„Elhízás” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
Nincs szerkesztési összefoglaló
44. sor: 44. sor:
}}
}}


Az '''elhízás''' (''obesitas, obezitás'') olyan kórállapot, amelynek során a túlzott [[Zsír|zsírraktározás]] oly mértékű, hogy az káros lehet az egészségre, és a [[várható élettartam]] csökkenéséhez, illetve számos egészségi problémához vezethet.<ref name="WHO 2000 p.6">WHO 2000 p.6</ref><ref name=HaslamJames/> Elhízottnak tekintjük azt a személyt, akinek [[testtömegindex]]e (rövidítve TTI, angolul ''body mass index'', BMI) 30&nbsp;kg/m<sup>2</sup> felett van. A testtömegindex a [[kilogramm]]ban megállapított testtömeg és a testmagasság [[méter]]ben mért négyzetének hányadosa.<ref name="auto1">{{citeweb|url=http://www.oeti.hu/?m1id=16&m2id=169|title=OÉTI: Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009|accessdate=20120213}}</ref> <ref name="auto2">{{citeweb|url=http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs311/en/index.html|title=WHO: Obesity and Overweight Fact Sheet|accessdate=20120213}}</ref><ref name="WHO 2000 p.9">WHO 2000 p.9</ref>
Az '''elhízás''' (''obesitas, obezitás'') olyan kórállapot, amelynek során a túlzott [[Zsír|zsírraktározás]] oly mértékű, hogy az káros lehet az egészségre, és a [[várható élettartam]] csökkenéséhez, illetve számos egészségi problémához vezethet.<ref name="WHO 2000 p.6">WHO 2000 p.6</ref><ref name=HaslamJames/> Elhízottnak tekintjük azt a személyt, akinek [[testtömegindex]]e (rövidítve TTI, angolul ''body mass index'', BMI) 30&nbsp;kg/m<sup>2</sup> felett van. A testtömegindex a [[kilogramm]]ban megállapított testtömeg és a testmagasság [[méter]]ben mért négyzetének hányadosa.<ref name="auto1">{{citeweb|url=http://www.oeti.hu/?m1id=16&m2id=169|title=OÉTI: Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009|accessdate=20120213}}</ref><ref name="auto2">{{citeweb|url=http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs311/en/index.html|title=WHO: Obesity and Overweight Fact Sheet|accessdate=20120213}}</ref><ref name="WHO 2000 p.9">WHO 2000 p.9</ref>


