„Slachta Margit” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 176.63.162.103 (vita) szerkesztéséről Turokaci szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
90. sor: 90. sor:
* Mona Ilona: ''Slachta Margit''; Corvinus, Bp., 1997 (szlovák nyelven is)
* Mona Ilona: ''Slachta Margit''; Corvinus, Bp., 1997 (szlovák nyelven is)
* ''Slachta Margit lelki öröksége, 1-3.''; szerk., szöveggond. Berkecz Franciska; Salkaházi Sára Alapítvány–Szociális Testvérek Társasága, Bp., 2011–2013
* ''Slachta Margit lelki öröksége, 1-3.''; szerk., szöveggond. Berkecz Franciska; Salkaházi Sára Alapítvány–Szociális Testvérek Társasága, Bp., 2011–2013
* [https://www.magyarkurir.hu/hirek/-egre-felszallo-nagy-te-deum-100-eves-filmfelvetel-kerult-elo-slachta-margitrol „Égre felszálló nagy Te Deum” – 100 éves filmfelvétel került elő Slachta Margitról. In: Magyar Kurír, 2021. január 18.]

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Katolicizmus||Politika||Zsidóság}}
{{Portál|Katolicizmus||Politika||Zsidóság}}

A lap 2021. február 25., 17:21-kori változata

Slachta Margit
Slachta Margit
Slachta Margit
SzületettSlachta Margit
1884. szeptember 18.
Kassa
Elhunyt1974. január 6. (89 évesen)
Buffalo
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszerzetes, politikus, országgyűlési képviselő
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1920. március 25. – 1922. február 16.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 9. – 1949. május 16.)
IskoláiKassa
Kalocsa
KitüntetéseiVilág Igaza díj (1969. február 18.)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Slachta Margit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zadjeli Slachta Margit Borbála (Kassa, 1884. szeptember 18. – Buffalo, USA, 1974. január 6.) magyar katolikus szerzetesnő, feminista politikus, az első magyar női országgyűlési képviselő. Neve előfordul németes Schlachta Margit névformában is.[3]

Élete

A római katolikus nemesi származású zadjeli Slachta család sarja. Vezetékneve lengyelül a lengyel nemesi osztály megnevezése (szlachta), ami vélhetően nagyban hozzájárult ahhoz, hogy neve hol németes (Schlachta), hol magyaros (Slachta) kiejtés szerinti (át)írásban fordul elő (később álnévként is ezért választotta a Nemes vezetéknevet)

Fiatalkora

Lengyel származású felvidéki nemesi családba született. Öt leánytestvére közül négyen érték meg a felnőttkort. Apja, zadjeli Slachta Kálmán (1857–1936),[4][5] a Kassai Takarékpénztár vezérigazgatója, anyja, sárosi Saárossy Borbála (1855–†?). Apai nagyszülei zadjeli Slachta Miksa (1820–1893), hites ügyvéd, Nyitra vármegye főpénztárnoka,[6][7] és apaji Szászy Antónia (1821–1905) voltak.[8][9] Anyai nagyszülei sárosi Saárossy Ferenc, kassai magyar királyi bányatanácsos, és Klempay Mária (1821–1884) voltak.[10][11]

Miután a felső leányiskolát szülővárosában, a tanítóképzőt Kalocsán elvégezte, németországi tanulmányútja után a győri polgári leányiskolában tanított 1906–1907-ben, majd Budapesten, a II. kerületi tanítóképzőben. Amikor apja, 1908-ban meggondolatlan üzletpolitikája miatt válságba került, több gyermekével együtt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Margit itthon maradt, de abbahagyta a tanítást, hogy a szociális munkának éljen. Az év elején az Országos Katolikus Nővédő Egyesület Berlinbe küldte „munkásnőtitkári” tanfolyamra, ahonnan visszatérve már maga is egy nővédő szociális tanfolyam előadója lett. November 19-én az elsők között lépett be a Farkas Edith (1877–1942) által alapított Szociális Missziótársulatba.

