Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-09-16

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Kölcsey Ferenc[szerkesztés]

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Miért válhatott Kölcsey Ferenc már a kortársak példaképévé?
--84.3.24.161 (vita) 2009. szeptember 16., 15:28 (CEST)[válasz]

Ez a házidolgozat címe? :-)) Orion 8 vita 2009. szeptember 17., 01:19 (CEST)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Csak azt szeretném tudni,hogy a tölgyfát lehet e makkról szaporítani? Köszönöm!
--89.223.154.82 (vita) 2009. szeptember 16., 16:27 (CEST)[válasz]

Link ajánlatA tölgy, s annak tenyésztése. Irta: Illés NándorDencey vita 2009. szeptember 16., 16:41 (CEST)[válasz]

Fényév[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Hány kilóméter egy fényév?

válasz
a válasz megtalálható a fényév szócikkünkben. – Timish levélboksz 2009. szeptember 16., 17:00 (CEST)[válasz]
Műholdkép a kínai nagy falról


Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Melyik az a földi építmény, amelyik a Holdról is látszik? Nem találtam választ a Wikipédián. Köszi!
--Fancsicsi vita 2009. szeptember 16., 17:04 (CEST)[válasz]

Talán azért, mert nincs ilyen. Hosszú ideig elterjedt tévhit volt, hogy a kínai nagy fal látszik a világűrből. Aztán az űrhajósok megcáfolták, még a Föld körüli pályáról sem látszik. A Holdról egyetlen földi, emberi építmény sem látszik szabad szemmel. L AndrásItt megtalálsz 2009. szeptember 16., 17:08 (CEST)[válasz]

Az emberi szem felbontóképessége körülbelül 1 szögmásodperc. A Hold távolsága 384 ezer kilométer. Ezekből következik, hogy a szem által önállóan érzékelhető objektum méretének, a Hold távolságából nézve, el kell érnie az 1800 métert. Az igaz, hogy a Nagy Fal ennél hosszabb, de nagyságrendnyivel vékonyabb. Ahogy egy hajszálat sem látunk két méterről, még akkor sem, ha arasznyi hosszú, ugyanígy a Nagy Falnak is túl kicsi a keresztirányú mérete, beleértve a fal körüli töltést, növényzeti változást is, ami esetleg észrevehetővé tenné a fal vonalát. Megfelelő szögnagyítású távcsővel persze még a Nagy Falon bóbiskoló macskát is meg lehetne látni, de a kérdés nyilván szabadszemes megfigyelésre vonatkozik. Ha volna a Földön valami, ami legalább 2×2 km méretű, és a színe egyöntetűen eltér a környezetétől, az látható lehetne. - Orion 8 vita 2009. szeptember 17., 01:17 (CEST)[válasz]

A madarak tájékozódóképessége[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Hogyan tájékozódnak a madarak?


--Fancsicsi vita 2009. szeptember 16., 17:09 (CEST)[válasz]


Itt találsz erről érdekes információkat:

  • Delira. Le Peuple Migrateur, Az ELTE TTK HÖK hetilapja, Tétékás Nyúz » Archívum » xxvii. félévfolyam » 10. szám, Természet-tudomány-technika (2004. február 12.) 

Ezt írják:

„Még a Dél-Afrikából visszatérő madarak is legtöbbször megtalálják a költőhelyüket. Bár sok esetben csapatosan repülnek, és az öregebb madarak tudják az utat, néhány madár egyedül utazik életében először, és mégsem téved el. Hogyan lehetséges ez? Az egyik elmélet szerint a madarak képesek érzékelni a Föld mágneses mezejét, és ezáltal meg tudják különböztetni az égtájakat. Galambokkal végzett kísérletek azonban nem támasztották alá ezt az elgondolást. A modern műszerek kimutatták, hogy a Föld mágneses mezejének csak elenyésző befolyása van az állatokra. Egy másik teória szerint a madarak a fény segítségével tájékozódnak, pontosabban a Nap, a Hold és a csillagok helyzete alapján. Ezt az elméletet kísérletek is igazolják, amelyeket több madárfajjal is elvégeztek: a tavaszi ill. őszi költözési időszakban kör alakú madárházba helyezett madarak ugyanabba az irányba repültek, mint költözéskor. Csak az ég alapján tudtak tájékozódni, mert azt látták a ketrecből. Pontosan meghatározták az irányt a Nap helyzetéből, ill. éjszaka a csillagokéból. Amikor pedig megfelelően elrendezett tükrökkel megváltoztatták a Nap helyzetét, a madarak is ennek megfelelően változtattak irányt. A radarral végzett vizsgálatok szintén azt mutatják, hogy a madarak a csillagok alapján tájékozódnak, ami – ma már tudjuk – nem egyedülálló az állatvilágban: pl. a tengeri teknősök is ezzel a módszerrel navigálnak. A Nap helyzete még borús időben is segít, csak a nagy köd lehet akadályozó tényező.

