Csang Ji-mou

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Zhang Yimou szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Csang Ji-mou
Csang Ji-mou (Zhang Yimou) a 2005-ös Hawaii Nemzetközi Filmfesztiválon
Csang Ji-mou a 2005-ös Hawaii Nemzetközi Filmfesztiválon
Született 1951november 14. (66 éves)

Hszien, Sanhszi,  Kína
Állampolgársága kínai
Nemzetisége kínai
Házastársa Hua Hszie
Foglalkozása filmrendező, producer, színész, operatőr, forgatókönyvíró
Tisztség member of the National Committee of the Chinese People's Political Consultative Conference
Iskolái Pekingi Filmakadémia
Kitüntetései
  • Golden Rooster Award for Best Actor (1988)
  • Golden Rooster Award for Best Director (1999)
  • Golden Rooster Award for Best Director (2000)
  • Golden Rooster Award for Best Director (2003)
  • Asian Film Award for Lifetime Achievement (2010. március 22.)

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csang Ji-mou témájú médiaállományokat.

Zhang Yimou (hagyományos kínai: 張藝謀, egyszerűsített kínai: 张艺谋, pinjin: Zhāng Yìmóu /Hanganyag kiejtése?*/, magyaros átírással, Csang Ji-mou; 1951. november 14.;[1][2] más források szerint 1950[3]) kínai filmrendező, producer, színész, forgatókönyvíró, korábban operatőr.[4] Első filmjét 1987-ben rendezte Vörös cirokmező címmel.[5]

Csang volt az első kínai filmes, akit Oscar-díjra jelöltek,[6] 1990-ben a Ju Dou, 1991-ben pedig A vörös lámpások című filmjéért, de számos más nemzetközi díjjal is kitüntették, többek között a Cannes-i fesztivál Nagydíjával, BAFTA-díjjal és Arany Medve-díjjal.[7]

Nemzetközileg legismertebb filmjei közé tartozik a Hős és a A repülő tőrök klánja című vuhsziák, valamint a grandiózus Az aranyszirmok átka.

Gyermek- és fiatalkora[szerkesztés]

Csang Kína Sanhszi tartományának székhelyén, Hszi'an városában született, bőrgyógyász édesapja a kínai polgárháború idején Csang Kaj-sek alatt szolgált a Kuomintang hardseregének egyik tisztjeként. Emiatt Csangnak sok nehézséggel kellett megküzdenie pályafutása kezdetén.[3][8]

Az 1960-as és '70-es évek kulturális forradalma idején Csang otthagyta az iskolát és dolgozni kezdett, először mezőgazdasági munkásként, majd egy hszienjangi textilgyárban.[3][9] Ez idő alatt kezdte el érdekelni a festészet és az amatőr fényképészet.

Pályafutása[szerkesztés]

Kezdetek[szerkesztés]

Amikor a Pekingi Filmakadémia 1978-ban újra megnyitotta kapuit 1978-ban, az akkor 27 éves Csang már nem jelentkezhetett, mert a szabályok szerint túl korosnak számított. Az ambiciózus fiatalember azonban nem adta fel a harcot, s a Kulturális Minisztériumhoz adott be kérvényt, mellékelve fényképportfólióját, s a hatóságok megengedték neki, hogy operatőri szakra jelentkezzen. Csang 1982-ben végzett, osztálya több tagjával együtt később a kínai filmművészet ötödik generációs tehetségeként emlegették.[1][2][3]

Csangot a Kuanghszi Filmstúdióhoz osztották be operatőrként. Eredetileg rendezőasszisztensként kellett volna a frissen végzetteknek dolgozniuk, ám annyira hiány volt filmrendezőkből, hogy a hatóságok engedélyt adtak a fiataloknak saját filmjeik elkészítésére. Csang először csoporttársai filmjeinél működött közre operatőrként: Csang Csün-csao One and Eight valamint Csen Kaj-ko Yellow Earth című filmjében, melyek hatalmas sikert értek el a Hong Kong Film Awards díjátadón.[1][2]

1985-ben Csang hazatért szülővárosába, ahol Vu Tien-ming Old Well című filmjének főszereplője és operatőre lett 1987-ben. Színészi játékáért a Tokiói nemzetközi Filmfesztivál díjával jutalmazták.[2]

Rendezőként[szerkesztés]

1980-as évek[szerkesztés]

1987-ben Csang a Vörös cirokmező című filmmel debütált rendezőként, a főszerepet egy újonc színésznőre, Gong Lire bízta. A film felhívta Csangra a figyelmet a nemzetközi porondon is, Arany Medve-díjjal jutalmazták.[10]

1989-ben a Codename Cougar című filmben a politikai thriller műfajával kísérletezett, a főszereplő Gong Li és Ge You volt, ám a kritikusok ezúttal egyáltalán nem örültek, később pedig Csang maga is élete legrosszabb filmjének nevezte az alkotást.[11] Ugyanebben az évben kezdett el dolgozni a Ju Dou című filmen, ismét csak Gong Livel a főszerepben, a férfi főszerepet Li Baotian alakította. A film hatalmas kritikai sikert aratott, az első kínai film lett, amit Oscar-díjra jelöltek.[12]

1990-es évek[szerkesztés]

A Ju Dou sikere után Csang A vörös lámpások című filmen kezdett el dolgozni, mely Su Tong regénye alapján készült, és ismét csak Gong Li volt a női főszereplő. A kritikai siker ezúttal sem maradt el, a Chicago Sun-Times dicsérte a színeket és a film „érzéki fizikai szépségét”,[13] és Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.

