„Szarvasmarha” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Hasznosítása: eliras jav. |
|||
| 73. sor: | 73. sor: | ||
== Hasznosítása == |
== Hasznosítása == |
||
Ugyan a szarvasmarhát leginkább tej- és hústermelésre használják, a gépesítés előtt jelentős volt az aránya az igavonásban is; az igába - amely szekérhez vagy ekéhez van kötve - főleg az ökröket (kiherélt bikák) használták, illetve egyes térségekben még használják fel, de ha nem túl nagy a teher, akkor |
Ugyan a szarvasmarhát leginkább tej- és hústermelésre használják, a gépesítés előtt jelentős volt az aránya az igavonásban is; az igába - amely szekérhez vagy ekéhez van kötve - főleg az ökröket (kiherélt bikák) használták, illetve egyes térségekben még használják fel, de ha nem túl nagy a teher, akkor tehenet is igába lehet fogni. Ezenkívül felhasználják a [[tülök|tülkét]], valamint a [[bőr (anyag)|bőrét]] is. |
||
A ''Newcastle-i Egyetem'' munkatársai 516 tejtermelő megkérdezése nyomán kimutatták, hogy a tehén több tejet ad, ha a gazdája a nevén szólítja, mint ha csupán a csorda részeként kezelnék.<ref>[http://www.inforadio.hu/hir/eletmod/bulvar/hir-253734 Több tejet adnak a tehenek, ha van nevük] {{Wayback|url=http://www.inforadio.hu/hir/eletmod/bulvar/hir-253734 |date=20090204034859 }} (Inforádió)</ref> |
A ''Newcastle-i Egyetem'' munkatársai 516 tejtermelő megkérdezése nyomán kimutatták, hogy a tehén több tejet ad, ha a gazdája a nevén szólítja, mint ha csupán a csorda részeként kezelnék.<ref>[http://www.inforadio.hu/hir/eletmod/bulvar/hir-253734 Több tejet adnak a tehenek, ha van nevük] {{Wayback|url=http://www.inforadio.hu/hir/eletmod/bulvar/hir-253734 |date=20090204034859 }} (Inforádió)</ref> |
||
A lap 2021. január 23., 12:03-kori változata
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Holocén | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Zebu (Bos taurus indicus)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Közönséges szarvasmarha (Bos taurus taurus)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Háziasított | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bos taurus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szarvasmarha témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvasmarha témájú médiaállományokat és Szarvasmarha témájú kategóriát. |
A szarvasmarha (Bos taurus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.
Rendszertani besorolása
Az őstulok (Bos primigenius) háziasított leszármazottja, azonban 2003 óta a Nemzetközi Zoológiai Nomenklatúrabizottság (ICZN) határozatának következtében külön binomiális névvel illetik, mivel önálló faji rangot kapott.[1][2][3][4][5][6]
Alfajai
Ennek az állatnak manapság 2 alfaját ismerik el; mindkettő egy-egy őstulok alfajból lett háziasítva:
- zebu (Bos taurus indicus) (Linnaeus, 1758) - korábban: Bos primigenius indicus
- közönséges szarvasmarha (Bos taurus taurus) (Linnaeus, 1758) - korábban: Bos primigenius taurus
A két fenti alfaj vagy alaptípus az őstulok két különböző alfajából lett háziasítva, a Bos primigenius primigeniusból - ez az európai közönséges szarvasmarha típusú púp nélküli marhák őse - és a Bos primigenius namadicusból - ez a zebu típusú, nagy púppal rendelkező marhák őse. A legfrissebb kutatási eredmények alapján a két ősrokon mintegy 270 000 éve vált el egymástól.[7] Korábban a közönséges szarvasmarha főleg Európában és Szibériában volt elterjedve, míg a zebut inkább a melegebb térségekben, mint például az őshazájában, Dél-Ázsiában, valamint Afrikában tartották szívesebben. Egyes területeken hibrid fajtákat is kialakítottak. Miután az európaiak letelepedtek más kontinensekre is, magukkal vitték szarvasmarháikat. Ezeken az új helyeken is, a hűvösebb éghajlatokon a közönséges szarvasmarhák vitték jobban, míg a melegebb tájakon a szárazságtűrő zebuk hódítottak. Szintén az újonnan felfedezett kontinenseken a két alaptípus hibridizációjának üteme megnőtt. Továbbá a szarvasmarhát minden más Bos- és Bison-fajjal sikeresen lehet keresztezni; eme hibridek ivarképesek.[8][9][10]
Küllem, illetve hasznosítás alapján is két típust különböztetünk meg. Az első a zömökebb, tömörebb hús- és igásmarha, a másik a könnyedebb, elegánsabb tejelő fajták típusa. Mindkét alfajban megvan ez a típusú megkülönböztetés.
