Vita:Magyar Televízió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Boekenwurm.JPG A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.
Nuvola apps iconthemes.png
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel:

Tudtad-e, hogy…

Sziasztok!

A cikk király, de kéne még több infó a történetéről! Tudom, hogy nem könnyű, de műsorokból, meg könyvekből nem lehetne "kiszedni" a történetét? --Peda 2007. január 20., 11:23 (CET)

Köörülbelül szinte mindent tudok a Királyi tévéről, csak épp most elég késő van, hogy elkezdjem.Egy picit át kéne alakítani a cikk szerkezetét is, ha lehet. Technika, elnökök, munkatársak, operatőrök, bemondók, hírműsorok, kihelyezett stúdiók, közvetítő kocsik, az aulához vezető lépcső története, az épület története szóval ebből könyv lesz! Jövő héten nekifogok!--m3peti 2007. április 30., 20:52 (CEST)

Most csináltak valami műsört Aczél Endre vezetésével... nem? Azt nem lehetne felhasználni? --Peda 2007. április 30., 22:40 (CEST)

Az Édesapám a Királyiban töltötte az életét, nagyon sok minden van a fejemben és nagyon sok anyagom is van.Riportokból azért nem lehet kiindulni, mert nagyon kevés infót adhat egy egy órás beszélgetés egy 50 éves történethez, viszont mindenképpen használható! Már készítem a vázlatot , sztem a hét végén már mutathatok belőle ezt azt.--m3peti 2007. május 1., 09:54 (CEST)

A "4:3 anamorf" kifejezés az egy tehcnikai badarság! Anamorfnak a 16:9-es oldalarányú képet szoktuk nevezni normál (SD) felbontás mellett, de ilyen értelemben semmi köze a 4:3-as oldalarányhoz. Sürgősen át kellene fogalmazni! defihu 2009. december 22.

Arról van szó, amikor 16:9 képarányú felvételt 4:3 képarányú filmre rögzítünk (vagy ilyen televíziós átvitellel közvetítjük). A moziban ilyenkor felteszik az anamorphot (torzító) előtétet a vetítőgépre, amely vízszintesen kinagyítja a képet teljes szélességére. Ehhez hengeres (cilindrikus) lencsét használnak. A televízió kapcsolójelet ad a video jelfolyamra, amitől a vevőkészülék megnöveli a vízszintes eltérítés nagyságát, vagyis ugyanazt végzi el. MZ/X vita 2012. október 15., 11:58 (CEST)

És vagy[szerkesztés]

„színházi előadást, és vagy sportműsort sugároztak”. Ez így zagyvaság. Aki tud magyarul, az javítsa ezt ki. Két eshetőség van:

  1. színházi előadást és sportműsort sugároztak
  2. színházi előadást vagy sportműsort sugároztak

Két kötőszónk van. Ezek kifejezhetik azt, hogy vagy egyik, vagy másik, illetve azt, hogy mindkettő. Nézzetek utána a halmazelméletbern, vagy a kijelentéskalkulusban! MZ/X vita 2012. augusztus 17., 11:35 (CEST)

Innen ered a kavirc, én most átjavítottam vagyra, de az is lehet, hogy és/vagy lenne a helyes. Talán egy idősebb szerkesztő meg tudná mondani. --Regasterios vita 2012. augusztus 17., 11:52 (CEST)

Nincs olyan a Helyesírási szabályzatban, hogy és/vagy. Azt olyankor szokás használni, ha a beszélő nincs tisztában vele, mit is akar mondani. Sajtónyelvi modorosság. Azért született, hogy meghökkentő legyen. MZ/X vita 2012. augusztus 18., 11:47 (CEST)

Nem elsősorban formailag, hanem tartalmilag értettem. Elvben elképzelhető, hogy némelyik napon ez is, az is volt, némelyiken meg csak az egyik. De lehet, butaságot írok, és ilyesmiről szó sem volt akkoriban, nem éltem még. --Regasterios vita 2012. augusztus 18., 13:25 (CEST)

Javítanivalók[szerkesztés]

Az M4 indulása frissítendő, dátuma tisztázandó. A Welcome to Hungary kétszer szerepel, összevonandó. --Tudor987 vita 2015. október 5., 00:19 (CEST)

