Ugrás a tartalomhoz

Türk rovásírás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Türk írás
Típusábécé
Nyelvektürk nyelvek
Időszakkb. 600-700-tól az 1200-as évekig
Felmenő írásrendszerekókánaánita
   föníciai
    arámi
     korai sztyeppei, szogd
ISO 15924Orkh
A Wikimédia Commons tartalmaz Türk írás témájú médiaállományokat.

A türk írás (vagy Orhon írás) a legkorábbi ismert türk írásrendszer, amely az orhoni feliratokról ismert. Az írást 1889-ben fedezték fel egy mongóliai expedíció során, amelynek a célja az Orhon-völgy egy 8. században épült emléke volt. Az írás szogd eredetű. Később használta az Ujgur Birodalom. A „jenyiszeji” változat kilencedik századi kirgiz írásokból ismert.

Felfedezése

[szerkesztés]

Az orkhon-völgyi feliratokat Nyikolaj Jadrincev 1889-es expedíciója során fedezték fel. A leleteket Vaszilij Radlov tette közzé, s azokat a dán filológus, Vilhelm Thomsen fejtette meg 1893-ban. Az írás hasonló a Tu-jue (突厥 pinyin tú jué) által Kínában a Tang-dinasztia ideje alatt hátrahagyott leletek felirataihoz.

A türk írást néha rúnaalakúnak nevezik, a germán rúnákkal való külsőséges hasonlóságai miatt. Ez a hasonlóság azonban triviális, ugyanis az összes, kemény felületre írt írás ezt a tendenciát mutatja. Szintén csak távolról rokon rovásírásokkal.[1]

Betűi

[szerkesztés]
A klasszikus ábécé
Használat Szimbólumok Átírás
önálló magánhangzók A /a/, /e/
I /ɯ/, /i/, /j/
O /u/, /o/, /w/
U /ø/, /y/, /w/
mássalhangzók harmonizált csak
(¹) — hátsó,
(²) — elülső
nyelvállású magánhangzókkal
/b/ /b/
/d/ /d/
/g/ /g/
/l/ /l/
/n/ /n/
/r/ /r/
/s/ /s/
/t/ /t/
/d͡ʒ/ /d͡ʒ/
csak (¹) — Q
csak (²) — K
Q /q/ K /k/
bármely
magánhangzóval
/t͡ʃ/
-M /m/
-P /p/
/ʃ/
-Z /z/
-NG /ŋ/
nem harmonizált + magánhangzó IÇ, ÇI, Ç /it͡ʃ/, /t͡ʃi/, /t͡ʃ/
IQ, QI, Q /ɯq/, /qɯ/, /q/
OQ, UQ,
QO, QU, Q
/oq/, /uq/,
/qo/, /qu/, /q/
ÖK, ÜK,
KÖ, KÜ, K
/øk/, /yk/,
/kø/, /ky/, /k/
+ mássalhangzó -NÇ /nt͡ʃ/
-NY /nd͡ʒ/
-LT /lt/, /ld/
-NT /nt/, /nd/
szóelválasztó jel (nincs)
(-) – csak szóvégeken

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First Edition. Budapest: Rovas Foundation, https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA22; p. 22