Kalória

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kalória (cal) az energia mértékegysége: egy kalória egy gramm víz hőmérsékletét egy °C-kal emeli meg. A kalóriát Nicolas Clément vezette be a hő mérésére 1824-ben. Az SI mértékegységrendszer bevezetésével a Joule nagyrészt kiváltotta; ma főleg az élelmiszerek energiatartalmának mérésére használják.

Szerepe a táplálkozástudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy kalória közelítő értéke 4,2 joule. Mivel a víz fűtéséhez szükséges energiamennyiséget a nyomás és a víz kezdeti hőmérséklete befolyásolja, a fenti definíció nem egyértelmű; számos különböző definíció van forgalomban, pontos értékük 4,18-4,205 joule között mozog. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy gyakran a kilokalóriát (azaz ezer kalóriát) is egyszerűen csak kalóriának nevezik.

A pontos definíciók közül a legelterjedtebbek a 15 °C-os kalória (egy gramm 14,5 °C-os víz egy fokkal való melegítéséhez szükséges energia normális, 101 325 pascalos) légköri nyomáson, kb. 4,1855 J) és a termokémikus kalória (pontosan 4,184 J). Az energetikában néha használják az IT kalóriát (International Table calorie, pontosan 4,1868 J)[1][2]. A kalória és a joule egymás közti átszámítása egymástól eltérő adatokkal történt (U.S. legal 1948: JUS-48, U.S. International: JINT-US) [3].

Az emberi szervezet számára szükséges energia a táplálékból (fehérje, szénhidrát, zsír) származik. A legtöbb energiát a zsírok (9,3 kcal/g), ennél kevesebbet a fehérjék (4,2 kcal/g) és a szénhidrátok (4,1 kcal/g) juttatják a szervezetbe[4].

A tápanyagok energiatartalmát hiányosan szokás megadni. Helyesen kJ/kg volna (ez az energiasűrűség mértékegysége), de tömegegységként gyakran 100 g-mal számolnak. Az emberi energiaszükséglet (alapanyagcsere, ill. munkaanyagcsere[5]) időegysége is elavult: kcal/nap mértékegységet használnak a W helyett.

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 8/1976. (IV.27.) Miniszetertanácsi rendelet (A mérésügyről) a törvény hatályba lépése utáni négy évre még engedélyezte a használatát. A soron következő törvény[6] azért nem tesz említést róla, mert kiadásának időpontjában (1991-ben) már régen érvénytelen volt. A NIST[7] jelenleg is a tiltott mértékegységek között sorolja fel.

A táplálkozástudományban használatos régi táblázatok még kalóriában készültek, az élelmiszerek címkéin ezért két mértékegységben is fel szokás tüntetni a termék tápértékét ("energiatartalmát"), tehát kJ-ban.[8]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. NIST Guide to the SI Units. physics.nist.gov, 2011. (Hozzáférés: 2011. június 7.) NIST útmutató az International, a Thermochemical és a large calorie mértékegységekről
  2. NIST Guide to SI Units - Appendix B9. Conversion Factors. physics.nist.gov, 2011. (Hozzáférés: 2011. június 7.) Ez a NIST dokumentum rendelkezik a cal15, cal20 és a calmean átszámításáról
  3. R. G. Liptai – Pearson. Metrication – Managing the Industrial Transition, STP 574. ASAE (1975) 
  4. Az élelmiszerek energiatartalma. termtud.akg.hu, 2006. (Hozzáférés: 2011. június 8.) Az élelmiszerek tápanyag-tartalma
  5. Az emberi anyagcsere 1200...3000 kcal/nap, vagyis 60...150 W BMR angolul
  6. 1000 év törvényei - A mérésügyről. 1000ev.hu, 2011. (Hozzáférés: 2011. június 7.) 1991. évi XLV. törvény A mérésügyről
  7. Table 11. Example of other unacceptable units. physics.nist.gov, 2011. (Hozzáférés: 2011. június 7.) 11. táblázat. El nem fogadható mértékegységek
  8. Liberatus Bt.: Kalóriatáblázat – Tápanyagtáblázat. fogyas.info, 2011. (Hozzáférés: 2011. október 28.) Tápanyagok energiatartalma joule-ban és kilogrammkalóriában