Sznofru
| Sznofru | ||||||||||
| (Werneter?) | ||||||||||
 | ||||||||||
| Uralkodása | I. e. 27-26. század | |||||||||
| Prenomen | Nebmaatré | |||||||||
| Nomen |
| |||||||||
| Apja | Huni (?) | |||||||||
| Anyja | I. Mereszanh (?) | |||||||||
| Főfelesége | I. Hotepheresz | |||||||||
| Gyermekei | Hufu, Anhhaf, Rahotep, Nofermaat, Netjeraperef, Ranofer (?), Kanofer (?), Iinofer (?), I. Merititesz, Hotepheresz, Nofertkau, Nofertneszu, Henutszen (?)[1] | |||||||||
| Sírja | Dahsúr | |||||||||
| Fontosabb építkezései | Tört falú piramis, Vörös piramis | |||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sznofru témájú médiaállományokat. | ||||||||||
Sznofru (ur.: kb. i. e. 2613 – i. e. 2589) az ókori egyiptomi IV. dinasztia első uralkodójaként számon tartott uralkodó. Teljes neve Ptah-sznofru („Megszépítő Ptah”),[2] előneve (Nebmaat(ré)) pedig az Igazság Ura jelentésű. Manethón királylistájában a Kerpherész vagy Szórisz névvel azonosítható. E nevekhez Iosephus Flavius és Sextus Julius Africanus is 26, illetve 28 év uralkodási időt társít. Kerpherészt a III, Szóriszt viszont a IV. dinasztiába sorolják. Ma már nem dönthető el megbízhatóan, hogy Sznofru személyével valóban új dinasztia kezdődött-e, hisz uralkodásának legfontosabb eseményeit a palermói kőnek nevezett töredékes bazaltsztéléről ismerjük, ami az V. dinasztia végéről – mintegy kétszáz évvel későbbről – származik.
Személye[szerkesztés]
Sznofru családi kapcsolatait illetően az egyiptológusok ma csak annyiban egyeznek meg, hogy vélhetően Huni leánya, I. Hotepheresz volt a felesége. Ez esetben indokolt a személyével új dinasztiát kezdeni. Másik lehetőségként felmerül, hogy az ismert óegyiptomi gyakorlat szerint féltestvérét vette feleségül, így Sznofru is Huni gyermeke volt. Ebben az esetben is a leányági örökösödés révén juthatott trónra, de mégsem lenne indokolt új dinasztiát kezdeni vele. A probléma azért keletkezik, mert Kaiszareiai Euszebiosz történeti munkája szerint Sznofru ugyan memphiszi származású, de más királyi ágból ered. Ez a közlés kétértelmű, mert jelenthet távolabbi felmenőági rokonságot is, de éppúgy jelenthet féltestvéri viszonyt is.[3]
Az egyiptológusok vélekedése szerint három fiát – Nofermaat és Kanefré, valamint egy ismeretlen nevű herceget – még életében elveszítette, ezért került trónra végül fiatalon egy késői gyermeke, Hufu.
Mai ismereteink szerint székhelye a mai Mejdúm falu közelében volt, amelynek ókori neve Dzsed Sznofru (Sznofru örök). Innen uralkodásának 15. évében mintegy 40 km-rel északabbra költözött Dahsúr mellé, ahol a dahsúri piramisokat is felépítette.[4] A történettudomány máig megoldatlan kérdései között van, hogy a mejdúmi piramist Sznofru építette-e, vagy csak az építkezés valamelyik szakaszában vette át az elhunyt Huni helyett.
Az egyiptomi hagyomány Sznofru uralkodását sikeresnek, személyét jótékonynak őrizte meg.
Sznofrut gyakran csak Werneter (Nagy Isten) jelzővel említik a feliratok. Azonban erről nem tudni, hogy névként funkcionált, esetleg a titulatúra egy eleme (talán a későbbi Sza Ré – Ré fia cím előképeként), vagy egyszerűen csak állandó jelző.
