Texasi hosszúszarvú marha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Legelő példány

A texasi hosszúszarvú marha az elvadult mexikói szarvasmarha és az európai szarvasmarha kereszteződéséből jött létre. Az állat legfőbb jellemzője, mint ahogy azt a neve is mutatja, a hosszú szarva, amelynek hegyei között akár 2,1 méteres távolság is lehet, és néhány példánynál akár háromszorosan is csavart. A marha fajtisztaságáról és fennmaradásáról a Texas Longhorn Breeders Association of America (Az Amerikai Texasi hosszúszarvú marha Tenyésztők Egyesülete) és az International Texas Longhorn Association (Nemzetközi Texasi hosszúszarvú marha Egyesület) gondoskodik. Az árveréseken a jó minőségű állatok, akár 40 000 amerikai dollárt is érhetnek; a rekordot egy tehén tartja, vásárlója 170 000 dollárért vette meg.[1] Az okosabb szarvasmarhák közé tartozva, a texasi hosszúszarvú marhát könnyen be lehet tanítani és jól tűri, ha felülnek a hátára.

Története és megjelenése[szerkesztés]

E szarvasmarha őseinek egy része, talán az első szarvasmarhák között voltak, amelyeket a spanyolok betelepítettek Észak-Amerikába, köztük Kalifornia és Florida területeire is.

Az első texasi fehér telepesek, akik kolóniáikat a Nueces-folyó és a Rio Grande közé helyezték el, a szabadon élő mexikói szarvasmarhákat a saját keleti származású marháikkal keresztezték, létrehozva az amerikaiak egyik jellegzetes háziállatát és a western filmek egyik fő „kellékét”, a texasi hosszúszarvú marhát. Az újonnan kitenyésztett jószág kemény, szívós állat lett. A texasi hosszúszarvú marha hosszú lábú és szarvú. Az állat színezete nagyon változatos, lehet: kékesszürke, sárgás árnyalatú, barnás, fekete, vörös és fehér; a legtöbbször világos vagy sötét foltozással.[2] A texasi hosszúszarvú marha legközelebbi rokonai a portugáliai származású Alentejana marha és Mertolenga marha.[3][4]

Miután Texas csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz, az állam szarvasmarhája kihalófélbe került, mivel más, zárt farmokban tenyészthető fajtákat hoztak be; a nyílt prérin tenyészthető texasi hosszúszarvú marha már nem volt gazdaságos a modern világban. 1927-re annyira lecsökkent az állománya, hogy az United States Forest Service (Az Államok Erdőgazdálkodási Szervezete) összegyűjtötte a megmaradt példányokat és áthelyezte az oklahomai Lawton város melletti Wichita Mountains Wildlife Refuge rezervátumba. Néhány évvel később, J. Frank Dobie és társai, texasi hosszúszarvú marhákat szereztek, hogy a texasi nemzeti parkokban mutathatják be érdekességként. Mivel továbbra is szívós állat maradt, amely könnyen ellen áll a betegségeknek és a gyér legelőkön is megél, száma újból növekedésnek indult. Manapság újból tenyésztik húsáért. A texasiak történelmi szempontból is kedvelik.

Felhasználása[szerkesztés]

A texasi hosszúszarvú marhát főleg húsáért tenyésztik. Húsában, más marhahússal ellentétben, kevesebb a zsír, a koleszterin és a kalória.[5] Az USA délnyugati államainak boltjaiban texasi hosszúszarvú marha tejből készített sajtot is lehet találni. Kisméretű borja miatt a texasi hosszúszarvú marha tehene könnyen ellik, emiatt gyakran keresztezik más fajtákkal.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Herskovitz, John. Texas Returns to Passion of the Longhorn Archiválva 2005. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Reuters via Environmental News Network. November 26, 2004.
  2. http://doublehelixranch.com/History.html
  3. Hillis, David M. "Frequently Asked Questions about Texas Longhorn Cattle". Double Helix Ranch.
  4. Kidd, K. K., et al. (1980). „Immunogenetic and Population Genetic Analyses of Iberian Cattle11 (1), 21–38. o.  
  5. Archivált másolat. [2009. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 27.)

Források[szerkesztés]

  • Will C. Barnes, "Wichita Forest Will Be Lair of Longhorns", The Cattleman, April 1926.
  • Dan Kilgore, "Texas Cattle Origins", The Cattleman, January 1983.
  • James Westfall Thompson, History of Livestock Raising in the United States, 1607-1860 (Washington: U.S. Department of Agriculture, 1942).
  • James Frank Dobie, The Longhorns (Austin, Texas: University of Texas Press, 1980) (ISBN 029274627X).
  • Don Worcester, The Texas Longhorn: Relic of the Past, Asset for the Future (College Station: Texas A&M University Press, 1987) (ISBN 0890966257).
  • Premier Longhorns-Information About Texas Longhorns

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Texas Longhorn című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Texasi hosszúszarvú marha témájú médiaállományokat.