Steve McQueen (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Steve McQueen
Steve McQueen.png
Életrajzi adatok
Születési név Terrence Steven McQueen
Született 1930. március 24.
Beach Grove, Indiana
Elhunyt 1980. november 7. (50 évesen)
Ciudad Juárez, Mexikó
Házastársa Neile Adams (1956-1972)
Ali MacGraw (1973-1978)
Barbara Minty (1980)
Gyermekei
  • Chad McQueen
  • Terry Leslie McQueen
Pályafutása
Iskolái
  • Neighborhood Playhouse Színházi Iskola
  • Boys Republic
  • Actors Studio
Aktív évek 19531980
Műfajok western
További díjak
  • National Defense Service Medal
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
  • Off-road Motorsports Hall of Fame (1978)

Steve McQueen weboldala
Steve McQueen IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Steve McQueen témájú médiaállományokat.

Steve McQueen (Beech Grove, Indiana, 1930. március 24.Ciudad Juárez, Mexikó, 1980. november 7.) amerikai színész, producer.

Élete[szerkesztés]

Steve McQueennek nehéz gyermekkora volt: születésekor édesanyja mindössze 19 éves volt, apja pedig a gyermek kétéves korában magára hagyta a családot. A középiskolából is elbocsátották, ezért belépett a haditengerészetbe.

Debütálása a Girl on the Runban volt, de csak szöveg nélküli szerep volt, és a stáblistára sem került fel. Következő filmjében a Valaki odafönt címűben Paul Newman volt a főszereplő, McQueen továbbra sem kapott nagy szerepet, mindössze egy utcagyereket alakított. Ezután több sorozatban kapott szerepet, de itt is csak néhány epizód erejéig. Első komoly moziszerepe a Never Love a Stranger volt. Népszerűségét az 1960-as A hét mesterlövésznek köszönheti, ahol olyan nagy színészekkel dolgozott együtt, mint Charles Bronson, Eli Wallach, James Coburn, Robert Vaughn. 1962-ben Németországba utazott néhány amerikai színésszel azért, hogy elkészítsék A nagy szökést (The Great Escape), ami McQueen legismertebb filmjei közé tartozik. 1963-ban, a Szerelem a megfelelő idegennelben egy zenélésből élő férfit alakít, aki teherbe ejt egy nőt (Natalie Wood), akit alig ismer. Szerepéért megkapta az első Golden Globe-jelölését. Ismét kritikai elismerést kapott, amikor 1967-ben eljátszotta a Homokkavicsok főszerepét. Alakítása Oscar és Golden Globe jelölést hozott.

1968-ban stúdiót alapított, és elkészítette a San Franciscó-i zsarut. Az egyik jelenetben McQueen 160 km/h-val megy San Francisco meredek útjain. A film bemutatóján azonban nem tudott ott lenni, mert beteg anyjával volt együtt, aki agyvérzést kapott. McQueen utolsó két Golden Globe-jelölését 1970-ben a Zsiványok és 1974-ben a Pillangó című filmért kapta.

Steve autóversenyző volt, ezért 1971-ben egy erről szóló filmet akart készíteni. Ez azonban kudarcba fulladt, mert összetörte autóját a versenypályán. Emiatt nemcsak el kellett adnia a stúdióját, hanem első felesége is elhagyta.

1972-ben, A szökés-ben egy szabadlábon lévő bűnözőt alakít, akit azért üldöznek, mert kirabolt egy bankot. Azonban a pénz Rudy Buttlernek (Al Lettieri) is kell. Társával, aki a filmben a feleségét alakította (Ali McGraw), a filmben ismerkedtek meg, és ebben az évben össze is házasodtak.

1974-ben újra Paul Newmannel játszott együtt a Pokoli torony című filmben, amelyben egy tűzoltót alakít, aki a San Franciscó-i Üvegtornyot, a világ legmagasabb felhőkarcolóját próbálja megmenteni csapatával a lángoktól. Később a film második részét is eltervezték, de akkor McQueen már túl beteg volt. A Piszkos Harry c. filmben őt jelölték ki az eredeti főszereplőnek, de ő nem vállalta azzal az indokkal, hogy nem akar még egy zsarus filmben szerepelni. 1961-ben az Álom luxuskivitelben c. filmben is ő lett volna a főszereplő, de ezt sem tudta elvállalni, mert abban az évben a Wanted: Élve vagy halva című sorozatot forgatta, és szerződését nem bonthatta fel.

1980-ban elvette harmadik feleségét. Abban az évben tudta meg, hogy rákos. Utolsó alakítása 1980-ban A vadász című film volt.

Betegsége és halála[szerkesztés]

1978-ban McQueen-t szűnni nem akaró köhögés kezdte el gyötörni. Felhagyott a cigarettázással és gyógyszereket kezdett el szedni, mindhiába. Miután egyre nehezebben vett levegőt, "A vadász" című film forgatása után biopsziára ment, ahol megállapították, hogy pleurális mezoteliómában szenved, a tüdőrák egy gyógyíthatatlan formájában, melyet az azbesztnek való kitettség okoz.[1] Pár hónappal később McQueen interjút adott, amelyben elmondta, hogy szerinte is az abeszt az oka az állapotának. Betegsége okaként kezdetben a filmstúdiók azbesztszigetelését és a versenyzői sisakokban is megtalálható anyag káros hatását vélte felfedezni, majd egyre inkább úgy vélte, hogy amikor a haditengerészetnél volt, egy hajón kellett azbesztszigetelést bontaniuk, és innen ered a betegség.