A Bos primigenius namadicusból a zebuba való szelídítés körülbelül 9000 éve kezdődött,[11] míg Közép-Anatóliában Kr. e. 8500 körül és a Közel-Keleten Kr. e. 6000 környékén elkezdték háziasítani, a Bos primigenius primigeniust, melyből a közönséges szarvasmarhát alakították ki. Körülbelül Kr. e. 6000 táján a B. p. primigeniust Kelet-Ázsiában is elkezdték szelídíteni.[12][2][13] Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint 2018-ban nagyjából 1,5 milliárd szarvasmarha egyed létezett.[14] 2009-ben feltérképezték az állat teljes genomját; ehhez Hereford marhát használtak fel; az eredményt a Bovine Genome Sequencing and Analysis Consortium című magazinban adták ki.[15][16]
Hasznosítása
Ugyan a szarvasmarhát leginkább tej- és hústermelésre használják, a gépesítés előtt jelentős volt az aránya az igavonásban is; az igába - amely szekérhez vagy ekéhez van kötve - főleg az ökröket (kiherélt bikák) használták, illetve egyes térségekben még használják fel, de ha nem túl nagy a teher, akkor tehenet is igába lehet fogni. Ezenkívül felhasználják a tülkét, valamint a bőrét is.
A Newcastle-i Egyetem munkatársai 516 tejtermelő megkérdezése nyomán kimutatták, hogy a tehén több tejet ad, ha a gazdája a nevén szólítja, mint ha csupán a csorda részeként kezelnék.[17]
Legfontosabb fajták
Magyar fajták:
- Magyar tarka szarvasmarha
- Magyar szürke szarvasmarha (jellegzetes, nagy szarvval, ezüstszürke, a szem, mar, lábtövek sötétek, a borjak viszont narancsszínűen jönnek a világra, amit szaknyelven pirók színnek neveznek. Ezt a szőrzetszínt koruk előrehaladtával – az egyed fejlettségétől és a takarmány minőségétől függően – fokozatosan elveszítik, és teljesen kiszürkülnek, mire elérik a 2-6 hónapos kort)
Tejhasznú fajták:
- Holstein-fríz
- Jersey
- Ayrshire
Húsfajták:
- Limousine
- Charolais[19]
- Aberdeen angus
- Hereford marha
- Blonde d'Aquitaine
- Fehér-kék belga
- Texasi hosszúszarvú marha
- Hanu
- Wagyu[20]
Kettős hasznosításúak:
- Szimentáli szarvasmarha (a szimentáli kitenyésztését a 18. század vége felé a svájci Alpokban kezdték. Erélyes növekedése, jelentős tejtermelése, kiváló ellenállóképessége miatt az egész világon elterjedt. Színe szabálytalan, különböző árnyalatú, piros-, illetve sárga-tarka. Marmagassága 138–142 cm. A tehén 650–750, a bika 1100–1300 kg. Tejtermelése 4500–5000 liter/év. Húsa napi 1,2-1,3 kilogrammal gyarapodhat)
- Magyar tarka szarvasmarha
- Pinzgaui
- Lapály marhák
- Dexter
Elnevezései
- Szopós borjú: születéstől az elválasztásig (nőivarú 3, hímivarú 4 hónapos koráig)
- Választott borjú: az elválasztástól féléves korig
- Növendék: 7 hónapos kortól a tenyésztésbe vételig
- Üsző: a nőivarú marha az első ellésig, kortól függetlenül
- Szűz üsző: ivarérett üsző az első fedeztetésig
- Előhasi üsző: első vemhes üsző
- Előhasi tehén: tehén a második borja megszületése előtt
- Bika: kortól függetlenül a hímivarú egyed
- Tinó: ivartalanított növendékbika
- Borjúfogas tinó: 2-3 éves tinó a szegletfog kiváltása előtt
- Ökör: 4 évesnél idősebb ivartalanított bika (függetlenül az ivartalanítási kortól)
- Göböly vagy sőre: hizlalásra fogott, vagy kihízott szarvasmarha (kortól és nemtől függetlenül)
- Csuvas: hízóökör[21]
Betegségek
A szarvasmarha egyik legújabb és legismertebb betegsége a BSE (Bovine Spongiform Encephalopathia, vagyis szivacsos agyvelőelfajulás), más néven kergemarha-kór. Valószínűsíthetően kapcsolatban áll a kiskérődzők surlókórjával (scrapie) és az embereknél előforduló Kreuzfeld-Jakob kórral. Prionok okozzák.
