„Propülaia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Leírása: apró |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
==Leírása== |
==Leírása== |
||
I.e. 437 és i.e. 432 között épült [[Mnésziklész]] tervei alapján. Stílusa idomulva a [[Parthenón]]hoz, kívülről dór templom formáját mutatja [[timpanon]]nal koszorúzott oszlopsorával. A nyugati homlokzaton a bejáró két oldalán két előreugró szárny található, s emiatt a Propülaia inkább egy palotára hasonlít, mint kapura. Reprezentatív jellegét bizonyítja, hogy értékes építőanyagokból, fehér [[pentelikon]]i és kékesfekete [[Elefszina|eleuszisz]]i [[márvány]]ból építették. |
I. e. 437 és i. e. 432 között épült [[Mnésziklész]] tervei alapján. Stílusa, idomulva a [[Parthenón]]hoz, kívülről dór templom formáját mutatja [[timpanon]]nal koszorúzott oszlopsorával. A nyugati homlokzaton a bejáró két oldalán két előreugró szárny található, s emiatt a Propülaia inkább egy palotára hasonlít, mint kapura. Reprezentatív jellegét bizonyítja, hogy értékes építőanyagokból, fehér [[pentelikon]]i és kékesfekete [[Elefszina|eleuszisz]]i [[márvány]]ból építették. |
||
Az építmény közepén található a ''bejárócsarnok''. Erőteljes — részben csonka —, alul 1,60 méter széles hat dór oszlopa 8,80 méter magas. Az előreugró két szárny erre néző oldalait szegélyező három-három kisebb (5,85 m magas) dór oszloppal együtt egy zárt oszlopos udvar ([[megaron]]) látszatát kelti. |
Az építmény közepén található a ''bejárócsarnok''. Erőteljes — részben csonka —, alul 1,60 méter széles hat dór oszlopa 8,80 méter magas. Az előreugró két szárny erre néző oldalait szegélyező három-három kisebb (5,85 m magas) dór oszloppal együtt egy zárt oszlopos udvar ([[megaron]]) látszatát kelti. |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
A 18 méter széles, 24 méter hosszú, kétoldalt fallal határolt középső ''kapucsarnoknak'' egykor kazettás mennyezete volt, amelyet 10 méter magas három-három karcsú ión oszlop tartott. A csarnok háromhajós volt, a középsőn haladt át az Akropoliszra vezető ''szent út''. A csarnokot a bejárattól 18 méterre ajtókkal áttört széles márványfal tagolja két részre; az öt különböző nagyságú kijárat mindegyikét a falba illesztett nehéz faajtóval lehetett lezárni. A középső kapu a legmagasabb, amely alatt a szent út haladt; ezt valószínűleg csak ünnepi alkalmakkor nyitották ki. A csarnoknak a kapufal mögötti, rövidebb folytatása nyitott, itt is timpanonnal koszorúzott hat dór oszlop áll, mint a bejáratnál, csak ezek 28 centiméterrel alacsonyabbak. A hatalmas oszlopok épek, a felettük húzódó [[architráv]]val együtt. Ennek több mint felén megmaradtak a [[triglif]]ek és [[metopé]]k, sőt a [[timpanon]] egy része is. |
A 18 méter széles, 24 méter hosszú, kétoldalt fallal határolt középső ''kapucsarnoknak'' egykor kazettás mennyezete volt, amelyet 10 méter magas három-három karcsú ión oszlop tartott. A csarnok háromhajós volt, a középsőn haladt át az Akropoliszra vezető ''szent út''. A csarnokot a bejárattól 18 méterre ajtókkal áttört széles márványfal tagolja két részre; az öt különböző nagyságú kijárat mindegyikét a falba illesztett nehéz faajtóval lehetett lezárni. A középső kapu a legmagasabb, amely alatt a szent út haladt; ezt valószínűleg csak ünnepi alkalmakkor nyitották ki. A csarnoknak a kapufal mögötti, rövidebb folytatása nyitott, itt is timpanonnal koszorúzott hat dór oszlop áll, mint a bejáratnál, csak ezek 28 centiméterrel alacsonyabbak. A hatalmas oszlopok épek, a felettük húzódó [[architráv]]val együtt. Ennek több mint felén megmaradtak a [[triglif]]ek és [[metopé]]k, sőt a [[timpanon]] egy része is. |
||
