Talavera de la Reina
Talavera de la Reina | |||
![]() | |||
Talavera de la Reina | |||
| |||
Becenév: La Ciudad de la Cerámica[1] | |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Autonóm közösség | Kasztília-La Mancha | ||
Tartomány | Toledo tartomány | ||
Comarca | Tierras de Talavera | ||
Rang |
| ||
Székhely | Talavera de la Reina | ||
Alapítás éve | Bronz kor | ||
Polgármester | Gonzalo Lago | ||
Irányítószám | 45600 | ||
Körzethívószám | 925 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 83 247 fő (2022)[2] | ||
Népsűrűség | 584 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 373 m | ||
Terület | 157 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 39° 58′, ny. h. 4° 50′Koordináták: é. sz. 39° 58′, ny. h. 4° 50′ | |||
![]() | |||
Talavera de la Reina weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Talavera de la Reina témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Talavera de la Reina város Spanyolország középső részén, Kasztília-La Mancha autonóm közösségben, Toledo tartományban, a Tajo folyó mentén, Madridtól délnyugatra. Ismert kerámiáiról és az 1809-es talaverai csatáról, a Celestinát is író Fernando de Rojas spanyol drámaíró temetkezési helye, jelentős római kulturális központ is.
Nevében a de la Reina, "a királynéé", onnan ered (ezzel megkülönböztetve Spanyolország más Talavera nevű városaitól), hogy XI. Alfonz kasztíliai király ajándékba adta feleségének, Portugáliai Mária királynénak 1328-ban.
Történet[szerkesztés]
Előtörténet[szerkesztés]
Talavera de la Reina az Alberche torkolatánál van. Ezen a gazdag területen a Pireneusok mögött gyakori epi-gravetti dolmenek bizonyítják felső paleolitikum végétől való folyamatos emberi jelenlétet.
A kelta vettonok és carpetanusok lakták később a környéket, ezt részben a római kori feljegyzésekből részben különféle műtárgyaikból, például állatszobraikból tudjuk. A kelták először Aebura néven hívták a várost, amit Titus Livius, a rómaiak és a carpetanusok közti hódító háborúság leírásából tudunk. Később egy ideig a -briga végződés is szokásos volt, ami a -burg megfelelője.
Történelem[szerkesztés]
A rómaiak 182-ben elfoglalták. Jelenlétük alatt Caesarobriga néven Hispania Tarraconensis része volt.
A vizigótok, majd 712-től az arabok területe volt, ők Talabeirának hívták a várost. A szókezdet nagyon sok különféle találgatásra ad okot, azonban valószínű, hogy a hidroníma nagy szerepet játszik, a Tal-, Tala- kezdet nagy valószínűséggel utalhat mai Tajóra, a másik folyót pedig ma Alberchének hívják, így a TalaBer- összetett hidroníma kezdet a legvalószínűbb. VI. Alfonz király foglalta vissza tőlük 1083-ban. 1809-ben a spanyol és brit csapatok itt szálltak szembe Napóleon hadseregével. A spanyol polgárháború alatt a város nagyban károsodott.
Napjainkban[szerkesztés]
A hatvanas évek óta a vidéki lakosság fokozatos városokba vándorlása miatt lakossága a többszörösére nőtt. A város a Carratera de Extremadura vonalán fekszik Navalcarnero és Navalmoral de la Mata között és népessége növekedésével a 2010-es évekre jelentős elképzelések vannak térségének fejlesztésére, mindenekelőtt a spanyol nagysebességű vonat, az AVE Lisszabonig való kiterjesztésével.
Műemlékek[szerkesztés]
- La Colegial (katedrális)
- Nuestra Señora del Prado bazilika
- Plaza del Pan, kerámiával borított főtér
- Plaza del Reloj (Óra-tér)
- Santiago el Nuevo templom, mudéjar stílusú
- Santo Domingo templom
- Prado-kertek
- La Caprichosa bikaviadal-aréna
- arab eredetű városfal
- Szent Ágoston templom
- Római híd
- Castilla-La Mancha híd
Múzeumok[szerkesztés]
- Ruiz de Luna kerámiamúzeum
- Néprajzi Múzeum (Museo Etnográfico)
Népesség[szerkesztés]
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
![]() |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ La Ciudad de la Cerámica (A kerámiaváros)
- ↑ Municipal Register of Spain of 2022
Források[szerkesztés]
- Talavera önkormányzatának weblapja
- A Fundación Secretariado Gitano - FSG angolul is elérhető weblapja Talaveráról
|