Egyéb fontos fertőző betegségek:
- tuberkulózis
- száj- és körömfájás (a páros ujjú patásoknál fordul elő)
- paratuberkulózis (a legfrissebb kutatások szerint a pasztőrözést is túléli)
2008-ban megjelent Magyarországon is a kéknyelv betegség].[22]
Vallás
A hinduizmus szent állata.
Pénztörténet
| „ | Értékmérő: a tinó
István törvényeinek egyszeri átolvasása világossá teszi számunkra, hogy a Kárpát-medencei népesség legfőbb értékmérője még nem a pénz volt, hanem a tinó, vagyis a fiatal (még igába nem fogott) ökör. Ez arra mutat, hogy nagyon jelentős lehetett az állattartás, hiszen az állattartók rendelkeztek tinókkal. Ezekkel kellett a kirótt büntetéseket fizetni. Az is kiderül, hogy a tinókkal való rendelkezés mértéke a gazdagság fokmérője volt. [...] E korai időszakban a vagyon, a tehetősség fokmérője éppen a barom, a jószág volt. Nem véletlen, hogy a régi magyar nyelvben a barom és a jószág szavak jelentették az anyagi javakat, a vagyont. |
” |
| – Kristó Gyula: Termelés és önfenntartás a Kárpát-medencében, História 1999/09-10 | ||
Jegyzetek
- ↑ (2010. január 1.) „On the origin of cattle: How aurochs became domestic and colonized the world”. Evolutionary Anthropology 19, 148–157. o. DOI:10.1002/evan.20267. (Hozzáférés: 2017. december 3.)
- ↑ a b szerk.: Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder: Bos taurus, Mammal Species of the World, 3. kiadás, Baltimore: Johns Hopkins University (2005). ISBN 978-0-8018-8221-0. OCLC 62265494
- ↑ Aurochs – Bos primigenius'. petermaas.nl . [2009. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ ICZN, Biodiversity Studies BZN Volume 63, Part 3, General Articles & Nomenclatural Notes, 2006. szeptember 30.
- ↑ International Commission on Zoological Nomenclature (2003). „Opinion 2027. Usage of 17 specific names based on wild species which are predated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved”. Bulletin of Zoological Nomenclature 60, 81–84. o.
- ↑ (2004) „The naming of wild animal species and their domestic derivatives”. Journal of Archaeological Science 31 (5), 645. o. DOI:10.1016/j.jas.2003.10.006.
- ↑ van Vuure, T. (Cis). Retracing the Aurochs – History, Morphology and Ecology of an extinct wild Ox. Sofia-Moscow: Pensoft Publishers (2005). ISBN 954-642-235-5
- ↑ "Yattle What?" Archiválva 2017. július 1-ji dátummal a Wayback Machine-ben., The Washington Post, 11 August 2007
- ↑ Groves, C. P., 1981. Systematic relationships in the Bovini (Artiodactyla, Bovidae). Zeitschrift für Zoologische Systematik und Evolutionsforschung, 4:264–278., quoted in Sablon:MSW3 Artiodactyla
- ↑ Takeda, Kumiko (2004. április 1.). „Mitochondrial DNA analysis of Nepalese domestic dwarf cattle Lulu”. Animal Science Journal 75 (2), 103–110. o. DOI:10.1111/j.1740-0929.2004.00163.x.
