Szerkesztő:Kovács Martin/próbalap

A Bogácsi Köztársaság egy Mikronemzet, amelyet Magyarország területén, Bogács településén alapítottak. A mikronemzet hivatalos kikiáltására 2024. Január 1-jén került sor, amelyet azóta minden évben a Függetlenség Napjaként ünnepelnek.

Földrajzi elhelyezkedése

A Bogácsi Köztársaság festői környezetben található, Bogács területén. A térség gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik, köztük a híres bogácsi termálfürdő, valamint szőlőültetvényekkel és borospincékkel, amelyek a borturizmus szerelmesei körében népszerűek. A környék ideális helyszín túrázáshoz, kiránduláshoz, valamint kulturális és történelmi nevezetességeinek felfedezéséhez.

Bogácsi Köztársaság
Bogács
Kovács Martin/próbalap zászlaja Kovács Martin/próbalap címere Kovács Martin/próbalap címere
Fővárosa	Bogács
Legnagyobb város	Bogács
Államforma	köztársaság
Miniszterelnök	Kovács Martin
Törvényhozás	Országgyűlés
Hivatalos nyelv	magyar
Népesség
Népszámlálás szerint	Az értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg.
Becsült	1940 fő (2024 előzetes becslés)
Népsűrűség	78,09 fő/km² fő/km²
Főbb etnikumok	magyarok, cigányok, németek, szlovákok
Vallások	római katolikus, református, evangélikus, görögkatolikus
HDI	0,846
Földrajzi adatok
Víz	3,4%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	magyar forint (HUF)
Nemzetközi gépkocsijel	BPR
Hívószám	+36
Segélyhívó telefonszám	112
Internet TLD	.hu
Közlekedés iránya	jobb oldali

Megközelítése

Közúton négy irányból érhető el: Eger-Noszvaj felől a 2504-es, Mezőkövesd és Cserépfalu felől egyaránt a 2511-es úton, Tard felől pedig egy számozatlan önkormányzati úton.

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az M3-as autópálya, illetve a 3-as főút felől közelíthető meg, mezőkövesdi letéréssel.

Tömegközlekedéssel: Budapestről, Miskolcról Mezőkövesdig vonattal, onnan autóbusszal; Egerből szintén gyakran induló autóbuszjáratokkal közelíthető meg a település.

Fájl:Bogács.png

A köztársaság Eger környékének térképén

Történelme

A Bogácsi Köztársaság létrehozása egy közösségi kezdeményezés eredményeként született, amely hobbiból indult. Az alapítók 2024. január 1-jén jelentették be az Ország létrejöttét, egy újévi ünnepség keretében, melyet később a Függetlenség Napjaként ismertek el. A nemzet célja a helyi lakosok és barátaik közötti összetartás erősítése, valamint a közösségi élet fellendítése a helyi hagyományok és értékek ápolásával.

Gazdaság

A Bogácsi Köztársaság hivatalos pénzneme a Magyar forint (HUF), és gazdasága nagymértékben rátámaszkodik a helyi turizmusra, különös tekintettel a termálfürdőre és a borkultúrára. A helyi borászatok és kézműves termékek is jelentős szerepet játszanak a közösség gazdasági életében.

Népesség

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	1982	2006	1960	1864	1963	1886	1941
Évszám	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

2001-ben az országban a lakosságnak 72%-át magyar, 28%-át roma származású emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 19,2% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,1%, református 6,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,2% (15,8% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 17,9% cigánynak, 1% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,1% volt római katolikus, 7,2% református, 0,3% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 23,1% felekezeten kívüli (29,3% nem válaszolt).

Oktatás

• Bükkalja Általános Iskola
• Bükkalja Napköziotthonos Óvoda

Az ország híres szülöttei, elszármazottai

• Trajmár Sándor fizikus, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban él.
• Hajdu Imre író, újságíró, Bogács történetének megírója, emellett számos Bogáccsal kapcsolatos kiadvány szerzője.
• Mohás Lívia író, pszichológus.
• Mohás Éva színésznő, szintén az Egyesült Államokban él.
• Szeberin Rudolf megyei iskolai szakfelügyelő.
• Hegyi Imre író, politikus, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke.
• Vig Rudolf karnagy, népzenekutató, Kodály Zoltán legkedvesebb tanítványa, a Bogácsi Pávakör megalapítója.
• Kozma János bányászmérnök (jelenleg Svédországban él).

