiatal méhek, a fiasítás, a méz és a virágpor megmarad. A folyamat egy szakaszában két anya is lehet.

Ezt a rendellenességet az európai háziméh (Apis mellifera) esetében írták le. Hasonló esetek a méhészkedés történetében gyakran előfordultak, a CCD elnevezést először 2006-ban használták, amikor drasztikusan megnőtt a méhcsaládok összeomlásának aránya Észak-Amerikában. Ezután hasonló jelenségről számoltak be sok európai országban is. Belgium, Franciaország, Hollandia, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, később Svájc és Németország váltak érintetté. Egyes helyeken, például Észak-Írországban a jelentések 50 százalékot meghaladó méhállomány pusztulásról szóltak.

Az elnéptelenedés szindróma egy kiemelkedő gazdasági tényező, nem csak a méz kapcsán, hanem, mert sok mezőgazdaságilag fontos kultúrnövény beporzását a méhek végzik.

Elterjedése

2006/2007 telén az Amerikai Egyesült Államokban tömegesen pusztultak a méhek, egyes vidékeken a családok 80%-át is érintette.[1] 2007 márciusára az államok felét érintette. Korábban már Európából és Indiából jelentettek hasonló jelenséget. Ezzel szemben Kanada, Nagy-Britannia és Ausztrália kevésbé érintett.[2]

Okai

A probléma okai nem teljesen tisztázottak, sokan parazitákra gyanakszanak, mint például a Varroa atkák.[3][4] Felmerült továbbá a Nosema apis és az Israel acute paralysis virus, mint lehetséges kóroki tényező. Más felvetések szerint környezetváltozás miatti stressz, alultápláltság, vagy egyes rovarirtó szerek (például neonikotinoidok) a felelősek. Nem kizárható a vándorméhészkedés szerepe. A mobiltelefonok és genetikailag módosított növények káros hatását, bizonyítékok hiányára hivatkozva, általában cáfolják a szakértők. Egyes génkezelt fajok ugyanis rovarirtó hatású vegyületeket termelnek, ezen növények ökológiai kockázata nincs teljesen felmérve. A háttérben sejtik a minőségi éhezést is, vagyis azt, hogy a méhek a fontos tápanyagokhoz nem jutottak megfelelő mértékben, mivel túlzottan is a termesztett növényekre korlátozódtak.[5] Az Amerikai Egyesült Államokban hatalmas területeket foglalnak el monokultúrák, amelyek között a méheket utaztatni kell; egy időben azonban szinte kizárólag csak egyféle növényről gyűjthetnek. A későbbi híradások szerint nem kellett volna pánikolni, sőt, a következő évben nagyobb termést vártak Kaliforniában. A beporzási díjakat azonban megemelték, a növénytermesztők az addigi 50 dollár helyett akár 125 dollárt is fizettek családonként.[6]

Elképzelhető, hogy a CCD több tényező együttes hatását feltételezi, és nem egy pontosan meghatározott faktor a felelős.

Az atka szerepe

Németországban a méhek pusztulásának legfőbb oka az atka. Ezzel szemben a nozéma, a növényvédőszerek és más okok csak viszonylag kevés méh pusztulásáért felelősek. Jobban telelnek azok a családok, amelyekben az anya fiatal. A német kutatóintézetek szövetsége által végzett hosszú távú megfigyelésről 2011-ben adtak ki egy jelentést, amely ezekre a következtetésekre jutott. A cikk szerint ezek az eredmények általánosíthatók egész Európára és Észak-Amerika egy részére is.[3][7][8] A cikket több méhész és a német természetvédők szövetségei is hevesen kritizálják. Nem vizsgálták a rovarirtókat, és a vizsgálatok felét a legnagyobb rovarirtószer-gyártók (BASF, Bayer és Syngenta) végezték..[9]

Svájcban szintén az atkát tartják a fő tényezőnek.

A Varroa destructor atka messze a méhpusztulás legfőbb okozója. Svájc összes méhcsaládjában jelen van, kezelés nélkül a család egy-két év alatt elpusztul. Még a megfelelő beavatkozások mellett sem biztos, hogy a beteg méhek túlélnek. A legyengült egyedeket és családokat vírusok támadják meg, ami a család pusztulásához vezet.[4]

A további tényezők hatványozhatják az atka kártételét. Így az atkák által terjesztett vírusok vagy az okozott sérülések másodlagos fertőzéseket okozhatnak.[10]

A fehérjetermelés zavara

Újabb kutatások minden érintett méhcsaládnál zavart találtak a fehérjetermelésben. Azt gyanítják, hogy ezt a Picornaviridae okozza, amit a varroa atka is közvetít. A fehérjetermelés zavara miatt a család fokozottabban érzékenyebbé válik a külső hatásokkal szemben.[11][12]

Az Apocephalus borealis élősködő

A San Francisko Egyetem egy 2012-es cikke az Apocephalus borealis legyet jelölte meg a méhpusztulás egyik lehetséges okaként.[13] Miután a nőstény bepetézte, a méh éjszaka száll ki a kaptárból.[14] A fertőzés folyamata még nem ismert. A legyet megtalálták Dél-Dakotában és Kaliforniában.

Forrás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Colony collapse disorder című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. ↑ Mysteriöses Bienensterben in den USA. hymenoptera.de, 2007. február 20. (Hozzáférés: 2010. július 21.)
  2. ↑ Jon Entine: Science Collapse Disorder -- The Real Story Behind Neonics And Mass Bee Deaths. Englisch. In: Forbes Magazine vom 11. April 2013, online auf forbes.com, abgerufen am 28. August 2013.
  3. ↑ a b Sablon:Literatur
  4. ↑ a b Bettina Jakob: Ein Professor kämpft gegen das Bienensterben. Universität Bern, 2013. január 8. (Hozzáférés: 2013. április 30.)
  5. ↑ USDA, 2013: Report on the National Stakeholders Conference on Honey Bee Health. National Honey Bee Health Stakeholder Conference Steering Committee
  6. ↑ Sablon:Literatur
  7. ↑ Hauptursache für das große Bienensterben gefunden in: Welt Online vom 24. März 2011.
  8. ↑ Volk der Bienen, quo vadis? in: faz.net vom 6. April 2011.
  9. ↑ NABU und BUND kritisieren Bienenmonitoring. Pressemitteilung des BUND vom 25. Januar 2011.
  10. ↑ Francis L.W. Ratnieks, Norman L. Carreck: Clarity on Honey Bee Collapse? Science, 8. Januar 2010. Band 327, Nr. 5962, S. 152–153.
  11. ↑ Forscher finden Grund für Bienensterben. Spiegel Online, 2009. augusztus 25. (Hozzáférés: 2010. július 21.)
  12. ↑ Sablon:Literatur
  13. ↑ A. Core, C. Runckel, J. Ivers, C. Quock, T. Siapno, et al. (2012): A New Threat to Honey Bees, the Parasitic Phorid Fly Apocephalus borealis. PLoS ONE 7(1): e29639. doi:10.1371/journal.pone.0029639.
  14. ↑ Antje Findeklee: Parasitologie: Neue Spur im Bienensterben. Meldung bei Spektrum.de vom 3. Januar 2012.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Elnéptelenedés_szindróma&oldid=15756972”