Fodor József (költő)

Fodor József (Nagyilonda, 1898. április 22. – Budapest, 1973. október 7.) magyar költő, író, újságíró, műfordító.

Élete

Fodor József sírja Budapesten. Farkasréti temető: 7/2-1-21/22. Marton László alkotása.

Tordán érettségizett. 1916-ban bevonult katonának. 1919-ben vöröskatonaként harcolt a román királyi hadsereg ellen. Ezután pár évig alkalmi munkákból élt. 1923-tól Mikes Lajos közölte verseit Az Estben. 1928-tól a Nyugatban is rendszeresen jelentek meg versei. 1929–1931 között az Est-lapok berlini tudósítója volt. 1931-ben hazatért, de állás nélkül maradt. 1935-ben kapcsolatba került a baloldali lapokkal, többek között a kolozsvári Korunkkal. 1937-ben at Atheneum Könyvkiadó lektora lett, és itt dolgozott 1945–1947 között. Egyik szervezője volt a zsidótörvények elleni tiltakozásnak. Ekkor bontakozott ki antifasiszta publicisztikája. 1950–1956 között hallgatásra kényszerült. A Budapestre visszatelepülő Látóhatár egyik szerkesztője. Műfordítói munkája során Shakespeare, Dickens, Goethe, Maupassant műveit fordította magyarra.

Díjai

• Baumgarten-díj (1943)
• Kossuth-díj (1957)

Művei

A Mementó-szobor Makón. Az emlékmű melletti kőpadkára Fodor József Piros fejfák című költeményének nyolcadik versszakát vésték.

• Jelenések évei (1940)
• Összes versei (1942)
• Idők útján (1958)
• Országutak énekei (1960)
• A történelem sodrában (1961)
• Emberség tanúja (1962)
• Emlékek a hőskorszakból (1964)
• Magam nyomában (1965)
• Teremtő nyugtalanság (1968)
• Emberek és állomások (1969)
• Nagy szelekben (1971)
• Felkavart világ (1972)
• Végtelen menet (1973)
• Egy Plánta énekei és más versek (1974)
• Egy költészet története (1975)
• Tarts még ragyogás (1978)

Forrás

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 9638607106

Külső hivatkozás

• MÉL
• Fodor József művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)
• Fodor József a PORT.hu-n (magyarul)