Szent Kereszt kápolna (Prága)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szent Kereszt kápolna
part of national heritage site in the Czech Republic
Pražský hrad, 2. nádvoří 02.jpg
Egyházmegye Prágai főegyházmegye
Stílus barokk építészet
Tervezője Nikolaus Franz Leonhard Pacassi
Elérhetőség
Település Hradzsin
Cím Hrad - II. nádvoří, Praha 1-Hradčany
Elhelyezkedése
Szent Kereszt kápolna (Prága)
Szent Kereszt kápolna
Szent Kereszt kápolna
Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 24″, k. h. 14° 23′ 58″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 24″, k. h. 14° 23′ 58″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Kereszt kápolna témájú médiaállományokat.
A főoltár a két angyallal és keresztre feszített Krisztussal
Szent Ludmilla ereklyetartója
Egy püspök fésűje, 110 körül
A kápolna; mögötte az elnöki palota (baloldalt) és a régi cseh kancellária (jobboldalt)
Pál (baloldalt) és Péter (jobboldalt) apostolok szobrai
Szent Vencel mellszobra

A Szent Kereszt kápolna (csehül: Kaple svatého Kříže) a prágai vár Második udvarának délkeleti sarkában áll.

Története[szerkesztés]

Nikolaus Franz Leonhard Pacassi tervei alapján Anselmo Lurago emelte 1758–1763 között, amikor Mária Terézia átépíttette a várat. Az 1850-es években klasszicista stílusban átépítették és új festményekkel ékítették.

1961-ben itt rendezték be a Szent Vitus-székesegyház kincstárát. Az állandó kiállítást 1990-ben bezárták, majd 2011. december 6-án tíz évre (átmenetileg) újra megnyitották.

Az épület[szerkesztés]

Külső falán a szentély felől egy-egy fülkében szent Péter és szent Pál szobra áll; mindkettő Emanuel Max munkája 1854-ből.

Berendezése[szerkesztés]

Nepomuki szent János a bejárat mellett álló márványszobrát Emanuel Max faragta 1854-ben.

A falak és a mennyezet freskóin az 1850-es években Josef Navrátil és Vilém Kandler bibliai jeleneteket örökített meg (az Ó- és Újszövetségből egyaránt).

Oltárát Ignaz Franz Platzer Josef Lauermann egy-egy angyalszobra és Franz Anton Palko (František Xaver Balko) 1762-ben[1] festett, a keresztre feszített Krisztust ábrázoló képe díszíti.

A mellékoltárakat szent Vitus, szent Vencel, szent Teréz, illetve szent Ferenc tiszteletére szentelték.

A Szent Vitus-székesegyház kincstára[szerkesztés]

A székesegyház legkorábbi kincseinek egyike szent Vitus ereklyetartója, amit 929-ben adományozott szent Vencel fejedelemnek Madarász Henrik szász herceg (ekkor már német király). Az ereklyét Vencel egy 925-ben épített apszissal ellátott rotundában helyezte el. A prágai püspökség megalapítása (973) után ebből a körtemplomból fejlődött ki a Szent Vitus-székesegyház, a püspök (1344-től érsek) székhelye. Védőszentté avatása alkalmából Vencel koporsóját is ebbe az épületbe vitték át.

A 14. század második felében I. Károly király (IV. Károly német-római császár) a kincstárat több szent, illetve mártír ereklyéjével gyarapította. Az arany-, illetve ezüst ereklyetartók a kor ötvösművészetének kiemelkedő darabjai voltak, némelyiküket sérülések miatt, liturgikus okokból vagy egyszerűen csak az ízlés változása miatt időnként újabbra cserélték. A huszita háborúk alatt a kincstár több értékét is elveszítette a közbiztonság romlása, illetve az anyagi szűkösség miatt. A Károly korából megmaradt darabok:

  • egy arany ereklyetartó (vagy koronázó?) kereszt;
  • egy ereklyetartó kereszt Krisztus ágyékkötőjének egy foszlányával;
  • szent Katalin ereklyetartója és
  • egy Peter Parler családi címerével ellátott ereklyetartó.

A látogatók 139, komolyabb történeti, művészi, illetve spirituális értékű tárgyat tekinthetnek meg, egyebek közt ereklyetartókat, monstranciákat és gazdagon díszített miseruhákat; többségük ezüstözött, illetve aranyozott. A tárgyakat megszemlélve képet alkothatunk arról hogyan fejlődtek az elmúlt ezer évben az iparművészet egyes ágai, kiváltképpen az ötvösművészet. Több hímzett textíliát igazgyöngyök díszítenek gazdagon. Egyes tárgyak — mint a körmeneteken használt kereszt vagy az utolsó vacsora abroszát rejtő kancsó — anyaga és formája viszonylag egyszerű, valójában ezek briliáns technikával metszett, valószínűleg muranói üvegek (a muranói üvegek lágyak voltak, ezért nagyon nehéz volt metszeni őket).

A kincstár következő nagy gyarapítója Jagelló Ulászló király volt; ő adományozta a székesegyháznak a három névadó szent (szent Vitus, szent Vencel és prágai szent Adalbert ereklyéit. A kiállítás nemcsak a három védőszentet mutatja be, hanem szent Ludmilla kultuszát is, ami a Szent György-bazilika mellé épített dominikánus apácazárdából terjedt el.

A barokk kor két legjelentősebb emléke Johann Ignatius Dominic Putz gyémántokkal kirakott monstranciája és az a pásztorbot, amit Franz Ferdinand von Kuenburg prágai érsek használt. A 19. századi aranyművesek munkái közül X. Károly francia király monstranciája, a 20. századból szent Vencel jelenlegi, Josef Fanta tervei alapján készített ereklyetartója emelendő ki.

A táblaképek közül a legérdekesebbek az akheiropoiétonok, amelyeket — mivel Krisztus mindkét természetét megjelenítik — a szentek relikviáival azonos tisztelettel kezeltek. Felbecsülhetetlen értékű textíliák maradtak ránk a közvetlenül a székesegyház alapítása utáni időkből. Kiváló iparosmunka szent György zászlaja, valamint szent Vencel és szent Adalbert miseruhája. Egy szecessziós miseruhát ugyancsak Josef Fanta tervezett.

Látogatása[szerkesztés]

Nyitva naponta 10:00 — 18:00 között.

Belépőjegyek 2016-ban:

  • felnőtt: 250 Czk;
  • kedvezményes: 125 Czk;
  • családi: 500 Czk;
  • általános iskolásoknak: 150 Czk;

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]