Kritikák[szerkesztés]

Hiányoznak az MTV-t ért kritikák, amik szerintem fontosak, mert a semleges nézőpont nem érződik ebből a cikkből. Kritikák bőven érték az MTV-t a médiaháborúk időszaka alatt, amikről még internetes források vannak.– Valentino19901 vita 2016. október 23., 20:17 (CEST)

Digitális átállás[szerkesztés]

A digitális átállásra való utalás teljesen felesleges. Hosszú éveken át ment párhuzamosan az analóg és a digitális sugárzás. Az egyetlen említésre érdemes időpont az analóg adások lekapcsolása, amely nemcsak a központi televíziót, hanem a kereskedelmi csatornákat is érintette. Azt, hogy a kábelszolgáltatók melyik időponttól kapnak analóg helyett digitális jelet, azt nem tudom, de engem is érdekel. MZ/X vita 2016. november 30., 15:22 (CET)

Tévedés![szerkesztés]

Az ábra aláírásában durva tévedés van: Megindult a rendszeres adás: 1957. május 1.. 1957-ben szó sem lehetett színes televízióról. Ezzel szemben ez volt az első alkalom hogy a filmszínházak számára a Híradó színesben készült. A kép ebből a Híradóból származik.MZ/X vita 2017. május 29., 21:20 (CEST)

Az első[szerkesztés]

1954. december 16-án kerül sor a próbaadásra a Posta Kísérleti Intézett Gyáli úti épületéből. Ugyanonnan, ahonnan 30 évvel korábban az első rádióadást indították. Az adás az ORION-gyárban fogható, 4 km távolságra.

A második próba-adás 1955 júniusában a Szabadság hegyen, az egykori Hargita Szálló melletti, a Magyar Posta Kísérleti Intézete állományában volt épületre a Távvezetéképítő Vállalat felszereltette az első adóantennát és hamarosan megkezdődhetett a próbaadás. A képernyőn megjelent a Mágnás Miska című film részlete, utána a Magyar Filmhíradó képsorai, végezetül az első bemondónő, Mednyánszky Ági kedvelt színésznő, mind a 15 nézővel közölte, hogy: a Magyar Televízió kísérleti adását látják. -írja a wikipédia szócikke.

Nos Dunavölgyi Péter oldalán Varga Sándor Márton ezt írta:

Alig egy hónapra rá, 1954. január 20-án üzembe helyezték a kísérleti, 100 wattos teljesítményű adóberendezést a Széchenyi-hegyen, az Agancs u. 30-32. sz. épület negyedik emeletén. Az adáskísérletek első hírei nyomán Szepesi György cikket írt Televíziós riporter leszek-e? címmel. Lelkendező című írás jelent meg a Rádióújságban is: „Filmet láttunk a Váci utcában – televízión!” Ami persze mindössze annyit jelentett, hogy a Posta épületének egyik szobájában, ha nem is tökéletesen, de már mozgott az immár a Széchenyi-hegyről sugárzott kép. Mi volt az? Repülőgép szállt a levegőben, lassan leereszkedett a ferihegyi betonra, a főépület elé gurult, az utasok kiszálltak… Utána pedig az igencsak kevés néző megtekinthette az Erdei sportverseny című rajzfilmet és néhány jelenetet a Mágnás Miskából. [...]

1954. szeptember 2-án már el is készült, igaz, még a filmgyárban, az első magyar televíziós felvétel. (Bemondó Pintér Sándor, de szerepelt benne Bán György, Erdei Klári, Hajnóczy Lívia, Mednyánszky Ági és Sárosi Gábor is.) Maga a műsor nem volt más, mint a Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár pavilonjában látható műsor felkonferáló képe és szövege. Ugyanis a vásáron már bemutatkozott a televízió! Mi több, a lóversenypálya épületében a televíziós vállalat két vevőkészüléket is kiállított, bár csak „helyi” filmműsort vetítettek (az első film A festett róka c. szovjet mese volt). És hogy kik készítették a fölvételt? A ránk maradt följegyzések szerint Purczell Miklós és Horváth József operatőrök, Sárdi Nándor hangmérnök, Kassai Tamás és Felföldi Imre asszisztensek, Meltsok József fővilágosító, Utasi László, Török László és Eisenbacher Antal világosítók, Karner Károlyné sminkmester, Nagy Dezső trükkmester és Kardos József felvételvezető. Említsük meg továbbá, ez idő tájt már a Budapesti Nagyáruházban (a jelenlegi Corvin Áruházban – a szerk. megj.) is bemutatkozott a televízió – készülékestől, műsorostól… (Rózsika korszaka) (dunavolgyipeter.hu)

