Ugrás a tartalomhoz

Termésezüst

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Termésezüst
Általános adatok
Kémiai névezüst
KépletAg
Kristályrendszerköbös
Ásványrendszertani besorolás
OsztályTerméselemek
AlosztályFémek és fémötvözetek
CsoportRézcsoport
Azonosítás
Megjelenésdendrides, torzult kockák, páfrányszerű
Színezüstfehér, feketén futtatott
Porszínezüstfehér
Fényfémes
Átlátszóságopak
Keménység2,5-3,0
Hasadásnem hasad
Töréshorgas
Oldhatósága salétromsav oldja
Különleges tulajdonságoxidálódva feketés bevonatú
A Wikimédia Commons tartalmaz Termésezüst témájú médiaállományokat.

A termésezüst a terméselemek ásványosztály, fémek alosztályon belül az aranycsoport szabályos kristályrendszerben megjelenő tagja. Összetétele szerint tiszta ezüst. Megjelenésére az ágas-bogas (dendrides), a páfrányszerűen elágazó és fonalas, köteges alak jellemző, torzultan kockaszerű kristályos előfordulása ritka. Szabad levegőn a levegőben lévő kén-hidrogén hatására szulfidbevonat képződik a felületén, mely feketésre színezi. Gyakran jelenik meg más terméselem társaságában. Ha termésarannyal 20%-ot meghaladó arányban keveredik, elegyásványként elektrumnak nevezik, ami elkülönült ásvány.

Elnevezése

[szerkesztés]

Latin elnevezése az argentum a szanszkrit argunas (fénylő) szóra vezethető vissza. A több nyelven átvett nativ silver angol elnevezést norvég eredetűnek tartják.

Keletkezése

[szerkesztés]

Másodlagosan képződik ezüsttartalmú ércesedések oxidációs zónájában, ritkán hidrotermásan képződve is megtalálható.

Előfordulásai

[szerkesztés]

Képződéséből adódóan a nagy ezüstérc-előfordulásokban gyakran található termésezüst.

A legnagyobb termésezüst példányokat Norvégiában, Kongsberg bányájában találták, méretük méteres nagyságrendű. Nagy leletek fordultak elő ezen kívül Szlovákiában, Selmecbányán (Banská Stiavnica) és Németországban, Freiberg ércbányáiban. A legnagyobb előfordulások Peru, Mexikó területén, az Amerikai Egyesült Államok több szövetségi államában és Kanada területén találhatók más fémércesedésekkel együtt.

Hasonló ásvány: antimonit.

Hazai előfordulások

[szerkesztés]

Recsk, Rudabánya, Gyöngyösoroszi és Telkibánya ércesedéseiben a bányák működésekor több esetben találtak termésezüstöt. Telkibányán a kutatófúrások alapján kimutatták a telérek nagyobb mélységeiben az ezüst feldúsulását.

Felhasználása

[szerkesztés]

Jó hő- és elektromos vezetőképességű, fényvisszaverő képessége igen magas, könnyen megmunkálható mechanikai szilárdsága az aranynál kedvezőbb.

Korai felhasználása elterjedt volt már az ókori kultúrákban is ékszerek, dísztárgyak, edények, fegyverek (vértezetek) készítésénél.

Jelenkori felhasználása a fotokémiai iparban, ékszerészetben, elektronikai iparágakban, a gyógyszeriparban, műszeriparban és katalizátorként a vegyiparban más ezüstércekből kinyert fémmel egyenértékű.

Kísérő ásványok

[szerkesztés]

Gyakori kísérő ásványai: termésarany, termésréz, galenit, barit, sziderit, pirargirit és a kvarc.

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Silver
A Wikimédia Commons tartalmaz Termésezüst témájú médiaállományokat.
  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • Simon and Schuster's: Rock and minerals. Milano. 1978.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. New York. 1998.
  • Petr Korbel - Milan Novák: Ásványok enciklopédiája, Kossuth Kiadó Rt., 2006
  • http://webmineral.com