1980 februárjában több áttétet is találtak az orvosok. Próbálta titokban tartani, de március 11-án a National Enquirer című lap lehozta, hogy halálos rákban szenved. Miután az orvosok nem tudtak semmit tenni, hogy megmentsék az életét,[2] júliusban Mexikóba utazott, ahol William Donald Kelley, közismert sarlatán segítségét kérte. Kelley kezelése kávés beöntésekből, gyakori samponos fürdésekből, bárányokból és tehenekből nyert sejtekből összeállított injekciókoktélból, és amigdalinból állt.[3] Kelleynek korábban csak fogszabályozók beépítésére szólt az orvosi engedélye, de 1976-ban azt is bevonták. McQueen három hónapos kezelése mindazonáltal rá is ráirányította a figyelmet.

McQueen októberben utazott haza, Kelley állítása szerint teljesen egészségesen. Ennek ellentmondott, hogy tóbb áttétje is volt, közülük nem egy tumor hatalmas méretűre nőtt. Október végén álnéven egy Ciudad Juárez-i kórházba feküdt be, hogy eltávolítsanak a májáról egy kétkilós daganatot, és továbbiakat a teste több pontjáról. Az orvosok egyetértettek abban, hogy a műtét túl kockázatos, McQueen mégis vállalta. Ennek a szövődményeibe halt bele november 7-én. Holttestét elhamvasztották és végakaratának megfelelően a Csendes-óceánba szórták.

Filmjei[szerkesztés]

Színészként[szerkesztés]

Bemutató Cím Magyar cím Szerep Magyar hang Rendező
1980 The Hunter A vadász Ralph „Papa” Thorson Gáti Oszkár Buzz Kulik
1980 Tom Horn Tom Horn Tom Horn Ujréti László William Wiard
1978 An Enemy of the People A nép ellensége Dr. Thomas Stockmann Fülöp Zsigmond George Schaefer
1976 Dixie Dynamite Dixie Dynamite motorcross-versenyző (nincs feltüntetve) Lee Frost
1974 The Towering Inferno Pokoli torony Michael O’Halloran Oszter Sándor John Guillermin, Irwin Allen
1973 Papillon Pillangó Henri „Pillangó” Charrière Gáti Oszkár

Rékasi Károly

Franklin J. Schaffner
1972 The Getaway A szökés Doc McCoy Szakácsi Sándor

Epres Attila

Sam Peckinpah
1972 Junior Bonner Az utolsó kemény harcos Junior „JR” Bonner Mihályi Győző Sam Peckinpah
1971 Le Mans Le Mans Michael Delaney Barabás Kiss Zoltán

Bozsó Péter

Lee H. Katzin
1969 The Reivers Zsiványok Boon Hogganbeck Fülöp Zsigmond Mark Rydell
1968 Bullitt San Franciscó-i zsaru / A chicagói tanú Frank Bullitt nyomozó Ujréti László

Bozsó Péter

Laklóth Aladár

Peter Yates
1968 The Thomas Crown Affair A Thomas Crown-ügy Thomas Crown Mécs Károly

Forgács Péter

Norman Jewison
1966 The Sand Pebbles Homokkavicsok Holman Robert Wise
1966 Nevada Smith Nevada Smith Nevada Smith / Max Sand / Fitch Szarvas József

Bozsó Péter

Henry Hathaway
1965 The Cincinnati Kid A Cincinnati Kölyök a Cincinnati Kölyök Csankó Zoltán Norman Jewison
1965 Baby the Rain Must Fall Henry Thomas Robert Mulligan
1963 Love with the Proper Stranger Szerelem a megfelelő idegennel Rocky Papasano Ernyey Béla Robert Mulligan
1963 Soldier in the Rain Eustic Clay ezredes Ralph Nelson
1963 The Great Escape A nagy szökés Virgil Hilts százados Mihályi Győző

Viczián Ottó

Háda János

John Sturges
1962 The War Lover A háború szerelmese Buzz Rickson Philip Leacock
1962 Hell Is for Heroes Hősök pokla Reese Don Siegel
1961 The Honeymoon Machine A nászutasgép Ferguson „Fergie” Howard Richard Thorpe
1960 The Magnificent Seven A hét mesterlövész Vin Fülöp Zsigmond

Szerémi Zoltán

John Sturges
1959 Never So Few Elsöprő túlerő / Sose kevesebbet / Soha olyan kevés Bill Ringa John Sturges
1959 The Great St. Louis Bank Robbery George Fowler Charles Guggenheim, John Stix
1958-1961 Wanted: Dead or Alive (tv-sorozat) Wanted: Élve vagy halva Josh Randall
1958 The Blob A massza Steve Andrews Irvin S. Yeaworth Jr.
1958 Never Love a Stranger Martin Cabell Robert Stevens
1956 Somebody Up There Likes Me Valaki odafönt Fidel Robert Wise
1953 Girl on the Run (nincs feltüntetve) Arthur J. Beckhard, Joseph Lee

[4]

Fontosabb díjak és jelölések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Barron H. Lerner: When illness goes public : celebrity patients and how we look at medicine. Internet Archive. 2006. ISBN 978-0-8018-8462-7 Hozzáférés: 2022. jan. 19.  
  2. Lerner, Barron H.. „McQueen's Legacy of Laetrile”, The New York Times, 2005. november 15. (Hozzáférés ideje: 2022. január 19.) (amerikai angol nyelvű) 
  3. Nightingale, S L (1984. június 15.). „Laetrile: the regulatory challenge of an unproven remedy.”. Public Health Reports 99 (4), 333–338. o. ISSN 0033-3549. PMID 6431478.  
  4. Filmjei (angol nyelven). IMDb.com. (Hozzáférés: 2011. május 22.)
  5. Díjai (angol nyelven). IMDb.com. (Hozzáférés: 2011. május 22.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Steve_McQueen című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Steve McQueen
A Wikimédia Commons tartalmaz Steve McQueen (színművész) témájú médiaállományokat.