Egykorú forrásokat idézve Dunavölgyi Péter oldalán ugyanez: Elkészül az első magyar televíziós filmfelvétel a Filmgyárban, erről tudósított a Magyar Rádió című lapban László Endre 1954. szeptember 13.-án. A felvételeket Szécsi Ferenc főrendező, Purcell Miklós és Horváth József operatőr, Sárdi Nándor hangmérnök, Kassai Tamás és Felföldi Imre asszisztensek, Meltsók József fővilágosító, Utasi László, Török László, Eisenbacher Antal világosítók, Nagy Dezső trükkmester, Kardos József felvételvezető, és László Endre készítették.

” - Kedves hallgatóink! A Magyar Televízió kí­sérleti adását közvetít­jük, -mondja a Rádió népszerű bemondója. Pin­tér Sándor. 1954 szeptember 2-án, délelőtt tizenegy órakór hangzott el ez a mondat... nem a televízió stúdiójában, nem is a Rádió valamelyik mű­szaki helyiségében, ha­nem a Magyar Híradó és Dokumentum-Film­gyár műtermében. A be­mondó arcát vastag „smink" álcázza, lépé­seit a rendező centimé­terre kiszámította, ötez­res reflektorok ontják rá a fényt és a meleget, már éppen tizedszer kül­dik vissza a függöny elé:

- Sanyikám három kocka előre, ne pislants le,- majd érzed a lécet a lábad előtt, pontosan ott állj meg, intésre be­szélsz, a gépbe nézz, a lencsébe, ott van a kö­zönség. Kedvesen... ne ráncold a homlokodat, közvetlen légy, de egy kicsit ünnepélyes is... a nyakkendőd balra csú­szott... tupfoljuk le az izzadtságot... - utasí­tások özöne, jótanácsok áradata, jelzések, inté­sek, tiltások dandára, dudák, sípok, csapók... és mintha mindez csak azért volna, hogy még nehezebb tegyen elmon­dani azt a pár szót: :A Magyar Televízió adását közvetítjük. De Pintér Sándor és a többiek, névszerint Bán György, Erdei Klári, Hajnóczy Lívia, Mednyánszky Ági és Sárossy Gábor sikeresen megbirkóznak minden akadállyal. Rövid né­hány óra leforgása alatt elkészül közremüködésükkel az első magyar televíziós filmfelvétel: a Mezőgazdasági Kiállítói televíziós bemutató pavíllonja kísérleti műso­rának konferáló képe és szövege. Ezzel azonban még nem ért véget a munka. Hiszen a televíziós adás­nak szünetjelre és „szü­netképre" is szüksége van. A vezérkar meg­hallgatja a „magnóra" vett dallamokat és meg­állapodik egy régi nép­dalt idéző cselesztajelzésnél. Ez lesz a Magyar Televízió ideiglenes szü­netjete. Most már csak a szünetkép megtervezése vol­na hátra. Olyaen szavakat hallunk: „A középpont­ból folyamatosan áram­ló, centrikus elhelyezésű körök... a szünetjel hangjaira szinkronban megjelenő sugárzás... kedden trükközünk, szerdán vágunk, csütörtökön kész a kópia. És szombaton, szep­tember tizenegyedikén felhangzik a vevőkészü­léken. Majd eléd áll - ked­ves televíziós néző és hallgató - a bemondó, rád mosolyog és megszó­lít. Akkor neked eszed­bejut (és nagyon helyes, ha eszedbejut), hogy az emberi tudás és akarat határa térben és időben végtelen... és hogy e végtelenből ismét leka­nyarítottunk egy jókora darabot. (…).„

Szabad Nép, 1954.09.14.

„Rádió-és televíziós kiállítás nyílt a Budapesti Nagyáruházban.

