Tengri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tengri (törökül Tanrı, mongolul Тэнгэрээ, bolgár-törökül Тангра, perzsául Aszpandiát[1]) a régi sztyeppei népek (hsziungnuk, hunok, törökök) és a mongol hszienpejek vallásának, a tengrizmusnak a legfőbb istensége. Az elképzelés analóg a Nyugat-Csou dinasztia idején (i.e. XI.–- VIII. század) elterjedt kínai tien li elképzelésével és a taoista 靝 új szó megalkotásával (melyben a 青 a "kék" és a 氣 "qi", pl. "kék mennyország"). Innen ered a hasonló konfuciuszi koncepció is. A négy irány közül a kínai csillagászatban keletet a Kék Sárkány, nyugatot a Fehér Tigris, délt a Vörös Főnix, északot a Fekete Kígyóteknős jelképezte, ami hasonlít a tengrizmusban alkalmazott szimbólumokhoz.

A tengrizmusban elvileg nincsenek szimbólumok, azonban gyakran alkalmazzák a Világfa és a négy égtáj jelképeit. Gyakran összekeverik a napimádó vallásokkal, pedig a Nap csak Tengrinek egy jele. A drámaian piramis alakú hegyet, melyről hosszú ideig azt tartották, az a Kazahsztán és Kirgizisztán közti határ legmagasabb pontja, Khan Tengrinek nevezték el. A tengrizmus szent helye Ötüken, ezt jelképezi az Ötüken és Tengri összetételéből létrejövő Otgontenger-hegy neve.

A név eredete[szerkesztés]

A szóalak már a legkorábbi ótörök orkhoni köktürk feliratokon is megjelenik teŋri formában, ejtése körülbelül tengri. Egyszerre jelenti a főistent, az egeket és a mennyet. A legtöbb török nyelvben máig fennmaradt hasonló kiejtésekkel. A nosztratikus nyelvelmélet szerint a szó rokona a mongol és ójapán „eskü” szónak (taŋɣaraɣ, ejtsd tanara, illetve tigír). A török nyelvészek szerint a sumer dingir („isten”) fogalommal áll kapcsolatban. A „dingir” mint írásjel egyébként is az égboltra (an) és az égistenre (An, akkád Anum) utal, csakúgy, mint Tengri funkciói. Eredetileg Tengir vagy Tenger lehetett, ennek emlékét a kazak és kirgiz nyelvek őrzik. Ez a forma maradt fenn a mongol nyelvben is, ami korai átvételre utal.

Hsziungnu változat[szerkesztés]

Először a kínai feljegyzésekben “diu lie” néven szerepelt (kínaiul: :撑|撑 犁|犁).[2][3] "匈奴谓天为撑犁” : A hunok Tengrit Tiannak (天, kínaiul ég vagy mennyország) nevezik.

Mongol változat[szerkesztés]

A legfőbb lények a mongol tengrizmusban Égapa (Tengri/Tenger Etseg) és Földanya (Eje/Gazar Eej). A történelemben Dzsingisz kán, a mongolok egyesítője hatalmát egyenesen Tengritől kapott felhatalmazásnak tulajdonította, és minden kiadványát a következő szavakkal kezdte: "Az Örökkévaló Kék Mennyország akaratából." Menyatyát azért imádjuk, ami ő valójában, az időtlen és végtelen kék égért. Nem látták még soha emberalakban, de azt mondták, két fia van.

Geszer a tangrizmus egyik nagy hőse, az egyik égi lélek reinkarnációja, akit azért küldtek a Földre, hogy segítsen az embereknek abban, hogy sámánként szolgáljanak. Történetét egy nagyon hosszú eposz örökítette meg, melyet több napon keresztül szoktak egy lófej alakú hegedűvel előadni.

Bolgár-török változat[szerkesztés]

Tangra Égatya a legfőbb istenség. A kán a legnagyobb sámán, aki az istennel tartja a kapcsolatot. Valójában azonban a nedjin, a törzs legidősebb sámánja volt a kapcsolattartó.

Türk változat[szerkesztés]

A tengri szó Orkhon írással.

Tengri vagy a kék ég istene a türk pantheon legfőbb istene, aki a mennyei világegyetemet irányítja.[4] Az ókori türk mitológiában egy egyszerű, fehér liba, aki az időt jelképező végtelen kiterjedésű víztömeg fölött repül. A víz alól Ak Ana ("Fehér Anya") megszólítja, s azt mondja neki, "Teremts". Hogy véget vessen egyedüllétének, Tengri megalkotja Er Kishit, aki nem olyan egyszerű és olyan fehér mint Tengri, s ketten megalkotják a világot. Er Kishi ördögi szerepet tölt be, aki megkísérti az embereket, megvezeti őket, és a sötétségbe taszítja követőit. Tengri felveszi a Tengri Ülgen nevet, és visszavonul a mennyországba, ahonnan megszentelt állatokon keresztül megpróbálja a jó útra vezetni az embereket. Ak Tengris elfoglalja a mennyek ötödik szintjét. Azok a sámánok, akik imáikkal Tengri Ülgent akarják elérni, ennél a szintnél soha nem jutnak tovább. Itt mondhatják el kívánságaikat az isteni kalauzoknak. Vissza akarnak térni a Földre vagy az emberek szintére, akkor egy liba alakú csónakban foglalnak helyet.[5]

