Felsőzáros
| Felsőzáros (Záriečie) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Puhói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1475 |
| Polgármester | Jozef Kollár |
| Irányítószám | 020 52 (pošta Mestečko) |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | PU |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 703 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 73 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 333 m |
| Terület | 9,42 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 10′ 42″, k. h. 18° 15′ 03″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 42″, k. h. 18° 15′ 03″ | |
| Felsőzáros weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzáros témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőzáros (1899-ig Zárjecs, szlovákul Záriečie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Puhótól 10 km-re északnyugatra.
Története[szerkesztés]
A települést 1475-ben "Zaryecze" alakban említik először. 1504-ben "Zaryczy", 1512-ben "Zaryacze", 1598-ban "Zareche" alakban szerepel az írott forrásokban. Lednic várának uradalmához tartozott. 1598-ban 21 ház állt a településen. 1720-ban 3 malma és 20 adózó háztartása volt. 1784-ben 116 házában 130 családban 704 lakos élt. 1828-ban 125 háza volt 826 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. Malom, fűrésztelep és kovácsműhely is volt a községben.
Vályi András szerint "ZARJECZ. Három tót falu Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Drietomához, Lukihoz, és Dluhepoléhoz nem meszsze, Trentsénhez 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, lakosaik jó késeket tsinálnak, kallójok is van."[2]
Fényes Elek szerint "Zárjecz, Trencsén m. tót falu, Luky mellett: 21 kath., 782 evang., 5 zsidó lak. Evang. anyatemplom; szép erdő; gyümölcsöskertek; sovány határ. Lakosai szorgalmatosak, s köztök sok késcsináló. F. u. többen. Ut. post. Trencsén."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. Lakói a hagyományos foglalkozások mellett, szövéssel, ácsmesterséggel, tímármesterséggel keresték kenyerüket. 1931-től szeszfőzde működött a faluban.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 691, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 692 lakosából 683 szlovák volt.
2011-ben 691 lakosából 660 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1786-ban épült a korábbi fatemplom helyén. 1859-ben átépítették és tornyot is építettek hozzá.
- Haranglába a 18. század közepén épült, későbarokk stílusban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Puhói járás települései | ||
|---|---|---|
Puhó (Púchov) Alsókocskóc (Dolné Kočkovce) · Alsónyíresd (Dolná Breznica) · Alsórétfalu (Lúky) · Bellus (Beluša) · Donány (Dohňany) · Fehérhalom (Lysá pod Makytou) · Felsőnyíresd (Horná Breznica) · Felsőzáros (Záriečie) · Hegyesmajtény (Mojtín) · Horóc (Horovce) · Kebeles (Streženice) · Kvassó (Kvašov) · Láz (Lazy pod Makytou) · Lednic (Lednica) · Lednickisfalu (Mestečko) · Lednicróna (Lednické Rovne) · Nemőc (Nimnica) · Trencsénfogas (Zubák) · Vidornya (Vydrná) · Viszolaj (Visolaje) |  | |