Az elhízás hátterében az [[anyagcsere]]-folyamatok olyan [[genetika]]i, [[központi idegrendszer]]i vagy [[endokrinológia|endokrin]] és környezeti hatásokra létrejövő zavara áll, amely az [[energiaháztartás]] egyensúlyának módosulását okozza. Ez a folyamat a táplálékfelvétel növelésében és/vagy az energialeadás csökkenésében nyilvánul meg, majd fokozott [[zsír]]raktározáshoz vezet. Az elhízást leggyakrabban több tényező együttesen okozza: a túlzott élelmiszerenergia-fogyasztás, a testmozgás hiánya és [[Poligénia|genetikai hajlam]], habár néhány esetben elsődlegesen [[gén]]ek, [[endokrin]] rendellenességek, [[gyógyszer]]ek vagy [[pszichiátriai betegségek]] a kiváltó okok. Kevés bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, miszerint egyes elhízott emberek a lassú [[metabolizmus]]uk miatt akkor is híznak, ha keveset esznek. Általánosságban az elhízott emberek a megnövekedett testtömeg fenntartásának energiaszükséglete miatt több energiát használnak fel, mint sovány társaik.<ref>{{cite book |author=Kushner, Robert |title=Treatment of the Obese Patient (Contemporary Endocrinology) |publisher=Humana Press |location=Totowa, NJ|year=2007 |page=158 |isbn=1-59745-400-1 |url=http://books.google.com/?id=vWjK5etS7PMC&pg=PA121&lpg=PA121&dq=measurement+of+metabolism+in+obese+Bessesen |doi= |accessdate=April 5, 2009}}</ref><ref name=Anes2000>{{cite journal |author=Adams JP, Murphy PG |title=Obesity in anaesthesia and intensive care |journal=Br J Anaesth |volume=85 |issue=1 |pages=91–108 |year=2000 |month=July |pmid=10927998 |doi= 10.1093/bja/85.1.91|url=http://bja.oxfordjournals.org/cgi/content/full/85/1/91}}</ref>
Az elhízás hátterében az [[anyagcsere]]-folyamatok olyan [[genetika]]i, [[központi idegrendszer]]i vagy [[endokrinológia|endokrin]] és környezeti hatásokra létrejövő zavara áll, amely az [[energiaháztartás]] egyensúlyának módosulását okozza. Ez a folyamat a táplálékfelvétel növelésében és/vagy az energialeadás csökkenésében nyilvánul meg, majd fokozott [[zsír]]raktározáshoz vezet. Az elhízást leggyakrabban több tényező együttesen okozza: a túlzott élelmiszerenergia-fogyasztás, a testmozgás hiánya és [[Poligénia|genetikai hajlam]], habár néhány esetben elsődlegesen [[gén]]ek, [[endokrin]] rendellenességek, [[gyógyszer]]ek vagy [[pszichiátriai betegségek]] a kiváltó okok. Kevés bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, miszerint egyes elhízott emberek a lassú [[metabolizmus]]uk miatt akkor is híznak, ha keveset esznek. Általánosságban az elhízott emberek a megnövekedett testtömeg fenntartásának energiaszükséglete miatt több energiát használnak fel, mint sovány társaik.<ref>{{cite book |author=Kushner, Robert |title=Treatment of the Obese Patient (Contemporary Endocrinology) |publisher=Humana Press |location=Totowa, NJ|year=2007 |page=158 |isbn=1-59745-400-1 |url=http://books.google.com/?id=vWjK5etS7PMC&pg=PA121&lpg=PA121&dq=measurement+of+metabolism+in+obese+Bessesen |doi= |accessdate=April 5, 2009}}</ref><ref name=Anes2000>{{cite journal |author=Adams JP, Murphy PG |title=Obesity in anaesthesia and intensive care |journal=Br J Anaesth |volume=85 |issue=1 |pages=91–108 |year=2000 |month=July |pmid=10927998 |doi= 10.1093/bja/85.1.91|url=http://bja.oxfordjournals.org/cgi/content/full/85/1/91}}</ref>


Az elhízás krónikus és recidiváló betegség, mely tartós kezelést igényel, elsősorban a túlsúlyosságot és az elhízást kísérő betegségek kezelésével kapcsolatban. Az elhízás következtében számos betegség - különösen a [[Szív- és érrendszeri_betegségek|szív- és érrendszeri betegségek]], a [[Cukorbetegség|2-es típusú cukorbetegség]], az [[obstruktív alvási apnoe]], egyes [[rák]]betegségek, a [[Ízületi_gyulladás|csont-ízületi gyulladás]]<ref name=HaslamJames/> és az [[asztma]]<ref>http://www.medicalnewstoday.com/releases/24118.php</ref><ref name=HaslamJames/><ref name=Poulain/> - kialakulásának valószínűsége megnő.
Az elhízás krónikus és recidiváló betegség, mely tartós kezelést igényel, elsősorban a túlsúlyosságot és az elhízást kísérő betegségek kezelésével kapcsolatban. Az elhízás következtében számos betegség - különösen a [[Szív- és érrendszeri_betegségek|szív- és érrendszeri betegségek]], a [[Cukorbetegség|2-es típusú cukorbetegség]], az [[obstruktív alvási apnoe]], egyes [[rák]]betegségek, a [[Ízületi_gyulladás|csont-ízületi gyulladás]]<ref name=HaslamJames/> és az [[asztma]]<ref>http://www.medicalnewstoday.com/releases/24118.php</ref><ref name=HaslamJames/><ref name=Poulain/> - kialakulásának valószínűsége megnő.

