„Oromzat” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Sablonjavítás: {{Sablon: --> {{ |
a →Forrás: Néprajzi Lexikon → Magyar néprajzi lexikon |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
*[http://www.mimi.hu/epiteszet/oromzat.html oromzat] |
*[http://www.mimi.hu/epiteszet/oromzat.html oromzat] |
||
*[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-217.html Magyar |
*[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-217.html Magyar néprajzi lexikon] |
||
{{Magyar népi építészet}} |
{{Magyar népi építészet}} |
A lap 2010. január 3., 16:04-kori változata
Az oromzat szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a csonkakontyos vagy nyeregtetők végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló homlokzati felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A sátortetős, mindkét végén farazatos épületnek nincs oromzata.
Tájanként más-más szóval nevezték: Erdélyben bütünek, a Dunántúlon csúcsfalnak, homlokfalnak, illetve homloknak, a Duna–Tisza közén, Kalocsa környékén humloknak, Nógrádban és a Duna–Tisza közén fürfalnak, fürgátnak, a Dél-Alföldön házvégnek, végfalnak, a Közép-Tiszavidéken és a Tiszántúlon vérteleknek, a Felvidéken vértnek, illetve frontnak, a Dél-Dunántúlon üstöknek, Bácskában kiblinek. A Ny-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon kialakult tűzfal elnevezés a XIX. század végétől országszerte uralkodóvá vált.