A középkor előtti volt türk államok – így többek között a göktürkök országa –, ahol a kán hatalmát közvetlenül Tengritől eredeztette. Ezeket az uralkodókat általában Tengri gyermekeiként kezelték, akik az istent képviselték a Földön. Tengrikut, kutluġ és kutalmysh címük azon a hiten nyugodtak, hogy rajtul keresztül elérhetik az uralkodónak Tengriáltal adományozott hatalmas szellemet.[6]

A türkök örökösei általában állatimádók és természetimádók voltak. A sámánista hitükön keresztül tisztelték az égi isteneket és azokat a természeti erőket, melyek számukra nélkülözhetetlenek voltak. Az ókori türk világban– mint ahogy ma is – az istenre a "Tengri" szót használták. Vallási szokásaik szerint az eget Tengrivel azonosították. Tengri a főisten, aki mindent mást létrehozott. Ezen az égi istenen felül voltak más istenségek is, akik Tengri akaratát szolgálták ki.[7]

Mahmud Kashgari véleménye szerint Tengrinek tulajdonították a növények növekedését és a fény terjedését. A türkök a tengri szót melléknévként is használták, ebben a formában jelentése "mennyei" volt. Minden olyan dolgot ezzel a jelzővel illettek, mely magas volt. Ilyennek tekintették a fákat, a hegyeket, s ezek előtt mindig meg is hajoltak.[8]

A mai török nyelvben a "Tanrı" alakot használják általában az "isten" megjelölésére. Ugyanígy nevezik az ábrahámita vallások Istenét is. A törökök gyakran használják ezt az iszlám Istenre is, akinek az arab eredetű neve Allah. Úgy gondolják, a "Tengri" a legrégebbi ismert török szó, melynek eredete az i.e. VI. század környékére tehető.[9]

Az egyistenhívő tengrizmus váltotta fel a türkök régebbi többistenhitét. Régebbi vallásuk ugyanolyan volt, mint a hunoké, az avaroké és a korai magyaroké.

Stefan Georg nemrégiben nyilvánosságra hozott írása szerint a "Tengri" jelző jenyiszeji eredetű lehet.

Magyar változat[szerkesztés]

A magyarok elei, mint a sztyeppi népek általában, Tengri-hívők voltak. A magyar tenger szó ennek ékes tanúsága. Az ősmagyar hitben a földi világ az égi világ mása, a tenger kékje az ég kékjének tükörképe.

A Czuczor Gergely és Fogarasi János szerkesztette magyar nyelv szótára szerint Isten szavunk is a Tengrivel rokonítható, de az ősi magyar eredetet is elfogadhatónak tarották.[10]

Hasonlóságok a kínai Tiennel[szerkesztés]

Tengri a kínai Tien li megfelelője. A német Axel Schüssler sinológus úgy véli, a tengri etimológiájában megtalálható a tien 天 „ég, mennyország, isten” és a li 理 „indoklás, rituál, etikett, moralitás”:

„Mivel Tiān istenség a Cou dinasztiával (egy nyugati államban) jelent meg a közép-ázsiai eredet elképzelhetőnek tűnik. Azonban meg kell jegyezni, hogy a mongol tengri (ég, menny, mennyei fenség) (Shaughnessy Sino-Platonic Papers, 1989. július, és más, a Sirakava Sizukához hasonló emlékek ennél régbbi eredetűek.” (2007:495)

Míg több nyelvész amellett érvel, hogy a tien hozzátartozik a tengri szótörténetéhez, addig más nyelvészek a türk eredetet hangsúlyozzák.[11]

Emlékek[szerkesztés]

Az Antarktisznál lévő Déli-Shetland-szigetekhez tartozó Livingston-szigeten álló Tangra-hegység az istenségről kapta a nevét. Tangra a név bolgár-török változata.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. English summary of the monograph of Bulgarian historian Dimityr Dimitrov on the Early Medieval history of the Proto-Bulgarians in the lands north of the Black Sea (D.Dimitrov. Prabylgarite po severnoto i zapadnoto Chernomorie, Varna, 1987)
  2. 汉书•匈奴传》:“匈奴谓天为撑犁”
  3. 册府元龟•300》:“撑音田庾切”
  4. Abazov, Rafis. "Culture and Customs of the Central Asian Republics". Greenwood Press, 2006. page 62
  5. Göknil, Can. "Creation myths from Central Asia to Anatolia". Yapı Kredi Art Galleries, 1997. [1]
  6. Käthe Uray-Kőhalmi, Jean-Paul Roux, Pertev N. Boratav, Edith Vertes. "Götter und Mythen in Zentralasien und Nordeurasien"; section: Jean-Paul Roux: "Die alttürkische Mythologie" ("Eégi Türk Mitológia") ISBN 3-12-909870-4
  7. Kaya, Polat. "Search For the Origin of the Crescent and Star Motif in the Turkish Flag", 1997. [2]
  8. Baldick, Julian. Animal and Shaman: Ancient Religions of Central Asia. I.B.Tauris, 2000. [3]
  9. TDK Online Dictionary - Tanrı, Allah
  10. Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. Isten szócikk.
  11. The Tower of Babel. Turkic Etymology by Anna Dybo. teŋri

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tengri című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Brent, Peter. The Mongol Empire: Genghis Khan: His Triumph and his Legacy. Book Club Associates, London. 1976.
  • Sarangerel. "Chosen by the Spirits" Destiny Books, Rochester (Vermont). 2001
  • Schuessler, Axel. ABC Etymological Dictionary of Old Chinese. University of Hawaii Press. 2007.
  • Georg, Stefan. „Türkisch/Mongolisch tängri “Himmel/Gott” und seine Herkunft“, "Studia Etymologica Cracoviensia 6, 83-100

További tudnivaló[szerkesztés]