A kímélő [[étrend]] és a [[testmozgás]] az elhízás kezelésének alapvető elemei. Az étrend minősége javítható az energiadús – például zsírokban és szénhidrátokban gazdag – ételek fogyasztásának mérséklésével, és az élelmirost-fogyasztás fokozásával. Elhízás elleni gyógyszerek alkalmazhatók az étvágy csökkentésére vagy a zsírlekötés gátlására, megfelelő diétával kiegészítve. Ha a diéta, a testmozgás és a gyógyszerelés nem eredményes, gyomorballon segíthet a fogyásban, vagy műtéti beavatkozással csökkenthető a gyomortérfogat, illetve a bélhosszúság, amelynek eredményeként a jóllakottság érzete hamarabb jelentkezik és a tápanyagfelvétel képessége csökken.<ref>NICE 2006 p.10–11</ref><ref name=balloon2008>{{cite journal |author=Imaz I, Martínez-Cervell C, García-Alvarez EE, Sendra-Gutiérrez JM, González-Enríquez J |title=Safety and effectiveness of the intragastric balloon for obesity. A meta-analysis|journal=Obes Surg |volume=18 |issue=7 |pages=841–6 |year=2008 |month=July |pmid=18459025|doi=10.1007/s11695-007-9331-8}}</ref>

Az elhízás világviszonylatban az elsőszámú megelőzhető halálozási ok, felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt növekvő arányban jelentkezik, és a hatóságok megítélése szerint a XXI. század egyik legsúlyosabb [[közegészségügy]]i problémája.<ref name=Barn1999>{{cite journal |author=Barness LA, Opitz JM, Gilbert-Barness E |title=Obesity: genetic, molecular, and environmental aspects |journal=Am. J. Med. Genet. A|volume=143A |issue=24 |pages=3016–34 |year=2007 |month=December |pmid=18000969 |doi=10.1002/ajmg.a.32035 |url=}}</ref> Egy 2009-es felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság 62%-a túlsúlyos, és 27%-a elhízottnak számít. Az [[Európai Unió]] országaiban a túlsúlyosság a felnőtt lakosság 30-80%-ára jellemző.<ref name=lne/> 2008-ban világszerte 1,4 milliárd felnőtt számított túlsúlyosnak, közülök 500 millió fő volt elhízott.<ref name="auto2"/>

Az elhízáshoz a modern világban (különösen a nyugati társadalmakban) szinte mindenütt előítéletek társulnak, bár a történelem során voltak olyan időszakok, amikor azt sok helyütt a jólét és a termékenység szimbólumának tekintették, és a világ néhány pontján ez még ma is így van.<ref name=HaslamJames/><ref name=Woodhouse/>


== Statisztikai adatok ==
== Statisztikai adatok ==

A lap 2012. december 3., 18:58-kori változata

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Elhízás
Normál, túlsúlyos és elhízott állapotra jellemző test körvonalak és derék körfogatok
Normál, túlsúlyos és elhízott állapotra jellemző test körvonalak és derék körfogatok
SzinonimákObezitás, kövérség
LatinulObesitas
AngolulObesity
Osztályozás
BNO-10E66.
BNO-9278
Epidemiológia
Földrajzi előfordulásAz egész világon
Prevalencia
Magyarországona felnőtt lakosság > 60%-a túlsúlyos, 27%-a elhízott[1]
Európábana felnőtt lakosság 30-80%-a túlysúlyos[1]
Világszerte300 millió fő túlsúlyos (2000)[1]
Leírás
Etiológiatáplálkozási és/vagy anyagcsereproblémák, a bevitt és felhasznált energiamennyiség közötti arányeltolódás
Kockázati tényezőkfennálló hajlam, rossz táplálkozási szokások
Főbb tünetekTúlzott zsírraktározás, amely a testtömeg kóros megnövekedéséhez vezet
túlsúlyosság: 25 kg/m² feletti testtömegindex, elhízás: 30 kg/m² feletti testtömegindex
Szövődményekaz elhízás mértékével egyenes arányban nő például a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, egyes daganatos betegségek, bizonyos májbetegségek, zsíranyagcsere-zavarok, a csontritkulás, a II. típusú diabetes, vagy bizonyos krónikus mozgásszervi betegségek kialakulásának rizikója
Kezeléskiegyensúlyozott és változatos étrend, rendszeres mozgás, anyagcserezavar esetén gyógyszeres kezelés
Adatbázisok
OMIM601665
DiseasesDB9099
MedlinePlus003101
eMedicinemed/1653 
MeSH NameC23.888.144.699.500
A Wikimédia Commons tartalmaz Elhízás témájú médiaállományokat.

