Ugrás a tartalomhoz

Jancsó Adrienne

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jancsó Adrienne
Jancsó Adrienne egy 1990-es televíziós versműsorban
Jancsó Adrienne egy 1990-es televíziós versműsorban
Született1921. március 25.[1]
Marosújvár
Elhunyt2006. január 23. (84 évesen)[1]
Budapest
MűvészneveJancsó Aranka
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaJékely Zoltán
Gyermekeikét gyermek:
Jékely Adrienne (1943), Jékely Zsolt (1945)
Foglalkozásaszínész
IskoláiMarosvásárhelyi Református Kollégium (–1938)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1941-?
Tevékenységszínész, előadóművész
Díjai
Kossuth-díjak
1995
Jászai Mari-díj
1965
Érdemes művész-díj
1971
További díjak

Kazinczy-díj (1977),
Déry Tibor-díj (1988),
Hazám-díj (2004)

SablonWikidataSegítség

Jancsó Adrienne (Marosújvár, 1921. március 25.Budapest, 2006. január 23.) Kossuth-díjas magyar színésznő, előadóművész.

Életrajza

[szerkesztés]

A Marosvásárhelyi Református Kollégium elvégzése (1938) után tűnt fel mint szavalóművész, főleg a népballada tolmácsolójaként s kortárs költők bemutatójaként. 1941-ben kapott előadóművészi működési engedélyt. 1942-ben férjhez ment Jékely Zoltán költőhöz, apósa Áprily Lajos lett. 1944-től a Kolozsvári Nemzeti Színház, majd a Magyar Színház tagja.

1947-ben települt át Magyarországra. Előbb vidékre szerződött, majd a katolikus Kis Színházhoz. 1951-ben Jancsó Aranka néven a Magyar Néphadsereg Színházban (a Vígszínház akkori neve) szerződtették, ahonnan a színigazgató 1954-ben „rossz beszédtechnikája” (!) miatt elbocsátotta. Ezt követően rövid ideig a Madách Színház tagja volt. 1955 óta előadóművész, versmondó, évtizedekig járta az országot, a magyar költészet, népballada legfőbb népszerűsítőjeként. Előadóestjeinek műsorát saját maga állította össze. Testvérkezet! Testvérkezet! c. összeállítása román és erdélyi magyar költők termését mutatja be, Csak tiszta forrásból c. műsora a magyar és román népköltészetet párosítja, Földédesanyám c. népköltészeti programjában székelyföldi és moldvai csángó balladák szerepelnek, Botozgató c. műsora az öregkor szépségeit és szomorúságait eleveníti meg irodalmi szemelvényekkel. Műsoraival Csehszlovákiában, Jugoszláviában és az Amerikai Egyesült Államokban is fellépett.

19631978 között az Irodalmi, illetve Radnóti Miklós Színpad tagja volt. 1985-től 1990-ig a Vers és dal a Várban estek szervezője. Előadóestjeit főleg a magyar népköltészet remekeiből, balladáiból állította össze. Sokszínű, lágy, de ugyanakkor erőt sugárzó hangjával a legkülönbözőbb stílusú verseket tudta hitelesen, megrázóan kifejezni.

Főbb előadóestjei

[szerkesztés]
  • Testvérkezet! Testvérkezet! (1958)
  • Tarka lepke, kis mese (Nagy költők – kis gyermekeknek) Surányi Ibolyával, Sándor Károllyal és Schwott Lajossal közösen (1959)[2]
  • Csak tiszta forrásból (1965)
  • Földédesanyám (1970)
  • Ady-est
  • Bizakodva
  • Légy már legenda
  • Botozgató (1982)

Irodalmi műve

[szerkesztés]
  • Újra és újra. Életpályám; Nap, Bp., 1996 (Álarcok)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Jancsó Adrienne a PORT.hu-n (magyarul) Szerkesztés a Wikidatán
  • Jancsó Adrienne az Internet Movie Database-ben (angolul) Szerkesztés a Wikidatán
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • Kortárs magyar írók
  • Kántor Lajos: Jancsó Adrienne hangjai. Utunk, 1980/44.
  • Egyedül a pódiumon. Öt művész, öt előadóest; Jancsó Adrienne et al. műsorai; szerk. Ny. Fazekas Zsuzsa; NPI, Bp., 1974 (Szkénetéka)
  • Egyedül a pódiumon. Öt művész, öt előadóest; szerk. Ny. Fazekas Zsuzsa; NPI, Bp., 1977 (Szkénetéka)
  • Sarokasztal-antológia. A Radnóti Miklós Színpad kilenc műsora; műsorok szerk. Jancsó Adrienne, Szentpál Mónika; NPI, Bp., 1981
  • Egyszemélyes színpad. Jancsó Adrienne, Bánffy György, Galán Géza műsorai; szerk. Torma Mária; Felsőmagyarország, Miskolc, 2001