Politikai pályán

1915-ben szociális iskolát nyitott, majd 1915. március 25-től A Keresztény Nő című katolikus egyesületi lapot szerkesztette. 1918 márciusában a lap neve Magyar Nőre változott, ami alcíme szerint A keresztény feminizmus lapja volt. Maga is cikkek sorozatát publikálta az újságban. A Keresztényszocialista Párt tagja volt, amikor az a Katolikus Néppárttal egyesülve 1918 februárjában létrehozta a Keresztényszociális Néppártot; az új pártnak szintén tagja lett, de október 28-tól már az általa szervezett Keresztény Női Tábor élén állt.

1920. február 26-án a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) vezetése a kiírt időközi választásra abszolút többséggel elfogadta a párt hivatalos jelöltjének, aminek tagja is lett.[12] 1920. március 25-én a főváros I. kerületében nemzetgyűlési képviselővé választották. Ő lett az első női képviselő Magyarország történetében. 1922. február 16-án véget ért a parlamenti ülésszak, s ezzel egyelőre az ő képviselői pályafutása is megszakadt. A KNEP és az Országos Kisgazda- és Földműves Párt egyesüléséből ekkor létrejött Egységes Pártba már nem lépett be, inkább nőmozgalmával foglalkozott a továbbiakban. 1923-ban néhány társával együtt elhagyta a Szociális Missziótársulatot; és megalapították saját társulatukat, a Szociális Testvérek Társaságát.

1931-től a munkásnők szervezésén fáradozott. 1932-ben lapot indított A Lélek Szava címmel, amelyben több írása is megjelent. 1933-ban megalakította a Szentlélek Szövetséget, 1937. november 3-án megnyitotta a Katolikus Női Szociális képző nevű szociális munkás-oktató intézetet.

A Szociális Testvérek és Slachta Margit emléktáblája Budapesten, a Thököly út 69. szám alatt

1940. november 8-án a Keresztény Női Tábor nevében beadványt írt a munkaszolgálatosok érdekében. 1941 telén tiltakozott a kőrösmezei deportálás ellen. 1942-től az egész országban ún. világnézeti kurzusokat szervezett, hogy a keresztény értékrend közvetítésével ellensúlyozza a hitleri propagandát. Miután 1943. február 8-án Szlovákia bejelentette a „teljes zsidótlanítást”, Rómába utazott, hogy személyesen sürgesse XII. Piusz pápát a cselekvésre. A testvérek Thököly úti rendházában bújtatta az üldözötteket, köztük Heltai Jenőt, Gyarmati Fannit, valamint Rusznyák Istvánt is. A mentésben való részvétel miatt halt vértanúhalált a társaság egyik tagja, a 2006-ban boldoggá avatott Salkaházi Sára.

Mozgalmát, a Keresztény Női Tábort 1944 júliusában a Sztójay-kormány betiltotta, ami az év végétől a Demokrata Néppárton (DNP) belül működött azonos néven tovább. A második világháborút követően a DNP-vel és a Polgári Demokrata Párttal (PDP) kötött hármas választási szövetség révén pártonkívüli jelöltként 1945-ben ismét nemzetgyűlési képviselő lett, ahol a parlament alakulásakor még csak ő és a választási szövetség listáján bejutott másik politikus, Szent-Iványi Sándor (a PDP elnöke) vagyis a 409 képviselőből mindössze ketten voltak csupán hivatalosan ellenzékiek, a kommunisták ténykedéseinek okán azonban az ellenzékiek száma hamar gyors növekedésnek indult.

Nőmozgalmát az 1947-es választásokra azonos néven önálló politikai párttá szervezte, amelynek első (és egyetlen) elnöke lett. A nagymértékű csalások ellenére is a Keresztény Női Tábor négy mandátumot nyert. 1947. október 28-án elhangzott parlamenti felszólalását kommunista nyomásra külpolitikai érdekeket sértőnek minősítették és ezért hatvan napra kizárták az Országgyűlésből. Utolsó felszólalását 1948. június 16-án tartotta az egyházi iskolák államosítása ellen. Amikor ez megtörtént (a törvényt elfogadták) a kormánypárti képviselők elénekelték a Himnuszt, amit ő ülve hallgatott végig. Ezért a mentelmi bizottság kétszer hat hónapra kitiltotta és mentelmi jogát is felfüggesztette, ami magyarországi politikusi pályája végét is jelentette.