Az elhízás (obesitas, obezitás) olyan kórállapot, amelynek során a túlzott zsírraktározás oly mértékű, hogy az káros lehet az egészségre, és a várható élettartam csökkenéséhez, illetve számos egészségi problémához vezethet.[2][3] Elhízottnak tekintjük azt a személyt, akinek testtömegindexe (rövidítve TTI, angolul body mass index, BMI) 30 kg/m2 felett van. A testtömegindex a kilogrammban megállapított testtömeg és a testmagasság méterben mért négyzetének hányadosa.[4][5][6]

Az elhízás hátterében az anyagcsere-folyamatok olyan genetikai, központi idegrendszeri vagy endokrin és környezeti hatásokra létrejövő zavara áll, amely az energiaháztartás egyensúlyának módosulását okozza. Ez a folyamat a táplálékfelvétel növelésében és/vagy az energialeadás csökkenésében nyilvánul meg, majd fokozott zsírraktározáshoz vezet. Az elhízást leggyakrabban több tényező együttesen okozza: a túlzott élelmiszerenergia-fogyasztás, a testmozgás hiánya és genetikai hajlam, habár néhány esetben elsődlegesen gének, endokrin rendellenességek, gyógyszerek vagy pszichiátriai betegségek a kiváltó okok. Kevés bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, miszerint egyes elhízott emberek a lassú metabolizmusuk miatt akkor is híznak, ha keveset esznek. Általánosságban az elhízott emberek a megnövekedett testtömeg fenntartásának energiaszükséglete miatt több energiát használnak fel, mint sovány társaik.[7][8]

Az elhízás krónikus és recidiváló betegség, mely tartós kezelést igényel, elsősorban a túlsúlyosságot és az elhízást kísérő betegségek kezelésével kapcsolatban. Az elhízás következtében számos betegség - különösen a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az obstruktív alvási apnoe, egyes rákbetegségek, a csont-ízületi gyulladás[3] és az asztma[9][3][10] - kialakulásának valószínűsége megnő.

A kímélő étrend és a testmozgás az elhízás kezelésének alapvető elemei. Az étrend minősége javítható az energiadús – például zsírokban és szénhidrátokban gazdag – ételek fogyasztásának mérséklésével, és az élelmirost-fogyasztás fokozásával. Elhízás elleni gyógyszerek alkalmazhatók az étvágy csökkentésére vagy a zsírlekötés gátlására, megfelelő diétával kiegészítve. Ha a diéta, a testmozgás és a gyógyszerelés nem eredményes, gyomorballon segíthet a fogyásban, vagy műtéti beavatkozással csökkenthető a gyomortérfogat, illetve a bélhosszúság, amelynek eredményeként a jóllakottság érzete hamarabb jelentkezik és a tápanyagfelvétel képessége csökken.[11][12]

Az elhízás világviszonylatban az elsőszámú megelőzhető halálozási ok, felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt növekvő arányban jelentkezik, és a hatóságok megítélése szerint a XXI. század egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája.[13] Egy 2009-es felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság 62%-a túlsúlyos, és 27%-a elhízottnak számít. Az Európai Unió országaiban a túlsúlyosság a felnőtt lakosság 30-80%-ára jellemző.[1] 2008-ban világszerte 1,4 milliárd felnőtt számított túlsúlyosnak, közülök 500 millió fő volt elhízott.[5]

Az elhízáshoz a modern világban (különösen a nyugati társadalmakban) szinte mindenütt előítéletek társulnak, bár a történelem során voltak olyan időszakok, amikor azt sok helyütt a jólét és a termékenység szimbólumának tekintették, és a világ néhány pontján ez még ma is így van.[3][14]

