„Slachta Margit” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 176.63.162.103 (vita) szerkesztéséről Turokaci szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
90. sor: 90. sor:
* Mona Ilona: ''Slachta Margit''; Corvinus, Bp., 1997 (szlovák nyelven is)
* Mona Ilona: ''Slachta Margit''; Corvinus, Bp., 1997 (szlovák nyelven is)
* ''Slachta Margit lelki öröksége, 1-3.''; szerk., szöveggond. Berkecz Franciska; Salkaházi Sára Alapítvány–Szociális Testvérek Társasága, Bp., 2011–2013
* ''Slachta Margit lelki öröksége, 1-3.''; szerk., szöveggond. Berkecz Franciska; Salkaházi Sára Alapítvány–Szociális Testvérek Társasága, Bp., 2011–2013
* [https://www.magyarkurir.hu/hirek/-egre-felszallo-nagy-te-deum-100-eves-filmfelvetel-kerult-elo-slachta-margitrol „Égre felszálló nagy Te Deum” – 100 éves filmfelvétel került elő Slachta Margitról. In: Magyar Kurír, 2021. január 18.]

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Katolicizmus||Politika||Zsidóság}}
{{Portál|Katolicizmus||Politika||Zsidóság}}

A lap 2021. február 25., 17:21-kori változata

Slachta Margit
Slachta Margit
Slachta Margit
SzületettSlachta Margit
1884. szeptember 18.
Kassa
Elhunyt1974. január 6. (89 évesen)
Buffalo
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszerzetes, politikus, országgyűlési képviselő
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1920. március 25. – 1922. február 16.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 9. – 1949. május 16.)
IskoláiKassa
Kalocsa
KitüntetéseiVilág Igaza díj (1969. február 18.)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Slachta Margit témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zadjeli Slachta Margit Borbála (Kassa, 1884. szeptember 18.Buffalo, USA, 1974. január 6.) magyar katolikus szerzetesnő, feminista politikus, az első magyar női országgyűlési képviselő. Neve előfordul németes Schlachta Margit névformában is.[3]

Élete

A római katolikus nemesi származású zadjeli Slachta család sarja. Vezetékneve lengyelül a lengyel nemesi osztály megnevezése (szlachta), ami vélhetően nagyban hozzájárult ahhoz, hogy neve hol németes (Schlachta), hol magyaros (Slachta) kiejtés szerinti (át)írásban fordul elő (később álnévként is ezért választotta a Nemes vezetéknevet)

Fiatalkora

Lengyel származású felvidéki nemesi családba született. Öt leánytestvére közül négyen érték meg a felnőttkort. Apja, zadjeli Slachta Kálmán (18571936),[4][5] a Kassai Takarékpénztár vezérigazgatója, anyja, sárosi Saárossy Borbála (1855–†?). Apai nagyszülei zadjeli Slachta Miksa (18201893), hites ügyvéd, Nyitra vármegye főpénztárnoka,[6][7] és apaji Szászy Antónia (18211905) voltak.[8][9] Anyai nagyszülei sárosi Saárossy Ferenc, kassai magyar királyi bányatanácsos, és Klempay Mária (18211884) voltak.[10][11]

Miután a felső leányiskolát szülővárosában, a tanítóképzőt Kalocsán elvégezte, németországi tanulmányútja után a győri polgári leányiskolában tanított 1906–1907-ben, majd Budapesten, a II. kerületi tanítóképzőben. Amikor apja, 1908-ban meggondolatlan üzletpolitikája miatt válságba került, több gyermekével együtt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Margit itthon maradt, de abbahagyta a tanítást, hogy a szociális munkának éljen. Az év elején az Országos Katolikus Nővédő Egyesület Berlinbe küldte „munkásnőtitkári” tanfolyamra, ahonnan visszatérve már maga is egy nővédő szociális tanfolyam előadója lett. November 19-én az elsők között lépett be a Farkas Edith (18771942) által alapított Szociális Missziótársulatba.

Politikai pályán

1915-ben szociális iskolát nyitott, majd 1915. március 25-től A Keresztény Nő című katolikus egyesületi lapot szerkesztette. 1918 márciusában a lap neve Magyar Nőre változott, ami alcíme szerint A keresztény feminizmus lapja volt. Maga is cikkek sorozatát publikálta az újságban. A Keresztényszocialista Párt tagja volt, amikor az a Katolikus Néppárttal egyesülve 1918 februárjában létrehozta a Keresztényszociális Néppártot; az új pártnak szintén tagja lett, de október 28-tól már az általa szervezett Keresztény Női Tábor élén állt.

1920. február 26-án a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) vezetése a kiírt időközi választásra abszolút többséggel elfogadta a párt hivatalos jelöltjének, aminek tagja is lett.[12] 1920. március 25-én a főváros I. kerületében nemzetgyűlési képviselővé választották. Ő lett az első női képviselő Magyarország történetében. 1922. február 16-án véget ért a parlamenti ülésszak, s ezzel egyelőre az ő képviselői pályafutása is megszakadt. A KNEP és az Országos Kisgazda- és Földműves Párt egyesüléséből ekkor létrejött Egységes Pártba már nem lépett be, inkább nőmozgalmával foglalkozott a továbbiakban. 1923-ban néhány társával együtt elhagyta a Szociális Missziótársulatot; és megalapították saját társulatukat, a Szociális Testvérek Társaságát.

