Szerkesztő:KAIRSESV/Linné virágórája
Linné virágórája Carl von Linné (1707–1778) svéd botanikus által, a különböző növények virágainak nyílási és csukódási idejének felhasználásával megalkotott hipotetikus óra, amelyet Linné 1745-ean, Uppsalában meg is valósított.
Története
[szerkesztés]
Linnét 1741-ben nevezték ki az Uppsalai Egyetem orvosprofesszorának, és evvel együtt az egyetem botanikus kertjéért is felelős lett. Ezt kihasználva az 1740-es években széles körű megfigyeléseket végzett avval kapcsolatban, hogy a növények napi ritmusa (cirkadián ritmusa) hogyan alakul az évszakok váltakozása szerint. Linné önéletrajzi jegyzetei szerint a virágóra gondolata 1748-ban foglamazódott meg benne, a virágóra elnevezést és az óra elméleti alapjait pedig az 1751-ben kiadott Philosophia Botanica (A botanika filozófiája) című monográfiájában adta közre, amelyben az egyik fejezet a Horologium Florae vagyis a Virágóra címet viseli, ebben a részben 43 növény napi virágzási idejét sorolja fel.[1]
Működési elve
[szerkesztés]A virágóra működési elve, hogy egy adott (kör alakú) területet tizenkét egyenlő részre osztva, az egyes cikkelyekbe úgy helyezzük el a fajok egyedeit, mintha egy óra számlapján lennének, minden cikkely egy adott órát képvisel, a virágok nyitódása és csukódása pedig megmutatja az időt.
A virágok nyílásában és záródásában meglévő különbségek abból adódnak, hogy az egyes fajokat más-más élőlények porozzák be. A leggyakoribb beporzók a ravorak, amelyek között találhatunk nappali (diurnalitás) és éjjeli életmódúakat (nokturnalitás) is. Előbbiek közé főleg rovarok (Insecta) tartoznak, például a méhek (Apoidea), lepkék (Lepidoptera) egy része, hangyák (Hymenoptera) és a legyek (Diptera); de ide tartoznak a madarak (Aves) is. Az éjjeli életmód védelmet ad számos ragadozóval és a nap szárító hatásával szemben, így éjjeli beporzást végeznek az éjjeli lepkék és bizonyos csigafajok[2] is.
Megvalósítás
[szerkesztés]Megfigyeléseire alapozva Linné 1745-ben az Uppsalai Egyetem botanikus kertjében épített egy virágórát[3]. A 19. század első felében több botanikus kertben is megpróbáltak virágórát építeni, de nem jártak sikerrel, mivel Linné megfigyelései csak Uppsalában, tehát a 60. szélességi körnél voltak igazak, ezen a területen a Föld tengelyferdesége miatt a nyári nappalok igen hosszúak, míg az éjszakák igen rövidek.
A kivitelezést szintén nehezíti, hogy a növények nem csak a nappali fényre reagálnak, hanem az időjárás tényezőire is, mint például a hőmérséklet, páratartalom vagy a szél. Ismert például, hogy a körömvirág (Calendula officinalis), a százszorszép (Bellis perennis), a martilapu (Tussilago farfara) vagy a gyermekláncfű (Taraxacum officinale) virágai borús időben később nyílnak vagy egész nap zárva maradnak, az háromszínű árvácska (Viola tricolor) virágai pedig hideg időben lehajlanak[4].
