Surányi Ibolya (előadóművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Surányi Ibolya
Született 1928. március 3.
Budapest
Elhunyt 2010. szeptember 28. (82 évesen)
Házastársa dr. Fábri Ervin (h. 1952–2010)
Gyermekei Fábri Péter (* 1953)
SzüleiSurányi Zoltán,
Gácsi Erzsébet
Foglalkozása előadóművész,
irodalmi szerkesztő,
egyetemi docens
Iskolái ELTE BTK

Surányi Ibolya (férjezett nevén dr. Fábri Ervinné) (Budapest, 1928. március 3.2010. szeptember 28.) előadóművész, versmondó, irodalmi szerkesztő. Az 1950-es évektől nagy sikerű versestek összeállítója, előadója, 1957-től az Egyetemi Színpad irodalmi műsorainak gondozója. Sok pályája elején álló színészt nyert meg a szavalás ügyének. Fábri Péter költő, író, dramaturg édesanyja.

Élete[szerkesztés]

1946 és ’52 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának volt hallgatója. A szavalás művészetét Ascher Oszkártól sajátította el.

1952-től az ELTE irodalmi tanszékén verstani előadó volt. Létrehozta az Egyetemi Szavalókört (az 1970-es években Balassi Bálintról nevezték el), mellette szerkesztő volt a Magyar Rádió irodalmi osztályán is. Több önálló estje volt már ebben az időben (Balassi Bálint, magyar gyermekversek, lengyel kortárs írók).

1957-ben az akkor megalakult Egyetemi Színpad irodalmi műsorainak szerkesztőjévé nevezték ki. Az ő kezdeményezésére (és összeállításban) kezdett Ady-verseket szavalni Latinovits Zoltán, sok fiatal költőt, előadóművészt fedezett fel. Megszólalási lehetőséget biztosított az aktuális művelődéspolitika által nem kedvelt alkotóknak is (vö. TTT). Az általa létrehozott produkciók az 1960-as évek budapesti művészeti életének legizgalmasabb előadásai közé tartoztak. Az itt folytatott munkájával párhuzamosan, 1963 és ’70 között a Magyar Televízióban szerkesztette a Költészet c. műsort. 1974 áprilisában Vers-színpad címmel indított új rádióműsort.

Az 1970-es évek közepén eltávolították az Egyetemi Színpadról, újra tanított: a fonetika tanszéken versmondás-elemzést adott elő. 1985-ben nyugdíjazták, ez után idegenvezetőként dolgozott.

Irodalmi estjei[szerkesztés]

  • Árad tiszta fénnyel. Ünnepi műsor Lenin születésének évfordulójára (többekkel, 1958)
  • Békési versek (önálló est)
  • Én bús szívem vidámsága (önálló est)
  • A föld ébresztése. Magyar írók a nagy októberi szocialista forradalomról (többekkel, 1957)
  • Idvezlégy én fejedelmem (önálló est)
  • Majakovszkij-est (többekkel, 1958)
  • A „Nagyvilág” irodalmi estje (többekkel, 1957)
  • Nyugat-est. A Nyugat megjelenésének 50. évfordulója alkalmából (többekkel, 1958)
  • Párbeszéd József Attilával (többekkel, szerkesztő Györe Imre, 1964)
  • Tarka lepke, kis mese. Nagy költők – kis gyermekeknek (Jancsó Adrienne-nel, 1959)
  • Új tavaszi seregszemle (többekkel, 1957)
  • Vándor-móka (szerkesztő, 1978)
  • Walt WhitmanMark TwainEdgar Allan Poe-est (többekkel, 1959)

Diszkográfia[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Kilián György kulturális és sportünnepségek. A budapesti ifjúság seregszemléje. Műsortanácsadó színjátszócsoportok, énekkarok és szavalók részére; színdarabok, énekkari művek összeáll. Népművészeti Intézet, versek összeáll. Surányi Ibolya; Nyomdaipari Tanulóintézet Nyomda, Bp., 1956
  • Surányi Ibolya–Nagy Miklós: Magyar verstan. Az 1954-55-i jegyzet lényegében változatlan kiadása; ELTE BTK, Bp., 1958
  • Latinovits Zoltán: Verset mondok (szerkesztő) Budapest, 1978. Népművelési Propaganda Iroda ISBN 9635623364 (számos későbbi kiadásban is)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]