Fogszabályozás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fogszabályzó

A fogszabályozás (lat.: orthodontia) az a fogászati beavatkozás, amikor az állcsontokban illetve a fogmedernyúlványban (alveolus) mozgatják a fogakat a megfelelő irányban és helyekre. A fogmozgatáson kívül általában hatást gyakorolnak az állcsontok (maxilla, mandibula) fejlődésére is.

Mikor kell elkezdeni a fogszabályozást?[szerkesztés]

Kisgyermekként[szerkesztés]

Vannak olyan fogazati problémák, amelyeket már a tejfogazatban idején kezdeni kell. Ezért célszerű a gyermeket ezért 5-6 évesen elvinni a szakrendelésre és fontos az iskolaorvosi szűrés is. Ezekben az esetekben sokszor még kivezető készülékekkel is lehet korrigálni a fogászati gondokat. Legtöbb esetben a rossz szokásokról való leszoktatás (ujjszopás, nyelvlökéses nyelés) a cél, illetve az izmok egyensúlyának beállítása. [1]

Serdülő korban[szerkesztés]

Serdülőkorra már az összes maradó fog előtört, így a legtöbb esetben már fix, felragasztott készüléket használnak az orvosok a korrekcióhoz.[2]

Felnőtt korban[szerkesztés]

A felnőttkori fogszabályozás minden esetben rögzített fogszabályozó készülékkel történik. A kezelés időtartama ezért általában 1-2 év, tehát mindenképpen nagy odafigyelést és türelmet igényel. Ezért cserébe azonban megszűnnek, illetve ki sem alakulnak a szabálytalan fogazatból adódó, sokszor igen súlyos problémák:[3]

  • jelentősen javul a megjelenés, ami magabiztosabbá tesz
  • fogazata nem akadályozza a tiszta beszédet
  • megszűnnek a rágási nehézségek, amelyek gyakran vezetnek emésztési problémákhoz
  • nem károsodik az állkapocsízület az egyenetlen terhelés miatt
  • amennyiben fogpótlásra van szüksége, azok tartóssága rendezett fogazatban növekszik
  • a szabályozott fogsorban minden fog megfelelően tisztítható, így a fogkőlerakódás, a fogszuvasodás és ebből adódóan a fogak elvesztésének veszélye is jelentősen csökken

Fogszabályozás menete[szerkesztés]

Konzultáció, anamnézis: részletes kikérdezése öröklött tulajdonságok családi anamnézis, rossz szokások kikérdezése (pl.: ujjszopás, nyelvlökéses nyelés)[4]

Szájvizsgálat: a fogak fizikai vizsgálata

Rtg felvételek elkészítése: anorámafelvétel, teleröntgen

Lenyomatvétel: az alsó és a felső állcsontról lenyomatvétel

Harapásvétel: az alsó és a felső állkapocs érintkezését rögzíti egy szilikon lenyomatanyag.

Fotó dokumentáció: a kiindulási állapot rögzítése fényképpel, hogy a változásokat később dokumentálni lehessen

Ezután a lenyomat és a rtg alapján elkészül a kezelési terv, és a kiértékelés.

Készülékválasztás: az adott elváltozáshoz használható fogszabályozó készülékekből a páciens kiválasztja a neki megfelelő készüléket. Ezután kézhez kapja a személyre szabott árajánlatot.

A fogszabályozó készülék átadása, és az aktív kezelés megkezdése.

Készülék típusok[szerkesztés]

A készülékeknek két típusa van: rögzített és kivehető:[5]

Rögzített fogszabályozók[szerkesztés]

Alkotóelemei a bracketek (tappancsok), a gyűrűk és az ívek. A bracketek készülhetnek fémből, porcelánból, műanyagból vagy az előbbiek kombinációjából, és feladatuk, hogy a fogakra ragasztva a kívánt helyzetbe vezessék azokat a hozzájuk kötött drótívek mentén.

  • hagyományos fém
  • porcelán
  • önlingirozó fém
  • onlingirozó porcelán
  • lingual (nyelv felöli)
Kivehető[szerkesztés]
  • clear aligner
  • MyClearBrace
  • Trainerek
  • Funkciós készülékek (Hansa, Frankel)
  • Egyszerű lemezek
  • Retenciós készülékek

Élet fogszabályozóval[szerkesztés]

Mind a kivehető, mind a beragasztott vagy sínes fogszabályozók esetén az orvos utasításait be kell tartani, együttműködést igényel a páciens részéről is.[6]

Kivehető fogszabályozó készülékek[szerkesztés]

Napi 10-12 óra hordásidő szükséges

  • a készülékkel beszélni, enni, inni nem lehet
  • a készülékkel együtt kell aludni
  • a készülék megszokásának idején a nyáltermelés fokozódik, ez később mérséklődik, és visszaáll a normális mennyiségű nyáltermelés a fogak átmeneti érzékenysége léphet fel, ráharapásra vagy akár spontán érzékenység is lehetséges
  • a fogak mozgathatóvá válnak. Sok páciens megijed ettől, pedig ez teljesen normális, hiszen a fogakat mozgatva juttatjuk el új helyükre, ahol rögzülnek.

Beragasztott fogszabályozó készülékek[szerkesztés]

A készülék felragasztását követő első két hét a megszokás időszaka. A fogszabályozó kiálló részei a száj nyálkahártyáján sérüléseket okozhatnak, de ezt viasszal és egyéb kiegészítővel csökkenteni lehet.

A kezelési időszakban a készülék rendszeres aktiválást igényel, így a készüléktípustól függően 3-6 hetenkénti látogatás a rendelőben. A beragasztott készülék rendszeres, és nagyon alapos fogtisztítást követel, hiszen a készülék a fogakra ragasztással rögzül. A készülék kiálló részei a plakk rögzülését elősegítik, így a nem megfelelő tisztítás a fogak szuvasodásához, és ínygyulladáshoz vezethet. Speciális fogkefék, fogkrémek és szájzuhanyok lehetővé teszik a megfelelő, és alapos tisztántartást.

Aktiválás után ritkán a fogak érzékenysége léphet fel néhány napig ráharapásra, vagy még ritkábban spontán is.

Fokozottan kerülni kell a kemény ételeket, mint pl pirítós, a nyúlós-tapadós ételeket, mint pl: rágógumi, gumicukor. A keményebb zöldségeket, gyümölcsöket feldarabolva ajánlatos fogyasztani.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fogszabályozás - Dr. Dorozsmai Szonja. fogszabalyozo.com. [2018. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 1.)
  2. Fogszabályozás felnőtt korban (magyar nyelven). HU Denis & Focus Dental Centrum. (Hozzáférés: 2020. november 1.)
  3. Fogszabályozás felnőtt korban (magyar nyelven). HU Denis & Focus Dental Centrum. (Hozzáférés: 2020. november 1.)
  4. Fogszabályozás - Dr. Dorozsmai Szonja. fogszabalyozo.com. [2018. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 1.)
  5. Glossary of Orthodontic Appliances (amerikai angol nyelven). ArchWired. (Hozzáférés: 2020. november 1.)
  6. Fogszabályozás - Dr. Dorozsmai Szonja. fogszabalyozo.com. [2018. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 1.)