Termésezüst

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Termésezüst
Native silver.jpg
Általános adatok
Kémiai név ezüst
Képlet Ag
Kristályrendszer köbös
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Terméselemek
Alosztály Fémek és fémötvözetek
Csoport Rézcsoport
Azonosítás
Megjelenés dendrides, torzult kockák, páfrányszerű
Szín ezüstfehér, feketén futtatott
Porszín ezüstfehér
Fény fémes
Átlátszóság opak
Keménység 2,5-3,0
Hasadás nem hasad
Törés horgas
Oldhatóság a salétromsav oldja
Különleges tulajdonság oxidálódva feketés bevonatú
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Termésezüst témájú médiaállományokat.

A termésezüst a I.Terméselemek ásványosztály, fémek alosztályon belül az aranycsoport szabályos kristályrendszerben megjelenő tagja. Megjelenésére az ágas-bogas (dendrides), a páfrányszerűen elágazó és fonalas, köteges alak jellemző, torzultan kockaszerű kristályos előfordulása ritka. Szabad levegőn a levegőben lévő kénhidrogén hatására szulfidbevonat képződik felületén, mely feketésre színezi. Gyakran jelenik meg más terméselem társaságában. Ha termésarannyal 20%-ot meghaladóan található, elegyásványként elektrum az elnevezése ami elkülönült ásvány. Jó hő és elektromos vezetőképességű, fényvisszaverő képessége igen magas, könnyen megmunkálható mechanikai szilárdsága az aranynál kedvezőbb. Korai felhasználása elterjedt volt már az ókori kultúrákban is ékszerek, dísztárgyak, edények, fegyverek (vértezetek) készítésénél. Felhasználása az elektronikai iparágakban, a gyógyszeriparban, műszeriparban és katalizátorként a vegyiparban más ezüstércekből kinyert fémmel egyenértékű. A legnagyobb termésezüst példányokat Norvégia Kongsberg bányájában találták, méretük méteres nagyságrendű.

Elnevezése[szerkesztés]

Latin elnevezése az argentum a szanszkrit argunas (fénylő) szóra vezethető vissza. A több nyelven átvett nativ silver angol elnevezést norvég eredetűnek tartják.

Keletkezése[szerkesztés]

Másodlagosan képződik ezüsttartalmú ércesedések oxidációs zónájában, ritkán hidrotermásan képződve is megtalálható.

Előfordulásai[szerkesztés]

Képződéséből adódóan a nagy ezüstérc előfordulásokban gyakran található termésezüst. Nagy leletek fordultak elő Norvégia területén Kongsbergben, Szlovákiában Selmecbánya (Banská Stiavnica) és Németországban Freiberg ércbányáiban. A legnagyobb előfordulások Peru, Mexikó területén, az Amerikai Egyesült Államok több szövetségi államában és Kanada területén találhatók más fémércesedésekkel együtt.

Hasonló ásvány: antimonit.

Hazai előfordulások[szerkesztés]

Recsk, Rudabánya, Gyöngyösoroszi és Telkibánya ércesedéseiben a bányák működésekor több esetben találtak termésezüstöt. Telkibányán a kutatófúrások alapján kimutatták a telérek nagyobb mélységeiben az ezüst feldúsulását.

Felhasználása[szerkesztés]

Fotokémiai iparban, ékszerészetben, elektrotechnikában.

Kísérő ásványok[szerkesztés]

termésarany, termésréz, galenit, barit, sziderit, pirargirit és a kvarc

Felhasznált források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Termésezüst témájú médiaállományokat.
  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • Simon and Schuster's: Rock and minerals. Milano. 1978.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. New York. 1998.
  • Petr Korbel - Milan Novák: Ásványok enciklopédiája, Kossuth Kiadó Rt., 2006
  • http://webmineral.com