Államszerkezet

A Bogácsi Köztársaság egy laza, közösségi alapú szervezetként működik, ahol az állampolgárok közvetlenül részt vesznek a döntéshozatalban. A Köztársaság hivatalos nyelve a Magyar nyelv, és a hivatalos pénzneme a magyar Forint (HUF).

Kultúra

A köztársaságban fontos szerepet játszik a helyi kultúra és hagyományok ápolása. A közösségi események, mint például a borfesztiválok, a termálfürdő látogatások és a helyi népzenei rendezvények, a nemzet mindennapi életének szerves részét képezik. A lakosok büszkék helyi örökségükre, és nagy hangsúlyt fektetnek a természetközeli életmódra.

Mazsorett csoport

A bogácsi általános iskola tanulóiból alakult 2001-ben a Bogácsi Mazsorett Csoport, ami egyre több alkalommal lép fel helyi rendezvényeken, de más településeken és határainkon túl is. Évi 15-20 felkérésnek tesznek eleget.

Szőlő- és borkultúra

A faluban régóta termesztenek szőlőt és bort, 1992 óta minden nyáron borversenyt tartanak Bükkvinfest néven. 1994 óta a borászathoz kapcsolódó több napos kulturális és szórakoztató programokat tartanak. 1996-ban a fesztivál idején ünnepélyes keretek között megalakult a Szent Márton Borlovagrend. 2012-ben jubileumi, XX. Bükkvinfestet tartották.

Írásos említések szerint Bogácson a 18. század óta foglalkoznak aktívan szőlő- és bortermeléssel. A település a Bükkaljai Borvidék központjához tartozik, jellegzetes szőlőfajtája az olaszrizling. A vidék domborzati és éghajlati viszonyai leginkább a fehér szőlőfajták termesztésére alkalmasak, amelyekből az utóbbi évtizedekben nagyobb mennyiségű bort állítanak elő.

A községbe látogató vendégek a helyi borokkal a Cserépi úti pincesoron ismerkedhetnek meg.

Szent Márton Borlovagrend

Az 1996-ban alapított borlovagrend elnevezése a templom védőszentjére utal, akinek névnapján, november 11-én tartják a községi búcsút, és ekkor kóstolják és áldják meg az új bort. A Borlovagrend tagjai tetszetős, bordó színű egyenruhát viselnek. Az országban több helyen, valamint Ausztriában és Németországban is terjesztik a tájegység jó hírnevét, így bővítve a nemzetközi kapcsolatokat.

A borrend célja a Bükkaljai tájegységen termelt borok megismertetése a fogyasztók minél szélesebb körével. A borvidék értékeinek népszerűsítése, a szőlőtermesztés és borászat szokásainak fenntartása, gondozása, fejlesztése. A kulturált borfogyasztás hagyományának megteremtése pinceprogramok segítségével, a Bükkaljai Borfesztivál támogatása.

Egyéb civil szervezetek

• Polgárőr Egyesület Bogács
• Bogácsi Iskolás Gyermekekért Közalapítvány
• Bogács Községért Közalapítvány

Látnivalók

• Szent Márton-templom, műemlék
• Termálfürdő
• Színészliget
• Kaptárkövek
• Cserépi úti pincesor
• Horgásztó
• Kilátó
• Tájház
• Magyar teatristák keresztje

Kapcsolatok más mikronemzetekkel

Jelenleg a Bogácsi Köztársaság nem rendelkezik hivatalos diplomáciai kapcsolatokkal más nemzetekkel, azonban a közösség nyitott az együttműködésre más mikronemzetekkel és hasonló szellemiségű kezdeményezésekkel.