Turcsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Turčianky szócikkből átirányítva)
Turcsány (Turčianky)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásSimonyi
Rangközség
Első írásos említés1293
PolgármesterEva Dragulová
Irányítószám958 44
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámPE
Népesség
Teljes népesség140 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság223 m
Terület3,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 18° 19′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 18° 19′ 15″
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turcsány (1898-ig Turcsánka, szlovákul Turčianky) falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Simonytól 8 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már az újkőkorban is éltek emberek. A bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt itt.

A mai települést 1293-ban "Nova Villa Turchan" néven említik először. 1327-ben "Turchan", 1773-ban "Turcsanka" volt a neve. A Divéky, majd a Turcsányi család birtoka. 1341 és 1430 között a kolosi apátságé, majd a Turcsányi, Bossányi, Kolbusiczky családoké. 1715-ben 2 zsellér háztartása volt. 1778-ban 3 nemesi, 8 jobbágy és 5 zsellér háztartás létezett a településen. 1828-ban 35 házában 240 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, idénymunkákkal foglalkoztak. A faluban kőbánya is működött.

Vályi András szerint " TURCSÁNKA. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Turcsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Krasznóhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja ollyan, mint Janofalváé."[2]

Fényes Elek szerint " Turcsánka, tót falu, Nyitra vmegyében, Széplak filial., 240 kath. lak. F. u. a Turcsányi csal."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Turcsánka, Barsmegyével határos tót község Ó-Széplak mellett, 150 r. kath. lakossal. Postája Tőkés-Ujfalu, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. A falu határában kitünő kőbánya van. Földesurai a XIII. század végén a Divék nemzetségbeliek voltak, később a Turcsányi-család."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 142, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 152 lakosából 151 szlovák volt.

2011-ben 149 lakosából 147 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu középkori, valószínűleg román stílusú templomának romjai.
  • Neogótikus kápolna a 19. század második feléből.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]