Szoboszlay-per

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szoboszlay-per a legnagyobb kommunizmus ellenes szervezkedésben részt vevő személyek pere Erdélyben. 19571958-ban zajlott, és a legkegyetlenebb per volt az összes közül Romániában. Az eljárás során 57 személyt állítottak bíróság elé, akik közül tízet kivégeztek.

A Szoboszlay-féle összeesküvés[szerkesztés]

A szervezkedés 19551956-ban zajlott Erdélyben. Elindítója Szoboszlay Aladár pécskai római katolikus plébános volt, aki Confederatio című művében kifejtette egy közös román-magyar állam tervét, amelynek létrejötte szerinte az etnikai feszültségeket szüntette volna meg. Ezenkívül fel szerette volna számolni a kommunista diktatúrát, és visszaállítani az alapvető polgári jogokat (szólás-, vallás- és sajtószabadság), valamint megszüntetni a kollektivizálást. Elméletét először csak közvetlen barátaival, Reusz Máriával, Alexandru Fîntînaru ügyvéddel, báró Huszár Józseffel és Ábrahám Árpád torjai római katolikus plébánossal, bérmakeresztapjával ismertette, azonban egyre több követőre találtak. Hamarosan külön-külön konspiratív szervezet működött Pécskán, Csíkszeredában, valamint Torján. A szervezkedés tagjai egy fegyveres felkelést kívántak kirobbantani, amelynek dátumát 1956. augusztus 28-ra tűzték ki. A felkelés azonban a rossz szervezés miatt el sem indult. A kudarcot követően azonban Szoboszlay és társai nem adták fel, hanem újabb dátumot tűztek ki a felkelés kirobbantására, a magyar forradalom hatására október 26-át. Azt akarták, hogy a két forradalom egyszerre győzzön a két országban, ezzel létrejött volna a Szoboszlay által elképzelt konföderáció is. A kijelölt időpontban azonban ismét nem történt semmi, ezzel a felkelés kirobbantásának terve a kútba esett, a magyar forradalmat pedig a szovjet csapatok időközben leverték, így megszűnt az együttműködés esélye is. A szervezkedést a Securitate egy „Iosif” álnevű besúgónak köszönhetően leleplezete, a résztvevőket pedig 1957 novemberében sorra letartóztatták.

A per[szerkesztés]

Összesen 57 személyt tartóztattak le, románokat és magyarokat egyaránt. Olyan személyek is fogságba kerültek, akik csak szimpatizáltak a felkeléssel, vagy csak tudtak róla, de nem támogatták. Az utóbbiaknak az volt a bűne, hogy nem jelentették a Securitatenak, hogy mi van készülőben.

A pert Kolozsváron tartották, a III. Hadtest hadbírósága ítélkezett, elnöke a szabóból hadbíró őrnaggyá előléptetett Macskássi Pál volt. Az elítéltekkel kegyetlenül bántak az őrök, ütötték és megalázták őket. A bíróság az ítéleteket már előre megkapta Bukarestből, ennek ellenére fenntartották a helyben ítélkezés látszatát. A foglyokat „államrend elleni összeesküvéssel” és a „Román Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedéssel” vádolták, ítéletet 1958. május 30-án hoztak felettük. Az összes vádlottat teljes vagyonelkobzással sújtották, ezenkívül tíz személyt halálra, öt személyt pedig életfogytiglanra ítéltek. A többiek ítélete 8–25 év között volt. A ítélkezés kegyetlenségét mutatja, hogy a tárgyalás „közönsége” minden egyes halál- és életfogytiglani börtönbüntetést megtapsolt.

A halálraítélteket 1958. szeptember 1-jén golyó által kivégezték Temesváron. Sírjaik máig ismeretlen helyen vannak.

A kivégzettek név szerint:

A börtönbüntetésre ítéltek közül két személy vesztette életét, Szörcsey Elek és Pietsch Béla, illetve a 22 évi kényszermunkára ítélt Karácsony István munkatáborban halt meg, 1962-ben. A többiek az 1964-es amnesztia idején kiszabadultak, de maradandó fizikai és szellemi károsodást szenvedtek.

A per utóélete[szerkesztés]

A Szoboszlay-perben elítélteket hosszú ideig nem rehabilitálták, akárcsak a többi kommunizmus alatt elítélt személyt sem. Szoboszlay Aladár testvére közbenjárt Kolozsváron a rehabilitáció érdekében, a bírónő azonban elutasította, kijelentve, hogy Macskássi Pál jogosan járt el.

2006. október 23-án Traian Băsescu román államfő Sólyom László magyar köztársasági elnökkel találkozott Csíkszeredában. Egyúttal közösen rótták le tiszteletüket az '56-os elítéltek előtt, az ünnepségen tartott beszédében a román elnök hősöknek nevezte az erdélyi '56-osokat.

A kolozsvári táblabíróság végül 2010-ben, három évnyi pereskedés után felmentette a Szoboszlay-per során elítélt személyeket.[1]

A Volt Politikai Foglyok Szövetsége számos helyen emlékművet állított a szervezkedés miatt elítéltek tiszteletére.

Külső hivatkozások[szerkesztés]