Fájl:Schlachta Margit kőtábla.jpg
Schlachta Margit sírja az Alba Regia-kápolna altemplomában (középen felül)

Emigrációban

Indulni akart az 1949-es választásokon is, de a letartóztatástól való félelmében végül csak a május 15-i szavazáson vett részt. Június 22-én éjjel húgával együtt Ausztriába szökött, majd szeptember 16-án Tóth Etelka álnéven az Amerikai Egyesült Államokba távozott. Onnan Nemes Margit néven levelezett az itthon maradottakkal, illetve a Szabad Európa Rádióban Nemes Borbála néven szerepelt.

1951-ben, a hazatérés reményében Bécsbe költözött, ahonnan mivel hazatérése meghiúsult, 1953. május 5-én már igazi nevén az USA-ba utazott és végleg ott telepedett le. Az emigrációban is aktív maradt, megpróbált segíteni 56-os menekülteknek is. A Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában hunyt el, Buffalóban.

Sírja a nyugat-virginiai Berkeley Springsben, az Alba Regia-kápolna altemplomában van.

1969-ben Izrael Állam a Világ Igaza kitüntetésben részesítette, és fát ültettek emlékére a Yad Vashem kertjében.[13] 1995. március 15-én ő és a Szociális Testvérek Társasága emlékérmet kapott a magyar kormánytól; május 7-én a Magyar Köztársaság Bátorság érdemjelében részesült.

Művei

  • Elkapott sugarak; Testvér-Szövetség, Bp., 1928 (útiélmények az Egyesült Államokból)
  • Elkapott sugarak; 2. bőv. kiad.; Testvér Szövetség, Bp., 1928
  • A puszták rejtekéből az élet centrumába; Testvérszövetség, Bp., 1929
  • A Katholikus Női Szociális Képző; Szociális Testvérek Társasága, Bp., 1938
  • Pünkösdi tűz; szerk.?; Szentlélek Szövetség, Bp., 1944
  • From the hermitage of the desert to the center of life (A puszták rejtekéből az élet centrumába); Sisters of Social Service, Buffalo, 1973
  • In the mission of sanctifying love. Manuscipt. An anthology of the spiritual confrences given to the members of the society between 1933-1938; Sisters of Social Service, Tonawanda, 1973
  • Sugárzó élet. Válogatás Slachta Margit testvér gondolataiból; vál. Söjtöry Ágota; Szociális Testvérek Társasága Magyarországi Kerülete, Bp., 1993

Jegyzetek

  1. ↑ WeChangEd
  2. ↑ The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
  3. ↑ familysearch.org Slachta Margit keresztelői adatlapja
  4. ↑ familysearch.org Slachta Kálmán keresztelóje - Nyitra - 1857 - római katolikus
  5. ↑ Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések – Slachta Kálmán
  6. ↑ familysearch.org Slachta Miksa keresztelője
  7. ↑ Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések – Slachta Miksa
  8. ↑ Vasárnapi Ujság 52. évf. 10. sz. (1905. márczius 5.)
  9. ↑ familysearch.org Slachta Miksáné Szászy Antónia keresztelóje – Nyitra – 1821 – római katolikus
  10. ↑ familysearch.org Kassa - római katolikus házasságok - 1882. VII. 22. - Slachta Kálmán és Sárossy Borbála házassága.
  11. ↑ Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések – Sárossy Ferencné Klempay Mária
  12. ↑ Nemzetgyűlési Almanach: A Nemzetgyűlés tagjai pártállás szerint 1920-1922. www.ogyk.hu (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.) arch,
  13. ↑ Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Slachta_Margit&oldid=23625416”