(Tudósítónktól.)Hétfőn délelőtt a Budapesti Nagyáruház­ban kiállítás nyílt az Orion Rádiógyár leg­újabb készítményeiből. A kiállítás 14 kü­lönböző újtípusú készüléket mutat be a 26 közül, amelynek gyártását 1955-ben kezdi meg az üzem. Az új rádiótípusokat több színben készítik, hogy mindenki a lakása bútoraihoz legjobban illő készüléket vásárolhassa. A gyár újdonsága , az erősítőbe­rendezéssel kombinált sarokhangszóró.

A kiállításon bemutatják az első magyar gyártmányú televíziós vevőkészüléket. A készülék szeptember 25-ig minden hétköz­nap délelőtt 10 és délután 5 óra között kilencízben negyed órán át közvetíti a sza­badsághegyi kísérleti ádó műsorát: a «Festett róka», a «Csodamalom» és «A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesefilmeket és a 34. számú magyar filmhíradót, A ki­állításnak már :az első napon sokszáz látogatója volt.” (https://dunavolgyipeter.hu/televizio_tortenet/a_magyar_televiziozas_tortenete_az_1950-as_evekben/1957)

El lehet dönteni, melyik link legyen inkább beemelve forráslinkként Dunavölgyi Péter oldaláról- természetesen nem a fentieket szó szerint idézve, hanem csak a fenti idézetek lényegét.

Ja és úgy lettem erre figyelmes, hogy míg a szócikkben azt sugallja, hogy Mednyánszky Ági 1955-től volt bemondónő, addig Mednyánszky Ági szócikkében csak az van írva bemondónői tevékenységéről, hogy 1957-ben, a Magyar Televízió első tévéadásaiban Mednyánszky Ági szerepelt bemondónőként.

Erre kiderül, hogy már 1954 szeptemberében ott volt egy kísérleti adásban, bár még próbálok utánanézni, hogy most akkor miként: színészként, bemondóként vagy másként szerepelt 1954 szeptemberében a kísérleti adásban. Apród vita 2017. november 11., 17:29 (CET)

A magyar televíziózás története is kapcsolódó szócikknek tekinthető - még akkor is, ha nemcsak a Magyar Televízió történetéről szól, hanem annál jóval többről. Apród vita 2017. november 12., 02:32 (CET)

Megszűnése[szerkesztés]

Egy entitás megszűnése valóban létezhet de facto és de iure, ám az biztos, hogy az átlagos tévénézőnek fogalma sincs arról, hogy létezik-e Magyar Televízió mint ilyen.

A cikk szövege ugyanis egyértelmű abban, hogy 2015-ben milyen átalakulás történt.

Az más kérdés, hogy a "Magyar Televízió Nonprofit Zrt."-nek mi a jogi helyzete (és mi a viszonya a Magyar Televízióhoz). Ennek érdemes lenne utánanézni.--Linkoman vita 2018. december 6., 21:34 (CET)

@Linkoman: De jure az intézmény megszűnt (2015), de facto a Magyar Televízió csatornái a Duna Médiaszolgáltató Televíziós Médiaszolgáltatási Igazgatóság alá tartoznak, ahogy a korábbi Duna Televízió csatornái is. A csatornák tartalmát viszont az MTVA gyártja/gyártatja, a vagyon (épületek, berendezés, stb) és az emberek nagy része már korábban (2010) is az MTVA-hoz kerültek. Erről az egész csűrcsavarről ahogy átalakították a médiatörvényt sok cikk és elemzés született, van mit olvasgatni, aki szeretne alaposan utána nézni. Gyakorlatilag van egy kiüresített váz a médiaszolgáltató, amit a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonol (ez a korábbi kuratórium tulképp) ami parlamentáris viszonyokat, jogszerűséget civil kontrollt tesz lehetővé papíron, míg minden pénz, paripa, fegyver, döntés a kormány kezében van az MTVA-n és a Médiatanácson keresztül. JSoos vita 2018. december 8., 16:28 (CET)

(Ja, amúgy az Rt. szerintem már az 1996-os médiatörvénnyel megszületett, aztán lett Zrt, később Nonprofit Zrt. JSoos vita 2018. december 8., 16:47 (CET))