1992-ben ismét Gong Livel dolgozott a Kjú Dzsű története című drámai vígjátékban, s elnyerte például az Arany Oroszlán díjat vele.[14]

A To Live című filmje, melyet Yu Hua azonos című regénye alapján rendezett, újabb kritikai sikert aratott, ezúttal a cannes-i fesztivál zsűrijének nagydíját vitte el.[15][16] A filmet Kínában betiltották, a kommunista kormányt kritizáló tartalma miatt.[17]

1995-ben a rendező ismét Gong Livel dolgozott, hetedik közös filmjükön, A sanghaji maffia címmel. Li és Csang romantikus kapcsolata a film forgatása közben ért véget,[18] s a páros több mint tíz évig nem dolgozott ezután együtt, egészen a 2006-os Az aranyszirmok átka című filmig.

1997-ben Csang Maradj nyugodt címmel vígjátékot forgatott a modern Kínáról; ez volt a második filmje, ami nem történelmi jellegű volt.

A Teljes a létszám című filmmel Csang ismét a Kjú Dzsú történetében alkalmazott neorealizmushoz fordult és amatőr színészekkel készítette el a filmet,[19][20][21] mely újabb Arany Oroszlán díjat hozott neki Velencében.[22]

2000-es évek[szerkesztés]

Néhány kisebb film után 2002-ben Csang egy nagyszabású vuhszia forgatásába kezdett, olyan nemzetközileg is elismert sztárokkal, mint Jet Li, Maggie Cheung, Tony Leung, Csang Ce-ji és Donnie Yen. A filmet az Egyesült Államokban két évvel a kínai bemutató után, Hős címmel mutatta be a Miramax, Quentin Tarantino nyomására, hatalmas sikerrel. Azon kevés külföldi filmek egyike lett, mely első helyen nyitott az amerikai kasszáknál,[23] és 2010-ig bezárólag minden idők harmadik legsikeresebb külföldi filmje lett Amerikában.[24] A kritikai siker sem maradt el, Oscar- és Golden Globe-díjra jelölték az alkotást. Főképp szín- és képi világáért dicsérték a kritikusok,[25] a Reelview kritikusa „vizuális költészetnek” nevezte.[26]

A Hőst 2004-ben egy újabb harcművészeti film követte, A repülő tőrök klánja,[27] Csang Ce-ji, Andy Lau és Kanesiro Takesi főszereplésével, s Csang újabb kritikai sikert könyvelhetett el.[28]

2005-ben Csang visszatért pályafutása korábbi éveiben készített drámai rendezési módszereihez és elkészítette Az út haza című filmet a japán Ken Takakurával a főszerepben, akit már több mint harminc éve csodált.[29] A film egy japán apa történetét dolgozza fel, aki megpróbálja helyrehozni kapcsolatát a fiával, s végül Kínában köt ki.

2006-ban Csang újra Gong Livel dolgozott együtt az Az aranyszirmok átka című grandiózus alkotásban, a további főszerepekben Chow Yun-fat és a tajvani popsztár Jay Chou volt látható.[30]

2008-ban szokatlan rendezői feladatot kapott, a pekingi olimpia nyitó- és záróceremóniáját rendezte.[31]

2010. május 24-én a Yale Egyetem tiszteletbeli doktori címmel ajándékozta meg, mint „a kamera és koreográfia géniuszát”.[32]

Filmográfia[szerkesztés]

Rendezőként[szerkesztés]