Statisztikai adatok

Az obesitas, valamint a túlsúly bizonyítottan a jelen és a jövő egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. A WHO adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető kockázati tényező a dohányzás után. A fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek aránya ötévente megduplázódik. Csak Európában és az Egyesült Államokban jelenleg több, mint 70 millió ember elhízott, ezen felül további 163 millióan túlsúlyosak. A túlsúly és az elhízás problematikája a magyar lakosság 60%-át közvetlenül érinti, azonban annak gazdasági és szociális következményei az egész társadalmat sújtják.

Az elhízás okai

  • Genetikai faktorok: új lendületet adott az elhízás hátterének genetikai kutatásával kapcsolatban a leptin gén, és a leptin receptorral kapcsolatos vizsgálatok sorozata. A leptin a zsírszövetben keletkező peptid, amely visszajelez a köztiagyba a szervezet zsírtartalmáról és kihat a táplálékfelvételre. A leptinkérdés irodalma ma már igen jelentős, de végső megoldást még nem hozott. A szimpatikus idegrendszer béta3 receptora az energialeadási folyamatot segíti elő a zsírszövetben. Genetikusan meghatározott csökkent mértékű aktivitása szerepet játszik az elhízás kialakulásában.
  • Táplálkozási tényezők: Az elhízást elsősorban a feldolgozott élelmiszerek, konkrétan az izolált szénhidrátok (cukor, fehér liszt) okozzák. A szénhidrátoknak kritikus a felszívódási sebességük, a felszívódási sebességet a glikémiás index (GI) mutatja meg. A cukor előállítása során minden vitamin, ásványi só, nyomelem, enzim, telítetlen zsírsav, rostos anyag, valamint íz- és szaganyag eltűnik. A cukor ezáltal egy vitálanyagoktól mentes táplálékká válik. Mivel a szervezetnek már feldolgozni nem kell, elfogyasztás után azonnal fel tud szívódni, ezért rendkívül magas a glikémiás indexe. Minél gyorsabban szívódik fel, és jut a vérbe, a szervezet annál több inzulint termel. Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt vegyület, ami a test tápanyagszállítója. Minél több inzulin van jelen, annál gyorsabban szállítódik a tápanyag a sejtekbe. A test a szénhidrátokat óriásmolekula (glikogén) formájában tárolja az izmokban és a májban. Amikor az izmok erőteljesebb munkát végeznek, akkor a glikogént használják üzemanyagnak, ez teljesen célirányos: amelyik izom dolgozik abból fogy a glikogén. Ekkor ha szénhidrátot fogyasztunk, a kiürült glikogén raktárak újra betöltődnek. Ellenben, ha az izmok nem végeznek intenzív munkát, nem ürülnek ki a glikogén raktárak, ha ilyenkor magas GI-jű szénhidrátot fogyasztunk, a szervezet sok inzulint termel, és a tápanyag gyorsan elszállítódik a sejtekbe, viszont mivel nincs glikogén ürülés, a szervezet csak zsírba tudja elraktározni a tápanyagot.
  • Mozgásszegény életmód: az utóbbi fél évszázadban a motorizáció fejlődése mozgásszegény életmódot eredményezett. Egy Magyarországon 2001-ben készült felmérés szerint a hazai lakosság szabadidejének több, mint 80%-át a televízió képernyője előtt tölti. A személyi számítógépek otthoni használata szintén a szabadidő eltöltésének jelentős tényezője.

Elhízáshoz vezető egyéb tényezők

Egyéb tényezők is hozzájárulnak az elhízás kialakulásához, bár ezek pontos működése és tudományos hatásmechanizmusa még nem teljesen tisztázott. A kapcsolatot általában nagy számú összehasonlítások igazolják.