Virágok nyílása és záródása
[szerkesztés]Linné táblázata[5]
[szerkesztés]| Botanikai név | Általános név | Nyílás ideje | Csukódás ideje |
|---|---|---|---|
| Tragopogon pratensis | Réti bakszakáll | 3 | – |
| Leontodon hispidus | Közönséges oroszlánfog | 4 | – |
| Helminthotheca echioides | – | 4–5 | – |
| Cichorium intybus | Mezei katáng | 4–5 | – |
| Crepis tectorum | Hamvas zörgőfű | 4–5 | – |
| Reichardia tingitana | – | 6 | 10 |
| Sonchus oleraceus | Szelíd csorbóka | 5 | 24 |
| Taraxacum officinale | Gyermekláncfű | 5 | 8–9 |
| Crepis alpina | – | 5 | 11 |
| Tragopogon hybridus | Bakszakáll | 5 | 11 |
| Rhagadiolus edulis | – | 5 | 10 |
| Lapsana chondrilloides | – | 5 | – |
| Convolvulus tricolor | Háromszínű szulák avagy törpe hajnalka | 5 | – |
| Hypochaeris maculata | Foltos véreslapu | 6 | 16–17 |
| Hieracium umbellatum | Ernyős hölgymál | 6 | 17 |
| Hieracium murorum | Erdei hölgymál | 6 | 14 |
| Crepis rubra | – | 6 | 13–14 |
| Sonchus arvensis | Szelíd csorbóka | 6 | – |
| Sonchus palustris | Mocsári csorbóka | 7 | 14 |
| Leontodon autumnale | Őszi oroszlánfog | 7 | 15 |
| Hieracium sabaudum | Olasz hölgymál | 7 | 13–14 |
| Cicerbita alpina | – | 7 | 24 |
| Lactuca sativa | Kerti saláta | 7 | 10 |
| Calendula pluvialis | – | 7 | 15–16 |
| Nymphaea alba | Fehér tündérrózsa | 7 | 17 |
| Anthericum ramosum | Ágas homokliliom | 7 | – |
| Hypochaeris achyrophorus | – | 7–8 | 14 |
| Hedypnois rhagadioloides | – | 7–8 | 14 |
| Trichodiadema babrata | – | 7–8 | 14 |
| Hieracium pilosella | Ezüstös hölgymál | 8 | – |
| Anagallis arvensis | Mezei tikszem | 8 | – |
| Petrorhagia prolifera | Homoki aszúszegfű | 8 | 13 |
| Hypochaeris glabra | – | 13 | |
| Malva caroliniana | – | 9–10 | 13 |
| Spergularia rubra | – | 9–10 | 14–15 |
| Mesembryanthemum crystallinum | Jeges kristályvirág | 9–10 | 15–16 |
| Cryophytum nodiflorum | – | 10–11 | 15 |
| Calendula officinalis | Orvosi körömvirág | – | 15 |
| Hieracium aurantiacum | Rezes hölgymál | – | 15–16 |
| Anthericium ramosum | – | – | 15–16 |
| Alyssum alyssoides | Közönséges ternye | – | 16 |
| Papaver nudicaule | Izlandi mák | – | 19 |
| Hemerocallis lilioasphodelus | Sárga sásliliom | – | 19–20 |
Egy lehetésges összeállítás a mi földrajzi helyzetünkhöz[6]
[szerkesztés]| Virágnyílás ideje: | Virágcsukódás ideje: |
|---|---|
|
5:00 – pipacs |
14:00 – cikória
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Linnaeus’s floral clock - Horologium Florae
- ↑ Alternatív beporzási stratégia vagy városi legenda?
- ↑ A virágóra (Gardena.hu)
- ↑ Növényi meteorológia
- ↑ Linné eredeti listája a Philosophia Botanica 335. oldala [1] alapján.
- ↑ A virágóra (Gardena.hu)
Források
[szerkesztés]- Virágóra (A Pallas nagy lexikona)
- A virágóra (Gardena.hu)
- Linné meseszép óráján virágok mutatják az időt (Senior.hu)
- Linnaeus’ Floral Clock (Linné virágórája – angol nyelven)
- Linnaeus’s floral clock - Horologium Florae
- O opravdových květinových hodinách (Az igazi virágóra – cseh nyelven)
- Ez a szócikk adatokat tartalmaz az angol nyelvű Linnaeus's flower clock című Wikipédia-szócikkből.