Év Cím Kínai/angol cím Megjegyzések
1987 Vörös cirokmező 红高粱/Red Sorghum Arany Medve-díj, 1988
1988 Codename Cougar 代号美洲虎 (társrendező)
1990 Ju Dou 菊豆 a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára jelölték
1991 A vörös lámpások 大红灯笼高高挂/Raise the Red Lantern BAFTA-díj; Oscar-díjra jelölve
1992 Kjú Dzsű története 秋菊打官司/The Story of Qiu Ju Arany Oroszlán díj, 1992
1994 To Live 活着 Cannes-i fesztivál Zsűri Nagydíja, 1994
1995 A sanghaji maffia 摇啊摇,摇到外婆桥/Shanghai Triad
1995 Zhang Yimou A Lumière and Company-antalógia egy része
1997 Maradj nyugodt 有話好好說/Keep Cool
1999 Teljes a létszám 一个都不能少/Not One Less Arany Oroszlán díj
Velencei Filmfesztivál legjobb rendező díja
1999 Az út haza 我的父亲母亲/The Road Home Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Zsűri Nagydíja
2000 Boldog idők 幸福時光/Happy Times
2002 Hős 英雄/Hero Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Alfred Bauer-díj
Arany Medve díjra jelölve
Oscar-díjra jelölve
2004 A repülő tőrök klánja 十面埋伏/House of Flying Daggers
2005 Lelki vándorúton 千里走单骑/Riding Alone for Thousands of Miles Hong Kong Film Awards - Legjobb film, 2007
2006 Az aranyszirmok átka 满城尽带黄金甲/Curse of the Golden Flower Hong Kong Film Awards - Legjobb rendező jelölés
2007 Movie Night To Each His Cinema-antológia
2009 A nő, a pisztoly és a fogadó[33] 三枪拍案惊奇/A Woman, a Gun and a Noodle Shop
2010 A galagonyafa alatt 山楂树之恋/The Love of the Hawthorn Tree
2011 金陵十三钗/The Flowers of War Asian Film Awards - Legjobb új szereplő
The Golden Reel Awards - Legjobb hangvágás
2014 归来/Coming Home
2016 A Nagy Fal 长城/The Great Wall

Források[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zhang Yimou című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Zhang Yimou a PORT.hu-n (magyarul)
  1. ^ a b c Farquhar, Mary: Zhang Yimou. Senses of Cinema, 2002. May. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
  2. ^ a b c d Crow, Jonathan: Zhang Yimou. New York Times. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  3. ^ a b c d Zhang Yimou. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  4. Tasker, Yvonne (2002). "Zhang Yimou" in Fifty Contemporary Filmmakers. Routledge Publishing, p. 412. ISBN 0-4151-8974-8. Google Book Search. Hozzáférés ideje: 2008-08-21.
  5. Jonathan Crow: Zhang Yimou - Biography. Allmovie. (Hozzáférés: 2009. január 12.)
  6. Gong Li. Yahoo! Movies. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.)
  7. Zhang Yimou Bio. tribute.ca. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  8. Memoirs from the Beijing Film Academy: The Genesis of China's Fifth Generation. Ni Zhen, translated by Chris Berry. Durham, NC: Duke University Press, 2002, pp. 44.
  9. Memoirs from the Beijing Film Academy: The Genesis of China's Fifth Generation. Ni Zhen, translated by Chris Berry. Durham, NC: Duke University Press, 2002, pp. 45-6.
  10. Berlinale - Archive - Annual Archives - 1988 - Prize Winners. Berlin International Film Festival. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
  11. 张艺谋获首个终身成就奖 (kínai nyelven), 2005. október 22. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.)
  12. Neo, David: Red Sorghum: A Search for Roots. Senses of Cinema, 2003. September. (Hozzáférés: 2008. augusztus 28.)
  13. Ebert, Roger: Raise the Red Lantern :: rogerebert.com :: Reviews. Chicago Sun-Times, 1992. március 12. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
  14. Kleid, Beth (September 14, 1992). "MOVIES." Los Angeles Times, p. 2.
  15. Festival de Cannes: Awards 1994. Cannes Film Festival. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
  16. To Live - by Roger Ebert
  17. Zhang Yimou. Frances K. Gateward, Yimou Zhang, University Press of Mississippi, 2001, pp. 63-4.
  18. Ebert, Roger: Shanghai Triad. Chicago Sun Times, 1996. február 16. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
  19. Kraicer, Shelly (2001). „Not One Less”. Persimmons 1 (3). (Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 9.)  
  20. Rea, Steven. „In a Chinese village, the teacher is 13”, The Philadelphia Inquirer, 2000. március 24. (Hozzáférés ideje: 2009. október 19.) 
  21. Feinstein, Howard. „Losing a Muse and Moving On”, The New York Times, 2000. február 6. (Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 9.) 
  22. Rooney, David: Chinese best at Venice fest. Variety, 1999. szeptember 13. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
  23. Kung Fu Power for 'Hero' at Box Office”, 'The New York Times', 2004. augusztus 30. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 21.) 
  24. Foreign Language. Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)
  25. Hero. Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)
  26. Berardinelli, James: Hero (2002). Reelviews. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)
  27. Gough, Neil. „Zhang Yimou Interview”, 'Time', 2004. április 12. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 21.) 
  28. House of Flying Daggers. Metacritic. (Hozzáférés: 2009. január 14.)
  29. Zhang Yimou's new film makes domestic debut. China Daily, 2005. december 18. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
  30. Catsoulis, Jeannette. „Curse of the Golden Flower - Movie - Review”, 'The New York Times', 2006. december 21. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 21.) 
  31. Barboza, David. „Gritty Renegade Now Directs China’s Close-Up”, 'The New York Times', 2008. augusztus 7. (Hozzáférés ideje: 2009. január 1.) 
  32. Citations for Recipients of Honorary Degrees at Yale University 2010. [2010. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  33. Geoffrey Macnab. „Review of "A Woman, a Gun and a Noodle Shop"”, Independent, The, Independent, The, 2010. február 17. (Hozzáférés ideje: 2010. február 20.)