A költőhely közvetlen közelében már nincs szükség az égi iránytűre – a különböző tereptárgyak segítenek az emlékezésben. A kirepült fiókák is általában egy ideig még a szüleikkel maradnak, hogy megtanulják felismerni a fészkük környezetét. A fészekhagyó madarak fiókái (mint pl. a récék és ludak) saját megfigyeléseik alapján ismerik meg a környezetüket.”

Karmelaüzenőlap 2009. szeptember 16., 21:48 (CEST)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Miért lassul le fékezéskor a kerékpár?

--Fancsicsi vita 2009. szeptember 16., 17:09 (CEST)[válasz]

A kézifék egy keménygumiból készült kis tömböt szorít a gumiabroncs oldalához, általában mindkét oldalról egyet-egyet. A fékpofa és az abroncs között csúszási súrlódási erő keletkezik azért, mert az egyiket egy erő nyomja a másikhoz, és afelületük jellegéből adódó súrlódási együttható nem nulla. (Ha a súrlódási együtthatót nullához közeli értékre módosítanánk, mondjuk, a fékpofa bezsírozásával, az a súrlódási erőt arányosan csökkentené, de ez emberölési kísérlet.)

A keletkező súrlódási erő a kerék forgásával ellentétes irányba hat a gumiabroncsra, vagyis a kerék forgási sebességét csökkenti. Mivel épeszű ember a fékezéssel egyidejűleg nem hajtja a kerékpárt, így azt semmi nem próbálja gyorsítani, tehát a fékező erőnek csak a kerékpár lendületét kell felemésztenie. A fékezési úthossz megváltoztatható azzal, hogy a fékpofákat milyen erővel nyomjuk az abroncsra, kisebb nyomóerő kisebb súrlódási erőt hoz létre, a megállás tovább tart. A súrlódási erő és a fékezés alatt a fékpofa által az abroncson "megtett" út alapján adódik a lefékezésbe fektetett munka, ilyenkor a kerékpár (és utasa) mozgási energiája szinte teljesen hővé alakul át, felmelegítve a fékpofákat, ez tapintással bármikor ellenőrizhető.

A pedál visszafelé mozgatásával működő ún. kontrafék működési elvét nem ismerem, de minden józan feltételezés szerint szintén súrlódási munkával nyeli el a mozgási energiát. - Orion 8 vita 2009. szeptember 17., 00:56 (CEST)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A kis faszú nagy kártételt képes csinálni a bútorokban

A faszú az egyik fából pl.:asztalból át tud menni például a mellette álló székbe ha a két fa nem érintkezik egymással? Várom válaszotok:– Vilmos vita 2009. szeptember 16., 18:23 (CEST)[válasz]

A szúfélék csak lárvaállapotukat töltik a fák belsejében, egyébként szabadon repülő bogarak. A lárvák nem nagyon rágnak járatokat, azt még szülők, legtöbbször a hím készíti. A kifejlett állat rövid úton a szabadba rágja magát. A kérdésre a válaz tehát az, hogy a fában már bennelévő szú nem megy át a másik fába, azonban kifejlődése után szabadon választja meg a következő peterakó helyet. L AndrásItt megtalálsz 2009. szeptember 16., 18:48 (CEST)[válasz]

(Szerkesztési ütközés után)

Igen. A magyar Kis kopogóbogár cikkből sajnos ez nem derül ki, de az angol és német Wikipédia cikke (en:Common furniture beetle és de:Gemeiner Nagekäfer) elmagyarázza, hogy a fa felszínén látható lyukak éppen azok, ahol a már kizárólag csak a szaporodással foglalkozó, még csak nem is táplálkozó kifejlett nőstény elhagyja a fát, hogy máshova repüljön. Ahova a petéit lerakja, ott majd négy év múlva jelennek meg az ilyen felszíni lyukak, mivel a faszú szaporodási ciklusa négy éves.

A következő kutatási eredmény:

pedig azt mutatja, hogy egy-egy nőstény átlagosan 54,8 petét rak a lyuk elhagyását követő két héten belül, és azután elpusztul.

Karmelaüzenőlap 2009. szeptember 16., 19:08 (CEST) HOGY LEHET KIIRTANI A FASZÚT?[válasz]

Linkajánlat: http://www.jobeck.hu/Dencey vita 2009. szeptember 19., 13:12 (CEST)[válasz]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Ennek a szövegnek a helyére írd a kérdésedet kerek mondatokban!
--79.120.193.18 (vita) 2009. szeptember 16., 18:54 (CEST)ezüsthíd? Mi az?[válasz]

A kelő telihold fénye, amely hosszú, keskeny csíkban visszatükröződik a hullámokon, mintha híd kötné össze a két partot. Forrás: [1]Executioner vita 2009. szeptember 16., 19:53 (CEST)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Europa orszagai es fovarosai
Melyek Europa orszagai es a fovarosai?
--92.82.79.130 (vita) 2009. szeptember 16., 21:47 (CEST)[válasz]

Hkoala 2009. szeptember 16., 21:49 (CEST)[válasz]