A két előreugró szárny közül a balra eső alapterülete mintegy kétszerese a szemben levő jobb oldalinak. Ez a szárny egy három dór oszlopos nyitott előcsarnokból és innen nyíló falakkal övezett nagyteremből áll. A sokkal kisebb jobb oldali szárny az eredeti terv szerint ugyanakkora lett volna, mint társa, de így ráépült volna a szomszédos [[Niké]]-szentély szabadon álló oltárára, amit a korabeli közvélemény nem fogadott el. Ezért a baloldali szárnyéval |
A két előreugró szárny közül a balra eső alapterülete mintegy kétszerese a szemben levő jobb oldalinak. Ez a szárny egy három dór oszlopos nyitott előcsarnokból és innen nyíló falakkal övezett nagyteremből áll. A sokkal kisebb jobb oldali szárny az eredeti terv szerint ugyanakkora lett volna, mint társa, de így ráépült volna a szomszédos [[Niké]]-szentély szabadon álló oltárára, amit a korabeli közvélemény nem fogadott el. Ezért a baloldali szárnyéval egy vonalban megkezdett fal építését abba kellett hagyni, így ez a rész mint egy nyitott oszlopcsarnok épült fel. |
||
==Források== |
==Források== |
||
A lap 2010. december 30., 15:18-kori változata
| Athéni Akropolisz | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | Görögország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1987 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Propülaia témájú médiaállományokat. | |
A Propülaia az athéni Akropolisz kapuépülete.
Leírása
I. e. 437 és i. e. 432 között épült Mnésziklész tervei alapján. Stílusa, idomulva a Parthenónhoz, kívülről dór templom formáját mutatja timpanonnal koszorúzott oszlopsorával. A nyugati homlokzaton a bejáró két oldalán két előreugró szárny található, s emiatt a Propülaia inkább egy palotára hasonlít, mint kapura. Reprezentatív jellegét bizonyítja, hogy értékes építőanyagokból, fehér pentelikoni és kékesfekete eleusziszi márványból építették.
Az építmény közepén található a bejárócsarnok. Erőteljes — részben csonka —, alul 1,60 méter széles hat dór oszlopa 8,80 méter magas. Az előreugró két szárny erre néző oldalait szegélyező három-három kisebb (5,85 m magas) dór oszloppal együtt egy zárt oszlopos udvar (megaron) látszatát kelti.
A 18 méter széles, 24 méter hosszú, kétoldalt fallal határolt középső kapucsarnoknak egykor kazettás mennyezete volt, amelyet 10 méter magas három-három karcsú ión oszlop tartott. A csarnok háromhajós volt, a középsőn haladt át az Akropoliszra vezető szent út. A csarnokot a bejárattól 18 méterre ajtókkal áttört széles márványfal tagolja két részre; az öt különböző nagyságú kijárat mindegyikét a falba illesztett nehéz faajtóval lehetett lezárni. A középső kapu a legmagasabb, amely alatt a szent út haladt; ezt valószínűleg csak ünnepi alkalmakkor nyitották ki. A csarnoknak a kapufal mögötti, rövidebb folytatása nyitott, itt is timpanonnal koszorúzott hat dór oszlop áll, mint a bejáratnál, csak ezek 28 centiméterrel alacsonyabbak. A hatalmas oszlopok épek, a felettük húzódó architrávval együtt. Ennek több mint felén megmaradtak a triglifek és metopék, sőt a timpanon egy része is.
A két előreugró szárny közül a balra eső alapterülete mintegy kétszerese a szemben levő jobb oldalinak. Ez a szárny egy három dór oszlopos nyitott előcsarnokból és innen nyíló falakkal övezett nagyteremből áll. A sokkal kisebb jobb oldali szárny az eredeti terv szerint ugyanakkora lett volna, mint társa, de így ráépült volna a szomszédos Niké-szentély szabadon álló oltárára, amit a korabeli közvélemény nem fogadott el. Ezért a baloldali szárnyéval egy vonalban megkezdett fal építését abba kellett hagyni, így ez a rész mint egy nyitott oszlopcsarnok épült fel.
Források
- Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 840. o.
 | Kulturális |
|  |
|---|---|---|---|
| Vegyes | |||