1931-től a munkásnők szervezésén fáradozott. 1932-ben lapot indított A Lélek Szava címmel, amelyben több írása is megjelent. 1933-ban megalakította a Szentlélek Szövetséget, 1937. november 3-án megnyitotta a Katolikus Női Szociális képző nevű szociális munkás-oktató intézetet.

A Szociális Testvérek és Slachta Margit emléktáblája Budapesten, a Thököly út 69. szám alatt

1940. november 8-án a Keresztény Női Tábor nevében beadványt írt a munkaszolgálatosok érdekében. 1941 telén tiltakozott a kőrösmezei deportálás ellen. 1942-től az egész országban ún. világnézeti kurzusokat szervezett, hogy a keresztény értékrend közvetítésével ellensúlyozza a hitleri propagandát. Miután 1943. február 8-án Szlovákia bejelentette a „teljes zsidótlanítást”, Rómába utazott, hogy személyesen sürgesse XII. Piusz pápát a cselekvésre. A testvérek Thököly úti rendházában bújtatta az üldözötteket, köztük Heltai Jenőt, Gyarmati Fannit, valamint Rusznyák Istvánt is. A mentésben való részvétel miatt halt vértanúhalált a társaság egyik tagja, a 2006-ban boldoggá avatott Salkaházi Sára.

Mozgalmát, a Keresztény Női Tábort 1944 júliusában a Sztójay-kormány betiltotta, ami az év végétől a Demokrata Néppárton (DNP) belül működött azonos néven tovább. A második világháborút követően a DNP-vel és a Polgári Demokrata Párttal (PDP) kötött hármas választási szövetség révén pártonkívüli jelöltként 1945-ben ismét nemzetgyűlési képviselő lett, ahol a parlament alakulásakor még csak ő és a választási szövetség listáján bejutott másik politikus, Szent-Iványi Sándor (a PDP elnöke) vagyis a 409 képviselőből mindössze ketten voltak csupán hivatalosan ellenzékiek, a kommunisták ténykedéseinek okán azonban az ellenzékiek száma hamar gyors növekedésnek indult.

Nőmozgalmát az 1947-es választásokra azonos néven önálló politikai párttá szervezte, amelynek első (és egyetlen) elnöke lett. A nagymértékű csalások ellenére is a Keresztény Női Tábor négy mandátumot nyert. 1947. október 28-án elhangzott parlamenti felszólalását kommunista nyomásra külpolitikai érdekeket sértőnek minősítették és ezért hatvan napra kizárták az Országgyűlésből. Utolsó felszólalását 1948. június 16-án tartotta az egyházi iskolák államosítása ellen. Amikor ez megtörtént (a törvényt elfogadták) a kormánypárti képviselők elénekelték a Himnuszt, amit ő ülve hallgatott végig. Ezért a mentelmi bizottság kétszer hat hónapra kitiltotta és mentelmi jogát is felfüggesztette, ami magyarországi politikusi pályája végét is jelentette.

Fájl:Schlachta Margit kőtábla.jpg
Schlachta Margit sírja az Alba Regia-kápolna altemplomában (középen felül)

Emigrációban

Indulni akart az 1949-es választásokon is, de a letartóztatástól való félelmében végül csak a május 15-i szavazáson vett részt. Június 22-én éjjel húgával együtt Ausztriába szökött, majd szeptember 16-án Tóth Etelka álnéven az Amerikai Egyesült Államokba távozott. Onnan Nemes Margit néven levelezett az itthon maradottakkal, illetve a Szabad Európa Rádióban Nemes Borbála néven szerepelt.

1951-ben, a hazatérés reményében Bécsbe költözött, ahonnan mivel hazatérése meghiúsult, 1953. május 5-én már igazi nevén az USA-ba utazott és végleg ott telepedett le. Az emigrációban is aktív maradt, megpróbált segíteni 56-os menekülteknek is. A Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában hunyt el, Buffalóban.

Sírja a nyugat-virginiai Berkeley Springsben, az Alba Regia-kápolna altemplomában van.

1969-ben Izrael Állam a Világ Igaza kitüntetésben részesítette, és fát ültettek emlékére a Yad Vashem kertjében.[13] 1995. március 15-én ő és a Szociális Testvérek Társasága emlékérmet kapott a magyar kormánytól; május 7-én a Magyar Köztársaság Bátorság érdemjelében részesült.

Művei

  • Elkapott sugarak; Testvér-Szövetség, Bp., 1928 (útiélmények az Egyesült Államokból)
  • Elkapott sugarak; 2. bőv. kiad.; Testvér Szövetség, Bp., 1928
  • A puszták rejtekéből az élet centrumába; Testvérszövetség, Bp., 1929
  • A Katholikus Női Szociális Képző; Szociális Testvérek Társasága, Bp., 1938
  • Pünkösdi tűz; szerk.?; Szentlélek Szövetség, Bp., 1944
  • From the hermitage of the desert to the center of life (A puszták rejtekéből az élet centrumába); Sisters of Social Service, Buffalo, 1973
  • In the mission of sanctifying love. Manuscipt. An anthology of the spiritual confrences given to the members of the society between 1933-1938; Sisters of Social Service, Tonawanda, 1973
  • Sugárzó élet. Válogatás Slachta Margit testvér gondolataiból; vál. Söjtöry Ágota; Szociális Testvérek Társasága Magyarországi Kerülete, Bp., 1993

Jegyzetek

Források

További információk