Háborúi[szerkesztés]
Líbiában, Núbiában és a Szinájon is hadakozott. A 8. uralkodási évében a líbiaiak ellen viselt hadat és az egyiptomiak 11 000 hadifoglyot és valamivel több mint 13 000 jószágot zsákmányoltak. A Núbia elleni hadjáratot uralkodásának 13. évében indította.[5] A már akkor kis létszámú lakosság soraiból az expedíció 7000 hadifoglyot ejtett, és 20 000 jószágot terelt haza. Sznofru délen és északon erődöket épített. Núbia északi részén, Buhennél megtalálhatók egy óbirodalmi város maradványai. A Sínai-félszigeten a III. dinasztia idején korábban már elfoglalt kőbányák mellett a magarai türkizbányák birtoklásáért folytatott háborút, e területen két egykorú dombormű tartalmazza a nevét. Nem állt meg azonban itt, hanem egészen Libanonig nyomult.
Építkezései[szerkesztés]
Csak a piramisépítkezéseit ismerjük. Záhi Havássz szerint összesen négy, más szerzők[6] szerint három piramist épített. A szeilai piramis volt az első. Ezt korábban a III. dinasztia piramisai közül valónak tartották. De a legújabb felfedezések szerint a szeilai piramis egyértelműen Sznofrué.[7] Két piramisa található Dahsúr mellett: a Tört falú piramis[8] és a Vörös piramis.[9] A negyedik, nevéhez kapcsolt piramis esetében nem eldönthető, hogy teljes egészében az ő nevéhez fűződik-e, vagy csak az építés valamelyik szakaszában vette át. (Mejdúmi piramis)
Kereskedelmi expedíciói[szerkesztés]
Sznofru felismerte a kereskedelem jelentőségét. Ezért számos hajót építtetett, melyek között akadtak tengerjárók is. A Palermói Kő említ egy Bübloszba indított expedíciót, ahonnan különleges fát – alighanem cédrust vagy valamilyen tűlevelűt – hoztak a 13. uralkodási évében. Egyiptom meglehetősen híján volt a fának, és ami ott nőtt – például az akácia vagy a pálma – az építési tevékenységek többségéhez alkalmatlan. Az expedícióhoz felhasznált hajók is import fából készültek. Sznofru a Libanonból hozott cédrus egy részét arra használta, hogy hatalmas, több mint 50 méter hosszú hajót építsen belőle. Ez minden bizonnyal állami bárka lehetett, amit a király használt nílusi útjai során. Még ugyanabban az évben hatvan királyi tizenhatpár-evezős hajó is épült. A következő évben három újabb nagyméretű hajó épült különböző fafajtákból, és a királyi palota kapuinak elkészítéséhez is idegenből hozott fákat használtak. Ókori cédrusgerendákat Sznofru első dahsúri piramisában, a Tört Piramisban is találtak.
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, pp.52-53
- ↑ Forrás: Zahi Hawass – Fáraók hegyei
- ↑ Forrás: Peter Clayton – Fáraók krónikája
- ↑ Forrás: Mark Lehner – Piramisok nagykönyve
- ↑ Zahi Hawass: A fáraók hegyei
- ↑ Egyiptomi művészet 45. o.
- ↑ Zahi Hawass: A fáraók hegyei 33. o.
- ↑ Egyiptomi művészet 48. o.
- ↑ Egyiptomi művészet 49. o.
Irodalom[szerkesztés]
- Clayton, Peter A.. Fáraók krónikája. Móra K. (2007). ISBN 978-9-631183-16-0
- Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Alexandra K. ISBN 963-368-463-3
- Zamarovsky, Vojtech. A felséges piramisok. Madách Bratislava (1981)
- Kákosy, László. Ré fiai. Budapest: Gondolat Kiadó [1979]. ISBN 963-280-736-7
- szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004). ISBN 963-425-022-X
- Alice Cartocci, Gloria Rosati: Egyiptomi művészet, in: A művészet története, Corvina, Bp, ISBN 978-963-13-5586-4
| Előző uralkodó: Huni |
|
Következő uralkodó: Hufu |