  • Kevés alvás:

2008 májusában az egyesült államokbeli „Centers for Disease Control and Prevention” („betegségmegelőző központ”) közzétette vizsgálati eredményeit, melynek során 87 000 amerikai adatait dolgozták fel. A felmérés 2004 és 2006 között készült. Az eredmények azt mutatják, hogy azok között, akik napi 6 órát aludtak, 33%-uk volt elhízott, szemben azzal a 22%-kal, amit az ajánlott napi 6-9 órát alvók tettek ki.

Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a krónikus alvásmegvonás növeli a szervezetben a ghrelin nevű étvágynövelő hormon szintjét, és csökkenti a leptin hormonét, ami a teltségérzet kialakulásáért felelős.

A Chicagói Egyetem kutatói fiatal, egészséges felnőttek alvásmegvonását vizsgálták, és azt találták, hogy a megnövekedett étvágy mellett az önkéntesek különösen az édes és sós ételeket kívánták.

James Gangwisch alváskutató (Columbia University Medical Center) szerint az eddigi eredmények elegendőek ahhoz a jótanácshoz, hogy az elhízás megelőzésére többet kell aludni, és lehetőleg el kell érni az egészségesnek tartott napi 8-9 órát.[15]

Az elhízás diagnózisa

Az elhízás következményei

Az elhízás amellett, hogy önértékelési zavart okoz és akadályoz a mindennapi életben, rengeteg súlyos szövődménnyel járhat, amelyek az elhízás mértékének és eredetének függvényében változnak. A nem megfelelő életmód miatt nagy mennyiségű zsír rakódik le a szervezetben. Ez megterheli a szívet, az érhálózatot és magas vérnyomást, trombózist, valamint agyvérzést is okozhat. A túlsúlyos embereknél nagyobb esélye van a depresszió, a rák, a cukorbetegség, az érelzáródások, a vese- és májelégtelenség kialakulásának.

Az elhízás mértékétől függően nő a szív- és érrendszeri betegségek, a hipertónia, a II. típusú diabetes, zsíranyagcsere-zavarok, egyes daganatos betegségek, krónikus mozgásszervi betegségek, mentális kórképek, sőt az összhalálozás kockázata is. [4]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Táplálkozási és súlyproblémák Magyarországon
  2. ↑ WHO 2000 p.6
  3. ↑ a b c d Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) HaslamJames nevű lábjegyzeteknek
  4. ↑ a b OÉTI: Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009. (Hozzáférés: 2012. február 13.)
  5. ↑ a b WHO: Obesity and Overweight Fact Sheet. (Hozzáférés: 2012. február 13.)
  6. ↑ WHO 2000 p.9
  7. ↑ Kushner, Robert. Treatment of the Obese Patient (Contemporary Endocrinology). Totowa, NJ: Humana Press, 158. o. (2007). ISBN 1-59745-400-1. Hozzáférés ideje: 2009. április 5. 
  8. ↑ Adams JP, Murphy PG (2000. July). „Obesity in anaesthesia and intensive care”. Br J Anaesth 85 (1), 91–108. o. DOI:10.1093/bja/85.1.91. PMID 10927998.  
  9. ↑ http://www.medicalnewstoday.com/releases/24118.php
  10. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Poulain nevű lábjegyzeteknek
  11. ↑ NICE 2006 p.10–11
  12. ↑ Imaz I, Martínez-Cervell C, García-Alvarez EE, Sendra-Gutiérrez JM, González-Enríquez J (2008. July). „Safety and effectiveness of the intragastric balloon for obesity. A meta-analysis”. Obes Surg 18 (7), 841–6. o. DOI:10.1007/s11695-007-9331-8. PMID 18459025.  
  13. ↑ Barness LA, Opitz JM, Gilbert-Barness E (2007. December). „Obesity: genetic, molecular, and environmental aspects”. Am. J. Med. Genet. A 143A (24), 3016–34. o. DOI:10.1002/ajmg.a.32035. PMID 18000969.  
  14. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Woodhouse nevű lábjegyzeteknek
  15. ↑ Az alváshiány, mint elhízási tényező: Popular Science, March, 2009

Források

Commons:Category:Obesity
A Wikimédia Commons tartalmaz Elhízás témájú médiaállományokat.
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Elhízás&oldid=12689560”