- ↑ In the Light of Evolution III: Two Centuries of Darwin. National Academies Press, 96. o. (2009)
- ↑ (2010. január 1.) „On the origin of cattle: How aurochs became domestic and colonized the world”. Evolutionary Anthropology 19, 148–157. o. DOI:10.1002/evan.20267. (Hozzáférés: 2017. december 3.)
- ↑ (2012) „Modern taurine cattle descended from small number of Near-Eastern founders”. Molecular Biology and Evolution 29 (9), 2101–2104. o. DOI:10.1093/molbev/mss092. PMID 22422765. Op. cit. in „DNA reveals that cows were almost impossible to domesticate”, io9, 2012. március 28.. [2012. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. április 2.)
- ↑ Live Animals. FAO . Food and Agriculture Organization of the United Nations. [2020. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 31.)
- ↑ Brown, David. „Scientists Unravel Genome of the Cow”, The Washington Post, 2009. április 23.. [2011. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. április 23.)
- ↑ Elsik, C. G. et al, (Bovine Genome Sequencing and Analysis Consortium) (2009). „The genome sequence of taurine cattle: a window to ruminant biology and evolution”. Science 324 (5926), 522–528. o. DOI:10.1126/science.1169588. PMID 19390049.
- ↑ Több tejet adnak a tehenek, ha van nevük Archiválva 2009. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (Inforádió)
- ↑ A művészien márványos wagyu. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
- ↑ Magyar Charolais-tenyésztők Egyesülete
- ↑ Behind Wagyu Beef: Essential Guide to Japanese Beef. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
- ↑ Háziállatok elnevezése faj-, ivar-, és korcsoportonként. radixindex.com. (Hozzáférés: 2017. február 20.)
- ↑ Megjelent Magyarországon is a kéknyelv betegség
- ↑ A Charolais szarvasmarha a leggyakrabban használt terminálfajta, charolais.hu
Források
- Állattenyésztés 1. Szarvasmarha, juh, ló Szerkesztette dr. Horn Péter Mezőgazda kiadó ISBN 963 286 078 0 Budapest 1995
- Bhattacharya, S. 2003. Cattle ownership makes it a man's world. Newscientist.com. Retrieved 26 December 2006.
- Cattle Today (CT). 2006. Website. Breeds of cattle. Cattle Today. Retrieved 26 December 2006
- Clay, J. 2004. World Agriculture and the Environment: A Commodity-by-Commodity Guide to Impacts and Practices. Washington, DC: Island Press. ISBN 1-55963-370-0.
- Clutton-Brock, J. 1999. A Natural History of Domesticated Mammals. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 0-521-63495-4.
- Purdy, Herman R.. Breeds Of Cattle, 2nd (2008) – A visual textbook containing History/Origin, Phenotype & Statistics of 45 breeds.
- Huffman, B. 2006. The ultimate ungulate page. UltimateUngulate.com. Retrieved 26 December 2006.
- Invasive Species Specialist Group (ISSG). 2005. Bos taurus. Global Invasive Species Database.
- Johns, Catherine. 2011 Cattle: History, Myth, Art. London: The British Museum Press. 978-0-7141-5084-0
- Nowak, R.M. and Paradiso, J.L. 1983. Walker's Mammals of the World. Baltimore, MD: The Johns Hopkins University Press. ISBN 0-8018-2525-3
- Oklahoma State University (OSU). 2006. Breeds of Cattle. Retrieved 5 January 2007.
- Public Broadcasting Service (PBS). 2004. Holy cow. PBS Nature. Retrieved 5 January 2007.
- Rath, S. 1998. The Complete Cow. Stillwater, MN: Voyageur Press. ISBN 0-89658-375-9.
- Raudiansky, S. 1992. The Covenant of the Wild. New York: William Morrow and Company, Inc. ISBN 0-688-09610-7.
- Spectrum Commodities (SC). 2006. Live cattle. Spectrumcommodities.com. Retrieved 5 January 2007.
- Voelker, W. 1986. The Natural History of Living Mammals. Medford, NJ: Plexus Publishing, Inc. ISBN 0-937548-08-1.
- Yogananda, P. 1946. The Autobiography of a Yogi. Los Angeles: Self Realization Fellowship. ISBN 0-87612-083-4.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cattle című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
